MedIQ

Egy gyors hír arról, hogy egyrészt a Házipatika is várja a jobbnál jobb történeteket az olvasók tollából:

Immár több mint 10 éve adunk tanácsot, válaszolunk kérdéseikre, nyújtunk információt tünetekről, betegségekről, kezelésekről, megelőzésről, egészséges életmódról.
Most azt szeretnénk, ha Önök írnák meg, mennyire találták hasznosnak cikkeinket, animációinkat, videóinkat, szakértői válaszainkat.

Másrészt a Várószoba.hu-n is zajlik egy verseny könyvutalványokért. A legrészletesebb, legőszintébb történetek közül az olvasók választják ki a legjobbakat.

A Live in My Skin az egyik legötletesebb egészségügyi kampány, amivel valaha is találkoztam. Egy amerikai gyógyszercég állt elő azzal a javaslattal, hogy vállalkozó kedvű orvosokat hollywoodi sminkesek alakítsanak át olyanná, mintha pikkelysömörük (psoriasis) lenne, ami egy rendkívül gyakori, 1-2% előfordulási arányú krónikus bőrbetegség. Az átmaszkírozott orvosoknak az utcán kellett sétálniuk, vagy edzőterembe menniük, hogy a betegséggel járó minden hátrányt és kellemetlen megkülönböztetést megtapasztaljanak a saját bőrükön.

Ennél jobban egyszerűen nem lehet megértetni egy orvossal vagy medikussal, hogyan érezheti magát a kezelendő beteg. A kampányról készült videókat a képre kattintva lehet elérni.

Tegnap hivatalosan is elindult a világ legnagyobb tudományos közösségi oldalának (180.000 kutató!) blogja, amit én szerkesztek. A Facebook és IwIw világán kívül vannak direkt orvosi/tudományos céllal létrehozott közösségek is. A ResearchGATE hatalmas rendszerében mostmár saját blogokat írhatnak a felhasználók, amikből naponta szemezgetek, válogatok, illetve szerzőtársam az ún. mikrocikkek között böngészik, melyek 300 karakternél nem hosszabb leírások és így jön létre a közös ResearchBlog.

Minden, a tudományban tevékenykedő érdeklődőt szeretettel várunk.

A napokban ért véget a TEDMED konferencia, ahonnan a Medgadget csapata tudósított. Az egyik legjobb dolog, amit bemutattak, a Shareable Ink volt, ami egész egyszerűen forradalmasíthatja az elektronikus orvosi kartonok rendszerét. Egy orvosnak rengeteg papírmunkával kell megküzdenie nap, mint nap. Emellett az elektronikus rendszerek, hogy így mondjam, nem állnak a helyzet magaslatán, nem is beszélve az orvosok általában olvashatatlan kézírásáról.

A Shareable Inket, mint tollat használva megírjuk papíron, amit meg kell írni (merthogy magyar törvények szerint gyakran lehetőség sem lenne az elektronikus megoldásra, papíron kötelező dokumentálni bizonyos dolgokat) és egy kattintással ezt be lehet vinni egy számítógépbe, ahol az a kézírásból elektronikus írást csinál. Fantasztikus eszköz: 

Egy hete adtam elő a Cor 09 kardiológiai kongresszuson Budapesten, és publikáltam a Prezis előadásomat, amiben a Webicina.com-ot is bemutattam. 

Az újszülöttek nyelvtanulásának rejtélye rendkívül érdekes és szerteágazó téma, melyet számtalan kutatás igyekszik megfejteni. Most német és francia kutatók meglepő eredményt publikáltak, adta hírül a Max Planck Institute. Francia és német újszülöttek több órányi sírásának felvételeit elemezték és arra jutottak, hogy más nyelvű nők gyermekeinek sírásának intonációja eltér egymástól.

A német újszülöttek sírása hangosan és magasan kezdődik, majd lecseng, míg a francia újszülöttek egyre nagyobb amplitúdóval sírnak. A magzat a terhesség harmadik szakaszában már jól hallja, érzékeli a beszűrődő hangokat, amik inkább melódiák, intonációk, így már a méhben kezdik elsajátítani az adott nyelv jellegzetességeit.

A Google úgy gondolja, fontos, hogy mindenki számára elérhető információ legyen, hol lehet akár szezonális, akár H1N1 oltóanyaghoz jutni. A Google Flushot ezt a célt szolgálja, így jelenleg is gyűjtik az adatokat kórházaktól, klinikáktól, patikáktól és egészségügyi szervezetektől egyelőre az USA területén. Íme, New York környékén hol lehet szezonális influenza (piros) vagy H1N1 (kék) oltáshoz jutni.

Magyarországon jóval egyszerűbb lenne ilyen adatbázist kreálni. És hát költségről ugye nem kell beszélni, merthogy ingyenes. A patikáknak is megérné, mert az ember inkább a saját környékén keres patikát, és így hamar kideríthetné, hova érdemes menni.

A nap képe díjat kétségtelenül a Lego MRI képeket készítő voxel123 Flickr felhasználó kell, hogy kapja.

És az eredeti:

Olaszországban történt a nagy felháborodást kiváltott eset, miszerint egy bíró mérsékelte a gyilkossággal elítélt Abdelmalek Bayout letöltendő büntetését, mivel kiderült, van egy génmutációja, ami agresszióra hajlamosít. Bayout 9 év 2 hónapot kapott, amit most egy évvel mérsékeltek.

Csak azért írok erről, hogy hátha ez is segít jobban értelmezni a genetikai cikkek többségét. Amikor olyan szalagcímet látunk, miszerint megtalálták a félelem génjét vagy éppen az öregedését, ne higyjünk a szemünknek. Ezek a tulajdonságok nem egy gén által vannak szabályozva, sőt nem is önmagában több gén által, hanem a gének és a környezeti faktorok együttes hatásának eredményei. Így egy génnek tulajdonítani az agressziót több, mint hozzá nem értés. Bírói ítéletet mérsékelni pedig ilyen eredmény miatt egyszerűen érthetetlen.

(Eredeti Nature.com riport)

Van, aki az akváriumra esküszik, más a terráriumra, de mi a helyzet akkor, ha az élővilágot szeretnénk otthon modellezni? Az Ecosphere érdekes kezdeményezés. Ez egy üveggömbbe zárt élő, önmagát fenntartó ökoszisztéma. 1983-ban Loren Acker a NASA-nál járt, ott látta először egy alkalmazott asztalán a találmányt. Azonnal engedélyt kért a gyártásra és a nyolcvanas években nagy siker követte az első Ecosphere-ek megjelenését. 25 éve díszíti biológiai érdeklődésű emberek asztalait.

Miről is van szó?

Ahogy a lenti ábrán is látjuk, a gömbben alga van, mikroorganizmusok és rák. A rák szén-dioxidot termel a légzéssel, amit az alga felhasznál és a külső fény segítségével oxigént bocsát ki, amit a rák használ fel. Pont úgy van megtervezve a rendszer, hogy önmagát fenn tudja tartani 2-3 éven át.

Minden nap 6-12 órára kell fény alá helyezni, illetve 15-25 Celsius fokos hőmérsékletű környezetben kell tartani és akkor elvileg a körforgás fenntartható.

Van esetleg valakinek otthon ilyen? Mik a tapasztalatok?