MedIQ

Nem árt tudni, hogy az a kórház, ahová mondjuk kezelésre érkezünk, milyen mutatókkal rendelkezik. Az Egészségbiztosítási Felügyelet ezt a problémát igyekszik feloldani az Indikátorrendszer 2009 nevű online szolgáltatással, ahol hozzáférhetünk az egészségügyi adatokhoz régió, betegség és minőségjegyek (betegjogok, várakozás, dolgozók helyzete, stb.) alapján.

Az itt elérhető adatbázis célja, hogy a látogatók hasznos információkat kaphassanak az állam által finanszírozott kórházak, rendelők működéséről.

Az oldal lehetőséget biztosít az érdeklődők számára, hogy megismerjék a környezetükben működő intézményeket, amelyeket akár össze is hasonlíthatnak más szolgáltatókkal, de különböző rangsorokat is készíthetnek. Az adatbázis abban is segít, hogy a biztosított megtalálja a számára legkedvezőbb egészségügyi intézményt, így vélhetően jobban tud majd dönteni arról, hogy melyik kórházban vagy rendelőben kérje kezelését.

Az adatbázis összeállításában nagy segítséget nyújtottak a kórházak és szakrendelők, amelyek többsége kitöltötte kérdőívünket, így az oldal 675 kérdésre több mint 100 ezer választ nyújt. Hisszük, hogy a jól informált biztosított tudatosabb döntésekre képes saját egészségét illetően, ami jobban működő és magasabb minőségű egészségügyi ellátáshoz vezet.

A modern medicina alapelve a bizonyítékon alapuló orvoslás, mely azt jelenti, úgy diagnosztizálunk és olyan kezelést írunk fel a betegnek, mely megalapozott, nemzetközi tanulmányok által bizonyítottan hatásos. A neves British Medical Journal 2003 Karácsonyakor egy viccesnek szánt publikációval lepte meg az orvostársadalmat, mely ezt a felfogást igyekezett kis iróniával körüljárni.

A szerzők a szakirodalom elemzésével arra igyekeztek választ találni, hogy az ejtőernyő hatékonyan előzi-e meg a halált és a súlyos sérüléseket a gravitáció ellen vívott harc közben.

Az eredmény az lett, hogy nem találtak olyan randomizált tanulmányt, mely ezt a jelenséget vizsgálta volna.

Következtetés: A bizonyítékon alapuló orvoslás támogatói kifogásolták olyan kezelések alkalmazását, melyek használata csak megfigyelét adatokon alapszik. Így a szerzők azt javasolják, hogy a kritizálók vegyenek részt egy randomizált kettős vak vizsgálatban.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy leugranának ugyanabból a magasságból, a fél társaságon lesz ejtőernyő, a felén nem. Nem fogják tudni, kin van és kin nincs. És földreérkezéskor megvizsgálják, hogy növelte-e a túlélést statisztikailag szignifikáns mértékben az ejtőernyő. A gyógyszereket is hasonló módszerrel ellenőrzik.

Elég humoros cikk, de a hatása sokkal fontosabb lehet ennél. A témát tökéletesen körüljárta egy holland orvosi könyvtárosnő. Szerinte az elv rendkívül fontos, de például ritka betegségeknél nem is működhet és nem zárhatja ki a megfigyelésen alapuló adatok felhasználást sem.

San Francisco-ban évek óta összeülnek egymás számára ismeretlenek, akik megosztják alvási szokásaikat, életmódjuk változásait, edzésprogramjukat és még számtalan más paramétert. Self-tracking-nek (ön-követésnek) nevezik a jelenséget, és nagyban segíti a résztvevőket, hogy leküzdjenek különböző egészségügyi problémákat. Quantified Selfnek hívják őket és neves előadókat hívnak meg magukhoz hétről hétre. Ilyen és ehhez hasonló eszközök, projektek kerültek egy nagy gyűjteménybe, mely a Fitness és Web 2.0 elnevezést kapta a Webicina oldalán.

Nézzünk más példákat. A Weight Watchers olyan közösségi oldal, mely 45 éve milliók fogyását szolgálja ingyenesen. Az alapelv az, hogy a közösség tagjai egymást segítik a fogyás során. Akik már lefogytak, mutatják az utat a fogyni vágyóknak.

Youtube-on számtalan fitness csatorna van, melyek közül kiemelkedik az Exercise TV: 

A fitness podcastek közül meg kell említeni a GeekFit-et, ami kifejezetten számítógép előtt ülők egészségének javítását célozta meg érdekes interjúkon keresztül.

A fitness blogok világában van olyan orvos által írott blog, mely fogyási tanácsokkal szolgál és elemzi a legújabb híreket.

Az orvosi keresők közül a WolframAlpha tűnik ki, mellyel azt is kiszámolhatjuk, mennyi kalóriát égetünk bizonyos sporttevékenységek során vagy mennyi a test-tömeg indexünk.

Több száz további példa a Webicina Fitness és Web 2.0 gyűjteményében, melynek személyre szabható hírkövetője is van:

Az elmúlt 6 évben megszámlálhatatlan orvos-beteg találkozót láttam vagy vizsgáltam meg én is beteget. Nem egyszer fordult elő, hogy nem igazán volt felkészülve a beteg, ami nagyban nehezítette a pontos kivizsgálást, tanácsadást. Egy amerikai ortopédus most közölt egy listát, mely abban igyekszik segíteni, hogyan készüljünk fel, mire számítsunk, mikor orvoshoz megyünk. Az ő listáját egészítettem ki azzal, mi történik, ha valaki még az interneten olvasott dolgokat is meg akarja említeni.

Mit vigyünk magunkkal?

• Toll és papír, mivel sokan elfelejtik az orvos utasításait, érdemes azokat lejegyezni
• Tudom, furán hangzik, de személyi igazolvány, TAJ-kártya, stb.
• Az előző betegségek, gyógyszerek, műtétek, vizsgálatok listáját (ez durván hangzik, de elmondhatatlanul hasznos lehet). Nem említem most az elektronikus orvosi papírok esetét, elérhetőségét. Tudtommal Svédországban minden klinika össze van kötve elektronikusan, ez viszont hazánkra már nem mondható el.
• A családban előforduló fontosabb kórképek (tumorok, szervrendszeri betegségek, stb.), műtétek listája
• Öltözzünk úgy, hogy ha a vizsgálat miatt le kell vetkőznünk, a kérdéses terület könnyen hozzáférhető legyen.

Gondoljuk át a problémát, valószínűleg ezeknek megfelelő kérdéseket fogunk kapni (szakterületenként és betegségenként nagyban változik a kérdések köre):

• Mikor kezdődött a tünet?
• Mit csinált közben?
• Mire szűnt meg? Mire erősödött?
• Vett-e be gyógyszert?
• Változott-e az életmódja? Széklete? Vizelete? Étvágya? Súlya?
• Mikor jelentkezik a fájdalom?

A vizsgálat után milyen kérdések merülhetnek fel?

• Van-e alternatív diagnózis? Nem sebészi/sebészi eljárás?
• Szükség van-e további vizsgálatokra?
• Mik a kezelésnek a lehetséges mellékhatásai?
• Ha az interneten találtunk információt, és ezzel kapcsolatban szeretnénk kérdezni, fontos, hol találtuk az információt és mikor lett az feltöltve.

Az nem megoldás, hogy interneten olvasott dolgok alapján diagnosztizáljuk magunkat, bizonyos gyógyszert, kezelést követelünk, stb. Az orvos okkal orvos. De az sem helyes, ha az orvos egy ilyen felvetésre negatívan reagál. A kurzusomon azt például külön előadásban vesszük végig, hogyan kell hasznosítható tanácsokkal ellátni egy olyan beteget, aki az internetről nyomtatott lapok százaival jön vizsgálatra. Mert számtalan online orvosi információs oldal tartalmaz kiváló minőségű anyagokat, de nem feltétlenül ismeri azokat mindenki. Ilyen estekben a kezelőorvos igazi útmutatóvá válhat, aki lehetővé teszi, hogy betege a betegségről otthon olvasson, míg orvosához már speciális, a saját egészségét érintő kérdésekkel menjen.

Szívesen bővítem a listát. Kinek mi a tapasztalata? Elfelejtett-e valamit vagy van-e valami speciális tapasztalata? Legyen ez a "Mire készüljünk, mielőtt orvoshoz megyünk" deluxe lista.

Dr. Horváth Tamásnak, az ENThouse bloggerének (aki legutóbb a halláskárosodást okozó gyógyszerekről írt) biztosan tetszeni fog a Sonitus Medical új hallókészüléke, melyet elég meglepő helyen, a hátsó örlőfogainkon kell elhelyezni. Apró mikrofont ültetnek a fülbe, mely továbbítja a felfogott hangokat a fül mögé helyezhető készülékbe, az pedig a fogakra faragott szerkezetbe, amely csontvezetéssel teszi lehetővé, hogy a halláskárosult egyén újra érzékelje a hangokat. Nincs szükség műtétre, nem kell a csontba ültetni semmit.

Ráadásul könnyen lehet tölteni mind a fül mögött, mind pedig a hátsó örlőfogakon lévő szerkezeteket. Hatását már vizsgálták és hamarosan az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökségnél is kérvényezik a törzskönyvezését. Még több kép itt...

Az orvosi egyetemen eltöltött 6 év sok (néhol sajátos) emléket szült, így különösen érdekes volt látni Bryan McColgan, New York-i medikus videóblogját, aki videóüzenetek formájában számol be a harmadév minden öröméről és megpróbáltatásáról. Legutóbb arról beszélt, milyen volt először a műtőben járni: 

A beszámolást úgy kell érteni, hogy 2009. július 29. és 2010. január 25. között szinte minden nap töltött fel videót. Az amerikai oktatás úgy tűnik, nem foglalja le eléggé a diákokat. Na jönnének el hozzánk...

Követhető a blogján, Twitteren és Youtube-on is.

A Várószoba.hu egy olyan közösség, ahol mindenki elmondhatja történetét betegségről, egészségről, felépülésről. Adhat és kaphat tanácsot, támogatást sorstársaktól. Immáron 1000 regisztrált felhasználó oszt meg sztorikat 24 aktív közösségben és azon kívül. Van olyan közösség, a cukorbetegség, ahol elérte a részletes, őszinte történetek száma a 40-et.

Jó látni, hogy a Patientslikeme.com vagy a D-life mintájára nálunk is van működő, tartalmas, de nem fórumszerű közösség.

A site felépítésében tanácsadóként a kezdetektől részt vettem.

A világ legrangosabb kifejezetten orvosi blogversenye a Medgadget Weblog Awards, melynek a technológiai díját 2008-ban az angol blogom, a Scienceroll.com, nyerte meg.

2010-ben újra indul a verseny és a Scienceroll döntőbe került a Best Medical Technologies/Informatics Weblog kategóriában. A verseny nagyon nehéz, kiváló résztvevőkkel, így minden szavazat aranyat ér.

Két kattintás az egész, Scienceroll és Vote.

Köszönöm előre is!

Nem vagyok egy Apple rajongó, de a jól felhasználható újítások útjába sem szeretek állni. Az iPad megjelenéséről szólt az elmúlt hét és egyre másra születtek az olyan bejegyzések, melyek az orvoslásban betölthető potenciális szerepét kezdték el elemezni. Beszélni azért kell erről, mert az egészségügyben hatalmas változásokat fogunk látni a következő néhány évben az orvosi papírok elektronikussá válása miatt. Egy orvos munkájának nagy részét jelenleg a papírmunka teszi ki, ami bizony a betegektől veszi el az időt. A rejtjeles lázlapoktól az olvashatatlan recepteken át azt hiszem, nem kell részleteznem a problémák körét. Bostonban már megtörtént a változás évekkel ezelőtt.

Egy ilyen folyamatban senki nem vitatja (pdf) a tablet PC megoldások szerepét. Azonban néhány hete látták az Apple munkatársait többször is egy los angeles-i neves klinikán és már akkor felmerült, hogy az iPadnek az egészségügyben is szánnak szerepet. Ezzel óriási piac nyílik meg előtte, ha egyáltalán alkalmas egy ilyen szerep betöltésére. Hát lássuk.

Az egészségügy szempontjából mik a hátrányai:

• Nincs kamerája: távorvoslásban való alkalmazásban ez önmagában kizáró tényező
• Nincs flash: számos orvosi oldal igényli a Flash-t
• Nincs egércsatlakozás: ha direkt orvosi célú szoftvereket fejlesztenek rá, melyek nem igényelnek száz, meg száz kattintást, akkor ez nem hátrány
• A szokásos üzemidő probléma: Nagyjából 10 órányi munkát bír, ami elegendő egy műszakra, de mi van akkor, ha tovább kell adni a következő osztályos orvosnak? Más tablet megoldásokban ki lehet cserélni a feltölthető elemet. Itt viszont tölteni kell a készüléket, de mikor?
• Egy orvos zsebébe biztosan nem fog beleférni, és válltáskákkal sem fognak szaladgálni.
• Elvileg törhető, míg a jelenleg használt tabletek nagyjából egy méter magasságból leejtve még strapabíróak.
• Multi-tasking hiánya, mely lehetetenné teszi, hogy miközben a lázlap szoftvere megy, online konzultálhassunk egy kollégával (vagy mondhattam volna ezernyi más példát).
• Nincs vonalkód-leolvasó, ami gyógyszerek bevitelénél elengedhetetlen.
• Egy egészségügyben használt készüléknek vízállónak, könnyen fertőtleníthetőnek kell lennie. Az iPadet nem erre tervezték.
• Gumikesztyűben nem lehet használni.

Lehetséges előnyök:

• Ha van cég, mely ki tudja hozni egy ilyen készülékből a maximumot, akkor az az Apple.
• Valószínűleg egyre másra jelennek majd meg az orvosi alkalmazások, ahogy történt ez az iPhone esetében is. Ott ma már egész adatbázisa van a kifejezetten praktizáló orvosok számára készült app-eknek.
• Sokkal olcsóbb az iPad, mint az egészségügyben használt tabletek.
• Egyszerűbben használható is náluk, mivel eleve erre tervezték. Ezért idősebb betegek is el fogják tudni sajátítani a használatát.
• Az is elképzelhető, hogy az iPad lesz az osztály központi adattárolója, ahová az orvosok iPhone-jaikon keresztül töltik rá az idő közben begyűjtött információt.

Ha bármit kihagytam, a kommentekből nagyon szívesen bővíteném a listát.

Egy olyan üzletágról beszélünk, amire csak a Kaiser Permanente amerikai biztosító/ellátó 4 milliárd dollárt költött, nem is beszélve a többiekről. Az iPad elindíthat egy sikeres folyamatot e téren, de ahhoz nagyon sokat kell még fejlődnie. És gyorsan, mert a Tablet-ek egészségügyi piaci részesedése évek óta növekszik.

További olvasmány:

• MobileHealthNews
• Kevin, MD egyszer és kétszer
• Read Write Web

Sok olyan betegség van, amikor megvan a veszélye, hogy a beteg egyszerűen eltéved, elkóborol (pl. Alzheimer-kór) és nem emlékszik, hogyan juthat haza. Ezt a problémát hivatott megoldani az izraeli-finn kooperációban készült GeoSKeeper nevű szerkezet, mely lényegében egy karórába szerelt lebutított mobiltelefon és GPS. A család betáplálja előre a megfelelő mobilszámokat, amiket egy gombnyomással lehet hívni, nagyon egyszerű kezelni. Pont az egyszerűség miatt nem akarnak SMS-küldő funkciót is beletenni, mert bonyolítaná az irányítást.

A cég dolgozik egy másik csuklóra erősíthető megoldáson, az MDKeeperen, mely a beteg pulzusát, egy elvezetéses EKG jeleit, a vér oxigénszaturációját, stb. monitorozná és küldené vezetéknélküli módon a közeli kórházba vagy a kezelőorvoshoz közvetlenül anélkül, hogy a beteg mindennapi életritmusát megváltoztatnák a vizsgálatok.