Ha már 2011-es jóslataimban a tableteknek (nem meglepetésre) nagy jövőt előlegeztem meg, ráadásul az iPad orvosi felhasználásáról többször is írtam már az előnyei és hátrányai mellett, ideje, hogy a versenytárs is szóba kerüljön. A Samsung Galaxy Tab az elmúlt 3-4 hétben jelentősen megváltoztatta az online szokásaimat. Igyekeztem úgy összefoglalni az előnyeit és hátrányait, ahogyan azt az iPadnél is tettem.

Előnyök:

• Flash nem probléma, multi-tasking megoldott.
• Van kamerája (fotó és videó is), plusz videótelefonálni is lehet.
• Ha aktívan használom, egy napnál többet bír az aksi.
• Jóval kisebb, mint az iPad, így akár még zsebben is elfér, könnyű hosszú ideig kézben tartani.
• Van vonalkódleolvasó (Barcode scanner app).
• E-book és cikkek, szakmai lapok PDF-jeinek olvasására tökéletes, hamar tördel és színes (ellentétben a Kindle-lal).
• A Vlingo hangvezérelt okosalkalmazás simán helyettesíti az iPhone-os Siri-t.

Hátrányok:

• Ha USB-n keresztül pl. laptopra kötjük, az aksi nem merül, de nem is töltődik.
• Egyszerűen továbbra is több és jobb app-ok vannak iOS-re, mint Androidra, bár a tendencia megnyugtató. Az Android Marketplace-n pár hét óta van orvosi kategória is, ahol nap, mint nap jelennek meg az új alkalmazások.
• Még mindig drága (bár hamarosan lesz csak Wi-fi-s olcsóbb verzió).
• A többi hátrány alap tablet probléma (nincs egércsatlakozó, gumikesztyűben nem használható, nehéz fertőtleníteni, stb.)

Amire már most használom laptop és PC helyett.

• Gyorskeresés (Vlingo)
• E-book és cikkolvasás (Adobe Reader és Amazon Kindle)
• Feladatok rendszerezése, szinkronizálása (Task List)
• Rádió (TuneIn Radio), zene, videó, fotózás
• Twitter, Skype, Facebook kliensek nagy meglepetésemre annyira használhatók, hogy már inkább Galaxy-ról használom őket, mert sokkal kényelmesebb.
• Orvosi adatbázisok (Epocrates, Medscape)
• Gyógyszeradatbázisok (iPharmacy +), esetleírások (iTriage)
• Szövegszerkesztés (ThinkFree Office)
• Naprakészentartás, stb. (Speed Anatomy, Fluid & Electrolytes, Google Reader)

Ha valaki meg szeretné osztani a tapasztalatát, kételyeit, örömmel vesszük!

Hosszú ideje várt már főleg az amerikai orvostársadalom valami reakciót az American Medical Association részéről, hogy mit is kezdjenek a közösségi média lehetőségeivel és veszélyeivel. Néhány hete az AMA végre publikált egy "útmutatást", amit azért tettem idézőjelbe, mert az a pár pont, minden, csak útmutatás nem. Néhány aranyköpés az anyagból:

• Figyeljünk oda a biztonsági beállításainkra.
• Válasszuk szét a professzionális és személyes online tevékenységeinket.
• Figyeljük azokat az anyagokat, melyek negatívan befolyásolhatják reputációnkat.

Mind igaz, csak ezeket már mindenki tudja. Az AMA annyira reagál tudatlan és tehetetlen módon erre a web 2.0-es jelenségre, mint ahogyan az FDA tette ugyanezt a sokkal nagyobb következményekkel járó gyógyszeriparban.

Később az Ausztrál Orvosi Egyesület (ugyancsak AMA) egy sokkal jobb összefoglalót publikált, ami azért már inkább használható. Videót is csináltak hozzá.

A dolog egyébként nem egy lehetetlen vállalkozás. Éppen ennek érdekében, egy barcelonai klinikai egyik vezetőjével összeállva, január végén fogok meghirdetni egy projektet, melyben ilyen alapleírásokat fogunk készíteni orvosok számára a közösségi médiáról. Amolyan mit tegyél és mit ne alapú útmutatót. Ha bárkinek van már ilyen anyaga, szeretettel várjuk.

Hihetetenül brilliáns megoldással állt elő az amerikai Alivecor, melyet most mutatnak be Las Vegas-ban. Az iPhone-t be kell csúsztatni egy műanyag tokba, letisztítani az elektródákat, elindítani az alkalmazást és a kézben tartva vagy a mellkasra téve gyönyörűen le lehet húzni egy EKG-t.

Sokszor olyan alkalmazásokról, innovációkról lehet hallani, melyek lenyűgözőek, de a gyakorlatban valószínűleg sohasem lesznek felhasználva. Ez éppen az ellenkezőjére példa. 100 dollár (azaz kb. 20 000 Ft) körüli áron fogják forgalomba hozni. Gondoljuk csak el, milyen hasznos lehet egy ilyen gyorsan, egyszerűen használható, klinikailag validált EKG készülék (ha valaki húzott már le EKG-t "modernkori" módszerekkel, az tudja, miről beszélek).

David Merrill, az MIT hallgatója, nem akármilyen ötlettel állt elő tavaly a TED konferenciasorozaton. Olyan miniszámítógépeket készített, melyek kommunikálnak egymással és rajtuk keresztül szinte bármit meg lehet tanítani a kicsiknek.

Ha már sikeresen túl tudtunk lendülni a 2010-es éven, ideje megosztani a 2011-es jóslatokat, mármint ami az orvoslást, egészségügyet, technológiát illeti. Íme a 15 jóslatom 2011-re:

1. A tabletek éve következik és nem csak az iPadről beszélek, de a Samsung Galaxy Tabről és társairól is (erről írni fogok hamarosan bővebben). Kifejezetten ezekre fejlesztett orvosi alkalmazások jelennek meg az idén.
2. Mivel az orvosi webes megoldások és az ezeket kereső felhasználók száma is meredeken emelkedik, az online orvosi tartalom szűrése, "kurálása", válogatása robotok és algoritmusok helyett valós szakemberek segítségével nagy szerepet kap majd. Lásd Webicina.com.
3. A Prezi már nem csak előadáskészítő eszköz lesz, hanem kollaborációs platform is, habár Duarte szerint növekedni fog az ún. no slides zone, amikor előadás nélkül csak beszélnek majd az előadók.
4. Az orvosi mobilalkalmazások száma hipersebességgel fog növekedni úgy, hogy az Android lesz a domináns platform.
5. A közösségi médiával kapcsolatos irányelvek fognak megjelenni egészségügyi szakemberek, betegek és a gyógyszerszektor számára is.
6. Hangvezérelt lesz egyre több alkalmazás. Lásd Siri és Vlingo.
7. A Second Life eltűnőfélben van, ahogy egyre másra jelennek meg a kommunikáció szempontjából jóval előrehaladottabb és teljesen ingyenes virtuális világok. Lásd a magyar fejlesztésű Visuland.com.
8. A közösségi médiát elemző szolgáltatások virágkora következik. Lásd a román hátterű Newistic-t.
9. Legalább egy orvosi egyetem (szerintem a Stanford) be fogja vezetni a csak digitális medikus csoportokat, ahol nem lesz tankönyv vagy hand-out, mivel minden anyag tabletekre, mobilokra lesz kiadva.
10. A személyre szabott orvoslás már majdnem elérkezett a mikrolaborokkal, és otthon használható validált tesztekkel. A fogyasztó által megvásárolható genetikai teszteket áruló cégek, mint a Pathway Genomics, Navigenics vagy 23andMe, egyre több olyan tanulmányt fognak publikálni, melyek a crowdsourcing jelenségén alapulnak, azaz a betegek által maguktól megosztott adatokra alapoznak.
11. A force feedback uralni fogja az innováció piacát a virtuális világokban, online meetingeknél és a telemedicina eszközeiben is. Képzeljünk el olyan alkalmazást, mely bőrbetegségeket tanít azáltal, hogy a készülék felszínén tapinthatjuk a bőr elváltozásait. Példákat találunk a Medicine Meets Virtual Reality konferencia oldalán.
12. Az e-páciensek  egyre több alkalmazást fognak fejleszteni, mivel nem várnak arra, hogy az egészségügy többi résztvevője segítsen ebben nekik. Egy a technológia iránt fogékony cukorbeteg szerintem hasznosabb alkalmazásokat tud fejlesztetni a saját egészsége menedzselésére, mint bármilyen endokrinológus.
13. A tudományos szaklapok értékét jelző impakt faktor veszíteni fog jelentőségéből, ahogy előretör az ún. article level metrics, a PLoS lapcsalád találmánya, mely a cikkeket egyedileg elemzi. Habár ez sem jelent majd megoldást a problémára (az ön-citációk nélküli citációszám önmagában elég kellene, hogy legyen)
14. Minden nagy gyógyszercégnek lesz közösségi médiás megjelenése, nem azért, mert ez bárkinek is hasznos lenne, hanem mert úgy fogják gondolni, hogy kell, hogy legyen.
15. Az év végére mindenki felismeri (aki eddig még nem), hogy a technológia fejlesztése és elérhetővé tétele nem alkalmas és elég az egészségügy javítására. Meg kell találni az egyensúlyt az alkalmazott technológiák száma és komplexitása, illetve a várható előnyök között. Egyértelmű megállapításnak tűnhet, de az elemzők, orvosi bloggerek többségének írásaiból most ez szűrhető le legkevésbé.

Ki mit gondol 2011 lehetséges trendjeiről, újításairól?

2010-ben 251 bejegyzés jelent meg a MedIQ-en, 500,000 lapletöltést regisztáltunk és sok érdekesség történt a világban, így érdemes ezeket hónapról hónapra összeszedni. Remélem, mindenki talált és most is talál majd neki tetsző témát és bejegyzést. 2011-ben töretlenül folytatom tovább a 2007-ben itt megkezdett munkát.

Január: Megjelent az első orvosi online TV-csatorna, figyelmet kaptak az orvosi rádiók, kiderült, mennyit kell TV-zni a fogyásért, hány új gyógyszert fogadnak el évente, milyen fortélyokat vetnek be a gyógyszerügynökök és hogyan elemeznek betegséghajlamokat nyálmintából a kaliforniai cégek.

Február: Kiveséztük az iPad orvosi alkalmazását, a magyar kórházakat. Kickbee, a legfiatalabb Twitterező és egy igazi e-páciens kerültek bemutatásra. Tippeket szedtünk össze, hogyan menjünk orvoshoz és hogyan irányítsunk egy kórházat Google Docs-szal. Az angol blogom világversenyt nyert és elindult az Internet az orvoslásban kurzus új szemesztere is.

Március: A tematikus orvosi portálok kerültek terítékre, illetve a robotnővérek jövőbeli szerepe is. A vastagbéltükrözésről szóló slágerek nagy sikert arattak. Leírtam, hogy lehet egy Twitter üzenettel eljutni a New York Times-ba, illetve hogyan lehet ismeretlen gyógyszert azonosítani otthon.

Április: SMS-t küld a pirula, az e-páciensek hallatják a hangjukat, orvos betegével beszél (vagy nem beszél) Facebook-on, a Health 2.0 párizsi konferenciáján jártam és a filmvásznon megjelenő betegségeket szedtem össze.

Május: A vulkáni hamu a közösségi média szárnyalásához vezetett, az internet megvonása pedig betegséghez. Élő műtétet néztünk iPhone-on, megtudtuk, mennyi cukrot eszünk, mekkorák az orvosi közösségi oldalak, milyen laboreszközöket tartunk a konyhában és milyen a személyre szabott genetika helyzete hazánkban.

Június: Kiderült, veszélyes-e a tudományra a web 2.0, mennyibe kerül Dr. House ügyködése, milyen a virtuális sebészet, miért van bajban a személyre szabott genetika, hogyan lehet vércukorszintet mérni tetoválással vagy erotikusan megfulladni, hogyan viselkedjenek az orvosok a weben és mi a helyzet a farma területén a web 2.0-ben.

Július: Megjelentek új betegségek, mint a fórum moderálitisz, sorstársak webkamerán beszélgettek, egy nemzet lelkiállapotát tudta tükrözn a Twitter és a Pink Glove Dance lett világhírű.

Augusztus: Az emberi testben jártunk egy múzeum segítségével, gyógyszerautomatákat helyeztek el bevásárlóközpontokban, a gyógyszercégek irányelveket publikáltak a közösségi médiás jelenléttel kapcsolatban, a mobilweb jövője is megjelent, és a McHotDog meg KiwiBurger is felütötte a fejét.

Szeptember: Kiderült, hogy a köhögés infarktus ellen csak hoax, az orvosi élet nem fenékig tejfel, és aki népszerű, hamarabb megbetegedhet. A kardiológusok dalra fakadtak, mások eltáncolták PhD-jüket, én pedig bekerültem a világ top 5 orvosi Twitterezője közé.

Október: Kiosztották az anti-Nobel-díjakat, a HIV genomjából zenét csináltak, egy doktor rappelni kezdett, az indiai utcai fogorvosokról pedig kisfilm készült. Az amerikai betegek megnézhették, kap-e orvosuk pénzt a gyógyszercégektől, illetve a klinikusok Bábel hala is megjelent, végül pedig beszámoltam philadelphiai élményeimről.

November: Nyilvánosságra hozták, mennyi pénzt kapnak az amerikai top orvosok. A műtétekről twitteltünk, az orvosi bloggert beperelték, Facebook-on orvosi botrányok voltak, az Internet az orvoslásban kurzusom lezárult. Összehasonlítottam az online orvosi oldalakat 2000 és 2010 között.

December: Bemutattam a Telebaby projektet, egy dél-afrikai kórház mindennapjait, 2010 legjobb előadását, az okostelefonok egészségügyi lehetőségeit, beleértve a színtévesztést is, illetve sokat írtam arról, hogyan kellene kezelnie a gyógyszeriparnak a közösségi médiát.

Jó böngészést, boldog új évet mindenkinek! Találkozunk 2011-ben!

A Medizone.hu oldalon megjelent egy cikk az okostelefonok orvosi alkalmazásairól, melynek kapcsán engem is megkérdeztek.

Természetesen belefuthatunk banálisnak vagy feleslegesnek tűnő darabokba a választékot áttekintve, a szakember szerint ennek ellenére a fellelhető alkalmazások döntő többsége hasznos. "Elkerülhetetlenül haladunk a mobil eszközök, technológiák napi használata felé az egészségügyben, mind az otthoni felhasználók, páciensek körében, mind orvosszakmai téren" – véli Meskó Bertalan, a Debreceni Egyetem PhD hallgatója, a Webicina.com orvosi szakportál alapítója. Hozzáteszi: ma már utóbbi területen is egyértelműen látszik az a trend, miszerint egyre több orvos használ okostelefonokat akár betegágy mellett is, hiszen az orvosi információ óriási mennyiségét ezekkel az eszközökkel lehet a leghatékonyabban és valós időben menedzselni. Elsőre ugyan meghökkentő elképzelni, ahogy az orvosunk konzultáció közben keres ki egy-egy adatot, Meskó szerint azonban ez ma már a valóság, és azt az aneszteziológus kollégáját említi példaként, aki számos, aneszteziológiával kapcsolatos bővítményt, alkalmazást használ iPhone-ján, így az ezek között található kalkulátorokkal és útmutatókkal rendszeresen tudja ellenőrizni például a gyógyszerek dozírozását.

A nagy évzáró poszt előtt szeretném összegyűjteni az elmúlt napok fontosabb híreit.

Nemrég foglaltam össze, hogyan lehet jó orvosi alkalmazásokat találni okostelefonokra, és most íme a Mimvi, egy nagyon jó mobilalkalmazás-kereső.

Nagyon jó írást találtam a virtuális avatarok gyógyító hatásáról, a kiberterápiákról és más szívemnek kedves témákról.

Kismamasegítő alkalmazást fejlesztettek az IBM programozó-versenyén:

Az IBM és partnerei hetedik alkalommal rendezték meg az egyetemistáknak és főiskolásoknak szóló non-stop versenyt, ezúttal a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának közreműködésével. A legjobb alkalmazást az A-Team csapat - Hartung István, Sipos István Róbert és Budai Péter - készítette, fejlesztésüket hamarosan az anyukák is használhatják az anyatejmisszio.hu oldalon.

Az Index mutatta be a Google Body Browsert, mellyel háromdimenziós modellen vizsgáljuk meg testünk felépítését.

A Phylo egy genetikai játék, mellyel "segíthetjük a tudomány fejlődését". Különböző fajok adott genetikai struktúráit kell egymáshoz hasonlítanunk a lehető legjobban úgy, hogy a színek a nukleotidokat jelentik és a hasonló részeket kell egymás alá rendeznünk. 

Hol máshol, mint a Stanford Egyetemen fogtak bele megint egy innovatív projektbe, ahol a fertőzések terjedését akarják megjeleníteni közösségi szinten, mivel minden hallgató és oktató elhelyezkedését, mozgását figyelik apró chipek segítségével, ami azt jelzi valójában, hogy ki kihez került olyan fizikai távolságba (nem kell rosszar gondolni), ahol a fertőzést már el lehet kapni.

Az elmúlt év legnagyobb vitákat és figyelmet kiváltó témája mindenképpen a web 2.0/közösségi média és a gyógyszeripar speciális kapcsolata. Röviden összefoglalva, a közösségi média hatalmas lehetőségeket teremtett kommunikáció terén, viszont ezeket a lehetőségeket nem sikerült egyetlen szervnek sem szabályoznia, márpedig a gyógyszermarketingben minden alapos szabályozás mentén zajlik. Így most mindenki két tűz közé került, a gyógyszeripar is (még ha nem is mindenki akarja ezt a web 2.0-es világot befogadni), a szabályozók és a "fogyasztók" is (beleértve orvost és betegét).

Dr. Holchacker Péter, jogász-közgazdász nagyszerű cikket írt a medicalonline.hu-n a témáról, benne fontos mondatokkal és egy 8 pontos ajánlással.

Azonban e szabályok – és ebből adódóan az ellenőrző hatóságok – sem tudják kezelni azt a helyzetet, miszerint az új kommunikációs csatornákon egyetlen szereplő sem tud kizárólagos felelősséget vállalni a web2-n terjedő információkért, nem tud ugyanúgy minden vonatkozó előírást és feltételt érvényesíteni, mint például egy általa készített szórólap, hirdetés vagy reklámspot esetében. Pedig miután külön szabályok egyelőre nincsenek az új webes eszközökre, így ezek számonkérése sem alapulhat másra, mint a hagyományos marketingkommunikációs eszközök vagy a gyógyszerismertetés kapcsán vizsgált tartalmi és formai elemekre.

Nem is beszélve arról, hogy milyen bonyolult kérdés az, amikor egy beteg a felírt gyógyszer nem várt mellékhatásáról ír valamelyik fórumban vagy blogban.

Szerintem a megoldást az jelentené, ha

1) az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala) - mivel az európai megfelelője teljesen alkalmatlannak tűnik erre - végre előállna egy konkrét ajánlással a tavalyi, minden résztvevőt megmozgató FDA Social Media Hearing után.

2) a nagyobb gyógyszercégek összeállítanának egy univerzálisan alkalmazható ajánláslistát arról, alkalmazottaik miket írhatnak a cégről vagy a cég nevében a közösségi médiában (a Roche már egyedüliként készített ilyet, csak rövidet és részletmenteset)

3) ha átgondolná mindenki, milyen szabályokat alkalmaz az offline és az online világban, merthogy a szabályok ritkán különböznek. Ha a sarki fűszeresnél nem kérdezgetem orvosomat a családról, akkor Facebookon se tegyem; illetve ha az utcán sem bombázna személyesen gyógyszerinformációval egy ügynök, akkor Twitteren se tegye.

4) ha az orvosi oktatásban külön kurzus szólna a témáról (ahogyan Debrecenben szól is már 2008 óta), hiszen egyre több hibát követnek el a hallgatók, fiatal orvosok e téren.

Megújult a WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet honlapja, csak a kérdés, hogy miért. Minimális változás, a WHO egyébként masszív közösségi médiás megjelenésének nyoma sincs, sehol egy RSS link. 10 év alatt nem sikerült sokat fejlődniük.