•
2010.05.28.
Egy olasz kutató most publikált egy cikket, melyben azt vizsgálta, a virtuális realitással megspékelt újraélesztés-oktatás tart-e érdeklődésre számot egy orvosi konferencia résztvevői között. Természetesen igen. A dolog lényege, hogy a modellel önmagában nagyon nehéz szimulálni valós helyzeteket, viszont a VR segítségével mindjárt könnyebb a dolog.
A személyre szabott vagy másnéven direct-to-consumer genomika lényege, hogy nyálmintát küldünk a laborba, ahol megelemzik a DNS-ünket, amiből levonnak olyan következtetéseket, hogy melyik betegségre milyen hajlammal rendelkezünk. Ezt csinálja a Navigenics, 23andMe és Pathway Genomics is. New York-ban viszont nem lehet ilyen tesztet rendelni orvos beavatkozása nélkül, mivel úgy gondolják, ezek diagnosztikai teszteknek is tekinthetők, így mindenképpen szükséges az orvos részvétele a folyamatban.
A san diegoi Pathway Genomics már árulja mintavételi csomagjait a Walgreens gyógyszertáraiban 20-30 dolláros áron. Viszont az eredményeket nem egyből kapja meg, hanme online fizethet a kért vizsgálatokért. 79 dollár a gyógyszerérzékenységi vizsgálat, $179 a terhesség előtti genetikai teszt és $179 a betegségekre való hajlamot mutató csomag.
A vevő által közvetlenül megvehető genetikai tesztek előnye a könnyű hozzáférhetőség, a hátránya pedig az, hogy ezen eredményeket elemezni még orvos-genetikus számára is abszolút kihívás. A legjobb hírű genomikai jogászok sem arról vitatkoznak, hogy elérhető legyen-e az ilyen teszt közvetlenül a felhasználók számára, hanem hogy sürgős és komoly szabályozásokat kellene alkotni a veszélyek elhárítása érdekében.
További olvasmány:
•
2010.05.25.
Régóta kérdés, mikor használhatják már az okostelefonokat a vakok és gyengénlátók is. A finn Senseg által fejlesztett, majd a Toshiba szárnyai alá került technológia most elvileg lehetővé teszi, hogy különböző felületeket érezzünk az érintőképernyőn keresztül, vagy akár Braille írást olvashassunk. A technológiai megoldás alapja egy, a telefon felszínén lévő elektronikus filmréteg.
•
2010.05.24.
Évek óta dolgozom a Webicina.com oldalon, aminek a célja az, hogy a közösségi média vagy web 2.0 világában is megtaláljuk a minőségi, orvosilag ellenőrzött forrásokat a blogoktól a podcasteken át a közösségi oldalakig, melyek egy-egy kórképre vagy szakterületere koncentrálnak. A héten bejelentettük a Webicina Advisory Board létét, mivel mind a 10 megkérdezett health 2.0 híresség elfogadta a felkérésünket. Íme tehát azok listája, akik átláthatóbbá, hatékonyabbá fogják tenni a Webicinát tapasztalatuk és tanácsaik segítségével (ABC sorrendben).
•
2010.05.23.
Dr. Horváth Tamás kollégám osztotta meg velem az Olo.hu oldal linkjét, mely a Magyar Orvosi Kamara és a Promenade Kiadó közös vállalkozása.
Az OLO.hu portál már induláskor több ezer lektorált szakcikket tartalmaz, összetett, kategorizált keresési lehetőséggel rendelkezik, emellett pedig minden tagunk számára biztosítjuk a saját szakterülete szerinti személyre szabott cikkválogatást. Az OLO.hu által nyújtott szolgáltatások széles palettáját tagjaink számára a hetente elektronikus postaládájukba érkező szakmai hírlevél teszik teljessé. További szolgáltatásainkat (például díjmentes kreditpontszerző tanfolyam) ingyenes regisztráció után érhetik el.
Vannak videók, interjúk, webcastek, hírek, mindenképpen öröm, hogy végre kicsit modernebb platformot kap a MOK orvosi megjelenése, de kicsit elkeserítő, hogy például RSS csatornáról nem gondoskodtak. Szerettem volna hozzáadni a híreiket a PeRSSonalized Orvoslás nevű ingyenes hírkövetőnkhöz.
•
2010.05.21.
Az angol blogomon van egy évek óta szerkesztett listám az orvosi közösségi oldalakról. 50 felett jár az a lista és benne vannak a nagyágyúk mellett a kisebb halak is. Egy magyar (pl. drportal.hu vagy orvosoknak.hu) orvosi közösségnek (nem fórumnak, nem levelezőlistának), ahová csak pecsétszámmal lehet belépni, néhány ezer tagja lehet jó esetben. Külföldön is változó a helyzet, a Sermo.com amerikai oldal 110,000 felett jár, de a britek legjobb oldala is 170,000 taggal rendelkezik. És úgy mutatják be magukat, mint az orvosi közösségépítés Mekkáit.
Na hát íme a dxy.cn kínai oldal, ahol 1.4 millió orvos van regisztrálva.
Csak összehasonlításképpen:
Előfordulhat, hogy a kisebb közösségek állnak elő nagy ötletekkel, de a kis létszám miatt azok nem maradnak meg a köztudatban, míg nagyjából bármit is csinálnak egy ilyen kínai oldal adminisztrátorai, a hirdetési bevételek így is, úgy is megmaradnak. Többek között, ez az óriási különbség a magyar és angol oldalak, illetve az angol és kínai oldalak között. Twitteren is egyre több kínai orvos vett fel a napokban, mintha most éledne a health 2.0 a világ legnagyobb országában.
Mindenesetre szinte kikerülhetetlen, hogy hamarosan nyitni fognak a jól bejáratott angol orvosi közösségi oldalak a kínai nyelv felé.
Update: A kínai oldal vezetőjével készített interjút hamarosan megosztom.
•
2010.05.20.
Évek óta írok a Navigenics, 23andMe és Pathway Genomics törekvéséről, miszerint személyre szabott genetikai információt szeretnének szolgáltatni bárkinek. Azt is sokszor leírtam, mennyire megbízhatatlan ma még ez a típusú információ és még az ilyen nagy cégek sem képesek teljesen kiiktatni a problémás tényezőket egy genetikai elemzés eredményeiből. Ezek egyébként nyálmintából DNS elemzést végeznek, egy-egy DNS betűt érintő cserét vizsgálnak és azt kapcsolják betegség-előfordulási hajlamokhoz kisebb-nagyobb sikerrel.
Erre most találtam a nagygendiagnosztika.hu és genterkepezes.hu oldalakat, melyek hasonló célokkal bírnak. A klinikai genetikai tanácsadás az messze nem új keletű, hiszen gyermekvállalás előtt vagy sikertelen teherbeesés esetén számtalan ilyen központ várja a pácienseket. Viszont ők mást is nyújtanának.
Amit ki szeretnék emelni, az "személyre szabott egészségmegőrzés" néven fut az oldalon, mely cég mögött egyébként Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó is áll üzlettársként.
Mivel a dolog tudományos hátteréről (az amerikai cégekkel ellentétben) semmit sem találtam az oldalon, kénytelen vagyok találgatni.
1) A géndiagnosztika menüpont alatt egy apró képen az Affymetrix Human Genome U133 Plus 2.0 array-t véltem felfedezni, melyet szinte a teljes emberi génállomány génkifejeződési profiljának meghatározására szoktak használni. A nagy cégek alapvetően SNP vizsgálatokat végeznek a mintánkból, azaz az egy betűs cseréket keresik. Ráadásul az eszközt gyártó cég maga emeli ki a termékleírásnál, hogy "For research use only. Not for use in diagnostic procedures.", azaz diagnosztikára nem használható (nem véletlenül). Ha meg nem ezt az eszközt használják, miért ezzel reklámozzák a teszteket?
2) Az elhízási vagy meddőségi genetikai tesztek árából arra lehet következtetni, hogy néhány SNP-t, egy betűs cserét vizsgálnak, amiből messzemenő következtetést levonni megintcsak kérdéses dolog. Van, ahol ez működik és az FDA által is elfogadott (véralvadásgátlók iránti érzékenység), de ezeknek a száma csekély. Az elhízás például tipikusan olyan kórkép, melyet gének és külső tényezők (testmozgás, étrend, stb.) egész sora együttesen határoz meg, néhány gén erről kevés sikerrel mond információt.
3) A személyre szabott vitamin vagy sportgenetikai teszteket (gondoljunk csak a nemrégi kínai hírre) nem is említem. A linkelt kínai kísérletben 30 gyermek szájnyálkahártya-mintájából olyan jellegeket akartak meghatározni néhány gén vizsgálatával, mint a majdan várható testmagasság, atletikus jelleg, intelligencia! Természetesen, ez nem kivitelezhető.
Mielőtt ilyen genetikai tesztek megvásárlására adnánk a fejünket, érdemes megválaszolni az American Clinical Laboratory Association 6 kérdését, melyekkel a fogyasztókat segítik az ilyen döntések előtt.
Ha a cég alapítói bárhol szeretnének pontosítani vagy a tesztek tudományos hátteréről többet írni, szívesen leírom az ő kommentjüket is.
•
2010.05.19.
A BiteSizeBio manapság az egyik legjobb olyan tudományos blog, mely nem csak kutatóknak szól. Legutóbbi bejegyzésükben arról írtak, milyen laboratóriumi eszközöknek vehetnénk hasznát egy konyhában. Íme a példák:
1) Parafilm, amivel nagyon könnyű bármilyen tubust, üveget biztosan és szivárgásmentesen lezárni.
2) Folyékony nitrogén, amivel sokkal gyorsabban és biztosabban lehetne lefagyasztani élelmiszereket.
3) Speciális ragasztható címkék, melyek a hűtőben sem esnek le, vagy mennek tönkre.
4) Vortexer vagy rázató, mely koktélok készítésekor lehet hasznos.
5) Labor stopper: ezek nagyon egyszerűen használható stopperek, mágnessel a hátoldalukon. Olyanoknak, akik nem érzésből főznek, hanem olvasott és pontos instrukciók alapján (mint én is), ez bizony elengedhetetlen kellék.
6) 30 Celsius fokos inkubátor kenyér kelesztéséhez, vagy bármilyen folyamathoz, ahol adott hőmérsékletet kell biztosítani.
Ha bárkinek vannak más ötletei, ne habozzon megírni.
•
2010.05.18.
A PeRSSonalized Medicine a legegyszerűbben használható hírkövető, mely a web 2.0 válogatott orvosi forrásait is bemutatja. Immáron 50 témát fed le és 7 nyelven érhető el, köztük magyarul is. A legújabb pedig a francia változat. Francia orvosok és elektronikus egészségügy szakértők segítettek a létrehozásában, hogy ne csak francia nyelven szóljon a platform maga, de a források is a legjobb francia orvosi források legyenek.
A következő nyelvek: lengyel, olasz, görög és japán. A koreai, cseh, szlovák, belga, svéd és dán verziókon még dolgozunk.
A PeRSSonalized Medicine nem igényel regisztrációt, így is megjegyzi a beállításainkat, lehet benne keresni, személyre szabni vagy akár a Pubmed orvosi keresőkifejezéseit integrálni.
