Dr. Horváth Tamás a légcsőmetszés történetét mutatja be képekben.

A Mikron blogon 2010 legnagyobb várható tudományos eredményeiről olvashatunk köztük a rákgyógyításról és az űrkutatásról.

Az Origón a 2020-ra várható tudományról írnak, kiemelve a személyre szabott orvoslás lehetséges előnyeit.

A Thermohelm olyan bukósisakokat fog árulni, melyek ütközéskor lehűtik a viselő fejét, mivel azokra a tanulmányokra alapoznak, melyek szerint a hypothermia (az átlagosnál alacsonyabb testhőmérséklet) jobb kimenetelhez vezet traumatikus agysérüléseknél. Hogy ez balesetnél közvetlenül aktiválva nyújt-e előnyt, ez még eldöntendő kérdés.

Az Index számolt be arról, hogy svájci és német kutatók mesterséges DNS-t állítottak elő. A nanotechnológia előretörése egyre inkább kikerülhetetlen.

Egy amerikai blogger arról ír, milyen veszélyekhez vezethet, amikor celebek adnak az embereknek ellenőrizetlen egészségügyi tanácsokat.

Végül pedig egy érdekesség a prionokról, melyek örökítőanyag nélkül okoznak súlyos betegségeket (szivacsos agyvelőgyulladás). Kiderült, bizonyos mértékben evolúció is megfigyelhető a prionoknál, azaz élet nélkül is jelentkeznek a Darwin által leírt hatások. 

Az USA egészségügyi rendszere köztudottan sajátságos és bonyolult. Itt van például a HMO (Health maintenance organization) intézménye, mely az egészségügy privát biztosítói szférájának része. Kalifornia állam most pontosan meghatározta, hogy a HMO keretein belül praktizáló orvosokra mikor mennyit kell várni.

• Ha a beteg időpontot kér, az orvosnak 10 napon belül lehetőséget kell biztosítania a találkozóra.
• Ha szakorvosról van szó, 15 nap a határ.
• Sürgős ellátásra szoruló beteg maximum 48 órát várhat.
• Ha a beteg telefonon keresi az orvost, 30 percen belül vissza kell hívni.
• Az orvosoknak napi 24 órán át elérhetőnek kell lenniük.

Nagyon fontos, hogy az egészségügy a betegek érdekeit maximálisan kiszolgálja, de személyes véleményem szerint, ez a ló másik oldalára való esés esete. Ha a kormány ilyen mértékben szabályozza az orvosok munkáját, akkor el kell gondolkodni azon, a felírt kezeléseket be nem tartó betegek milyen felelősséggel tartoznak az egészségügy felé. Merthogy az nem működik, hogy csak az egyik félnek vannak kötelességei.

A Humán Genom Projekt, mely az emberiség genetikai állományát kívánta meghatározni, egy évtizednél is tovább tartott és 350 millió dollár körüli költséggel kellett számolni. Az elmúlt évek arról az álomról szóltak, mikor egy ember genomját 1000 dolláros költségből is meg lehet határozni nem is becsülve azokat az előnyöket, melyek orvosi döntésekhez nyújthatnak óriási segítséget. Nagyon hosszú az út és most újabb mérföldkőhöz érkeztünk az Illumina cég ugyanis bejelentette, hogy 10 000 dollárból (kb. 1.9 millió Forint) lehet genomot szekvenálni az új készülékével. Az Illumina HiSeq 2000 készülék 650 000 dollárba kerül:

Futásonként 200 GB adatot generál (nagyjából 330 db CD lemez), és 2 milliárd bázispárt tud meghatározni. Megjegyzem nagy a verseny a területen, mert a Helicos nemrég bejelentett gépe 1 milliárd bázispárt tud naponta.

Júliusban San Francisco-ban megkérdeztem George Church-öt, a genomika atyját, hogy mit vár 2010-től, azt mondta, az év végére elérjük az 1000 $-os álomhatárt. Úgy legyen, az én kívánságom pedig az, hogy orvosi szempontból tudjunk is kezdeni valamit ezzel az adatrengeteggel.

A minap az ASPEX-től írtak egy e-mailt, hogy ha mintát küldünk be nekik (hajat, szőrt, bármilyen anyagot), akkor egy elektronmikroszkópos felvételt ingyen készítenek belőle. Csak ki kell tölteni az igénylő lapot (pdf) és beküldeni a mintát a laborba (Delmont, Pennsylvania), ennyi. Két példa, macskaszőr és kék sajt:

J R Harding radiológusnak (Royal Gwent Hospital) különösen jó a humorérzéke. Történt ugyanis, hogy 45 éves férfi beteget hoztak be, akinek a jobb heréje nem szállt le a herezacskóba. Az ultrahangon a bal here rendben volt, de a jobbot nem találták meg. CT felvétel született a hasi és kismedencei tájékokról, ahol a bal here anatómiai struktúráinak különös összejátszása eredményezte az alábbi felvételt. Mindenki eldöntheti, mit vél látni rajta.

A jobb herét továbbra sem sikerült azonosítani. Harding pedig a Journal of the Royal Society of Medicine-ben közölt rövid közleménye végén megjegyzi:

Ha ön lenne a jobb here, meg akarná ezzel osztani a herezacskót?

2007-ben kezdtem bele az első magyar orvosi blogkarneválba, melyben 10 részen keresztül gyűjtöttem össze hétről hétre a magyar orvosi blogok legjobb írásait. Mivel akkoriban kevesen voltunk még, nem volt erőm külső segítség nélkül fenntartani. Most nagy örömömre szolgál bemutatni a Konzílium 2.0-t, egy igazi orvosi blogkarnevált, melyet Dr. Horváth Tamás szervezett meg. Minden alkalommal egy betegséget, tünetet járnak végig nemcsak az orvosi, de a tudományos bloggerek is. Tamáson és jómagamon kívül íme a résztvevők listája:

Dr. Veress Dóra / Elmedoktor

Heinrich Károly / Mentők blog

Biokémia Blog

Dr. Kindler Réka / Minden, ami pszichológia

“A Konzílium 2.0 egy magyar egészségügyi blogkarnevál, melynek célja, hogy egy-egy adott témát több aspektusból, különböző szakterületeken dolgozó bloggerek tollából mutasson be. Bizonyos betegségeket több szemszögből is alaposabban körbejárunk, míg egyes tünetekről inkább asszociatív alapon születnek bejegyzések.”

Akinek van kedve csatlakozni, vagy témát ajánlani, ne habozzon.

Nem őrültem meg, de a kedvenc keresőmnek, a WolframAlpha-nak mostmár ezt a kérdést is feltehetjük. Mint látjuk, egy 70 kg-os embernek 105 órányi tévénézés kellene ahhoz, hogy 1 kg-ot fogyjon pusztán anyagcsere-folyamatai nyomán.

Ezentúl kiszámíthatjuk azt is, mennyi kalóriát dolgozunk le, míg felcipeljük a megvásárolt dolgokat a lépcsőn vagy egy órán át focizunk. És a WolframAlpha csak egyre okosabb lesz...

További olvasmányok:

• A testedzés nem fogyaszt?
• Laboreredmények: WolframAlpha
• Wolfram Alpha: Keresés orvosoknak

Receptre kapható gyógyszereket a legtöbb országban, így nálunk is, tilos reklámozni. Viszont azt nem tiltja törvény, hogy apróságokkal, nem direkt reklámokkal halmozzák el a gyógyszermarketingesek az orvosokat. Nem szoktam törvényből idézni, de most mégis:

A Gyftv. 17. § (1) bekezdése alapján a gyógyszertárból vény nélkül is kiadha- tó gyógyszerek reklámozása megengedett, míg a Gyftv. 17. § (4) bekezdése értelmében: „Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása”.

Ezeknek a csecsebecséknek nem igazán van összefoglaló nevük (legalábbis nem tudok róla), spanyolul viszont már találtak rá kifejezést: pichigüilis. Ráadásul ilyen névvel indult spanyol nyelvű blog, mely összegyűjti a furcsábbnál furcsább ajándékokat, melyek közül néhány már a józan ész határait feszegeti. Vannak hasznos dolgok is természetesen, de számomra érthetetlen, miért kell egy körömgombára adott kenőcsöt fésűn reklámozni.

Van itt más érdekesség is:

Ha felmerül valakiben a kérdés, vajon igénylik-e az orvosok ezeket a dolgokat, íme két videó. Az elsőt 0:35-től érdemes nézni.

A Wellcome Trust olyan Youtube csatornát hozott létre, ahol lényegében a brit orvosi történelem értékes darabjait publikálják nap, mint nap. Íme néhány példa:

Film a gyermekkori elhízásról egy családorvos narrációjával 1967-ből: 

Egy családorvos napjai 1946-ból: 

Akut appendicitis 1931-ből: 

És az erősebb gyomrúak számára egy császármetszés 1930-ból: 

Sajnos nem hazánkban, hanem a tokiói Mori Art Múzeumban mutattak be egy furcsa, de nagyon érdekes orvosi kiállítást, melyben ókori orvosi műszerek, leírások, és egyéb sajátos megközelítésű művek is megtekinthetők (összesen 150). Ez utóbbi alatt a lent látható képet értem, melynek segítségével többek között azt képzelhetjük el, Superman hogyan nézne ki az öregek otthonában.

Forrás: BoingBoing