Alább olvasható a kanadai szenátus szociális ügyekkel, tudománnyal és technológiával foglalkozó állandó bizottságának tartott beszédem szerkesztett változata. Ajánlom minden olyan parlament és kormányzat figyelmébe, amelyek célkitűzései között szerepel az egészségügy megreformálása a technológia segítségével. Remélem, hogy egyre több szabályozó hatóság figyel majd fel a változás szelére.

Tisztelt elnök úr és tisztelt bizottsági tagok! Megtiszteltetés számomra, hogy orvosi jövőkutatóként megoszthatom Önökkel az automatizálás egészségügyre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásom eredményeit.

Meggyőződésem, hogy az automatizálás, a mesterséges intelligencia (MI), robotika, valamint a 3D-nyomtatás kiaknázása létfontosságú a fenntartható egészségügy megalkotásában.

Az egészségügy a világ minden táján fenntarthatatlan. A betegeket késői szakaszban diagnosztizáljuk, a modern kezelések ára egyre csak növekszik, és az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint körülbelül 4,3 millió egészségügyi szakember hiányzik a piacról.

Hippokratész óta, az elmúlt kétezer év folyamán az orvoslással kapcsolatos információk, technológiák, tapasztalatok és tudás csak az orvostudomány úgynevezett elefántcsonttornyában lévők számára volt elérhető. Az életmentés és életminőség-javítás művészetének aktív űzése helyett azonban a modern orvosok legtöbb idejüket olyan feladatok végzésével töltik, amelyeket automatizálni lehetne. A jelenlegi helyzetben ezek az orvosok nem tudnak kellő időt fordítani olyan problémákra, amelyek megoldása a szakképzett emberi elme kreativitását és ítélőképességét kívánja.

A XXI. században új technológiák, okostelefonok és a közösségi média egyvelegével létrejött az úgynevezett „digitális egészségügy” kifejezés, amely alapjaiban megrengeti a status quót. Minden egészségügyi kutatás, adat és technológia csupán egy karnyújtásnyira van a betegektől, akik aktívan részt kívánnak venni saját kezelésükben. Az orvos-beteg kapcsolat egyenrangú partnerek közti együttműködéssé válik, így az orvosok figyelme, empátiája és kreativitása egyre nagyobb szerepet kap.

Az ebből származó előnyök egyértelműek. A diszruptív technológiák segítségével megtámogatott orvos-beteg együttműködés fókuszváltáshoz vezet: a tünetek kezeléséről a megelőzésre kerül a hangsúly, ez pedig hatékonyabbá, olcsóbbá és elérhetőbbé teszi az egészségügyet. Ha az orvosok és a betegek időben felismerik az egészségproblémákat, az ellátás költségei és az orvosokra nehezedő szükségtelen nyomás egyaránt csökken. A betegségek megelőzése mindig olcsóbb azok kezelésénél.

Hogy mindez valósággá váljon, az egészségügy automatizálása elkerülhetetlen.

Az MI, a 3D-nyomtatás és a robotika mind komoly szerepet játszik majd az egészségügyi szolgáltatások strukturális megreformálásában.

Az MI-ben rejlő lehetőségek bemutatása érdekében az IBM Watson projektje létrehozott egy onkológusoknak szánt programot. A program percek alatt átfésül több millió kutatást, megtalálja a legmegfelelőbbeket az adott problémára, és felkínálja a bizonyítékokon alapuló kezelési lehetőségeket a klinikusoknak.

Az MI másik ígéretes felhasználási területe a gyógyszerfejlesztés felgyorsítása. A gyógyszerfejlesztés hagyományos, klinikai vizsgálatokkal egybekötött, próbálgatáson alapuló módszere néha több, mint egy évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerülhet. Az Atomwise nevű cég MI technológiájának segítségével két olyan gyógyszert fedezett fel, amelyek komoly mértékben csökkentik az Ebola fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt.

A robotika szintén nagy szerepet játszik az egészségügy automatizálásában, valamint csökkenti az egészségügyi dolgozókra nehezedő terheket, akik így több figyelmet fordíthatnak a betegekre. Még 2017-ben is rengetegen élnek olyan területeken, ahol az általános sürgősségi ellátás nem elérhető. Az InTouch Health segítségével ezek a betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófa és égési sérülések jelentkezése esetén távegészségügyi robotok segítségével. Az automatizált orvosi drónok pedig vészhelyzet esetén gyógyszereket és felszerelést tudnak szállítani olyankor is, amikor az útviszonyok lehetetlenné teszik mindezt a mentőautók számára.

A kórházi fertőzések a vezető halálokok között vannak. A texasi Xenex nevű vállalat olyan egyedülálló robotot fejlesztett, amely UV-fény segítségével képes percek alatt fertőtleníteni egy egészségügyi intézmény bármely helyiségét. Az eljárás 70%-kal csökkenti a kórházi fertőzések előfordulását.

Ami a 3D-nyomtatást illeti, az Organovo bejelentése szerint az általuk gyártott 3D-nyomtatott máj több, mint 40 napig képes ellátni a szerv feladatait. Az ipar szakértőinek előjelzései szerint egy évtizeden belül képesek leszünk olyan szilárd szerveket nyomtatni, mint például a máj, a bőr és a vese. Emberek százezrei várnak világszerte szervdonorra, ez a technológia pedig megváltoztathatja az életüket.

2016-ban az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet jóváhagyta egy 3D-nyomtatással készült epilepszia-gyógyszer gyártását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják, amely így gyorsabban oldódik, mint egy átlagos tabletta. Ez a technológia elhozhatja a személyre szabott orvoslás korát – a 3D-nyomtatott élelmiszerek és orvosságok végre az egyes emberek konkrét molekuláris struktúrájának és egészségügyi állapotának figyelembevételével készülhetnek.

Azonban ezek a technológiai trendek nem befolyásolhatják a betegek életét, ha a kormány szerepe nem változik.

A technológia önmagában nem megoldás. Egyetlen hordozható mérőeszköz, orvosi robot vagy MI sem képes minket egészségesebb életre bírni. Csak mi magunk vagyunk képesek változatni az életmódunkon – a hasznos technológiák segítségével. Az automatizálás olyan támogatást nyújt, amelyre égető szükségünk van, mind a betegek, mind pedig az orvosok szempontjából. A megfelelő szabályozások pedig elősegíthetik a bevezetését.

2017-ben több millió brit beteg jut majd ingyenes készülékekhez és alkalmazásokhoz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat közreműködésével. Ezek többek között a diabétesz és szívbetegség kezelésének támogatására szolgálnak. Mindemellett a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat arra biztatja az egészségügyi szakembereket, hogy ismerjék meg és használják ki az egyre jobb technológiai lehetőségeket, mind az egészségtudat elősegítése, mind pedig a kezelési költségek csökkentése érdekében.

Összegzésként tehát az automatizálás segítségével olyan egészségügyi ökoszisztémát hozhatunk létre, amelyben:

• Kihasználhatjuk az orvosok elméjében rejlő lehetőségeket ahelyett, hogy repetitív feladatokra kényszerítenénk őket. Megtaníthatjuk az orvosokat arra, hogyan használják a technológiát úgy, hogy az emberközpontú szemlélet és a nehéz döntések meghozatala továbbra is központi szerepet játsszon a munkájukban. Az automatizálás segítségével megelőzhetnek, előre láthatnak, és kezelhetnek betegségeket oly módon, ahogy eddig még sohasem.
• A betegek számára lehetővé tehetjük, hogy proaktívan vigyázzanak egészségükre, és felelősségteljesen cselekedjenek betegség esetén. A digitális egészségügyi mérőszerkezetek és megoldások előretörésével most elképesztő lendület áll rendelkezésünkre, hogy megfelelő adatokkal lássuk el a pácienseket.
• Lehetővé tehetjük a technológiai innovációkkal foglalkozó startupok számára, hogy gyorsított tempóban haladhassanak át az engedélyeztetésen – máskülönben a betegek maguk vágnak majd utat az egészségügyi megoldások dzsungelében.

Meggyőződésem, hogy az olyan kormányok, amelyek üdvözölik az egészségügyi innovációkat, és nyitottak a tudatos betegek nevelésére, képesek lesznek hatékonyan irányítani a status quo változását. A kulcs az automatizálás bevezetése oly módon, hogy végre az orvosok és a betegek együttműködése, valamint az emberközpontú szemlélet legyen az egészségügy alapköve. Ha mindez sikerül, a betegek és gondozóik végre oda tudnak figyelni egymásra.

Köszönöm a figyelmet!