Ma is lesz Szonda a Kossuth Rádió műsorán 14:04 és 14:30 között. Harminc perc tudomány a szerkesztővel, Sipos Júliával:

• Exkluzív interjú napjaink egyik legérdekesebb ókortörténeti felfedezésének a professzorával, aki egy lelettel igazolja a Biblia egyik állítását.
• Miért alkalmazható Selye János stresszelmélete számtalan kutatási területen, a sejttől a társadalomig?
• A ciklon szeme visszanéz?  Viharok és széltölcsérek hazánkban is.
• Már a Wikipédiát is? A BBC szerint az online tudástárat nemcsak jószándékkal korrigálják, hanem megjelentek az imázsjavító fényesítgetések, innen-onnan, a CIA-tól a Vatikánig.

Nem arról akarok beszélni, hogy hogyan kell teljesen átformálni az orvosi lapokat. Egy orvosi lapnak arról kell szólnia, hogy az oda beküldött cikkeket kutatók/orvosok nézik át, értékelik és jelentetik meg, ha annak a minősége ezt lehetőve teszi. Így működik ez évszázadok óta, és nagyon is rendjén van ez így.

Amiról beszélni akarok az az, hogy hogyan lehet ezeket az eredményeket még egyszerűbb, még kényelmesebb formában eljuttatni lehetőleg minél több orvos számára. Fontos, hogy minél több orvost kell bevonni a folyamatba interaktív honlap vagy esetleg orvosi esetfeladványok segítségével. A legjobb példa az ilyen felfogásra a New England Journal of Medicine lapja.

Most van kialakulóban egy béta verzió, olyan tervezett lehetőségekkel, mint:

• a Google Reader-hez hozzáadhatjuk a NEJM legújabb/legolvasottabb cikkeinek listáját
  
• teljes képernyős videólejátszás
• élőszavas interjúkat lehet követni, sőt azokat pdf formátumban is letölthetjük
• a NEJM legtöbbet hivatkozott/blogolt bejegyzései külön listát kapnak 

De már most elérhető és népszerű az Image Challenge is, ahol képek alapján kell más orvosokkal együtt kitalálnunk a lehetséges diagnózist:



Az orvosi újságírásban, illetve az orvosi lapok fenntartásában kulcstényező a kreativitás. Megint nem azt mondom, hogy ez a fontos és nem a cikkek minősége, orvosi/tudományos értéke, hanem azt, hogy erre is figyelni kell. Minden tiszteletem a magyar Orvosi Hetilapé (és ezt komolyan mondom, mert nem bővelkedik a világ 150 éve alapított orvosi folyóiratokban), de fejlődni kell! A lap tartalomjegyzéke számos helyen elérhető, viszont tudomásom szerint nincs saját honlapja (orvosihetilap.com). Se interaktivitás, se új ötletek, melyek rásegítenének az egyébként színvonalas orvosi cikkek elterjedésére. Én hiszem, hogy ez is fontos.



Ha ezzel vitát váltok ki, hát legyen. Van számtalan külföldi példa, amit érdemes legalább megfontolni. Messze a legfontosabb tehát a cikkek tartalma, de ma már az is tényező, hogy mennyire jut el a tartalom az orvosokhoz és mennyire érezhetik azt, ők is részesei a lap szerkesztésének.

PS: Ingyen és bérmentve, csillogó szemekkel mondanám el ötleteimet az Orvosi Hetilapnak, ha kérdeznének...

Számtalanszor beszéltem már a Second Life és más virtuális világok hasznosságáról az orvostudományban. Újabb két példát hozok fel ennek bizonyítására.

A SnowWorld egy olyan virtuális világ, ahol a beteg egy fagyott világban barangolhat és olyan játékokat játszhat, melyek a hóval kapcsolatosak. Hogy miért? Mert így könnyebben túl tud jutni a fájdalmain. Az egyik résztvevő alany mindkét kezén kapcsokat távolítottak el egy égés után átültetett bőrdarabok körül. Az egyik kezén végzett folyamat közben Nintendo-val játszott, a másik közben a SnowWorld-del és drámai volt a fájdalomcsökkenés az utóbbi alatt végzett procedúra közben.



A másik egy megfigyelésről szól. A World of Warcraft minden idők talán legsikeresebb online játéka, ahol a játékos hőseinek bőrébe bújhat, így szinte második életét hozva ezzel létre. Megfigyelték epidemiológusok, hogy a játékban pusztító járványok sokkal inkább megfigyelhető és követhető jelenségek, mint a valós járványok, ugyanis a játékban szereplők úgy reagálnak a járványra, ahogy "gazdáik" a való világban. Voltak, akik önmaguk egészségét is feláldozva segítettek másoknak; egyesek elmenekültek a járványos városokból, hogy magukat mentsék, néhány megfertőződött egyén pedig szinte életcéljává tette mások megfertőzését.



Persze ezek a játékok is rendelkeznek hátrányos tulajdonságokkal, de az orvoslás minden fronton próbálja a maga oldalára állítani azokat, amik tényleg használhatók.

Új web 2.0-es alapokon nyugvó site indul közösségépítő szándékkal. A várószoba.hu, melynek kialakításában én is részt vettem, pácienseknek készül a következő céllal:

 

Képzeljen el egy orvosi várószobát, ahol nagyon sokan elférnek és a beszélgetés épp az Önt érdeklő betegségről, egészségügyi problémáról folyik!

A várószoba.hu egy támogatói közösség azoknak, akik valamely betegséggel és annak gyógyításával kapcsolatban keresnek támogatást, tanácsot és bátorítást.

Itt elolvashatja sorstársai történeteit - bevált gyógymódokról, tünetekről, gyógyszerekről -
és megoszthatja velük az Ön saját tapasztalatait.

 

Fel lehet iratkozni egy e-mail címmel, hogy egyből értesülhessünk a hivatalos indulásról.

 

Michael Moore a Fahrenheit 9/11 után megint nagy fába vágta fejszéjét, az amerikai egészségügyet vette górcső alá Sicko című filmjében. A film két hónapja megy a mozikban és csak az USA-ban közel 5 millió dollár nyereséget termelt. Megmozgatta a teljes angol orvosi blogoszférát. Elemzések és kritikák tucatjai jelentek meg napok alatt. A hivatalos trailer:



A történetről annyit, hogy az egészségügyi biztosítók tevékenységét elemzi riportok, egyéni történetek alapján. Így derülhet fény arra, kiket, milyen okból utasított vissza a biztosítója, mondván túlzottan elhízott vagy magas ahhoz, hogy megfelelő biztosítást kapjon. Előkerített Moore egy Nixon elnöktől származó hanganyagot is, melyben egyetértenek a tárgyaló felek, hogy a nyereség alapú egészségügyi ellátás hasznos dolog.

Külföldi (kanadai, francia és brit) példákon keresztül kritizálja az amerikai rendszert. Azt is kiemelti, hogy az iparosodott országok közül az USA az egyetlen, melynek nincs általános egészségügyi ellátása, azaz nem részesíti előnyben az ún. szocializált orvoslást.

A film eredeti ötlete Moore sorozatának, A Szörnyű Igazságnak az egyik adásából származik, melyben egy férfi esetét dolgozták fel, akinek a biztosítója megtagadta, hogy finanszírozza az életmentő hasnyálmirigy átültetést. Moore megjelent stábjával a cégnél, és természetesen a férfi végül áteshetett a műtéten. Azt gondolta, ha tudott segíteni egy embernek, miért ne tudna többnek is azzal, hogy feltárja a rendszer hibáit.

Nem sokkal a megjelenés után, kirobbant egy botrány a CNN-nel kapcsolatban is, mivel a CNN orvosszakértője, Dr. Gupta több pontban is cáfolta Moore állításait, melyek később hibásaknak bizonyultak, és Moore nyílt levélben kérte (szólította fel) a CNN-t, hogy a tévedésüket tegyék közre. A film honlapján pedig létrehoztak egy lapot, mely a film minden állítását adatokkal, forrásokkal támasztja alá.

Dr. Gupta

Akadtak pozitív véleményüket kifejező írók/bloggerek, akik megköszönték Moore-nak, hogy felszínre hozott egy ilyen égető problémát; egy olyan egészségügyi rendszert, melynek számtalan hibája van (ilyen hiba például az, hogy az amerikai egészségügyi keret mindössze 1%-át fordítják megelőzésre, mivel - érvelésük szerint - a betegeskedés jövedelmezőbb, mint a megelőzés). Egy megbecsült neonatológus blogger arról írt, hogy lengyel kollégájának haza kellett utaznia az USA-ból, mivel nem tudta volna, elismert kutatói fizetése ellenére, megfizetni a költségeket. Ez a blogger azt szeretné, ha a gyógyszercégektől és biztosítótársaságoktól függetlenné válna az egészségügy.

Akadtak olyanok, akik a két tábor (a biztosító alapú és a mindenkinek alapvetően járó egészségügy szószólói) között foglaltak állást. A Healthline ismert bloggere, JC Jones szerint, aki dolgozott biztosítótársaságnál, a film alapvetően jó, de nem érhet el semmilyen lényeges eredményt, mivel Moore-nek szűkítenie kellett volna célpontját. Ha csak a biztosítótársaságok körüli ellentmondásokra helyezte volna a hangsúlyt, valószínűleg több sikerrel tudott volna változást generálni mukájával. Mások félig jónak, félig rossznak nevezik a Sicko-t, hiszen fontos problémát hoz a felszínre és érdekes vitákat okozhat, de Moore számos hibát ejt a tények feltárásában és rossz oldalról mutatja be a szocializált medicinát, ami valójában messze nem olyan hibátlan, mint ahogyan azt Moore érzékelteti.

Természetesen az amerikai orvosbloggerek többsége kiállt a Sicko ellen és érveik sokaságát sorakoztatták fel. A Lean blog kiszámolta, hogy ha a film állításai igazak, azaz 18,000 biztosítás nélküli amerikai hal meg évente a 47 millióból, akkor az ilyen halálozási ráta 0.000383. Továbbá ha vesszük a kb. 254 millió biztosított lakost és azt, hogy 98,000 amerikai hal meg évente megelőzhető orvosi hibák miatt (0.000386), akkor már nem is olyan szörnyű ez az érték. A Sandwalk blog professzora, Larry Moran egyenesen féligazságnak nevezi a filmmel kapcsolatban felmerülő állításokat, mivel a film nem említi meg, hogy habár Franciaországban, Kubában az egészségügyi ellátás (úgy tűnik) jobban működik, az adók is sokkal magasabbak.

Moore a filmben elvisz néhány olyan amerikait Kubába, akik a 2001. szeptember 11-én történtek után önkéntesként tevékenykedtek és a por, a szennyezés miatt ma már  számos egészségügyi gonddal kell küszködniük. Kubában végül magas szintű ellátást kapnak, egyikük az inhaláló gyógyszerét 5 centért kapta meg, míg az Egyesült Államokban ugyanaz a szer 120 dollárjába kerülne. A film ezen részét többen is kritizálták, mondván Moore nem éppen a tipikus kubai kórházi rendszert mutatja be, ezért közöltek is néhány képet a kubai állapotokról.

Michelle Malkin megmutatja azokat a kubai bloggereket, akik a kubai rezsim egészségügyi rendszerével kapcsolatos állítólagos hazugságokról szólnak. A filmben megjelenik egy, az egészségügyi ellátást országonként rangsoroló lista, melyen az USA a 37. helyen áll, egy hellyel megelőzve Szlovéniát. Moore viszont azt már nem említi, hogy ezen a listán Kuba két hellyel szorul az USA mögé, így nincs mire alapozza azt az állítását sem, hogy Kuba egészségügye világhírűen jól működik. Egyébként Franciaország az első és Olaszország a második a listán.

A filmnek számos következménye lett. Egy Adrian Campbell nevű 25 éves hölgyet, aki a filmben az amerikai egészségügy reformjának szükségességét hangoztatta, elbocsátott az új főnöke és amerikai-ellenesnek nevezte őt. A Google természetesen egyből jelentkezett, hogy közvetítő szerepet töltene be az emberek és az egészségügyi cégek között, mivel Moore nem mutatta be művében az amerikai egészségügy jó oldalát.

A lehetséges hosszútávú következményeket a New Scientist lap egy német példával szemlélteti. A klímaváltozást extrém módon bemutató, Holnapután című film vetítése után a német közönség egy része sokkal hajlandóbb lett volna akár politikai döntést is meghozni a klímaváltozás mérséklésére. Viszont éppen az extrém képek miatt egy hasonló hányad még kevésbé hitt a klímaváltozás realitásában.

A Sicko valószínűleg legátfogóbb elemzését Dr. Val Jones, a Revolution Health bloggere adja. Azt írja, ha az amerikaiaknak felajánlanák a filmben magasztalt kanadai rendszert, akkor nem fogadnák el azt a hosszú várakozási idő és a magas adók miatt. Ha a francia rendszer lenne terítéken, akkor nem fogadnák el a megelőző intézkedéseket és a munkaidő sajátos francia elrendezését sem. Tehát a szocializált orvoslás nem működne soha az USA-ban, mivel az emberek egyéni érdeke mindig a biztosítós, az egyéni érdekeket képviselő rendszer felé húzna.

Így vagy úgy, abban még a CNN is egyetért, hogy ha mást nem is, a Sicko hatalmas és értékes vitákat váltott ki egy ellentmondásos rendszerről, az Amerikai Egyesült Államok (és egyben más ország) egészségügyéről.

Nemrég írtam a Sugarstats.com oldalról, ahol a cukorbetegek online felügyelhetik a vércukorszintjüket, a gyógyszereket és az étkezéseket; feljegyezhetik a fizikai aktivitás változásait és mindezeket mutatós grafikonok segítségével tekinthetik át, melyek egy kattintással elküldhetők az orvosnak is.



Most találtam egy másik közösséget a TuDiabetes.com oldalt, ami egyébként szorosan együttműködik az előbb leírt site-tal. Mit találunk a TuDiabetes-en?

• Diabéteszes, egymást támogató/bátorító csoportokat
• A felhasználók által feltöltött videókat, fotókat
  
• Fórumot
• Diabéteszes keresőmotort, ahol betegségünkről kereshetünk értékes információkat
  
• Diabéteszes oldalak, hivatalos szervezetek, könyvek listáját
• Diabéteszes blogokat az egész blogoszférából és a felhasználók által írt blogokat is

Igazi web 2.0-es összefogás, közösség a cukorbetegek számára.

Akit esetleg érdekel: a napokban hoztam le egy interjút a Sciencerollon Kerri Morrone-nal, aki a Six Until Me blogot, a blogoszféra egyik (ha nem a) legismertebb páciens és egyben diabétesszel foglalkozó blogját írja.

Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki pozitív tartalommal, építő kritikával járult hozzá a MedIQ fejlődéséhez, mindig is ez vitt előre a Sciencerollon is! Viszont nem vagyok köteles elviselni a személyemet bántó megjegyzéseket olyanoktól, akik névtelenül, felelősség nélkül üzengethetnek. Ezért mától nincs komment a MedIQ-en.

Hogy a web 2.0 alapelve, a visszajelzés lehetősége ne sérüljön, az e-mail címem mindig is publikus volt, így ha valaki szeretne üzenetet küldeni nekem vagy a MedIQ-kel kapcsolatban megjegyzése/kritikája van, itt mindig megtalál: berci.mesko [at] gmail.com.

Update: Okulva a web 2.0 nagyjainak kritikáin, köztes utat találtunk: van komment, de csak bejelentkezéssel és előzetes moderálással.

Újra itt az első magyar orvosi blogkarnevál, ahol összegyűjtjük az elmúlt hét legjobb orvosi/egészségügyi cikkeit. Ha blogodban érdekes, orvosi témájú írással álltál elő, jelezd azt nekünk, és bekerülsz a karneválba (berci.mesko at gmail.com). Szeretnénk, ha nemcsak az orvosi vélemények kapnának hangot. Sokat kellett várni erre a karnevál kiadásra, mivel uborkaszezon van, nemcsak a médiában, de a blogokban is. Csak néhányan dolgoznak megállás nélkül...



Keszthelyi Gyula, blogger háziorvosunk, arra hívja fel a figyelmet, hogy miért nem érdemes a dolgokat túlbonyolítani.

A Cogito Ergo Sum blogról, Orosz Viktória ezúttat két cikkel is bekerült a karneválba: Painad - a fájdalom skálája dementiában szenvedőknek és Tollal a koponyában 55 éven keresztül!



Dubecz Attila, a magyar web 2.0 sebésze, kihagyhatatlan beszámolót közölt az angliai sebészeti helyzetről, összehasonlítva a magyarral.

Katona Zsuzsa a halálos négyesről és a diéták/fogyókúrák nehézségeiről ír.

A Kaizen Blog kiemeli, hogy a változás érdekében a betegeknek is változtatniuk kell, majd súlyos, biztosítós kérdéseket feszeget.

És ezzel be is fejeztük a magyar orvosi blogoszféra böngészését, mivel a többi blog jelenleg pihenését tölti. Viszont bemutatnék két, általam eddig nem ismert blogot:

• Eü hírek gyűjtőhelye Debrecenből
• Sportsebészet Sportorvoslás Másképpen

Az utóbbi idők legjobb MedIQ posztja ez volt: Az első orvosi szimuláció a Second Life-ban: percről percre!

Találkozzunk jövő héten is!

Az eddigi karneválok:

• Az első magyar orvosi blogkarnevál
• Az első magyar orvosi blogkarnevál: 2. rész
• Az első magyar orvosi blogkarnevál: 3. rész, a névadás
• Magyar orvosi blogkarnevál 4. rész: Blogtömeg
• Magyar orvosi blogkarnevál 5. rész: A hőség
• Magyar orvosi blogkarnevál 6: Vakáció
• Orvoslás 2.0: világválogatás

Többekben az az általános kép alakult ki a tudósokról, hogy furcsa hajú, rosszul öltözött, feledékeny figurák. Szerintem, ennek a korszaknak vége. Néhány pontba szedtem, hogy véleményem szerint, mikre érdemes nyitottnak lennie egy mai, modern kutatónak. A modern  tudós:


Wikimedia

• tud kommunikálni a laikusokkal latin szavak és egyéb szakmaspecifikus kifejezések nélkül. Egy kutatónak, orvosnak feladata, hogy el tudja teljesen érthetően  magyarázni azt, amit csinál. Az orvosi egyetemen, ezt több tantárgy formájában is oktatják.
• kész együttműködni más kutatókkal a világ bármely tájáról a weben keresztül (Google Docs; Second Life; közösségi oldalak).
• támogatja az Open Notebook Science -et, aminek az a lényege, hogy a kutatók munkájának központját jelentő notebook-ok legyenek nyitottak a világ számára.
• támogatja és használja a nyílt hozzáférésű szaklapokat (PLoS One): itt jegyzem meg, hogy ha a kutatói/orvosi közösségek tényleg elkezdik használni ezeket (márpedig nagyon úgy tűnik), akkor a drága szaklapoknak befellegzett. Kénytelenek lesznek váltani.
• a Second Life-ot használja arra, hogy a világ bármely tájáról érdeklődő hallgatókat oktassa.
• saját blogot ír.
• nem tölt felesleges órákat hetente/naponta a könyvtárban, mivel RSS olvasót használ.

Mégegyszer: nem kell minden feltételnek teljesülnie ezekből, csupán egy modern tudós nem veti el az ilyen lehetőségeket. És hogy néhány példát is említsek: Craig Venter, Jean-Claude Bradley, Bora Zivkovic...

Ma is lesz Szonda a Kossuth Rádióban 14:04 és 14:30 között. Mivel a rádió honlapja szünetel, ezért most ajánló nélkül jelentkezünk.