MedIQ

Az elmúlt hónapokat ennek a témának szenteltem és egyre többször látom felbukkanni a címben feltett kérdést. Azt szeretném példákon keresztül bemutatni, hogy mit jelent a személyre szabott orvoslás és mennyiben fogja ez megváltoztatni a közeljövő orvostudományát.

Kezdjük mindjárt egy gyakorlati példával. Azoknak, akik szívinfarktuson esnek át, Syncumart kell szedniük, hogy megakadályozzák további érelzáródási események bekövetkeztét. A Syncumar egy véralvadásgátló, nevezik vérhígítónak is. Az a feladata, hogy a K-vitamin anyagcseréjét gátolja, márpedig a K-vitamin szükséges a véralvadási faktorok működéséhez. Leegyszerűsítve, ha tehát hat a Syncumar, akkor csökken a véralvadási hatékonyság a szervezetben, így kisebb eséllyel záródnak el erek. 



A Syncumar lebontásában alapvetően két génnek a terméke vesz részt. Ha a páciens a CYP2C9 és a VKORC1 gének bizonyos variánsaival rendelkezik, akkor lassabban bontja le a szert, illetve érzékenyebb a hatására, így kisebb dózist kell alkalmazni nála. A Syncumar nem megfelelő dózisából következő mellékhatásoknak csak az USA-ban évi 43000 sürgősségi beavatkozás az eredménye. Márpedig a dózis beállítása napjainkban úgy történik, hogy az orvos egy általában alkalmazott dózist ír fel a páciensnek, aztán azt egy laboratóriumi érték (az ún. INR 2 és 3 között tartásával) alapján változtatja, míg meg nem találja a helyes mennyiséget.


Egy lehetséges ritka mellékhatás, az ún. kumarinnekrózis, a bőr egy területének elhalása.

Az amerikai gyógyszerügynökség (FDA) augusztus óta kötelezi az orvosokat arra, hogy e két gén variánsainak gyors elemzésével olyan dózist alkalmazzanak pácienseiknél, mely a páciens genetikai kódja alapján számára a legpontosabb. Tehát nem olyan terápiát kapnak, mely általában a populáció többi tagjának is megfelelő szokott lenni, hanem ami az adott páciens számára a leghasznosabb.

Mindez nem azért történt eddig úgy, ahogy, mert az orvosok nem tudják a dolgukat, vagy mert a Syncumar a legveszélyesebb gyógyszer a világon, hanem mert nem állt ez az eszköz az orvosok rendelkezésére és nem tudták ezáltal a páciens számára legjobb dózist beállítani.

De mondok még egy példát. Az onkológia fokozottan fogja tudni kihasználni a személyre szabottság előnyeit. Azon mellrákos pácienseknek, akiknél egy genetikai teszt kimutatja a HER-2 nevű gén termékének túltermelődését, Herceptint lehet adni, mely kötődik ezen gén termékéhez és felére csökkenti a betegségbe való visszaesés valószínűségét. Viszont akik nem rendelkeznek a HER-2 gén többszörös változatával, azoknál a Herceptin hatástalan, márpedig havi dózisa üti a fél millió Ft-ot.


A HER2 nevű dimer, azaz kettős fehérje a bal oldalon. A jobb oldalon kötődik hozzá a Herceptin és megakadályozza annak sejtburjánzást elősegítő hatását.

A személyre szabott orvoslás azt jelenti, hogy az orvos, a gyógyszerész, és más egészségügyi ellátók a páciens orvosi, családi adatai és a genetikai jellemzői alapján személyre szabott terápiás tervet hoznak létre.

Az elnevezés, mondhatná bárki, nem szerencsés, mert ma is személyre szabott terápia zajlik, hiszen orvosunk velünk foglalkozik kezelésünknél, de a gyógyszereink hatalmas többsége nem számunkra készült, illetve azok dózisait nem a mi genetikai kódunk alapján állítják be, hanem egy általában használt dózist kapunk.

Ebből a szempontból, a jövőben minden orvos személyre szabott orvos lesz. Hogy miért és hogy mi szükséges ehhez, illetve milyen kérdéseket vet ez fel, azzal a következő posztokban foglalkozom.

Addig is további olvasmány:

Több hét is kimaradt a legutóbbi magyar orvosi blogkarnevál óta. A blogkarnevál célja, hogy betekintést nyújtson a magyar orvosi, tudományos blogok világába úgy, hogy azoknak a legjobb cikkeit, posztjait válogatja ki és tárja az olvasók elé. Az érdeklődő olvasóknak így könnyebb megtalálniuk a legjobb cikkeket, a bloggerek pedig egyszerűen promótálhatják munkáikat. Lássuk tehát az eheti termést:



Keszthelyi Gyula, blogger háziorvosunk, a magyar egészségügy diagnózisáról ír.

A Cogito Ergo Sum blogról, Orosz Viktória egyre jobb cikkekkel jelentkezik, így megint két cikket vagyok kénytelen bemutatni tőle. Személyreszabott vastagbélszűrés és Magyar szer az emlőrák ellen!

A Keep Da Law blog egy amerikai kolléga ügyeleti "megpróbáltatásairól" tudósít.

Mindenesetre a kolléga számai elég gyengék:

15 óra alatt 1 felvétel, 9 ambuláns sürgősségi beteg, 1 konzílium és 38 nővérhívás, valamint még volt ideje 18 alkalommal röhögcsélni a nővérekkel.


Dubecz Attila, a magyar web 2.0 sebésze, az orvosi köpenyekkel kapcsolatos problémákról beszél.

Katona Zsuzsa az élet vége = halál témában alkotott.

Újszerű megoldás Achilles-ín szakadás műtéti kezelésére, jelenti Pánics Gergely.

A Kutatók éjszakája a téma a Science Light blogon.



Kimerítő és minőségi írás a géntérképekről az Akciós Potenciálon.

Craig Venter genomja még mindig téma (az is lesz még egy darabig), a Critical Biomass kritikusan áll a dologhoz.

A Kaizen Blog a megelőzés jelentőségét ecseteli.

A dohányzás hosszú távú hatásai az agyban - Füredi Krisztián blogjáról.



Remélem, tartalmas utazás volt a magyar orvosi és tudományos blogok világában. Nemsoká újra jelentkezünk!


A Kutatók Éjszakája utáni pihenés első jeleként íme a legújabb tudományos képekről szóló díj nyerteseinek listája. A hétvégén egyébként több poszttal is jelentkezek.


Kai-hung Fung (Pamela Youde Nethersole Eastern Hospital of Hong Kong) radiológus készítette ezt a képet 182 CT szeletből, mely alulról ábrázolja egy 33 éves kínai nőnek a struktúráit beleértve az orrmelléküregeket is.


A mellrák virtuális anatómiája című képsorozat (CCG Metamedia, Steve Rothman, Cathryn Tune, Nicola Landucci, Joseph Speiser, Samantha Belmont)

Bevallom, nekem a tavalyi győztesek jobban tetszenek:


Egy 2000 éves múmia 3D-s képe, melyet 60000 2 dimenziós képből hoztak létre nagy felbontású scannerek segítségével. Egy 4-5 éves gyerekről van szó, aki valószínűleg valamilyen fertézéses betegségben hunyt el.


A fejüknél összenőtt ikreknél kulcsfontosságú részletesebb képet kapni az agyuk vérellátásáról. Texasi sebészek egy orvosi illusztrátorral együttműködve hozták létre a képet.

További színes olvasmány:

Pénteken (szeptember 28.) újra megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája, mely alapelveiben hasonlít a Múzeumok Éjszakájához, csak más a célközönség:

A programok igyekeznek rávilágítani arra, hogy a kutatók nem elefántcsonttoronyban élő, zárkózott emberek, hanem a hétköznapokban tapasztalható csodák mögött álló színes egyéniségek. A magyarországi rendezvényeken közel hatszáz kutató mutathatja meg a "másik" arcát, és bizonyíthatja be a nagyközönség számára, hogy a tudomány érdekes, és tanulni sohasem késő!


Debrecenben, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetben is készülünk érdekes programokkal. A programunk mottója: Mutasd a genomod, megmondom, ki lehetsz!

Előadások (kb 16:15 – 17:20) Helyszín: Élettudományi Épület, előadó, a kihelyezett útmutatók alapján
  • Bevezetés a molekuláris biológiába és a genomikába (Dr. Nagy László)
  • A génkifejeződés szabályozása (Széles Lajos)
  • Személyre szabott genetika (Meskó Bertalan)
  • A Debreceni Klinikai Genomika Központ bemutatása (Dr. Scholtz Beáta)
  • A gyakorlati bemutatások bevezetése (Brázda Péter)

Gyakorlati bemutatók a laborokban, csoportokban (kb 17:30 – 19:20) Helyszín: Élettudományi Épület, Magreceptor Kutató Laboratórium, 3-209

 


  • in vivo” szakasz 
  • mikroszkópia: Sejttenyésztő flaskákban növő sejt- és szövetkultúrák vizsgálata fénymikroszkóppal. Humán és állati eredetű sejtvonalak bemutatásán keresztül mutatjuk be a hallgatóknak az alapvető sejttenyésztési eljárásokat és eszközöket. (HeLa sejtvonal, szívizomsejtek, tápoldatok, differenciáltatott humán makrofágok)
  • Fluoreszcencia mikroszkópia: Különböző –fluoreszcencia alapú- jelölési eljárásokkal láthatóvá tesszük az élő sejtek egyes kiválasztott molekuláit, sejtalkotóit (fúziós fehérjék, magfestés, mitokondrium festés).

  • in vitro” szakasz
  •  DNS tisztítás: Bemutatjuk a legelterjedtebb DNS-izolálási technikákat baktérium tenyészetet és vérmintát felhasználva. A kinyert DNS ‘szabad szemmel’ is megfigyelhető, de a gélelektroforézis bemutatásával még meggyőzőbben kimutatható. (baktérium kultúra, vérminta feldolgozása, DNS-preparálás, gélektroforézis)
  • PCR reakció összeállítása: Az önkéntesek vérmintáiból kinyert DNS-t SNP-analízisnek vetjük alá. Ennek első lépéseként egy ‘pipettázó robot’ összeállítja a vizsgálati anyagot, majd következhet a minták mérése. (robot bemutatása, polimeráz láncreakció, PCR-mix összetétele, SNP-analízis, DNS szekvenálás)


Ezzel párhuzamosan a nem regisztrált érdeklődők az előadóteremben tekinthetnek meg animációkat, illetve a gyakorlati bemutatók egy részét. Itt lesz egy rövid előadásom a Second Life és az blogok világának orvosi/tudományos felhasználásáról.


Összegző előadás a kávézóban (kb 19:20 - 19:40)


Az SNP-analízis értékelése a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) példáján keresztül (Dr. Nagy László, Póliska Szilárd)



Asztalbeszélgetés


Mindekit szeretettel várunk!

Ha valakit érdekel, milyen egyéb programok lesznek még Debrecenben, kattintson ide.
Eddig a Second Life nevű virtuális világ valójában a kaszinókról, a pornóról és a szórakozásról szólt, viszont egyre több hír jelenik meg az erre épült cégek összeomlásáról. Az oktatás azonban virágkorát éli. Először azt szeretném bemutatni, miért érdemes oktatási célra használni a Second Life eszközeit, majd megemlítek néhány példát.

  • Együttműködés határok nélkül: Találkozhatsz olyan emberekkel, akikkel a való életben nem valószínű, hogy lenne alkalmad összefutni.
  • Interaktivitás: Vizuálisan is veled lehet a beszélgetőpartner, emellett használhattok képeket, videókat, prezentációkat, sőt egy kattintással website-okra is el lehet juttatni a nebulókat.
  • Támogatás: Kialakultak már támogatói csoportok, például a cisztás fibrózisban szenvedőknek saját csoportos foglalkozásuk van.
  • Keresés: Végezhetünk kereséseket bentről is, például a PubMed orvosi keresőjével.
  • Kiállítások: Vannak témák, területek, melyeket kiállítások segítségével sokkal könnyebb eljuttatni üzenet formájában a hallgatóságnak. Íme egy példa:


És akkor lássunk néhány példát:

  • Ann Myers Medical Center: orvostanhallgatóként volt szerencsém brit, amerikai és brazil orvosokkal, medikusokkal orvosi esetekről tanulni, azokat megvitatni úgy, hogy közben tucatnyi, a tanulást segítő kép, videó, prezentáció, esetleírás és link állt rendelkezésünkre. Sosem káros megismerni azt, hogyan folyik az orvosi oktatás külföldön.


  • SciFoo lives on: A SciFoo egy tudományos konferencia volt, melyet a Nature, a Google szerveztek, és melyből földrajzi korlátok miatt nagyon sokan kimaradtunk. Ezért Jean-Claude Bradley-vel, egy amerikai kémikussal elhatároztuk, hogy megszervezzük a virtuális folytatását. Elfogadták a meghívásunkat és részt vettek már egy-egy ilyen eseményen a Nature emberei, a Connotea, a Biowizard, a Tiromed alapítói, és még számos hasonló előadássorozatot tervezünk.




  • Drexel University: Az első egyetmi campus, mely ekkora méreteket tudott ölteni virtuálisan. És nemcsak arról van szó, hogy néhány fanatikus oktató létrehozta ezt fáradságos munkával, de az egyetemisták részéről is jelentős az érdeklődés.


  • Nyelvtanulás: Több olyan cég is betelepült már, melyek csoportokban, interaktív segítséggel szeretnének nyelvoktatást végezni.


  • Előadás: Ha üzleti partnereink vagy munkatársaink a világon szétszórva találhatók és nehéz, ráadásul költséges megszervezni egy élő találkozót, akkor ideális a Second Life, mivel itt prezentációt előadni gyerekjáték. A Scifoo konferencián volt előadásom, kb 40 ember előtt beszéltem, 25 diát töltöttem fel és nagyjából az egész a poszteremmel együtt 250Ft-omba került.



Itt nem arról van szó, hogy a Second Life-fal kellene helyettesíteni a jól bevált oktatási módszereket, hanem arról, hogy nagyszerű kiegészítés lehet távoktatásnál. Mint láttuk, az oktatás virágzik a virtuális világban, és ez még csak a kezdet...

Ha tud valaki további példákat, vagy úgy érzi, a Second Life nem oktatási célokat szolgál, kommentekben várom a véleményeket.

A ReliefInsite.com egy fájdalomnapló, mely AJAX alapokon nyugszik. Azért hozták létre, hogy orvos és páciense egyszerűbben kommunikálhasson kiváltképp olyan betegségekben, amikor a fájdalom meghatározó része a kezelésnek. Így elsőrosban onkológusoknak, szülész-nőgyógyászoknak, ideggyógyászoknak ajánlják. Miről is van szó?

A site biztonságosnak van kikiáltva, így számos lépésen kell keresztüljutnunk mire létrehozhatjuk első naplóbejegyzésünket. Meg kell határoznunk, hogy hol érzünk fájdalmat, pontosan kijelölve a területeket a testtérképen, majd azt pontoznunk kell a fájdalom erőssége, jellege, kísérő tünetei alapján.



Ha valaki a prémium előfizetésre vágyik (évi 50$ fejében), akkor a következő kiegészítéseket is használhatja:

  • Nők esetében fájdalomértékelő a menstruációhoz
  • Életmód részleteinek kifejtése, így összefüggés található a fájdalom és az életmód között
  • Szedett gyógyszerek, kapott kezelések
  • Emlékeztetők
  • Olyan jelentés, állapotfelmérő, mely pillanatok alatt elérhető a felhasználó orvosa által

A Medgadget közöl egy képet, melyen azt látjuk, milyne részletesen lehet feljegyezni a fájdalom típusának, idejének és egyéb tulajdonságainak összefüggéseit.

A mai Szonda újból hasít a tudományos ismeretterjesztés világában 14:04 és 14:30 között a Kossuth Rádión:



  • Miért vágjunk bele felnőtt fejjel a zongora tanulásba?
  • Hogyan lehet valakit motiválni , vagyis mi a titka, hogy a gyerekek nagyon akarjanak tanulni?
  • Kik győzhetnek a Szabadfogású programozók között? Ismét verseny, 19 év alattiaknak...
  • Lesznek-e jogaik a robotoknak? Talán a robotkutyába sem rúghatunk bele….
  • Mi a mai hozadéka a Magyarhoni Földtani Társulatnak?
  • És Polcz Alainre emlékezve, hogyan erősödött meg itthon a tanatológia, és a halállal kapcsolatos tudományos irodalom.
Felettébb érdekes képet találtam a Radiology Picture of the Day oldalán. 56 éves hölgy jelentkezett orvosánál derékfájdalommal, akinél labor vagy klinikailag jelentős eltérés nem volt. Viszont a CT felvétel érdekes eredményt mutatott. A képen a kismedencei tájék látható, a keresztbe átívelő fehéres csík a medencecsont. Ami felette van, az messze nem odavaló. 

Lithopedionnak hívják és akkor jön létre, ha méhen kívüli terhesség következik be és elhal a magzat, de nem elég nagy ahhoz, hogy felszívódjon. Ilyenkor idegen testként ismeri fel az anyai szervezet és védekezik ellene, többek között kalcifikáció is végbemegy (ezért tűnik olyan szerkezetűnek, mint a mellette lévő csont). Kissé morbid módon stonebaby-nek, azaz kőbabának is nevezik. Akár évtizedekig észrevétlen maradhat, mígnem fel nem fedezik például valami egészen más indokból, mint ahogy ez jelen esetben is történt.



Ha valakit érdekelnek az érdekes, oktatásra is alkalmas képek és szeretne többet tudni a radiológiai képalkotásról, diagnózisról, látogasson el a Tomography nevű angol/magyar blogra, melyet két évfolyamtársam, Székely András és Kissik Imre ír. Megjegyzem ilyen egy web kettes orvosi évfolyamot még nem látott a világ, mint amilyen nekünk van itt Debrecenben. :)
Sokszor írok az orvosi keresők jelentőségéről, így nagy örömmel fogadtam, hogy új, a témának szentelt magyar blog indult. Nem tudok válogatni a legjobb cikkek közül, így íme az összes eddigi posztja Jóföldi Endrének, aki Kereső Világ néven kezdett bele blogjába:



Néhány cikket kötelező oktatási anyaggá tennék. :)

MedIQ-en az orvosi keresőkről:

süti beállítások módosítása