Valahogy így lehetne röviden összefoglalni azt, amit Bill Scott csinál. Az agy elektromos, azaz EEG (elektroenkefalogram) aktivitását tudja vizualizálni, melynek eredményeképpen ilyen csodákat készít:




A Neurofeedback on the Brain szerint ez azért érdekes, mert ezek a képek valójában fraktálok, azaz agyunk tényleg olyan bonyolult (ún. nem-lineáris) rendszer, mint gondoltuk. A fraktál a Wikipédia szerint:

A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható. 

Kapcsolódó oldalak:

• A hét legérdekesebb esetei: a miniagy és a villám
• Hogyan működnek az idegsejtek: animáció

Ezentúl gyakrabban fogok rövid összefoglalókat írni arról, milyen érdekes posztok, hasznos cikkek jelentek meg az orvosi blogvilágban akár angol, akár magyar nyelven. Íme a mai adag:

• Az Origó egy nagyon jó cikket közölt a készülő DNS-enciklopédiáról, az ENCODE projektről.

• Aztán íme néhány gyönyörű kép vesekövekről:

• Az első eset a popcorn-tüdőről. Egy férfi napi 2-3 csomag popcornt evett meg évtizedeken keresztül és végül ún. popcorn tüdeje lett. Persze nem azért, mert belélegezte a pattogatott kukorica darabokat, hanem inkább a kisebb szemcsék (az ízesítésként használt vaj) okozták a tüdő károsodását (bronchiolitis obliterans).

• Lehet későn szólok, de a vasárnapi Népszabadságban megjelent egy cikk a web 2.0 és a tudomány világáról, benne a MedIQ-kel is:

Tudományos blogból is olyan sok van már, hogy érdemes összegyűjteni az elmúlt időszakok legjobb írásait azok számára, akik nem látogatják végig naponta a blogokat. Ezt teszik a blogkarneválok, pl. a MedIQ nevű blog magyar orvostanhallgató írója rendszeresen készít ilyen összefoglalókat. Ezen a blogon olvashatunk a web 2.0, azaz a felhasználók által alakított web orvostudományban való felhasználási lehetőségeiről vagy arról is, hogyan használható a Second Life nevű hálózati szerepjáték az orvoslásban, tudósképzésben.

A szerző Kazai Anita, aki valamilyen oknál fogva nem említi a blogszerzők nevét, kivéve néhány nemzetközi példát. Ehhez pollnernek biztosan lenne néhány szava. Egyébként a cikk alapján nagyon jártas ebben a web 2.0-vel zsúfolt tudományos világban. Igazán áttekintő olvasmányt írt.

• És végül egy kis gondolkodtatás. A Crooked Brains nagyszerű feladatokkal szolgált, egyet hoztam el ide. A cél, hogy váltakozzon egymással a félig üres és a félig teli pohár, de úgy, hogy csak egy poharat lehet elmozdítani. Megoldás a kép alatt.
  

Mérföldkőnek nevezik több platformon is a mai napot, mivel Craig Venter, az egyik leghíresebb kutató és egyben az ember genetikai kódjának feltárásában jeleskedő csoport vezetője, újabb húzással állt elő: megmutatta saját génjeit a PLoS Biology (mindenki által elérhető) lapjain. Ez az első alkalom, hogy részleteiben is meg lehet vizsgálni, mitől egyedi és változékony a genomunk. De miről is van szó?



Az emberi genom génjeink, genetikai kódunk összessége. A humán genom projekt során az emberiség genomját tárták fel. Most viszont egyetlen személy genomja tárul elénk, mégpedig ki másé, ha nem a kutatást vezető Craig Venteré. A kérdés, hogy jó döntés volt-e és előrébb fogja-e ez vinni a genetika tudományát.

Nézzük, mire derülhet fény, ha közelebbről megvizsgáljuk Venter génjeit. Olyan géneket hordoz többek között, melyek hajlamosítanak:

• Alzheimer-kórra (APOE gén alapján)
  
• fokozott (és nedvesebb) fülzsírtermelésre
  
• szívbetegségre (SORL1 gén alapján)
• makuláris degenerációra (az éleslátás helyének károsodása)
• magasabb koleszterinszintre
• dohányhoz való hozzászokásra

A kutatás azt is felfedi, hogy a legfontosabb különbség az emberek genetikai kódjai között a SNP-ekben (ejtsd sznip) rejlik. Ezek apró, egy "betűben" megjelenő különbségek, melyek mégis hajlamosíthatnak kórképekre vagy éppen védhetnek bizonyos betegségekkel szemben. Azért jelentős eredmény ez, mert eddig úgy hittük, a genomban lévő törések, beékelődések teszik ki a variációk nagy részét.


Venter 23 pár kromoszómájának képe, azaz karyotípusa

Az is kiderült, az emberek nem 99.9%-ban hasonlítanak egymáshoz génjeiket figyelembe véve, hanem "csak" 99.5%-ban.

Továbbá a legfontosabb üzenetet maga Venter mondta ki:

Nem kell félnünk genetikai kódunktól.

Ez a lényeg! Felejtsük el az olyan szalagcímeket, hogy megtalálták a lustaság vagy a siker génjét. A gének nagy része nem igen vagy nem alapján működik, hanem statisztikai valószínűséget hordoz. A gének nem halálos ítéleteket hordoznak, hanem megmondják, hogy mennyivel rendelkezünk nagyobb kockázattal bizonyos betegségekre. A legtöbb gén így, egymással összefüggve, egymást befolyásolva működik. És ennek a felfogásnak a népszerűsítésében nagy szerepet fog játszani ez a mérföldkő.


Félig tudós, félig üzletember.

Ventert sokan önző, egoista tudósnak tartják, de hogy ez a nap is beíródott a genetika történetébe, az biztos. Mindenesetre egy bő lépéssel közelebb kerültünk a személyre szabott genetika világához, ahol a saját génjeink döntik majd el milyen és mennyi gyógyszert, illetve kezelést kapjunk. Ahogy Venter fogalmazott:

Az, hogy többet tudunk génjeinkről, nem fogja megváltoztatni azokat. De bizonyos dolgok megismerése lehetőséget adhat arra, hogy a genetikai sorsunkat befolyásolhassuk...

További olvasmány:

• Előrelépés a Down-szindróma kutatásában
• Mit tennél a megelőzésért?
• Genetikailag meztelenül?
• Személyre szabott genetika: milyen lesz a gyógyítás 10 év múlva?

Tudom, mennyi kritika éri az orvosi közösségi site-okat (és meglepően az orvosok oldaláról), de néha megmutatják ezek a szolgáltatások valós erejüket is. Az orvoslás úgy zajlik, ahogy. Ezen semmilyen web humbuk nem fog változtatni (szerencsére). Viszont az, ahogyan az orvosi jellegű információ áramlik, az teljesen átalakult és még csak az út elején járunk. Részlet a Wall Street Journal egyik cikkéből:

Amikor Michael Tomblyn onkológus egy 21 éves pácienssel találkozott, akinek a szeme teljesen előre volt esve, segítséget kért kollégáitól. Kapott is tucatnyi javaslatot, tippet a gombás fetőzéstől, a HIV-hez társuló lymphoma-n át a kokain által okozott szívproblémáig, míg végül rátalált a helyes diagnózisra: egy gyorsan növekvő izom eredetű ráktípusra, a rhabdomyosarcomara.

A diagnózist viszont nem közvetlen kollégái hozták tudtára, hanem a Sermo.com orvosi közösségi site-on sikerült végül a megfelelő doktorral konzultálnia.

A Sermo.com-ról már többször is írtam. Olyan közösségi oldal, ahol az orvosok megvitathatják napi rutinproblémáikat (diagnózisról, terápiáról, stb.), így nem kell várniuk egy esetleges konferenciára vagy újabb publikációra. Percek alatt kaphatnak hasznos/értékes információt kollégáiktól.



Az orvosi információ áramlása tehát átalakulóban van. Aki hajlandó az új eszközöket, szolgáltatásokat (melyek nagy többsége ingyenes és semmilyen informatikai tudást nem igényel) eltanulni, annak könnyebb lesz. Aki ezeket nem veszi figyelembe, annak - úgy vélem- nehezebb dolga lesz a naprakészségért folytatott küzdelemben.

Akit meggyőztem, annak ajánlom figyelmébe ezt az oldalt. Akit nem, annak ezt a kettőt:

• 10 Tipp: Hogyan használd a web 2.0-t az orvoslásban
• Orvostudomány 2.0: egy új korszak kezdete 

Hardcore uborkaszezon van már az orvosi blogvilágban is, úgyhogy előveszek egy régi kártyát, a virtuális térdsebészet játékot, mely sokaknak okozott örömteli szórakozást, bár nem olyan vicces dologról van szó. Egy térdműtét minden lépését követhetjük nyomon a kikérdezéstől egészen a seb bevarrásáig miközben kérdések sorát kell megválaszolnunk. Hasznos időtöltés.





További olvasmány:

• Virtualitás az orvoslásban
• Küzdelem a rák ellen videójátékkal: gyerekklinikák jelentkezzenek!
• Top 10: virtuális orvoslás a Second Life-ban
• Műtsünk a Nintendo Wii-vel!
• Interaktív boncolás

Ma is lesz Szonda a Kossuth Rádión 14:04 és 14:30 között. Íme az ajánló:

• 30 évvel ezelőtt indították útnak a Voyager űrszondákat, amelyek már 1 éve túllépték a 15 milliárd km-t. Ez a Föld-Nap távolság százszorosa, és azóta is minden órában 61000 km-rel jutnak távolabb. Onnan a mi meleg, sárga Napunk már csak egy aprócska, fehér csillagnak látszik. Hallgassák meg a szondák történetét, benne a misszió tervező főnökével, Charles Kohlhese-szel készült interjút, 1989-ből, amikor a Voyager 2 elérte a Neptunuszt.
• A régóta ismert tétel szerint a nők rosszabbul tájékozódnak, mint a férfiak. Nos, vannak helyek, ahol ez pont fordítva igaz. Tippeljenek, hamarosan megtudhatják a jó választ.
• Szó lesz egy anyáról, aki attól rettegett, hogy megmérgezi a gyerekeit, és ezért az életét betöltötte az élelmiszerek lejárati idejének a tanulmányozása.
• Jó tett helyébe jót várj! Meglepő módon ezt még a nagyon butának tartott patkányok is tudják, legalábbis némi tanulás után.
• Végül hallhatnak arról, hogy mitől szép a zene, szépségének mi köze van a fizikához, az élettanhoz, a kultúrához.

Korábban azt gondoltam, csak a Youtube-on fogok használható tudományos videókat találni, de nemrég még a Science & Technology kategóriát is megszüntették. Aztán idén nyáron új tudományos/orvosi videókat felsorakoztató site-ok, szolgáltatások kezdtek megjelenni a weben. Mivel a SciFoo lives on Second Life-beli konferenciának a következő (szeptember 10.) témája is ez lesz, ezért egy kis összeállítást készítettem a legismertebbekről és egyben legjobb minőséget nyújtó orvosi/tudományos témájú videókat megosztó site-okról.

• SciVee.tv: az egyik legbíztatóbb próbálkozás az új szolgáltatások közül. A SciVee egy tudományos online TV, ahol kutatók kapnak lehetőséget arra, hogy saját kutatásukról vagy egyéb hírekről hangban és képben tudósíthassanak.

• JoVE: egy olyan kísérletekről, protokollokról szóló folyóirat, mely videók segítségével próbál hasznos tanácsokat nyújtani kutatóknak. Színvonalas site, mely talán eddig  a legnagyobb visszhangot (és dícséretet) kapta a blogvilágban.

• Bioscreencast: olyan videókat tesznek elérhetővé, melyek úgy készülnek, mintha azt venném fel, ami a képernyőmön zajlik, ezt nevezik screencastnek. Ilyen eszközzel bemutatni egy szoftver, esetleg az RSS olvasó működését (amit tervezek én is) gyerekjáték.
  

• Videojug: személyes kedvencem. Hatalmas mennyiségű (többek között) orvosi videó jó minőségben. Valójában interjúk ismert és elismert kutatókkal, ovosokkal. Rengeteg kategória, hasznos címkék, toplisták. Laikusok és orvosok is egyaránt használhatják.

• DNATube: tudományos animációk, előadások, szemináriumok. A Youtube mintájára alakult és szorosan együttműködik a JoVe csapatával.

• Ask Dr Wiki: olyan orvosi videók gyűjteményét is megalkották az Ask Dr Wiki szerzői, melyeket máshol nem tudnánk megtekinteni. Laikusoknak nem szolgálnak információval, de az orvosi oktatásban kulcsszerepet kaphatnak. Ők készítik és töltik fel a Youtube-ra/Google videóra az orvosi beavatkozások közben készült mozgóképeket (pl.: angiogramok).

• WeShow: még béta verziónál járó szolgáltatás, interjúkkal, prezentációkkal. Próbálnak olyan témákat körüljárni, melyek inkább a laikusokat érintik.
  

• ScienceHack: számtalan tudományágat lefed és kutató ellenőrzi a videók információtartalmának hatékonyságát, megbízhatóságát.
  

• Videolectures: orvosi és tudományos előadások gyűjteménye.

• Freevidelectures.com (Medicine): ugyancsak előadásgyűjtemény, de le is lehet tölteni azokat, vagy hanganyagként meghallgatni ismert kutatók előadásait.

Ha valaki ismer ezeken kívül tudományos/orvosi videókat megosztó site-okat, szolgáltatásokat, jelezze azt és azonnal bővítem a listát. Mikor indul el egy hasonló magyar site?

Vannak olyan betegségek, melyek úgy jönnek létre, hogy a sejtosztódásban zavar keletkezik és nem megfelelő számú kromoszóma kerül az utódsejtekbe. Legegyszerűbb ezt képen szemléltetni. A meiózisnak nevezett folyamat során a kromoszómák megduplázódnak, majd az azonos párok egy-egy tagjai egy-egy utódsejtbe kerülnek. Ha viszont a párok nem tudnak elválni egymástól, akkor eggyel több kromoszóma kerül az egyik sejtbe, és eggyel kevesebb a másikba. Ezt hívják non-diszjunkciónak, azaz szét-nem-válásnak.



Down-kór (vagy helyesebben szindróma) esetén a 21-es kromoszómából három van jelen, éz ez okozza a tüneteket. De az Edwards-szindróma, Klinefelter-szindróma, Patau -szindróma és a Turner-szindróma is hasonló okokra vezethető vissza.

Amerikai és portugál kutatók most olyan mechanizmust fedeztek fel, mely a petesejtek és a spermiumok kialakulásának fázisában a kromoszómák szétválását szabályozza. Azt találták, hogy az ivarsejtek kialalulásákor egy BubR1 nevű gén felelős a kromoszómapárok összetartásáért. Ha a gén hibás vagy hiányzik, akkor ez az állapot kapcsolatba hozható az olyan rendellenességek kialakulásával, mint a Down-szindróma.

Én biztos vagyok benne, hogy ezek kis lépések, de egyre közelebb kerülünk a nagy válaszokhoz. Csak spekuláció, de ha egyértelmű kapcsolatot lehetne kimutatni a gén és a Down, illetve egyéb hasonló szindrómák kialakulása között, akkor a megfelelő terhesség előtti és alatti géntesztek segítségével még eredményesebben lehetne kiszűrni az ilyen eseteket.

Nemrég beszámoltam arról, hogy előadást tartok a Second Life-ban a Nature Publishing Group által üzemeltetett szigeten az orvoslás és a web 2.0 kapcsolatáról (orvosi blogok, wiki, adatbázisok, keresők, virtuális orvosi projektek, stb.). Nem várt sikert arattunk, közel 40 látogató volt kíváncsi az előadássorozatra, melyből kivették a részüket a Tiromed.com és a Biowizard.com alapítói is. Az egy órás szemináriumnak kb. a fele jutott nekem.

Fantasztikus élmény volt a világ minden tájáról érkező kutatóknak előadni a témámban és megismerni gondolataikat.



Több kérdést is kaptam a prezentáció közben:

Ma 18:00-kor előadást tartok a Second Life-ban a Nature Publishing Group által üzemeltetett szigeten az orvoslás és a web 2.0 kapcsolatáról (orvosi blogok, wiki, adatbázisok, keresők, virtuális orvosi projektek, stb.). Aki még nem unja a témát, azt szeretettel várjuk! Elfogadták a meghívásomat és előadnak a Tiromed.com és a Biowizard.com orvosi közösségek képviselői is (többek között).

Mire jó ez?  Olyan emberekkel lehet találkozni ezáltal és közvetlenül kérdéseket feltenni, akik fontos szerepet játszanak a weben lévő orvosi információk rendezésében, továbbításában. Legutóbb a Nature Precedings, a Connotea képviselői voltak jelen, a mostani találkozóra pedig orvosokat, kutatókat is meghívtam, akik nagy valószínűséggel számos újdonsággal szolgálnak majd.

Tehát ma 18:00 Second Life, Second Nature sziget (innen lehet teleportálni)!