Ezentúl szeretnék beszámolni szorosabban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumával kapcsolatos fontosabb hírekről, bejelentésekről. Az egyik ilyen aktualitás, az egy holnap kezdődő, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséről szóló konferencia, melyre háziorvosokat, belgyógyászokat, kardiológusokat, szakorvosjelölteket várnak.

"Kardiovaszkuláris prevenció" címmel posztgraduális konferenciát rendeznek 2007. október 11-13. között a Kölcsey Kongresszusi Központban (Debrecen, Hunyadi út 1-3.) a DE OEC Kardiológiai Klinika szervezésében.  

A legfontosabb témák:

• A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája
• A különböző kardiovaszkuláris rizikó-faktorok (dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, elhízás) szerepe az érelmeszesedés kialakulásában, és a kezelés legújabb lehetőségei 
• Az étrend, a fizikai tréning és a psychoszociális tényezők kapcsolata a kardiovaszkuláris rizikóval
• Fontos népegészségügyi betegségek (pl. szívinfarktus, szívelégtelenség, agyvérzés) kezelése és megelőzése, a populációs prevenciós stratégia szerepe
• A hirtelen szívhalál megelőzése
• Kardiovaszkuláris prevenció hazai gyakorlata és a jövő útja (kerekasztal megbeszélés)

Forrás


Miért olyan fontos ez?

Mert szív- és érrendszeri betegségek tekintetében siralmas a magyarországi helyzet és hatalmas hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre, másrészt pedig az Auguszta programot is hivatott népszerűsíteni, aminek célja, hogy egy Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum jöjjön létre, amely az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régiók teljeskörű betegellátási igényét elégheti ki a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések területén.

Mint oly sokszor kiderült már, szeretjük az időnket pocsékoló, de mégis érdekes játékokat, teszteket. Íme egy újabb, mellyel 12 kérdésre válaszolva tudhatjuk meg, hogy életmódunk alapján hány életévre számíthatunk még. Sőt nemcsak a várható élettartamunkat kapjuk ám meg, hanem egy kis képes összeállítást is magunkról. Az alábbi képet most csináltam, de túl szép ahhoz, hogy igaz legyen...

Te egészségesen élsz?




További időtöltésre:

• Számold ki, mennyit érsz, mint szervdonor!
• Játsszunk térdsebészest!
• Műtsünk a Nintendo Wii-vel!
• Szórakozz a DNS-sel, kódold fehérjébe a nevedet és építs DNS lépcsőt!
• Interaktív boncolás

Kezdeném mindjárt azzal, hogy ma már olvasható az eheti nemzetközi orvosi blogkarnevál a Nurse Ratched's Place blogon. Minden héten egy orvosi blog összegyűjti az összes többi, hasonló témájú blog legjobb cikkeit és egy olvasmányos téma köré rendezi. A mostani kiadás kicsit "katonásra" sikeredett.

• Jóföldi Endre Kereső Világ nevű blogján fedeztem fel az RxList szolgáltatást:

Egy másik példa alternatív keresési felületre az RxList gyógyszerfelismerő keresője, ahol kiválaszthatjuk a tabletta színét, alakját, és esetlegesen begépelhetjük a belenyomott feliratot. A keresőfelületnek alkalmazkodnia kell a keresés jellegéhez.

• Kómába esett egy szúnyogcsípéstől (Index.hu): Amikor mikrobiológián a keleti ló-agyvelőgyulladásról tanultunk, biztos voltam benne, hogy sohasem fogok többé hallani róla, erre tessék.

• Megható történet egy Down-szindrómában és cisztás fibrózisban egyaránt szenvedő gyerekről, egyben felhívás a March of Dimes támogatására is, mely a születés előtti szűrésekért munkálkodik.

• 10 dolog, mit NE csinálj egy konferencián: Vicces összeállítás Jonathan Eisen, az egyik legmegbecsültebb tudományos blogger tollából.
  

• Nagyszerű, és egyben igen hosszú, előadás a Web 2.0-ről és annak felhasználásairól.

• Lehet, hogy csak én maradtam le, de már élesben működik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának új honlapja deoec.hu címen.

• Végül pedig kivételesen jó minőségű, méhen belül készített képek állati magzatokról:

Ázsiai elefánt


Kutya 60 napos magzata


Néhány hónapos delfinmagzat

A 2007-es orvosi/élettani Nobel-díj kitüntetettjei:

• Mario R. Capecchi (Howard Hughes Medical Institute )
• Sir Martin J. Evans (Cardiff University)
• Oliver Smithies (University of North Carolina at Chapel Hill)
  

A kutatók az egér genetikai állományának embrionális őssejteken végzett módosításával olyan állatmodelleket hoztak létre, amelyek segítségével számos emberi életfolyamat és betegség vált hatékonyabban tanulmányozhatóvá. (Origo.hu)

A tudósok genetikai kutatásaik során egerekben célirányosan kikapcsoltak bizonyos géneket, hogy megfejtsék azok szerepét az állati szervezeteken belül. Munkájuknak köszönhetően sikerült olyan egereket létrehozni, amelyekben a sok ezer gén némelyikét kikapcsolták. A beavatkozás következményei egyértelműen felismerhetőek voltak az állatokon, így kiderült a kutatók számára, milyen funkcióval bír a kikapcsolt gén. Mára már több ezer ilyen, kikapcsolt génű egér létezik, s ezek igen fontos eszközzé váltak a kutatók számára. (Index.hu)

Íme néhány érdekesség, új szolgáltatás a hét kezdetére:

• Az Origó Egészség rovata egész oldalt szentelt a célzott daganatterápiának.
  

• Miért életveszélyesek a piercingek? (Hvg.hu)

• Most mindent megtudhat laboreredményeiről! (Haon.hu): A Lab Test Online egy szabadon hozzáférhető, laboratóriumi szakemberek által összeállított, nem kereskedelmi célú lakossági és szakmai adatbázis, melynek célja, hogy segítse Önt laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokkal kapcsolatos kérdései megválaszolásában és laboratóriumi eredményei megértésében.

• Hypochonderek nagykönyve:

• DoubleCheckMD.com: Új szolgáltatás, melyben majd gyógyszerek egymásra való hatásait, mellékhatásait ismerhetjük meg könnyen, gyorsan (jelenleg béta tesztelés folyik).

Ma végigszántotta az angol blogoszférát a hír, hogy a Duke University Medical School kutatói előálltak egy elmélettel a vakbél funkcióját illetően. Mindeddig a vakbelet egy csökevényes evolúciós maradványnak vélték, ezért általában rutinszerűen el is távolították.


Az appendix a latin neve.

Azt pedig mindenki tudja, hogy a begyulladt vakbél milyen komoly problémákat, akár halált is okozhat. Csak az Egyesült Államokban évente 3-400-an halnak meg appendicitisben.

Az új elmélet szerint, melyet független tudósok sem vetettek el, a vakbél mintegy melegágyként szolgál a számunkra hasznos baktériumok számára. Tudvalevő, hogy több baktériumsejt van a bélrendszerünkben, mint ahány sejtből áll egész testünk. Ezek többségével szimbiózisban élünk, de előfordul (például egyes betegségekben vagy gyógyszerek hatására), hogy ezek elpusztulnak.


Begyulladt vakbél látható a képen. Érdemes összehasonlítani az előző képpel.

Ma már a vakbél ezen elmélet ellenére felesleges, mert könnyedén tudjuk pótolni elveszett mikróbáinkat (akár a másokkal való érintkezésből, akár például joghurtokkal), kivéve a fejlődő országok egyes területein és persze, a múltban. Őseink számára igazán hasznos szervnek bizonyult, de ma már, azt kell, mondjuk, több kárt csinál, mint hasznot.

Tehát valójában az elmélet csak a szerv funkciójának megértéséhez vitt közelebb, de ettől nem változtatunk a vakbél eltávolításához való hozzáállásunkon.

PS: A kommentekre reagálva, a magyarban egyáltalán nem egységes az elnevezés. Az angol orvosi nyelv az appendixet a féregnyúlványra érti, melyet nálunk viszont gyakran vakbélnek neveznek, és nem kizárólag a köznyelvben.

Tobzódunk a csodásabbnál csodásabb tudományos képekben. Most hozták nyilvánosságra a Nikon Small World verseny győzteseinek és különdíjasainak listáját. Ezek tetszettek a legjobban:


Zebrahal embriójának középagya. (Michael Hendricks)


Transzgénikus egérembrió. (Gloria Kwon)


Patkány Alzheimer-kórhoz köthető neurotoxinok által érintett idegsejtjei. (Dr. Pascale Lacor)

Hasonló posztok:

• Fényképészet a szájból
• Tumorok és gének 3D-ben
• Orvosi technológia felsőfokon
• A vizualizált DNS
• Tudományos/orvosi videók a weben
• 3D animáció az emberi test belsejéből

A BoingBoing-on találtam e furcsa sorozatot. Semmi köze a fogászathoz, de azt bizonyítja, hogy egyre érdekesebb szemszögekből készülnek fotósorozatok és Justin Quinnell Pinhole  fotográfiái eddig viszik a prímet.


Fogmosás közben.


A fogásznál...

Az IBM olyan bejelentést tett, mellyel a személyre szabott orvoslás alapjainak megteremtésében valószínűleg kulcsszerephez fog jutni. Egy szoftver fejlesztésén dolgoznak, mely lehetővé teszi majd az orvosok számára, hogy virtuális avatarok segítségével gyorsan kapjanak információt egy akár távol élő páciens betegségéről, panaszairól, orvosi papírjairól.

Az IBM kutatói bemutatták azt a szoftvert, amely egy virtuális modell (avatar) segítségével lehetővé teszi, hogy az orvosok olyan módon érjék el a paciensek egészségügyi adatait, mintha csak élőben vizsgálnák őket. Az avatarok közel sem csak a szórakoztatás területén tehetnek jó szolgálatot: a szoftver használatával az orvosnak nem kell kartotékok mélyére ásnia, vagy számítógépes könyvtárak között keresgélnie, ha egy beteg kórtörténetét szeretné megismerni. A doktor egerével a pácienst megszemélyesítő avatar valamelyik testrészére kattintva lehívhatja a testtájékhoz tartozó valamennyi információt.

A jelenleg az egészségügyben általában használt, az adatokat őrző és menedzselő megoldások nem használják ki a rendelkezésre álló információtömegben rejlő lehetőséget. A papíron, vagy különböző adatbázisokban töredékesen tárolt zárójelentések, képi felvételek, leletek együttes, strukturált kezelésével a gyógyítók sokkal jobban ráláthatnak pácienseik egészségügyi állapotára, hamar szembeszökővé válnak az összefüggések, sőt több idő maradhat a beteggel foglalkozni.

Sikerült elérnem az IBM zürichi kutatólaboratóriumának munkatársát, aki a szoftver fejlesztését is vezeti. Andre Elisseeff válaszolt kérdéseimre:

• A szoftver jelenleg a béta tesztelés stádiumában van vagy már hivatalosan is kiadták?

A szoftver béta tesztelése van jelenleg folyamatban és a kiadását jövő év végére tervezzük. Dán kutatókkal együttműködve dolgozunk a felhasználhatóságán.

• Hasonlóan működik a ReliefInsite.com virtuális fájdalomnaplójához?

Az alapötlet az, hogy a páciens orvosi adatai között böngészhessünk. Az emberi testre kattintva olyan adatokat, kórtörténeteket lehet lekérni, mely az adott testterülettel van kapcsolatban. A felhasználó majd az emberi test 3D-s modelljét fogja látni (arra ráközelíteni, stb.). Az alábbi képen bemutatott modell sokkal egyszerűbb, mint amilyennek a végleges változatot tervezzük.

• Mi a helyzet a biztonsággal? Hogyan lehet tárolni egy páciens egészségügyi adatait?

Az IBM Health Information Exchange rendszerét használjuk, mely lehetővé teszi, hogy orvosi adatokat osszunk meg különböző informatikai rendszereken. Emellett rugalmas biztonsági szabályok és irányelvek teszik lehetővé az elektronikus hozzájárulást. Így a páciens döntheti el, kinek mutat meg és mit.

• A páciens hozzáadhat információt az adatbázisához? Azaz a páciens elküldheti tüneteit orvosának?

Habár ez is egy lehetőség, de jelenleg nem dolgozunk és nem is tervezünk hasonlót, hiszen a klinikusokra koncentrálunk. Műszaki korlátja nincs annak, amit mondasz, de most azon dolgozunk, hogy minél egyszerűbben létre lehessen hozni egy bejegyzést, így mindenki könnyen megtanulhatja majd.

Az egyik cél az, hogy megkönnyítsük a páciens és az orvos közötti párbeszédet az informatika eszközeinek segítségével. Egyszerűbbé lehetne tenni a párbeszédet, ha még a kivizsgálás előtt a páciens például láthatóvá tenné azokat a területeket, ahol fájdalmat érez.

• Tudjuk jól, milyen nehéz új technológiákat bemutatni az orvosoknak. Milyenek az első visszajelzések?

Pozitív visszajelzéseket kaptunk azoktól az orvosoktól, akiknek eddig megmutattuk. Nagyon gyorsan megértették, miért fogja ez segíteni a munkájukat. Sokan egyetértenek abban, hogy használniuk kell majd az informatika eszközeit. A társadalmi nyomás pedig kiszámíthatóbb egészségügyet kíván. Az esetek többségében a klinikus kénytelen szinte irodai munkát végezni, hiszen formanyomtatványokkal, excel táblázatokkal kell dolgoznia. Orvosokkal beszélgetve kiderült, hogy inkább az emberi testet szeretnék látni. Olyan projekt ez, ahol az ő véleményük, ötleteik alapján dolgozunk, de az elsődleges cél, hogy elektronikusan is elérhető orvosi adathálózatot hozzunk létre.

Megjegyzem, hogy a klinikusok, akikkel dolgozunk, dánok, és az orvosok véleménye országról országra különbözhet.

Ha bármit még megtudok erről a futurisztikus, de hasznosnak tűnő szoftverről, a MedIQ-en beszámolok majd róla.

Ha ilyen videókon, animációkon keresztül kellett volna megtanulnom a génexpresszió alapjait vagy néhány anatómiai struktúra elhelyezkedését, sok időt spóroltam volna meg. Íme egy újabb remekmű a tumorok és a gének kapcsolatáról.



(Tipp: Street Anatomy)

Hasonló posztok:

• Orvosi technológia felsőfokon
• A vizualizált DNS
• Tudományos/orvosi videók a weben
• 3D animáció az emberi test belsejéből