Az új évre vonatkozó technológiai előrejelzések megosztása lassan kezd hagyománnyá válni nálam. Mivel idén sem szeretnék csalódást okozni, íme néhány gondolat 2017 legizgalmasabb orvoslással kapcsolatos technológiáiról.

2016 újításokban gazdag év volt az egészségügyi technológia számára. Virtuális valóság. Kiterjesztett valóság. Hordozható eszközök mérési eredményeit elemző okos algoritmusok. Szinte minden nap újabbnál újabb lenyűgöző technológiák törtek be a piacra és az életünkbe. Ez idén sem lesz másképp.

A jóslás semmiképpen sem a jövőkutatók feladata. Ilyesfajta tippelgetés sosem vitte előre az emberiséget. A munkánk a jövőt formáló trendek folyamatos elemzéséből, valamint a jelen és a jövő közötti átmenet megteremtéséből áll. Sokan azonban még így is elvárják, hogy előrejelzésekkel szolgáljak az aktuális év egészségügyét érintő technológiákkal kapcsolatban, így az alábbiakban meg is osztom őket.

1) Új korszak a cukorbetegség kezelésében

2016-ban az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) engedélyezte a világ első mesterséges hasnyálmirigyének forgalmazását. A készülék figyeli a vércukor szintjét, és automatikusan adagolja az inzulint. Gyakorlatilag ugyanazt teszi, amit az egészséges szerv – fenntartható módon biztosít teljes életet a betegeknek. Ez a technológiai vívmány az utóbbi évek legnagyobb lépése a diabétesz kezelése terén.

Az áttörés évekkel a #nemvárunk (#wearenotwaiting) mozgalom után történt, amely az efféle mesterséges hasnyálmirigyek piaci forgalmazását sürgette. A mozgalom egyik vezérszónoka, Dana Lewis mesélt nekem arról, hogy a mesterséges hasnyálmirigy hogyan könnyíti meg a mindennapi életet. 2017-ben ez az újfajta diabéteszkezelés el fog terjedni, és rengeteg új felhasználó életét változtatja majd meg.

A cukorbetegség kezelése azonban nem áll meg a fejlődésben. A Google levédetett egy digitális kontaktlencsét, amely többek között képes könnyekből vércukorszintet mérni. Az óriásvállalat a gyógyszeripari Novartisszal társult, és bár nagy a csend a fejlesztés helyzete körül, azt rebesgetik, hogy a kontaktlencse már 2017-ben tesztelési fázisba léphet.

2) Precíziós gyógyászat az onkológiában

A digitális technológia megindítja az elérhető onkológiai ellátási módszerek átalakulását. A személyre szabott onkológia egyre elterjedtebbé válik a startup cégek és a vállalatok – például a Foundation Medicine és a SmartPatients – segítségével.

A Foundation Medicine célja a rákgenomika alkalmazása az onkológiai ellátásban. Ez a cég DNS-tesztekre alapuló, betegspecifikus rákkezelésekhez biztosít információkat. A SmartPatients online közösséggel neveli tudatosságra a betegeket, és így igyekszik megváltoztatni a rák kezelésének körülményeit.

Mindezek mellett az immunterápia terén is jelentős előrelépések történnek, amelyek új korszakot nyithatnak a rákkezelésben. 2016 nagy dobása az úgynevezett folyadékbiopszia volt, amely világszerte egyre elérhetőbbé válik. Bár ennek a technológiának megvannak a maga korlátai – a vérmintát például a kemoterápia megkezdése előtt kell levenni, a rákos sejtek pedig nehezen felismerhetők –, folyamatosan fejlődik. A precíziós gyógyászat elkezdte megváltoztatni az onkológiai kezelések régi modelljét: „szőnyegbombázás” helyett „mesterlövészeket” fogunk alkalmazni.

3) Szűk fókuszú mesterséges intelligencia az Egyesült Államok klinikáin

Az IBM Watson (a cég fejlett MI-programja) olyan mérhető szolgáltatássá alakítja át az egészségügyet, amelyben minden információmorzsa rendelkezésre áll. Használatával az orvosoknak csak személyre szabott jelentéseket kell elolvasniuk tucatnyi tanulmány böngészése helyett. Ezt a technológiát eddig onkológiai és radiológiai területeken használták (a Medical Sieve projekt keretein belül). A legutóbbi hírek szerint az IBM széles körben elérhetővé tervezi tenni Watsont az Egyesült Államok klinikáin, ami felerősítheti a gondolkodásmódot, miszerint az algoritmusok segíthetik az orvosok munkáját. Az úgynevezett „Watson a genomikáért” („Watson for Genomics”) megoldás elősegítheti a precíziós gyógyászat fejlődését a kognitív számítástechnika és a genomikus tumorszekvenálás ötvözésével.

2017-ben fel kell készülnünk az IBM Watsonjának szélesebb körű használatára. Noha orvosi kérdéseket nem tud megválaszolni, képes arra, hogy a beteg adatai alapján megadja a leginkább releváns és valószínű egészségügyi eshetőségeket. A végső döntést azonban továbbra is az orvos hozza. A számítógép közreműködése csak támogatni tudja a szakemberek munkáját, semmiképpen sem helyettesítheti azt.

4) Egészségügyi szenzorokkal felszerelt önvezető járművek

2017-ben fel kell készülnünk az egyre több automatizált funkcióval ellátott autók elterjedésére. Szeptemberben az Uber lehetővé tette utasainak, hogy önvezető autóba szálljanak Pittsburghben – egy olyan városban, amely nem az egyszerű közlekedési körülményeiről híres. A vállalat a Volvóval karöltve igyekszik több, mint egymillió sofőrt robotokra cserélni, méghozzá amilyen gyorsan csak lehet. Már most komoly eredményeket értek el: a Volvo kamionjai már át is szelték Európát anélkül, hogy ült volna valaki a volánnál – ez lenyűgöző teljesítmény!

Az önvezető autó mielőbbi bevezetésével egyidejűleg a gyártók rengeteg szenzorral szerelik fel a gépkocsikat. Mivel több üresjáratunk lesz ezekben a járművekben 2017 során, az Uber, Volvo vagy a Tesla egészségügyi szenzorokat épít majd a „vezetőülésbe”. Hiszem, hogy a jövőben akár az autó is betöltheti a betegágy szerepét.

5) Új szolgáltatás a táplálkozásgenomikában

2014-ben az FDA elővigyázatosságból felfüggesztette a 23andMe, a genetikai tesztek legnagyobb szolgáltatójának marketinges tevékenységeit. A precedens ellenére számos cég továbbra is foglalkozik genetikai tesztek és eredményeket értelmező elemzések kereskedelmével anélkül, hogy a piaci forgalmazás előtt FDA-felülvizsgálatra bocsátanák a szolgáltatást. Miközben az FDA küzd, hogy kordában tartsa a genetikára alapuló szolgáltatásokat, már meg is érkezett a következő nagy sláger, név szerint a táplálkozásgenomika, amely rendkívül ígéretes évnek néz elébe.

A táplálkozásgenomika egy vadonatúj szakterület, amely a genetika és a táplálkozástudomány ötvözetéből született. Az alapgondolat mögötte az, hogy a genomunk értékes információkat rejt a szervezetünk szükségleteiről. Ezeket az adatokat fel kell térképeznünk és ki kell használnunk a hosszú és egészséges élet érdekében. A DNS-szekvenálást követően (amelyre már otthon is lehetőség van) egy okos alkalmazás tájékoztatást tudna adni arról, hogy mit kellene enned, és mit célszerű mindenáron elkerülnöd. Kaliforniában már létezik is egy startup cég, amely táplálkozásgenomikával foglalkozik. A Habit névre keresztelt innovatív vállalat genetikai markereket használva azonosítaná be az ideális ételeket minden ügyfele számára, illetve házhoz is szállítaná azokat.

6) A SpaceX és a NASA felismeri a Marsra szállást lehetővé tévő digitális egészségügyi tervezés szükségességét

Szeptemberben Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az űrutazás rajongóinak legnagyobb örömére felélesztette az űrhajózás iránti reményeket. Nem kevesebbet ígért, mint hogy az emberiség a Marsra léphet. Élőben, online követtem Musk fantasztikus és inspiráló beszédét, jövőképe rendkívüli izgalommal töltött el. Szavai napokig a fülemben csengtek, és elkezdtem gondolkodni a marsi küldetés valóságalapjáról.

Úgy vélem, a legnagyobb akadályt a vörös bolygó elérésében és az élhető környezet megteremtésében az egészségügy aktuális helyzete jelenti. 2017-ben a NASA és a SpaceX fel fogja ismerni, hogy nemcsak a logisztika és az űrutazás terén van szükség egy egységes tervre, hanem a digitális egészségügyben is.

7) CRISPR genommodifikációs módszer klinikai vizsgálatokon

Minden évtizedre alig pár olyan új ötlet jut, amelyek komoly eséllyel forradalmasíthatják az egészségügyet és gyógyszeripart. Az elképesztő CRISPR genommodifikációs metódusban megvan ez a lehetőség.

A kutatók genommodifikációval már létrehoztak olyan szúnyogokat, amelyek majdnem teljesen rezisztensek a maláriát okozó parazitával szemben. Egyes kutatók szerint a CRISPR segítségével akár saját immunrendszerünk sejtjeit is módosíthatjuk majd, hogy ellenállóbbak legyenek a rákkal szemben, és időben kiiktathassák a rosszindulatú elváltozásokat. Tavaly arra is volt példa, hogy a kutatók kísérletek során meggyógyítottak egy Duchenne-féle izomdisztrófiában szenvedő egeret a genommodifikáció használatával. Úgy gondolom, 2017-ben nagy eséllyel elkezdődhetnek az első klinikai vizsgálatok, amelyek feltárhatják a CRISPR igazi potenciálját a súlyos betegségek kezelésében.

8) Új techóriás az egészségügy pódiumán

A Google, az Apple, a Microsoft és az IBM mind mutattak már érdeklődést az egészségügy iránt, azt azonban kijelenthetjük, hogy sokkal jobban oda kellene tenniük magukat. A Google például már jelentős lépéseket tett az egészségügyben a Calico közreműködésével. A két vállalat gyógyírt keres az öregedésre, illetve gyakorlatilag mindenre, ami halálhoz vezethet. A gyógyszeripari óriás, az Abbvie segítségével igyekeznek felgyorsítani az újfajta terápiák felfedezésének, kifejlesztésének és kereskedelmi forgalomba kerülésének tempóját.

Mindezek mellett a Human Longevity Inc. is együttműködésre lépett a Cleveland Clinic kórházzal a humángenomika terén, amelynek célja betegségek felfedezése és az öregedés krónikus állapottá változtatása. Az IBM folyamatosan fejleszti Watson nevű MI-programját, és fel is használja annak képességeit a kardiológia és az onkológia területén. Nagyon komoly harc folyik a cégek között a digitális technológia fejlesztésében, és mindennek már kézzelfogható eredményei vannak az orvoslásban és az egészségügyben egyaránt.

A verseny nem hagy alább 2017-ben sem, sőt, valamelyik techóriás várhatóan be fogja jelenteni, hogy jelentős forrásokat különít el az egészségügy – egy számukra kiaknázatlan terület – megváltoztatására.

9) Viselhető szenzorokra is kiterjedő biztosítási csomag

2017-ben az egészségbiztosítás gigászi rendszere is elindul majd az átalakulás rögös útján az ügyfelek által szolgáltatott adatok hatására. A biztosítók hipsztere, az Oscar Health már meg is tette az első lépéseket. Arra az ötletre épített, hogy az egészség számszerűsítése nélkül a biztosítás a világ legkockázatosabb üzlete. Az Oscar Health segítségével az ügyfelek feltölthetik FitBit-adataikat, és amennyiben elérik a testmozgással kapcsolatos céljaikat, minden nap kapnak egy dollárt. A módszer segít az egészség és a motiváció megőrzésében egy egyszerű, de számszerű jutalommal.

Meggyőződésem, hogy a jövőben a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a rossz táplálkozás, illetve a testmozgás mellőzése nemcsak a kiadások és az egészségügyi állapot szempontjából fog sokba kerülni, hanem az egészségbiztosítási járulékra is komoly terhet rónak majd extra díjak formájában.

2019-ben előreláthatólag 245 millió viselhető készülék talál majd gazdára. Ahogy a hordozható és viselhető mérőeszközöknek köszönhetően egyre pontosabb adatok állnak rendelkezésünkre az életmódunkkal kapcsolatban, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a biztosítótársaságok felhasználják őket. 2017-ben egy nagy biztosítótársaság (nem pedig egy startup) előreláthatóan piacra dob majd egy olyan csomagot, amely viselhető szenzorokat és az egészséges élethez szükséges tanácsadást tartalmaz.

10) A Google és a Johnson & Johnson sebészrobotja ringbe száll a da Vinci ellen

A sebészeti robotokban benne rejlik a lehetőség, hogy gyökeresen felforgassák a jövő sebészetét. Az ágazat jelentős fellendülés előtt áll: 2020-ra a sebészeti robotok piaca várhatóan közel megduplázódik (6,4 milliárd dollárra).

Erre remek példa a da Vinci sebészeti rendszer. Ez a megoldás nagyításra képes, 3D-s, nagy felbontású kamerarendszert és kis, munkacsatornákon bevezetett eszközöket alkalmaz, amelyek az emberi kéznél sokkal nagyobb mértékben képesek hajlani és forogni. A da Vinci rendszerrel a sebészeknek csak pár kis metszésre van szükségük, hogy elérjék a kérdéses képleteket. A sebész végig 100%-ban felügyeli a rendszert, és mindeközben precízebben dolgozhat, mint azt eddig lehetségesnek gondoltuk.

Nemrég azonban a Google bejelentette, hogy a gyógyszeripari óriás Johnson & Johnsonnal közösen új sebészeti robotot hoznak létre. A Google technológiai hozzáértése és a Johnson & Johnson egészségügyi tapasztalatai egy igazi nyerő párost alkothatnak. A da Vinci így végre igazi vetélytársat kaphat. Ez mindenképpen felpörgeti majd a sebészeti robotok ágazatát.

11) A beszéd, mint biomarker: a diagnosztika jövője

Nem is olyan régen a tudósok olyan beszédjellemzőket fedeztek fel, amelyek nem érzékelhetők az emberi fül által. Arra jutottak, hogy az ilyen jól elkülöníthető sajátosságoknak komoly szerepe lehetne a diagnózisok felállításában. A kutatók ezeket a jellemzőket „beszédbiomarkereknek” nevezték el. Ezek a markerek diagnosztikai eszközként szolgálhatnak az orvos számára, és könnyebben beazonosíthatóvá tennék többek között a stresszt, a depressziót, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A korai diagnózis pedig gyakorlatilag az élet és a halál közötti különbséget is jelentheti. A Beyond Health Research ilyen biomarkerek elemzésével foglalkozik, a Beyond Verbal nevű izraeli vállalat pedig olyan platform bevezetésére készül, amely kizárólagos feladata az érzelmek beszédintonációból való analizálása.

A beszéd, mint biomarker nagy teret hódít majd 2017-ben. Nem szabad csak a vérben mérhető biomarkerekre és a genetikai markerekre támaszkodni. A beszéd, mint biomarker könnyen felismerhető, rögzíthető és elemezhető, ezért egyre többet fogjuk használni a betegségek felismerése és megelőzése terén.

12) A gyógyszeripar megkezdi az MI használatát klinikai vizsgálatokban és a gyógyszerkutatásban

A gyógyszerek kifejlesztése egy évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerül. Ennek a gyakorlatnak meg kell változnia. Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, amelynek gyors fejlődése segítheti a klinikai vizsgálatokat. Az MI-nek köszönhetően a folyamat kevesebb időt igényelhet, az egészségügyi intézmények és a betegek pedig nagyobb szerepet kaphatnának a vizsgálatokban. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével egy molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavalyelőtt virtuális keresésekkel olyan biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére készültek – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt.

2017-ben a gyógyszeripar végre belátja majd, hogy vagy elkezdik kihasználni az MI által nyújtott lehetőségeket a gyógyszerfejlesztésben és klinikai vizsgálatokban, vagy lehagyják őket a startupok. Amikor új diszruptív technológiák kopogtatnak az ajtón, még az óriáscégeknek is újra kell gondolniuk az üzleti modelljüket.

13) A 3D-nyomtatott gipsz végre elérhetővé válik

Képzeld el, hogy eltörted vagy kificamítottad valamelyik végtagodat, és gipszre van szükséged. Eddig mindez egy fárasztó procedúra volt: fájó végtagodra maszatos gipszet raktak, amellyel aztán többször is vissza kellett térned az orvoshoz, amikor igazítani kellett, vagy esetleg sorvadni kezdtek az izmaid. Ehelyett az orvos csak beolvasná a karodat, kinyomtatna egy vízálló, könnyű „gipszet” egy traumatológusok által jóváhagyott szoftver segítségével. Csak pár másodperc az egész, és már mehetsz is haza. Amikor pedig visszatérnél, az orvosod egyszerűen csak kinyitná a gipszet, hogy megvizsgálja a sérülést. Olcsóbb, gyorsabb és sokkal kényelmesebb lenne mind a betegek, mind az orvosok számára.

A 3D-nyomtatással foglalkozó spanyol startup, az Exovite kísérletezik is a technológiával. Egy végtag szkennelése manapság felettébb egyszerű. A személyre szabott gipsz készítése szintén nem éppen agysebészet. Mi lehet hát a fő akadálya a fenti módszer használatának? Az, hogy a traumatológusok elfogadják. Az kemény dió. 2017-ben azonban egy startup végre valóra fogja váltani mindezt.

Fontos megjegyezni, hogy a felsoroltak közül semmi sem valósulhat meg olyan emberek nélkül, akik megértik a technológiai fejlődés előnyeit. Mindennapi életünket azok fogják felforgatni, akik az előnyökről és az etikai vonatkozásokról vitáznak. Még az év fejlesztéseinél is fontosabb az, ahogyan a változásokhoz alkalmazkodunk.

Remélem, hogy 2017 lesz az az év, amikor elismerjük, hogy egy kulturális forradalom zajlik és az új technológiák robbantották ki.

Itt lehet feliratkozni angol nyelvű hírlevelemre az orvosi technológiák újdonságairól.