Rengeteg cukorbetegnek jelent megterhelést a napi többszöri vércukorszintmérés és az ezzel járó szúrkálás. Az MIT kutatói nagy fejlesztéssel álltak elő. Olyan polimerbe ágyazott szén nanocsöveket dolgoztak ki, melyek érzékenyek a glükóz koncentrációjára és azzal arányosan fluoreszkálnak, melyet megfelelő fénnyel és eszközzel detektálni, mérni is lehet. 

Az a tervük, hogy ezt a megoldást tinta formájában a bőr alá juttatják, így az akár fél éven át is tudná mérni, jelezni a vércukorszintet. A beteg viselne egy apró szerkezetet, mely az infravörös hullámhosszához közeli fénnyel váltaná ki a fluoreszcenciát és olvasná le a vércukorszintet. Ez egy olyan érzékelő, mely nem rontaná a leolvasás minőségét.

Az egész ötlet azon alapszik, hogy egy 2008-as tanulmány kimutatta, azon cukorbetegek, akik folyamatosan mérik a vércukorszintjüket, jobban tudják beállítani a megfelelő szintet.

Most a szerkezet tesztelése folyik, közel olyan jónak kell ugyanis bizonyulnia, mint a laboratóriumi méréseknek. Évek telhetnek még el az emberi kipróbálásig.

A Google által szponzorált 23andMe genetikai cég nyilvánosságra hozta, hogy 96 vevő mintáit összecserélhette egy laboratóriumi hiba nyomán. A dolog sokkal komolyabb, mint amilyennek hangzik, habár laboratóriumi tévedések előfordulnak a legjobb helyeken is. Egy amerikai anya például arról írt a cég fórumában, hogy amikor összehasonlította a saját, a lánya és fia genetikai adatait, a fia adatai teljesen eltértek a család többi tagjáétól. Sírva hívta fel a nővérét, ráadásul épp a napokban olvasott egy helyi kórházban történt újszülöttcseréről. Azt hitte, nem a vér szerinti fia ül mellette. Persze kiderült, ő is a károsultak között van.

Tavaly már történt hasonló, de más okból bekövetkezett hiba az izlandi DecodeMe-nél.

Mint említettem, ilyen hiba megesik egy laborban. De a személyre szabott genetika egy nagyon gyerekcipőben járó, érzékeny terület és így is sok kritika éri a cégeket, hogy a vevőknek nyújtott genetikai elemzés nem teljeskörű, abból orvosi következtetéseket szinte lehetetlen levonni és nagyon bonyolult helyesen elemezni az adatokat. Genetikai tanácsadó szükséges a folyamathoz és gyakran még vele sem egyszerű (kipróbáltam). És ekkor egy ilyen hiba megtörténik, ami nagy visszaesést okozhat az amúgy is vékony lábakon álló piacon.

Mintavételhez (nyál) használt kit

A személyre szabott vagy másnéven direct-to-consumer genomika lényege, hogy nyálmintát küldünk a laborba, ahol megelemzik a DNS-ünket, amiből levonnak olyan következtetéseket, hogy melyik betegségre milyen hajlammal rendelkezünk. Ezt csinálja a Navigenics, 23andMe és Pathway Genomics is.

További olvasmány:

• Személyre szabott genomika a sarki gyógyszertárban
• A Navigenics otthonában
• Személyre szabott orvoslás a web 2.0 világában
• Génszabadalmak: Vége!
• Személyre szabott genetika: Személyesen
• Személyre szabott genetika hazánkban

Minden reklám nélkül szeretném megosztani ezt a videót, mely a digitális fogászat új vívmányait mutatja be nekünk.

A 3D-s fogászati CT és a CEREC felvételi egységének együttes alkalmazása lehetőséget nyújt rá, hogy a hagyományos mintavételt kikerülve, egy lézeres, optikai letapogatás során készült fényképből 3 dimenziós modell készüljön, mely alapján kevesebb mint negyed óra alatt elkészíti a számítógép faragóegysége a fogpótlást.  Ennek segítségével, a fogtechnikus időigényes munkáját egy az egyben kikerülve, akár egy ülésben pótolhatóak a kiesett, letört fogak.

 2:20-nál kezdődik a módszer bemutatása:

Annak ellenére, hogy számos hátránya górcső alá került, mégis bekövetkezett. Japán orvosok iPad-en nézegetik a beteg CT felvételeit, keresgélnek, zoomolnak, és még a kesztyű sem jelent akadályt az érintőképernyő használatában. Persze az iPad gondosan be van csomagolva, fénylik is biztosan rendesen. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a legoptimálisabb felhasználása, de a japánok mindig kitalálnak valamit.

A WolframAlpha, mint már sokszor kifejtettem, az egyik leghasznosabb kereső, ha az ember tudja, pontosan mit keres. Például megtudhatjuk, hazánkban hány orvos jut 1000 lakosra, vagy hány kórházi ágyunk van, illetve össze is lehet hasonlítani különböző indikátorok alapján a kórházakat. Az elhízás összehasonlítása Magyarország és az USA között.

Az adatokat pedig a WHO és az Unicef megfelelő adatbázisaiból veszi a WolframAlpha.

Forgács Gábor, az ELTE-n végzett biológiai fizikus, aki most a University of Missouri-Columbia egyik laborvezetője, bekerült a Fast Company a világ 100 legkreatívabb emberének listájába. Azzal foglalkozik, hogy sejtek összerendezésének és növekedésének irányításával lényegében 3D-s objektumokat alkosson (organ printing). Sikerült már így érhálózatot készítenie, és egyértelmű távolságban van az a kor, amikor szerveket lehet majd ily módon létrehozni.

Nagy öröm látni, milyen szépen alakulnak a jobbnál jobb magyar orvosi témájú blogok. Íme 3 példa:

• Genomikai blog

Szerző: Barta Endre molekuláris biológus, bioinformatikus

Leírás: Különböző rovatokat tervezek, így a napi és a heti hírek, a napi és a heti genomok, a miaza rovatot, amiben a genomika fogalmait próbálom bemutatni, és mivel elég későn csatlakoztam, lesznek retrospektív posztok is. Szeretnék néha egy kicsit provokatív is lenni és így érdemi vitákat generálni a szakmában és más érdeklődők között is.

• Egy utazó orvos, Angliában

Szerző: Lajoska, az angol orvos

Leírás: Angliai munkavállalás orvosként, az ötlettől, az elhatározáson és a felkészülésen keresztül a megvalósulás rögös útja. Itt mindent megtudsz, hogy megy ez.

• Dokimami

Szerző: Pintérné Dr. Jurás Enikő. A Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán végzett 2004-ben (majd a DE OEC Megelőzőorvostan Intézetébe került rezidensként, illetve tanulmányokat folytatott a NI epidemiológia szakán)

Leírás: Az oldalon többek között ingyenes online csecsemőgondozás tanfolyamot találsz (szülés megindulás jeleitől 1 éves korig). Ezenkívül olvashatsz egy cikk sorozatot a várandósok és szoptató anyák részére egészséges és ajánlott táplálkozásról (kicsit unalmas, de hasznos). Igyekszem az általánosan felmerülő problémákról is írni terhesség, szülés, csecsemőgondozás, gyereknevelés témakörében.

Jó olvasgatást!

Gyakran írok sebészeti szimulátorokról, melyek nagyban hozzájárulnak a sebészek oktatásához, hiszen egyre több nagyfokú kézügyességet igénylő sebészeti robotika jelenik meg a műtőkben. Íme néhány példa, hogyan lehet 3D-s játékok és egyszerűbb megoldások segítségével kiváló sebészeket képezni. 

A cím természetesen nem tőlem származik, hanem Koltay Tibor a Magyar Tudományban megjelent írásából. Ez tipikusan annak az esete, amikor olyan ír egy területről, aki nem ért hozzá, beleolvasgatott, böngészgetett, de tartalmilag nem ért hozzá, ezt fontos kiemelni. Szerencsére ezt mások is, köztük a BioPunk blog, így gondolják. A gond az, hogy ha én repülőkről írnék egy repülésről szóló szaklapba, pedig nem értek hozzá, nem az én hibám, ha megjelenne a cikk, hanem a lap hozzá nem értését tükrözné. Kérdés hogyan jelenhet meg egy ilyen írás az MTA lapjában. Andrew Keen könyvét én is olvastam, ebben a cikkben annak a szerzőnek a félreértései jelennek meg. A BioPunk blog számos pontot megcáfolt, más dolgokra térnék ki.

A Web 2.0-s környezet nem a tudományosságot támogatja.

A web 2.0-es környezet nem támogat és nem cáfol semmit. Ez egy technológiailag minimálisan más platform, mely a kommunikáció, együttműködés csatornáinak tárházát újítja meg és bővíti ki. Attól függően hasznos vagy haszontalan, mikre milyen céllal használjuk.

A Web 2.0 kapcsán olvashatunk arról, hogy az a tömegek bölcsességének érvényesülése, ilyen módon, hozzájárul a tudás demokratizálásához. Ne felejtsük el azonban, hogy tömegek nem szükségképpen értelmesebbek, mint az egyének külön-külön.

Ha már Andrew Keen becses könyvét emlegeti a szerző, javaslom elolvasásra a The Wisdom of Crowds című alapművet is.

Azt bizonyosan mondhatjuk, hogy a névtelenség nem jellemzi a tudományt, hiszen formális csatornákon, főleg folyóiratokban publikálják eredményeiket.

És akkor mi a helyzet az egész tudományos publikálást meghatározó peer-review rendszerével, mely az esetek 95%-ban teljesen és ellenőrizhetetlenül névtelen? Kivételként ott vannak az open access lapok, ahol a bíráló névvel, elérhetőséggel vállalja véleményét.

Világos viszont, hogy nem kell törődnünk például azzal, ha valaki önmegvalósításától motiválva blogot indít, és ott mindenféle, tudományos szempontból megalapozatlan állítást hoz nyilvánosságra. Nem helyeselhetjük viszont, ha az ott leírtakat azonos érvényűnek tekintik egy lektorált folyóiratban megjelent cikk állításaival.

Ennél rosszabb következtetést nehéz lett volna írni. Nem példálózok, csak egy dolgot hozok fel, a ResearchBlogging-ot, ahol nem egyszer jobb kommentárok, írások születnek kutatók tollából, mint az eredeti cikkek, amikről írtak.

A Listserv említése 2010-ben pedig csak hab a tortán.

A web 2.0 vagy közösségi média vagy nevezzük bárhogyan is, ha stratégiával, hozzáértéssel használják, rengeteget segíthet egy kutatónak (konkrét példa). Én a terület biztonságos, hasznos eszközeit igyekszem évek óta bemutatni a magyar orvosi és tudományos világnak, de az ilyen megalapozatlan állításokkal teletűzdelt, hozzá nem értő vélemények, melyek ráadásul megbecsült szerzőtől származnak nagyban hátráltatják ezt a munkát. És ehhez még egy MTA szintű lap is asszisztál.

Magam részéről igyekszem továbbra sem írni a repülőkről...

A Webicina.com a világ első olyan ingyenes szolgáltatása, mely a közösségi médiában segít megtalálni a minőségi, orvosilag válogatott forrásokat. És most a Businessweek elektronikus egészségügyről szóló cikkében az orvosok számára két kiemelt jelentőségű forrást mutattak be. A Sermo.com-ot, mely a legnagyobb amerikai orvosi közösségi oldal és a Webicina.com-ot. Ez nagyon nagy elismerés nekünk, van is öröm...

Clyburn said that about 45 vendors now offer blog or microblog sites dealing with physician issues, some of the most pressing of which are the implementation of EHRs. Among the more popular sites are Sermo.com and Webicina.com.