Hosszú ideje várt már főleg az amerikai orvostársadalom valami reakciót az American Medical Association részéről, hogy mit is kezdjenek a közösségi média lehetőségeivel és veszélyeivel. Néhány hete az AMA végre publikált egy "útmutatást", amit azért tettem idézőjelbe, mert az a pár pont, minden, csak útmutatás nem. Néhány aranyköpés az anyagból:
- Figyeljünk oda a biztonsági beállításainkra.
- Válasszuk szét a professzionális és személyes online tevékenységeinket.
- Figyeljük azokat az anyagokat, melyek negatívan befolyásolhatják reputációnkat.
Mind igaz, csak ezeket már mindenki tudja. Az AMA annyira reagál tudatlan és tehetetlen módon erre a web 2.0-es jelenségre, mint ahogyan az FDA tette ugyanezt a sokkal nagyobb következményekkel járó gyógyszeriparban.
Később az Ausztrál Orvosi Egyesület (ugyancsak AMA) egy sokkal jobb összefoglalót publikált, ami azért már inkább használható. Videót is csináltak hozzá.
A dolog egyébként nem egy lehetetlen vállalkozás. Éppen ennek érdekében, egy barcelonai klinikai egyik vezetőjével összeállva, január végén fogok meghirdetni egy projektet, melyben ilyen alapleírásokat fogunk készíteni orvosok számára a közösségi médiáról. Amolyan mit tegyél és mit ne alapú útmutatót. Ha bárkinek van már ilyen anyaga, szeretettel várjuk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
drHorváthTamás · http://drhorvathtamas.com/ 2011.01.10. 09:58:57
Én 3 dolgot hozzátennék/módosítanék:
A betegekkel való facebook barátkozást nem javasolja az ajánlás. Én ezt inkább opcionálisnak gondolnám, attól függően, hogy ki mire használja a facebookot. Aki kifejezetten a barátait jelöli be, az nyilván nem jelöli be/vissza azt a beteget, akit 1 vagy 2 alkalommal megvizsgált. Aki viszont egy tágabb körre, minden ismerősére vonatkoztatja a facebookot, szerintem nyugodtan jelölje be/vissza a betegét. Sőt, mióta a facebookon belül is lehet csoportokat csinálni egyéni privacy beállításokkal, a kétféle használatot ötvözni is lehet: pl. a hozzászólásokat, képeket csak a haverok látják, a nem-haveroknak pedig csak egy statikus, elérhetőségi felület a profilunk.
A másik, amit következetesen lehagynak a nagy social media őrületben, az az email. Pedig nekem naponta több email érkezik betegtől, míg közösségi hálós megkeresés kifejezetten ritkán. Igazán meg lehetne említeni az emailt is ezekben az ajánlásokban, ami elsősorban a 3. észrevételemhez kapcsolódik.
Ez pedig az, hogy nekem úgy tűnt, hogy egy nagyon fontos dolgot az ausztrálok is elfelejtettek beleírni: az elektronikus érintkezés nem helyettesíti a betegvizsgálatot. Tehát nem szabad azt írnunk egy kérdésre, hogy "Önnek XY baja van, csinálja ezt meg ezt." Ilyet nem lehet írni, felelőtlenség. Ez a kérdés szerintem legalább olyan fontos, mint hogy látja-e a beteg a facebookon a fürdőruhás képünket, vagy sem. De ez a betegekre is vonatkozik. Számos olyan emailt kaptam már, hogy a levélírót x helyen vizsgálták már, de még mindig nem tudják mi a baja, úgyhogy most megkeres engem is (emailben), és oldjam meg a problémát. Ezt ne várják el tőlünk a betegek. Az autószerelő sem tudja megmondani az autó nélkül, hogy miért kotyog hármasban a motor. Ide tartozik egyébként az egészségügyi portálokon, betegek által feltett kérdésekre való válaszolás is.
Meskó Berci · http://mediq.blog.hu/ 2011.01.10. 10:57:26
drHorváthTamás · http://drhorvathtamas.com/ 2011.01.11. 12:45:37