Először mondok ilyet orvoscsapatra, ha a web 2.0 kerül szóba (najó, Dubecz Attila sebész doktorunkra már mondtam hasonlókat). A Cardiovasculáris Centrum elnevezés bevallom, nem tudom, mely csapatot takarja, de emelem kalapom előttük. Nem azért, mert blogot készítenek, mert önmagában egy blog is lehet teljesen felesleges, ha rosszul használják. Íme egy kis lista, hogy ez a csapat, hogyan használja ki a web 2.0-t az orvoslásban:

• Blog, mely hirdetőfalként, bejelentő felületként is szolgál.
  
• Linkblog, mellyel könnyedén lehet linkeket ajánlani kollégáinknak.
• Google Calendar, benne minden fontos dátum, amikor a csapatnak valami közös programja vagy feladata lesz.
• Külön letöltő box, ahol a fontosabb dokumentumokat osztják meg.
• És minden dokumentum a Google Docs-ban is elérhető.

Csak, hogy megint kiemeljem: nem az a lényeg, hogy ezeket a web 2.0-s kütyüket használjuk, hanem hogy teljesen funkcionális, értelmes célokra. Ez a csapat pontosan azt teszi, amiről már hónapok óta beszélek itt és a Sciencerollon: a maga oldalára állítja az internet új generációjának eszközeit, szolgáltatásait. Csak így tovább!

Ben Underwood elképesztő képességekkel rendelkezik. Két évesen megvakult és azóta olyan technikát fejlesztett ki, mellyel messziről meghallja az autókat, megmondja milyen tárgyak veszik körül, sőt még videójátékokat is tud játszani. Mindezt nyelvcsettingetéssel! Azaz a visszahangok alapján tud tájékozódni úgy, mint a denevérek az ultrahang segítségével. Gyönyörű példa az emberi kitartásra és erőre:


Best Video Of The Year - video powered by Metacafe

No ideje volt már összefoglalni, miket találtam a weben az elmúlt napokban. Kezdem mindjárt azzal, hogy a MedIQ átlépte a 200 000. lapletöltést, amiért nagyon hálás vagyok kiváltképp az Index.hu-nak, ahol időről időre megjelenik egy posztom és kiveri a számlálót a hatása. Szóval éljen a web 2.0!

• Haidegger Tamással az év elején készítettem interjút, melyből kiderült, milyen odaadással és munkával készül arra, hogy az orvosi robotok területének egyik szakértőjévé váljon. Ezen az úton továbbra is szeretném követni őt a MedIQ-en és most volt kedves elküldeni az összefoglalóját, amit az egy hete véget ért franciaországi, sebészrobotokról szóló nyári egyetemről írt.

Már az év eleje óta lestem az interneten, hogy mikor hirdetik meg idén a montpellier-i 3rd Summer European University on Surgical Robotics nyári egyetemet sebészrobotok témában. A főszervező, Professzor Étienne Dombre kifejezetten örült a jelentkezésemnek, mivel én voltam az egyetlen visszatérő. Két évvel ezelőtt épp hogy elkezdtem foglalkozni a témával, és még minden új volt, amiről itt hallottam. Ezúttal már komolyabb háttértudással érkeztem, és így különösen hatékony volt ez a hét.

Az első nap máris alakulni kezdett a társaság, látszott, hogy a közös érdeklődés hozta össze az embereket. Este együtt mentük el vacsorázni, és gyorsan kialakultak 8-10 fős nemzetközi társaságok. A bevezető előadást Prof. Dombre tartotta, és utána a hét folyamán folyamatosan következtek a szakma legnevesebb mérnök és sebész képviselői. Az általános ismertetőkön túl meghatározott témakörük mentén építették fel a szekciókat: technikai előadások, orvosi képfeldolgozás, szabályozástechnika, tervezés, modellezés, haptikus irányítás, klinikai aspektusok.

• Ha már sebészet, akkor íme az EndoCapsule, melyet most engedélyezett az FDA és, mely különösen hasznosnak fog - a remények szerint - bizonyulni az endoszkópos képalkotás terén. Azaz lenyeljük ezt a pirulát és az végighaladva a gyomor- és bélendszerünkön képeket készít.

• És végül néhány szó a MyFoodPhone cégről, mely olyan étkezési tanácsadókkal rendelkezik, akiknek elküldhetjük ételeink fényképét mobilon is akár és ők elmondják a véleményüket. Csak tűnődöm, hogyan fog ez megjelenni az orvoslásban...

Idén novemberben fog megjelenni egy érdekesnek tűnő könyv bizarr tudományos kísérletekről Elephants on Acid címmel (itt lehet megrendelni). A szerző több orvosi kísérletet is górcső alá vesz, ezeket említem meg most és toldom meg máshonnan ismeretes, néhol felháborító orvosi kísérletekkel. Miért érdemes beszélnünk ezekről? Hogy tudjuk, mit nem szabad soha többé elkövetni vagy kipróbálni embereken.

• A Milgram-kísérlet: egy engedelmességet vizsgáló kísérlet, melynek során Milgram egy színész segítségével azt vizsgálta, önkéntesek hajlandóak-e áramütéssel büntetni, ha leveszik a vállukról a felelősséget. Szópárokat kellett megtanulnia a beavatott színésznek, és ha hibázott, az önkéntest arra utasították, hogy áramütéssel büntessen, melynek hatását a színész eljátszotta. A hibák ismétlődésével emelték az áramütés erősségét eljutva végül a halált okozó "adagig". A Wikipédia szerint:

 

A kísérlet elvégzése előtt Milgram megkérdezett más pszichológusokat, mit gondolnak, mi lesz a kísérlet eredménye. Egyöntetűen azt felelték, hogy szerintük csupán néhány szadista személy lesz hajlandó elmenni a legnagyobb feszültségig.

Milgram első kísérletsorozatában a kísérleti személyek 65%-a volt hajlandó kiadni a legnagyobb, 450 voltos áramütést, bár sokuk meglehetősen rossz érzéssel tette ezt meg. Egyetlen résztvevő sem állt meg 300 volt alatt.

 

• A stanfordi börtönkísérlet: Újra a magyar Wikipédia cikkéből:

A Stanfordi börtönkísérlet (vagy Zimbardo-féle börtönkísérlet) pszichológiai szempontból vizsgálta az emberek fogságban való viselkedését. A kísérletet 1971-ben végezték a Stanford Egyetemen, Philip Zimbardo vezetésével. A résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el egy, az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt – hat nap után – félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét.

Íme egy videó a kísérletről:

• A hányást ivó doktor: nehéz volt ennél rosszabb címet adni, de tényleg erről van szó. Stubbins Ffirth orvostanhallgató volt a XIX. század elején az Egyesült Államokban és a sárgaláz fertőzőképességét vizsgálta. Önmagát használta kísérleti alanyként, így fertőzött vért, vizeletet, izzadságot, hányást kent magára; hányást csepegtetett a szemébe, sőt meg is itta azt... Nem fertőződött meg, de csak azért, mert nem vizsgálta a fertőzés átvitelét moszkítók segítségével (mivel moszkítók viszik át a fertőzést emberről emberre).
  

• Agymosás: Donald Ewen Cameron biztos volt benne, hogy megtalálta többek között a skizofrénia ellenszerét is. Gyógyszerek, elektrosokk segítségével kómát idézett elő pácienseinél (akár hónapokra) és adott mondatokat skandált nekik. Viszont olyanokat is a kísérletbe vont, akiknek közük sem volt a skizofréniához. Például aki rágta a körmét, annak azt mondogatta, "Koszos a körmöd. Koszos a körmöd." Még a CIA támogatását is sikerült elnyernie, mígnem ő maga is beismerte, 10 évig a rossz vágányon haladt kutatásával.

• A halálraítélt: 1938. október 31-én John Deering önkéntesként vett részt egy kísérletben, melyben regisztrálták a szívverését, miközben mellkason lövik. Deering halálraítélt volt, aki így akart a tudomány szolgálatába állni. 4 lövést kapott és az első lövés után még 15.4 másodpercig vert a szíve (pontosabban görcsölt).
  

• A Tuskegee-féle szifilisz kísérlet: az egyik leghosszabb valaha is végrehajtott emberi kísérlet, mely minden szempontból elveti az etika, az emberség alapelveit. 1932 és 1972 között az Alabama állambeli Tuskegee környékén élő 399 afrikai származású munkástól megtagadták a szifilisz elleni terápiát (1947-től lényegében a penicillint), hogy a szifilisz hosszútávú hatásait vizsgálhassák. A tanulmány végére 74-en maradtak életben, és időközben 19-en születtek meg veleszületett szifilisszel.

• Project MKULTRA: A CIA kémiai, biológiai, radiológiai ágenseket alkalmazott CIA alkalmazottakan, katonákon, orvosokon, prostituáltakon, mentálisan beteg személyeken, hogy azt vizsgálja, mennyire lehet befolyásolni a tudatukat. Később már az LSD hatásaira koncentráltak. A projektet még a Kennedy-gyilkossággal is kapcsolatba hozták, mondván a gyilkos is ilyen hatások alatt állt.

• Náci kísérletek: Azt hiszem, nem kell hosszasan ecsetelnem azokat a szörnyű kísérleteket, melyeket a náci uralom alatt végeztek el náci orvosok. Csak, hogy néhányat említsek: kísérletek fagyasztással, maláriával, tífusszal, mustárgázzal, tengervízzel, sterilizációval, mérgekkel, robbanóanyagokkal...

• Stateville Penitentiary malária-tanulmány: Ez a tanulmány fontos szerepet játszott a bebörtönzötteken végzett vizsgálatok körüli szabályozások kialakításánál. Stateville Penitentiary egy Illinois állambeli börtön volt, melyben maláriával fertőztek meg börtönviselteket, hogy a malária hatásait és az ellenszer hatásosságát vizsgáhassák. Azért végeztek ilyen vizsgálatokat, mert a II. Világháború alatt a malária tizedelte a Csendes-óceán térségében állomásozó katonákat.
  

Ha bárki tud hasonló, tanulságos kísérletekről, jelezze azt és bővítem a listát.

Addig is:

• Kísérleti egerek (illetve orvosok)

Ma is lesz Szonda a Kossuth Rádió műsorán 14:04 és 14:30 között az alábbi témákkal.

• Állítólag Einstein azt jósolta, hogy ha a méhek kipusztulnak, négy éven belül eltűnik a Földről az emberi faj is. És ahogy most állnak a dolgok, elképzelhető, hogy nem a klímaváltozás, vagy a nyersanyagforrások kimerülése sodorja katasztrófába, vagy éhínségbe az emberiséget, hanem az, hogy világszerte pusztulnak ezek a sokakban félelmet, másokban társadalomépítő intelligenciájuk miatt csodálatot keltő rovarok. A legújabb hírek egy új vírus megjelenéséről és terjedéséről szólnak.
  

• Hétfőn féléves internetes kurzus indul a Földön kívüli élet kutatásáról.
  
• Szerdán kiállítás nyílt a furcsa, színpompás alakzatok, a spidronok kutatásának legújabb eredményeiről.
  

• Gondolatolvasás képalkotó berendezésekkel.
  
• Konferencia és könyv, a demokrácia válságáról. 

Ezekkel a témákkal várja a kedves hallgatókat a Szonda szerkesztője, Gimes Júlia vasárnap 14 óra 5 perckor, és hétfőn ugyanebben az időben az ismétléssel.

Újabb agyszülemény, avagy eszköz, mellyel időt lehet pocsékolni. Az alábbi kalkulátor azt számolja ki (miután válaszoltunk 20 kérdésre), hogy mennyit érnénk, mint szervdonorok. Rákérdez a dohányzásra, a szedett gyógyszerekre, műtétekre, szokásokra, táplálkozásra.  Íme az én eredményem:

$3690.00The Cadaver Calculator - Find out how much your body is worth. From Mingle2 - Free Dating Site További időtöltésre:

• Játsszunk térdsebészest!
• Műtsünk a Nintendo Wii-vel!
• Szórakozz a DNS-sel, kódold fehérjébe a nevedet és építs DNS lépcsőt!
• Interaktív boncolás

Peter Hammond (Institute of Child Health, London) csapata olyan szoftvert dolgozott ki, mellyel közel 700, jellegzetes arcvonásokkal járó genetikai betegséget lehet felismerni  minden fájdalom vagy kellemetlenség nélkül. Az ötletet az adta, hogy számos genetikai kórkép (pl. a Fragilis X vagy a Noonan-szindróma) sajátos arcvonásokkal jár, melyeket megfelelő szoftverrel elemezve fel lehet ismerni vérvétel vagy más behatóbb vizsgálat nélkül.



Természetesen felmerül a kétely a módszer hatásossága körül, mivel nem minden esetben jellegzetes az az arcvonás és a betegségek korántsem tankönyvi formában szoktak jelentkezni. A Fragilis X vagy Down-szindrómában szenvedőket valójában tüzetesebb vizsgálat nélkül is fel lehet ismerni (l. a képeket), de vannak olyan tünetegyüttesek, melyekkel meg szokott gyűlni a genetikusok baja.


Fragilis X szindróma

Down-szindróma

A csapat állítása szerint 92%-os hatékonysággal tudták azonosítani a Fragilis X-es betegeket, ugyanez az érték 91% volt a Smith-Magenis; és 91% a Williams-szindróma esetén. A módszer valószínűleg segíteni tudja majd a genetikusok munkáját, kiegészíteni a genetikusok, elég szűkös, eszköztárát. Volt szerencsém elég sok időt tölteni genetikai szakrendelőben és láttam, milyen nehéz megfelelő és használható genetikai betegség-adatbázis (az OMIM sem az igazi) nélkül, tankönyvi keresgéléssel a megfelelő diagnózisra jutni.

Ez az új szoftver, reményeim szerint, segít majd a genetikai betegek minél korábbi felismerésében.

Egyébként, ha van érdeklődő programozó vagy szoftvertudor, én nagyon hajlok az együttműködésre egy ilyen projektben...

Health 2.0 címmel jelent meg egy összefoglaló cikk az Economist nevű neves lapban. Ez azért érdekes, mert ezt a témát ennyire nem egészségüggyel foglalkozó lapok még nem igazán boncolgatták. A health 2.0 elnevezéssel azokat a szolgáltatásokat, web alapú újításokat illetjük, melyek nemcsak, hogy hatással vannak, de egyenesen átformálják az egészségügyet. Mi, bloggerek a medicine 2.0 elnevezést szoktuk használni, mivel nagyobb hangsúlyt fektetünk az oktatási lehetőségekre, hasznos, orvosokat segítő eszközökre. Tehát lényegében nincs nagy különbség a két kifejezés között, de más réteg használja ezeket (orvos jogászok - health 2.0; medikusok - medicine 2.0).



Az Economist cikkében felmerülték érdekes adatok:

• A világháló felhasználóinak 20 %-a hozott már létre egészségügyi tartalmat.
• A weben megjelenő orvosi tartalom igan magas minőségű: a British Medical Journal felmérése szerint egy ideggyógyászati site teljes tartalmának csak 6%-a tartalmazott fals információt.
• 100 millió internet felhasználóból kb. 33 millió talált már értékes orvosi információt a világhálon. És kb. 3%-uknak okozott valamilyen károsodást a hamis információ.
  
• A BrainTalk tanulmány megkérdezettjeinek 40%-a folyamodott már online orvosi információkhoz azért, mert orvosuk nem válaszolt minden kérdésükre.

Valójában a cikk egy bő összefoglalója annak, ami ma web 2.0 és orvoslás címen a világhálón folyik. De még mindig kuriózumként, bóhocmutatványként szól az olyan szolgáltatásokról, mint a Sermo.com vagy az Organized Wisdom. Mikor jutunk már el oda, hogy a neves lapok érdemben, funkcionális szempontból beszélnek erről a területről és nem csak mint érdekességet tárnak az olvasói elé?

Nagyszerű kezdeményezésnek tűnik a Science Light magyar blog, melynek ars poeticaja:

Hírek, érdekességek, botrányok a természet-,élet-,és orvostudomány világából, közérthetően, mindenkinek. Célom a hiteles információk közérthetővé varázslása, és a tudományos gondolkodás megszerettetése.

Sok sikert Edittának! A blogot ezentúl a MedIQ linkajánlójából is el lehet érni.

Szerencsére egyre többször kérdezik meg kutatók, orvosok, hogy hogyan tudnának a világháló segítségével a legegyszerűbb módon naprakészek maradni szakterületükön. De a fontos információ követése nemcsak ezekben a szakmákban lehet fontos. Így 7 tippel szeretném segíteni azokat, akik a weben követik a számukra lényeges információkat.

• Használj RSS-t!

A legtöbben úgy olvassák az orvosi blogokat, szaklapokat, hogy időről időre ellátogatnak az adott oldalra. Naponta kb. 120 blogot és szaklapot olvasok, így ha ezeken végigfutnék minden nap, több órám is rámenne. Ezért használok RSS-t, mely azt jelenti, az általam figyelt oldalak információit egy felületen, automatikusan kapom meg, azaz hagyom, hogy az információ jöjjön hozzám. Mi kell ehhez? Egy program (pl. feedreader.com) vagy egy olyan eszköz, mint a Bloglines, a Google Reader vagy a Netvibes. És egy link, melyet a követni kívánt oldalon az RSS-t jelképező ikonra kattintva kapok meg:



A kapott linket pedig bemásolom programomba, böngészőmbe vagy online feed olvasómba. Ennyi!

• Használj okos RSS-t!

Az Aide RSS segítségével még az RSS-t is okosabbá tehetjük. Ez a szolgáltatás úgy szűri a cikkeket, posztokat, hogy pontozza azokat a beérkező kommentek, a del.icio.us-on kapott kattintások és a linkelő blogok száma szerint. Ez azt jelenti, hogy az Aide RSS segítségével egy blognak vagy szaklapnak csupán a válogatott, legjobb cikkeit kapjuk kézhez RSS olvasónkban.

• PubMed Save Search:

Sok orvost ismerek, akik időről időre visszamennek a PubMed oldalára és rákeresnek szakterületük kulcsszavaira, hogy lássák, került-e új cikk a témában az adatbázisba. Ezt automatizálni is lehet. Keressünk rá kulcsszavunkra, majd kattintsunk a Save Search gombra.



Ezután megadjuk e-mail címünket és beállítjuk, milyen gyakran értesítsen minket a PubMed a területünkön újonnan megjelent cikkekről.

• További PubMed eszközök:

Vannak olyan site-ok, melyek a PubMed adatbázisára épülnek, de a jobb kihasználtság és egyszerűbb keresés érdekében további lehetőségeket biztosítanak az információ megtalálására. Ilyen a NextBio, mely forradalmasítani fogja az orvosi/tudományos kereséseket. A CureHunter interaktív grafikonokon keresztül próbál a felhasználó számára értékes tanácsokat adni. A PubMed Reader pedig arra szolgál, hogy kívánságainknak és igényeinknek megfelelő PubMed kereséseket végezhessünk.

• Címkézz!

A tagek vagy címkék a web 2.0 talán legfontosabb vívmányai. Arra szolgálnak, hogy egy kategóriába csak releváns információ kerüljön. Ha rákeresek a sebészet címkére, akkor nem azokra a cikkekre vagyok kíváncsi, melyekben előfordult a sebészet szó (de a cikk egészen másról szólt), hanem melyek központi témája a sebészet. Ez utóbbit biztosítják a címkék. Ha szeretnéd követni egy téma változását, használd a del.icio.us-t. Ha orvosként vagy kutatóként vágysz hasonlóra,  akkor a Connotea a megfelelő eszköz. Íme a példa, hogyan lehet egyszerűen követni a web 2.0 és orvostudomány témájában megjelenő minőségi cikkeket.

• Biowizard.com:

Habár a BioWizard igazából a PubMed eszközök közé tartozna, de olyan minőséget nyújt, mely messze kiemeli a többi szolgáltatás közül. Többek közt azt teszi lehetővé, hogy egy témában a PubMed adatbázisában újonnan megjelenő cikkeket egy tudományos közösség értékelje, pontozza és hírlevelet kapjunk az adott szakterület leginkább ajánlott cikkeiről. Így egy tudományos közösség gondoskodik arról, hogy naprakészek maradjunk.

• Google Alert:

Ha pedig ezek közül egyik sem nyerte el tetszésed vagy még egyszerűbb megoldásra vágysz, akkor használd a Google Alert-et. Lényegében arról van szó, hogy ami a Google szerint a weben egy adott témában megjelenik, az azonnal megjelenjen nálad is e-mailben.



Remélem, sikerül ezen ingyenes eszközök, oldalak, szolgáltatások segítségével naprakésznek maradni. Ha neked is van tipped, oszd meg velünk!

Kapcsolódó olvasmányok:

• 10 Tipp: Hogyan használd a web 2.0-t az orvoslásban
• Orvostudomány 2.0: egy új korszak kezdete