19:45 (itteni idő szerint): belépés a Second Life-ba.
19:46: már 6-an vagyunk bent, mindenki izgatott, lézeng a folyosókon.
19:53: Egyre többen vagyunk és mindenki a konferenciaterem felé tart. Ott lesz az oktatás.
19:57: Már 14-en vagyunk és még folyamatosan jönnek a medikusok, de a külsős érdeklődők is. Vladimir lesz az oktatónk ma, véletlenül el is toltam őt, ilyen is csak a Second Life-ban történhet. :)
20:13: Egy orvostanhallgató a Drexel Egyetemről is velünk van. A Drexelről tudni kell, hogy a legnagyobb Second Life-ban elhelyezett campusszal bíró egyetem. Igazi web 2.0-s suli. Vladimir éppen azt ecseteli, hogy zajlik majd az oktatás.
20:17: Megkaptuk az első esetleírást:
20:23: Éppen a lehetséges teszteket, diagnózisokat vitatjuk meg a többi medikussal. A világ minden tájáról érkeztek tanulók, akik néhol élőszóban beszélgetnek.
20:29: Nem olyan könnyű, mint az ember hinné. Én azt mondtam, hogy a fertőzés és az anémiás tünetek miatt, olyan mintha szép lassan vérezne valahonnan (pl. a gyomrából), aztán a kis bevérzések miatt felmerült a leukémia is.
20:33: Visszatérve a tesztekre: rendelnénk egy vértesztet és egy CT-t, de a csontvelő mintavétel is fontosnak tűnik.
20:37: Vladimir segítségként megkérdezte, mi az a TRAP. Azt megmondtam azonnal, de azt egyikünk sem tudta, melyik leukémia formában használatos teszt. Erre Vlad felrakta a perifériás és a csontvelői minta mikroszkópos képét a falra. Ekkor mondtam ki először, hogy hajas sejtes leukémia.
20:39: Egy idióta megzavarta a beszélgetést, de Vlad kizavarta. Az orvosi központnak saját biztonsági őre is van.
20:47: Még kérdezgetünk, mert kaptunk egy másik kérdéssort, rengeteg olyan felmerülő problémával, melyeket egy ilyen ritka betegségnél is érdemes tudni. Az, hogy a TRAP diagnosztikus értékű teszt a hajas sejtes leukémiánál, míg élek nem fogom elfelejteni.
20:53: A többi képről is szó esik. Az első balra, a perifériás vérmintát mutatja mikroszkóp alatt. A sejtek közepén lévő "lyuk" megintcsak hajas sejtesre szokott utalni. Balra a második kép pedig a csontvelői fibrózist mutatja.
20:57: Na de hogy miért hajas sejtes, arra méginkább választ ad az újonnan felrakott elektronmikroszkópos kép. A citoplazma nyúlványai miatt:
21:04: Mivel Vera, nem tud mozdulni (ez megesik a Second Life-ban), ezért immáron lebegő képeket nézegetünk, hogy ő is láthassa:
21:15: Egy hetünk van, hogy mi, medikusok, összeüljünk és megbeszéljük a felmerülő/megadott kérdéseket.
21:19: Nem egyszerű megfelelő dátumot találni a következő oktatásra.
21:26: Tehát kaptunk egy esetleírást, egy rásegítő kérdéssort és egy nagyobb kérdéssort is. Sokat kell dolgoznunk a következő találkozóig.
21:35: A legtöbben már elhagyták a konferenciatermet. Elképesztő élmény volt együtt gondolkozni egy orvosi eseten a világ minden tájáról érkező medikusokkal és orvosokkal. És ez még csak a kezdet. Lehetővé válik így orvostanhallgatók számára, hogy határok és korlátok nélkül tanuljanak.
21:46: az élő bloggolás miatt szerzett sok néző/olvasó miatt megajándékoztak a többiek egy motorkerékpárral. Igaz, kanadai zászló van rajta, nem volt magyarral...
Jövő héten megint lesz oktatás és mindenkit szeretettel várunk. Ha valakit érdekel az oktatás része, vagy csak kíváncsi egy ilyen folyamatra belülről, írjon bátran és bevezetem.
Ha valakit érdekel, ma lesz az első orvosi szimulációval egybekötött oktatás a Second Life-ban, az Ann Myers Medical Center-ben. Erről már többször is írtam, ma este pedig 20:00-tól élőben fogok bloggolni az eseményekről a Scienceroll.com-on. Reméljük, izgalmas esetek lesznek ma este!
Az angol blogoszférát ellepték a különböző tudományos tetoválásokról készült képek. A modern tudóskép már messze nem a furcsa hajú, feledékeny kutatókról szól. A modern tudós kommunikál a laikusokkal, és akár tetoválása is van, de nem akármilyen.
A hétvégén volt szerencsém a Sciencerollon megtartani az augusztusi Mendel's Garden (Mendel kertje) blogkarnevált, mely a genetikai blogok karneválja. Arról írok most, hogy hogyan és miért érdemes belekezdeni egy blogkarneválba, mivel jár a fenntartása és egy kicsit bevezetem a MedIQ olvasóit az ilyen kulisszák mögé.
Tudvalevő, hogy már létrehoztam a magyar orvosi blogkarnevált, mellyel hetente jelentkezem. Emellett két angol nyelvű karneválom van, a Gene Genie (a Gén Dzsinn), a gének és genetikai betegségek karneválja, melyet már a Cell szaklap is megemlített cikkében, illetve a Medicine 2.0, a web 2.0 és az orvostudomány kapcsolatát boncolgató karnevál. Mindkettőnél egészen október végéig vannak jelentkezők, akik megtartják majd minden második hét vasárnapján az egyes kiadásokat (nevezzük edition-nek).
Mire jó ez?
Ha valakit érdekel a genetika, illetve az, hogy a prominens genetikai bloggerek milyen tartalmas cikkekkel álltak elő, akkor vagy időközönként végigfutja az összes, általa figyelt blogokat (ami idő- és energiaigényes), vagy az adott karnevált nézi meg. A karnevál célja az, hogy egy blog összegyűjtse az összes adott témában író blog legjobb posztjait/cikkeit, és azokat egy olvasmányos, színes formába öntse, tárja az olvasó elé.
A Mendel's Garden egy több mint egy éves karnevál, amit nagy megtiszteltetés volt a blogomra vinni. Most röviden azt foglalnám össze, hogyan készültem fel rá, mivel a többi karneválomra is hasonlóképpen szoktam, illetve amikor más tartja helyettem, ugyanígy segítek nekik:
Egy héttel a kiadás dátuma előtt már aktívan keresgéltem, külön könyvjelző mappába tettem (és del.icio.us csoportba) a legjobb genetikai témájú cikkeket.
Küldték a bloggerek is a legjobb munkáikat, mert van olyan lap, ahol ezeket könnyedén elküldhetik.
Találtam 2 vicces, genetikai témájú videót (a Mendel Rap mindent vitt, lásd lentebb), amivel nagyban tudom alakítani a karnevál hangulatát.
Szombat éjjel megírtam a rövid bevezetőt, majd egyenként beillesztettem a blogszerző nevét, a cikke címét és, hogy nagyjából miről írt.
Vasárnap reggel élesítettem a "művet", melyet jeleztem a karnevál fenntartójának és a cikket beküldő bloggereknek is.
Nagyjából ennyi. A bloggereknek is jó, ha az olvasó tudja, a karneválban mindent megtalál majd, ami fontos neki az adott témában; az olvasónak jó, hogy nem kell blogról blogra járnia az információért.
Nemsoká következik a 7. magyar orvosi karnevál; a hétvégén a Gene Genie-t tartja egyik kedvenc bloggerem, Blaine Bettinger, a Medicine 2.0 pedig tegnap ment ki az Organized Wisdom blogján.
Ha bárki karnevált szeretne indítani bármilyen témában, bármilyen nyelven; vagy ha valaki érdeklődne, hogy az ő témájában van-e karnevál, szívesen segítek.
Ma is lesz Szonda a Kossuth Rádión 14:04 és 14:30 között. Az alábbi témákkal jelentkeznek:
Arra a kérdésre, hogy van-e élet a Marson, kétféle válasz adható: az egyik, ugye az hogy van, a másik meg hogy nincs. És mindkét válasz egyformán megalapozott, vagy éppen megalapozatlan lehet.
Nagyon érdekes lenne pontosan tudni, hogy a genetikai anyagában szinte 100 százalékig azonos csimpánz, és az ember közötti különbség miben áll.
Ugyancsak a felszín alatti eddig ismeretlen világ a következő téma is: a bükkábrányi lignitbányában most előkerült 12 millió éves csodaszép mocsárciprus-maradványok.
És végül arról a nagyon izgalmas felismerésről hallanak majd, amelynek a lényege így foglalható össze: a domináns hímek szexuális illatanyagának a hatására a nőstények agyában új idegsejtek keletkeztek. Legalábbis egerekben.
A Live Science elkészített egy listát azokról az öröklődő problémákról/betegségekről, melyeket nem igazán érdemes örökölni. A Live Science odavetett, tudománytalan (szoros kapcsolat; számos kutatás mutatja) megjegyzéseit orvosi forrásokkal helyettesítettem. Íme tehát a lista:
Alkoholizmus: az alkoholizmust -a Live Science véleményével szemben - nagyobb százalékban alakítják ki a szociális körülmények és amit a gyerek otthon példaként lát, mint az öröklődés. Tehát nem kell rettegni az ilyen öröklődés veszélyétől.
Mellrák: az első genetikai tesztek a mellrák kialakításában szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 génekre alapulnak. Ezek jelenleg is fejlesztés alatt állnak. Márcsak azért is fontos ez, mert tényleg vannak családi vonalak, ahol a mellrák is továbböröklődik.
Színtévesztés: az angol nyelv színvakságként fogalmaz, de valójában ennek az X (azaz nemi) kromoszómán öröklődő betegségnek a célpontjai gyakrabban színtévesztőek. Leginkább a pirosat a zöldtől képtelenek elkülöníteni. Hátrányt okozhat például jogosítvány szerzésekor.
Erőszakoskodás: létezik kutatás, mely a gyerekkori agresszió mögött öröklődő szálakat is kimutatott. De azért messze nem hanyagolható el a szociális körülmény és a szülői példa.
Elhízás: egyes genetikai betegségek, mint a Prader-Willi vagy a Klinefelter-szindróma eleve nagyobb eséllyel járnak elhízással. De vannak olyan gének is, melyek az egyébként egészséges embert is próbára teszik elhízás terén. Viszont a lényeg ennek ellenére is az életmód és a testmozgás.
Szívbetegség: talán a legforróbb téma napjainkban a genomikai vizsgálatok kapcsán. Jelenleg annyit tudunk mondani, hogy ha a családban előfordult szívbetegség, agyvérzés, magas vérnyomás, akkor vigyáznia kell a gyermeknek is. Értem ezalatt a szorosabb orvosi kontrollt.
Ikernek lenni: egyes anyák hordoznak egy gént, mely hyperovulációt okoz náluk, azaz több petesejtet tudnak érésre sarkallni, így nagyobb esélyük van ikrek nemzésére is. Ha férfi hordozza a gént, azt lányának adja tovább, ezért lesz majd ikrek nagyapja. Az ikrek így hagynak ki generációkat. De hogy ez miért rossz, arra nem térnek ki. Én nem ismerek szomorú ikreket.
Akne: ezen pattanásokkal járó bőrbetegség gyerekkori megjelenése és a gyermekek szüleinek hasonló problémája közt ténylegesen szoros kapcsolat lehet.
Laktóz intolerancia: aki nem tudja a laktózt bontani, az nem tudja megemészteni a tejet. Ott alakult ez ki egész népeknél, ahol a farmer életmód nem igazán terjed el (Kína). Miért rossz ez? A speciális tápszer és az anyatej között bizony van különbség. Az újszülött első félévében az anyatejből kapott immunglobulinokkal védekezik a külvilággal szemben.
Kopaszodás: van genetikai összetevője, mivel számos gén szerepet játszik a kialakulásában, de egyértelmű eredmény még nem születetett. Pedig számtalan fronton folyik a kutatás.
Lenne még sokkal több is, de az volt a célom, hogy megmutassam, lehet tudománytalan odavetett mondatok helyett forrásokkal is dolgozni. És azt is jó volt látni, hogy néhány területen azért születnek jelentősebb előrelépések.
•
2007.08.10.
