Thomas Goetz a Wired volt főszerkesztője előadott a 2009-es Science Foo Camp-en a Google otthonában, amit láttam és nagyszerűen foglalta össze, miért mondhatjuk azt, hogy a jobb egészség az nem tudományos, hanem információs probléma. Azaz alapvetően sokan tudnánk javítani az egészségi állapotunkat, ha hozzáférnénk minden releváns adathoz, információhoz.

Könyvében, a Decision Tree-ben, is erre a következtetésre jut és egy olyan világot vázol fel, melyben minden információ MINDENKI számára elérhető, így megfelelő döntéseket tud hozni az egészségét illetően. Most a TEDMED konferencián adott, erről a kérdésről szóló előadása érhető el online:

A Mayo Clinic, mint ahogyan erről már sokszor írtam, a legügyesebben használja ki a web 2.0 lehetőségeit. Sikeres blogja van,a legnézettebb kórházi Youtube csatornája, aktív Facebook oldala, 100 000 követővel bíró Twitter csatornája, azaz egy online szempontból is igazán sikeres klinikáról beszélünk. Ráadásul az internetes aktivitásokból eredő veszélyes helyzeteket is többségében kiválóan kezelte.

Ugyancsak a Mayo Clinic volt az első, mely központot hozott létre a közösségi médiás megjelenésnek, és más egészségügyi intézményeket is szeretnének segíteni ebben. Emiatt kért fel tanácsadókat, hogy vegyenek részt ebben a munkában.

Az a megtiszteltetés ért, hogy engem is felkértek erre a tagságra (mint második nem angol anyanyelvű tagot), amit természetesen nagy örömmel fogadtam el. Sőt ha lehetek egy kicsit szentimentális, a webes-orvosi tevékenységem csúcsának tartom ezt a szakmai elismerést.

A MedIQ olvasói számára az csak annyit jelent, hogy ezentúl jóval nagyobb részletességgel fogok tudni beszámolni a Mayo web 2.0-es törekvéseiről, hiszen konkrétan a kulisszák mögött leszek.

Lee Aase, a Mayo webes csapatának vezére, beszél a Social Media Center működéséről:

Bízom benne, hogy nem indulnak el bulvár irányba a kommentek, mivel komoly dologról van szó. Egyre többször írnak le olyan eseteket, amikor a férfi szex után a következő tüneteket észleli magán: kipirosodott szem, orrfolyás, lázszerű tünetek, teljes kimerültség. A jelenség nevet is kapott, post-orgasmic illness syndrome, ami a címben is áll.

A magyarázat pedig a napokban került publikálásra, ugyanis holland kutatók bebizonyították, ezek a férfiak allergiásak a saját spermájukra. Allergiás bőrtesztet is végeztek rajtuk, amikor is a saját spermájuk allergiás reakciót váltott ki.

Azért van jelentősége ennek a hírnek, mert az ilyen férfiakon lehet segíteni (hosszú ideig tartó vakcinálással mintegy meg lehet szüntetni a reakciót), és biztosak a szerzők is benne, hogy egyelőre az orvosok többsége nem ismerné fel a problémát, ha hallana ilyen tüneteket.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás (evidence-based medicine - EBM) lényege, hogy olyan kezelést alkalmazunk, melyre van a tudományos szakirodalomban bizonyíték, azaz már vizsgálták az adott kórképpel kapcsolatban és hatásosnak bizonyult. Ahogy Dr. Sárváry Attila írta előadásában:

A konkrét beteg ellátása érdekében döntéseket hozunk és ezek a jelenlegi tudásunk alapján fennálló bizonyítékoknak megfontolt, határozott és eredményes használatán alapulnak.

Az EBM egyik úttörője, Dr. David Sackett, adott nemrég interjút. Érdekes, ahogyan az online orvosi oldalakhoz áll (sehogy, merthogy nem tud róluk sokat - 08:30):

Sokszor írtam már, hogy online lehet rendelni genetikai teszteket. Egy csőbe néhány ml-t köpünk, visszaküldjük, megelemzik a nyálunkból kivont DNS-ünket és kiszámítják, milyen kórképre milyen hajlammal rendelkezünk. Azt is írtam már, hogy ezek a számítások a tudomány jelenlegi állásától nagyban függenek, azaz akár évről évre hajlamból védettség is lehet anélkül, hogy a DNS-ünk bármit is változna. Viszont annyi pozitív hatása egy ilyen teszteredménynek lehetne, hogy többet edzzünk, egészségesebben étkezzünk, ne dohányozzunk, stb., mivel ezeket szinte minden betegségnél rizikótényezőkként írják le.

Eric Topol és munkatársai most azt vizsgálták 2000-nél is több emberen, hogy ezek a tesztek eredményeznek-e változást az étkezésükben, testedzésükben, mentális állapotukban. Meglepően azt találták, hogy semmilyen változást nem lehet észlelni. Legalábbis rövid távon biztosan nem.

Az eredményeket a New England Journal of Medicine-ben publikálták.

Sok éve dolgozunk a dokim.hu csapatával a Várószoba.hu közösségi oldalon. Nagy öröm látni, hogy már a 2000. számot is átlépte a bázisunk.

A Várószoba közösségének létszáma 2009 március 23-án lépte át az 500 regisztrált felhasználót majd 2010 január 23-án elérte az 1000 főt is. A tegnapi nap folyamán újabb mérföldkőhöz érkeztünk, mivel a regisztráltak száma elérte a 2000 főt.

Az aktivitásotoknak köszönhetően már 39 közösségünk van és ezekben pedig közel 900 történetet írtatok. A pánikbetegség és depresszió témában kimondottan aktív közösség alakult ki, ahol mindenki őszintén számolt be a betegségének megéléséről.

A közösség ereje akkor mutatkozik meg, amikor valaki kétségbeesett történetet ír, és tényleg szüksége lenne segítségre, amit nem mindig kap meg rögtön szakembertől. De ilyenkor a téma iránt érdeklődő felhasználó kap értesítést az új sztoriról, és szinte mindig van, aki egy jó szóval, véleménnyel kisegíti sorstársát.

Sokszor előfordul, hogy nem beszéljük egymás nyelvét, akár mutogatni is lehet, de egy kivizsgálás során ez komoly hibákhoz és félreértésekhez vezethet. A Google Translate új Android-os Conversation Mode funkciója lehetővé teszi, hogy angol, spanyol, francia emberek beszélgessenek egymással saját nyelvükön.

Dr. Jurás Enikőnek, a dokimami.hu szerzőjének a kérdéseire válaszoltam a minap. A személyre szabott orvoslás, a genetikai tesztek, az interneten lévő orvosi anyagok minősége és a Webicina kerültek szóba.

Íme egy részlet:

Bizony, a Webicina.com oldalon 3000 válogatott orvosi forrás van 80 betegségben és szakterületben 17 nyelven. Az volt a cél, hogy mindenki hozzáférhessen az őt érdeklő, de szigorúan minőségi, válogatott orvosi blogokhoz, leírásokhoz, közösségi oldalakhoz és számtalan más web 2.0-es forráshoz, eszközhöz. 2008 óta bővítjük a tartalmat, mely magyarul is elérhető. A következő hetekben megjelentetjük szemantikus keresőnket, egy iPhone alkalmazást és egy különleges fődíjjal bíró kampányt is elindítunk. Mindenki megérdemli, hogy egy adott témában a legjobb, legrelevánsabb orvosi forrásokhoz jusson saját nyelvén, ingyenesen. Ezt nyújtja a Webicina.

Érdekes elemzést közölt a napokban egy amerikai orvosi blog arról, hány orvos végzettségű képviselő van a Kongresszusban. 3 szenátort és 16 kongresszusi képviselőt számolt össze, ami 3.5%-a a teljes létszámnak (a Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak több mint 10%-a volt orvos). A dolog pikantériája, hogy a 19-ből 18 republikánus, ami azért jelzi, hogyan állnak ezek az orvosok az egészségügy jelenleg is zajló reformjához, amit a demokrata Obama indított el. Márpedig e témában nekik van és lehet a legnagyobb hangjuk a vitákban és fontos, mit képviselnek.

Gondoltam érdekes adat lehet, nálunk hány képviselő orvos. 18-an vannak a 385-ből, ami 4.6%.

• Dr. Daher Pierre, sebész, háziorvos
• Dr. Garai István Levente
• Dr. Gyenes Géza
• Dr. Heintz Tamás, háziorvos
• Dr. Hollósi Antal Gábor
• Dr. Horváth Zsolt, fogorvos is
• Dr. Kiss Sándor, gyógyszerész
• Dr. Kovács József, belgyógyász, gasztroenterológus
• Dr. Kupper András
  
• Dr. Lanczendorfer Erzsébet, belgyógyász
• Dr. Mikola István, fertőző betegségek, epidemiológia
• Dr. Molnár Ágnes, csecsemő- és gyermekgyógyász
• Dr. Nagy Kálmán
• Dr. Pesti Imre
• Dr. Puskás Tivadar, oxyológus, társadalomtan-szakorvos, katasztrófaorvos
• Dr. Szabó Tamás, urológus
• Dr. Tiba István, fogorvos
• Dr. Zombor Gábor

Nagyon sok múlik azon, ők hogyan tudják érvényesíteni elveiket, meglátásaikat. Az is fontos, hogyan jut el hozzájuk az egészségügy aktív résztvevőinek üzenete, véleménye. Az USA-ban ilyen célból hozták létre a Regulations.gov oldalt, ahol mindenki beírhatja javaslatát, illetve a healthcare.gov oldal mögött is nagyon sokan dolgoznak. Nálunk vajon mi ennek a menete?

Biztos sokakban felmerült már, mi lehet amögött, hogy bizonyos zenék tényleg eufóriát tudnak okozni az emberben, illetve miért olyan fontos a zene a népszokásokban, filmekben, marketingben. A Nature Neuroscience lapjain most számos eszközzel igyekeztek bizonyítani a lehetéges magyarázatot. A lényeg az, hogy a zene hatása az agyban a jutalmazó hatású dopamin-felszabadulással van összefüggésben, amit sok tényező okozhat. Akár az is, ha ismerjük az adott dalt és így ismerjük, szinte várjuk a soron következő hangokat is. 

A szerző, Robert Zatorre, létre is hozott egy oldalt, ahol azokat a zeneszerzőket és modern számokat sorolja fel, melyek várhatóan ilyen dopamin-felszabadulást okoznak. Néhány példa:

(Tipp: In and around the lab)