MedIQ

Természetesen egy orvosi alkalmazásnak nem ez a legfontosabb aspektusa, de jól szemlélteti a cím, miről is van szó. A kérdés az, hogyan lehet mozgáskorlátozott emberek számára olyan eszközt gyártani, mely nem igényel kontrollert, de nem is agyhullámokkal irányítható, hanem mégis egyszerűbben. A válasz pedig az EMG (elektromiográfia), az izomsejtek által generált elektromos potenciált érzékelő eljárás. A Microsoft egyre több szabadalmi kérelmet ad be EMG-vel kapcsolatos eszközökre. A felkarra erősített érzékelő segítségével konkrét feladatok végeztethetők el mindössze az izmok megfelelő összehúzásával. A videón konkrét példákat is láthatunk: 

A National Geographic blogja közölt egy nagyszerű ábrát, melyen bal oldalon az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat, jobb oldalon a várható élettartamot látjuk, a vonalak vastagsága pedig az orvosi kivizsgálások számát reprezentálja. Amit láthatunk, az az, hogy Magyarországnál csak Mexikó és Lengyelország költ kevesebbet az egészségügyre. de a várható élettartam így is nálunk a legalacsonyabb. Persze vannak itt még érdekes kimutatások. Az USA költi messze a legtöbbet, ennek ellenére a várható élettartam a középmezőnyben van. Japánban közepes mennyiséget költenek, a legtöbbet járnak orvoshoz és a legjobb a várható élettartam (majdnem 8 évvel több, mint nálunk).

Összefoglalva Magyarországon átlagosan 8-szor megyünk orvoshoz, 1388 dollárt (260 000 Ft) költünk fejenként egészségügyre és 74 év körül van a várható élettartam. Katt a teljes ábráért.

2008 októberébem indítottam el a Webicina.com oldalt, a világ első és még mindig egyetlen web 2.0-es orvosi információs szolgáltatását. Egyre többen keresnek orvosi információt online és szerettem volna megkönnyíteni a dolgukat legyenek akár orvosok, akár betegek. Olyan forrásgyűjteményeket és állandóan frissülő híroldalakat készítek (magyarul is), melyek egy-egy betegségre vagy szakterületre koncentrálnak. Írt a Webicináról a Magyar Orvosi Kamara, a Debreceni Egyetem és a Felvi.hu is. A 2009-es történéseket, fejlesztéseket hivatott ez a bejegyzés összefoglalni.

Webicina.com main page

A Webicina.com-ot bemutattam a következő eseményeken 2009-ben:

  • Medicine Meets Virtual Reality Conference 17 (Long Beach, CA; január)
  • Web 2.0 BarCamp (Budapest, március)
  • Acutezorg.nl (Nijmegen, Hollandia, március).
  • Sanidad 2.0 (Bilbao, Spanyolország, június)
  • Science Foo Camp (San Francisco, USA, július)
  • Gyógyszermarketing Konferencia (Budapest, október)
  • Reshape Health 2.0 (Nijmegen, Hollandia, október)
  • Cor 09 Kardiológia Kongresszus (Budapest, november)

Webicina.com orvosi web 2.0-es gyűjteményei:

Webicina.com lépésről lépésre kurzusok:

Orvosi hírkövetés egyszerűen:

PeRSSonalized Medicine egy könnyen használható, ingyenes orvosi információkövető eszköz, mely lehetővé teszi, hogy követhesse kedvenc forrásait és olvashassa a legfrissebb híreket, cikkeket egy-egy szakterületről vagy betegségről egy személyre szabható oldalon. Ma már 26 szekciója van, 6 nyelven!

A PeRSSonalized Medicine nyelvi verziói:

2010-ben is igyekszem segíteni azokat, akik ingyen szeretnének minőségi, válogatott orvosi információhoz jutni beleértve az egyre széleskörűbben használt web 2.0-es eszközöket is.

Nemrég olvastam, hogy egyre több reptéren kezdik el használni a teljes test átvilágítására alkalmas szkennereket. Az Index cikkében például a következő hangzott el:

Egy virtuális, háromdimenziós képet alkot és Barrett szerint a sugárzás szintje "szuper biztonságos".

"Ha évente ötezerszer is átmennek a szkenneren, az utasoknak akkor sem szabad aggódni, annyira csekély a sugárzás" - fogalmazott. Most kipróbálják a szkennert, nagyjából egy év után döntik el, hogy maradhat-e vagy sem. A Heathrow reptéren 2004-2008 között is kipróbálták már, a szóvivő szerint ott nagyon hatékony volt a technológia.

A Medgadget találta meg azt a publikációt, mely éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. A teljes test scan olyan elektromágneses hullámot használ (terahertz), amely az infravörös és mikrohullám között van. A tanulmány azt mutatta ki, hogy a terahertz hullámhosszú sugárzás képes felbontani a kettős szálú DNS-t és buborékokat képezni benne, ami befolyásolhatja a gének átíródását és a DNS megkettőződését.

Habár a hullámok nem tudnak mélyen a szövetekbe jutni; kémiai kötéseket felbontani vagy molekulákat ionizálni, ezért a kutatócsoport sem állítja, hogy az egészségre ártalmas lenne az átvilágítás, de az eredmények mindenképpen felvetik további vizsgálatok elvégzését. 

2009 utolsó napjához érkeztünk, így ideje összeszedni mi történt az emberrel az elmúlt évben. 2009-ben végeztem az orvosin, befejeződött az egyetemi "Orvoslás 2.0" kurzusom második és harmadik szemesztere, beválogattak a The Future Health 100 nemzetközi listába, a MedIQ HONcode akkreditációt szerzett, 314 bejegyzés született, több mint 500,000 lapletöltés köszönhető az olvasóknak és emellett építettem a Webicina.com oldalt. Mozgalmas év volt, nézzük a legnépszerűbb posztokat.

Január:

Február:

Március:

Április:

Május:

Június:

Július:

Augusztus:

Szeptember:

Október:

November:

December:

 

2010-ben természetesen folytatódik a MedIQ, remélem továbbra is hűséges olvasótáborral. Boldog Új Évet Mindenkinek!

Biztos sokan ismerik Johnny Lee TED-es előadását, melyben egy Wii konzollal tett csodát. 

A Wired most más megközelítést mutatott be. A folyadékok párolgását nehéz vizsgálni, viszont a Wii konzol olcsó alternatívát jelent. A lényeg az, hogy LED-ek segítségével, illetve a konzol hackelésével kiváló minőségű információáradat nyerhető a víz szintjéről, így a párolgásáról is. Mindez megoldható Wii nélkül csak sokkal drágábban. Bővebben a Wired oldalán:

Forrás: Betsy Mason/Wired.com

Fritz Kahn berlini szülész-nőgyógyász volt és a világ egyik legismertebb orvosi illusztrátora is egyben. Az 1920-as években 5 kötetben jelentette meg az emberi szervezetet gépezethez hasonlító műveit, melyekkel igyekezett a bonyolult biológiai folyamatokat egyszerűen bemutatni, így közelebb hozni az emberekhez. A 30-as években műveit elégettette a náci elnyomás, ezért munkáját Palesztínában, Franciaországban, az USA-ban és Dániában folytatta egészen Svájcban bekövetkezett haláláig. Most Henning Lederer művész megfilmesítette az elgondolást létrehozva az alábbi lenyűgöző videót: 

A WolframAlpha messze a kedvenc keresőm. Ha az ember tudja, pontosan mit keres, a WA érteni fogja és egyből választ ad. Például a betegem test-tömeg indexét (BMI) szeretném kiszámolni. Beírom, hogy milyen magas, hány kiló és keresek. A Google ilyenkor kalkulátorok tucatjait fogja elém tárni, míg a WA egyből kiszámítja a BMI-t és még ábrázolja is.

Ráadásul, ahogy a WA blogja legutóbb bemutatta, laboreredmények elemzésében is kivételes segítséget jelenthet. Eleve kérhetünk információt labortesztekről (lent: koleszterin teszt). Megmondja, mi a referenciatartomány, a várható eloszlás,  a teszt kódja, stb. Ezt eddig is tudtuk. 

De ezt tovább tudjuk részletezni. Ha beírom a beteg korát, annak megfelelően kapunk elemzést. Azt is beleszámítja, hogy dohányzik-e, van-e cukorbetegsége, terhes-e, stb. Ha jól tudjuk használni, azaz logikusan megadni a paramétereket, szinte új asszisztenst kapunk magunk mellé ingyenesen.

Számtalan egyéb orvosi példa itt.

Sokan küzdenek alvászavarral, ez a Várószoba.hu alvászavar közösségének történeteiből is kiderül. Ilyen problémák felmerülésekor érdemes alváslaboratóriumhoz fordulni, Debrecenben is van például ilyen. Természetesen léteznek eszközök, melyekkel otthon is figyelemmel követhetjük alvásunkat.

Íme a Wakemate, mely az alvási mintázatunkat követi, illetve küldi el mondjuk iPhone-unkra és a lehető legoptimálisabb pillanatban kelt fel, hogy ne legyünk fáradtak ébredéskor.

A Zeo hasonló céllal dolgozik azáltal, hogy meghatározza, milyen mélyen alszunk (agyhullámokat elemez). Sajátos bemutatása a készüléknek:

Van, aki pedig egyenesen felveszi alvását videóra, hogy elemezhesse, feljegyezze, mennyire fáradt másnap és igyekszik az étkezési szokásokon, életmódon változtatni, hogy megtalálja a nappali fáradtság okát.

További példák a Wired cikkében. Tud valaki magyar megoldásokról?

süti beállítások módosítása