A CNN idén is nyilvánosságra hozta az év 10 legjobb orvosi innovációit. Nézzük a listát:

1. H1N1 vakcina: Mindössze 5 hónap telt el az első eset és a vakcina első befejezett klinikai vizsgálata (Kína) között.
2. Elektronikus szem: Nem ad teljes látásélességet, de arcokat, árnyékokat fel lehet vele ismerni (képen lent).
3. Lyric hallókészülék: Műtét nélkül lehet elhelyezni, napi 24 órán át lehet viselni, évente 3-4-szer kell cserélni, méghozzá mágnes segítségével távolítják el.
4. Facsont: Olasz tudósok szerint a vörös tölgy szivacsos belső szerkezete hasonlít a csontéra, így akár helyettesíthető is vele, jelenleg állatkísérleteknél járnak.
5. TMS kezelés: Azoknál próbálták ki a transcraniális mágneses terápiát, akik depresszióval küzdenek, de a gyógyszerek nem segítettek. A kezelés a betegek harmadánál teljesen megszüntette a tüneteket, és sokan általános javulásról számoltak be.
6. Anti-virális biomaszk: Hong-kongi találmány, mely semlegesíti a levegőből a maszkra került fertőző ágenseket és kémiai anyagokat.
7. Antimikrobiális festék: Egy festékhez adható molekula elvileg elöli a baktériumokat, így biztosítva védettséged akár egy kórház falán vagy a kórházi ruházaton.
8. Elektronikus sztetoszkóp: Miközben az orvos a beteg szívét, tüdejét hallgatja, a hanganyag Bluetooth-on keresztül a számítógépbe is bekerül, ahol további, részletes elemzéseket lehet végezni.
9. JaipurKnee: Olyan művégtagot fejlesztettek ki, mely csak 20 dollárba kerül szemben a több tíz- és százerez dolláros titánium művégtagokkal.
10. Szervperfúziós eszköz: Szervátültetés előtt felhasználható állapotban kell tartani a szerveket fagyasztással, viszont a több órányi hideg roncsolja a szöveteket. Ez a készülék mintegy "életben" azaz keringésben tartja a szervet és az akár 12 órán át is várhat mielőtt felhasználják.

A Felvi.hu-n interjúm jelent meg a Webicina.com magyar orvosi hírkövetőjéről, az egészségügy 2.0-ról, az egészségügyi adatok hozzáférhetőségéről. Az interjú utólag lett lefordítva angol nyelvre.

Richard Wiseman pszichológus, bűvész és blogger, aki 10 egyszerű trükköt mutat be, mellyel elvarázsolhatjuk a karácsonyi bulik közönségeit. 

További trükköket valószínűleg a Szertár blogon lehet találni.

Kezdjük a sztorival. Amikor Leroy Smith feleségénél, Emmanál beindult a szülés, úgy gondolta az apa, nem lesz idő, hogy professzionális segítséget kapjanak, ezért a Blackberry-jén rákeresett a következő kifejezésre: "hogyan hozz világra egy babát otthon".

A WikiHow-n talált leírást követte lépésről lépésre és végül világra segítette negyedik gyermeküket. 5 perccel később megérkezett a segítség, így már nem neki kellett elvágnia a köldökzsinórt. Ha valaki ránéz a Wikihow leírására, rájön, ezt nem lehet első látásra követni, hanem hosszú előkészületek kellenek. A szerencsének köszönheti Smith, hogy nem lett komplikáció, mert ott már a Wikihow meg a Google sem segített volna.

Csak azt szeretném ezzel hangsúlyozni, az Internet nem helyettesítheti a professzionális segítséget, és csak akkor forduljunk oda tanácsért, ha más módon (pl. segélyhívás, ahol nap, mint nap vezetnek le szüléseket telefonon, míg kiér a mentő) már tényleg nem tudnánk válaszokat kapni.

• Megterhelő az orvosi ügyelet, mivel emelkedik a vérnyomás és gyakoribb a szabálytalan szívműködés. Nem meglepő, de mégis először sikerült ezt ilyen részletesen dokumentálni.

• Interjút készítettem az angol blogomon a genetikai piac legfrissebb résztvevőjével, a Pathway Genomics-szal, akiknek mintát is fogok adni még az idén, amiről természetesen ugyancsak írni fogok.

• Dr. Horváth Tamás, az ENThouse alapítója, írt a PeRSSonalized Otolaryngology nevű ingyenes dinamikus hírkövetőről, mellyel a fül-orr-gége minden momentumáról értesülni fogunk.

• Nagyszerű anatómiai, patológiai és radiológiai blog indult Idegenszövet címen.

• Egy amerikai orvos azt vizsgálja, hogyan hat a komolyzene a betegek felépülésére és a fiatal orvosok technikai fejlődésére. Elárulom, pozitív a hatása.

• A Biokémia blog a 10 legkegyetlenebb, legőrültebb orvosról ír, akik elképesztő durvaságokat követtek el az orvostörténelem fekete fejezeteit írva meg.

• A ResearchGATE, a világ legnagyobb tudományos közösségi oldala 200,000 kutatói taggal, hosszú cikket közölt a BusinessWeek-ben. A hivatalos blogjukat idén szeptembertől szerkesztem.

A Utah Egyetem genetikai oldala az egyik legjobban szervezett oktatási anyaggyűjtemény. Talán a két legjobb rész a sorozatból a sejttel foglalkozik. Az egyik azt mutatja be szemléletesen hosszas zoomolással, mekkora is valójában egy sejt:

A másik pedig a sejtek alkotóiról szól narrációval kiegészítve:

Jó böngészést!

Az egyik legjobb adatvizualizációval foglalkozó blog írt a GE új eszközéről, mellyel azt tudhatjuk meg, hogy az amerikai egészségügyi rendszernek mennyi pénzébe kerül valaki, ha az adott kórképek egyikével rendelkezik (nem és kor is megadható).

A legtöbb pénzbe a 70 év körüliek kerülnek, gyerekkorban az asztma viszi a prímet, idősebb korban a magas vérnyomás, közben pedig a refluxbetegség és a cukorbetegség jönnek nagy szelettel számításba.

Videó is van róla: 

Apró ötletekkel miket el lehet érni? Szemeim előtt olyan kórházak jelennek meg, ahol ilyen kreatív ötletekkel vezetik rá az embereket például az egészséges életmódra. 

Nem lehet minden konferencián bemutatni minden jelentkező kutatási eredményeit előadás formájában. Erre találták ki a posztereket, amiket fel lehet állítani és a szerzőtől egy nyugodt séta közben kérdezgetni. Egyrészt így sokkal többen lehetnek ott egy konferencián, mint előadás formájában, másrészt kötetlen beszélgetést lehet folytatni egy nekünk tetsző kutatás szerzőjével. Csakhogy a konferenciák után gyakran a polcokon porosodnak évekig az ilyen poszterek, melyek vizualitásuk miatt gyakran jobban tudnak bemutatni egy projektet, mint egy szaklapban megjelent cikk.

Erre a problémára jelenthet megoldást a Scivee.tv projektje, melynek segítségével feltölthetjük poszterünket, sőt videó formájában beszélhetünk az egyes részeiről interaktív funkciók segítségével. Íme a Postercast:

Egy friss kutatás szerint egyébként kutatóknak mindössze 39% gondolja, hogy a poszter jó médium a kommunikációra, és 94% szerint a poszter megjelenése vonzza az érdeklődőket, nem pedig a tudományos tartalom.