(Forrás)
- Alkoholizmus: az alkoholizmust -a Live Science véleményével szemben - nagyobb százalékban alakítják ki a szociális körülmények és amit a gyerek otthon példaként lát, mint az öröklődés. Tehát nem kell rettegni az ilyen öröklődés veszélyétől.
- Mellrák: az első genetikai tesztek a mellrák kialakításában szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 génekre alapulnak. Ezek jelenleg is fejlesztés alatt állnak. Márcsak azért is fontos ez, mert tényleg vannak családi vonalak, ahol a mellrák is továbböröklődik.
- Színtévesztés: az angol nyelv színvakságként fogalmaz, de valójában ennek az X (azaz nemi) kromoszómán öröklődő betegségnek a célpontjai gyakrabban színtévesztőek. Leginkább a pirosat a zöldtől képtelenek elkülöníteni. Hátrányt okozhat például jogosítvány szerzésekor.
- Erőszakoskodás: létezik kutatás, mely a gyerekkori agresszió mögött öröklődő szálakat is kimutatott. De azért messze nem hanyagolható el a szociális körülmény és a szülői példa.
- Elhízás: egyes genetikai betegségek, mint a Prader-Willi vagy a Klinefelter-szindróma eleve nagyobb eséllyel járnak elhízással. De vannak olyan gének is, melyek az egyébként egészséges embert is próbára teszik elhízás terén. Viszont a lényeg ennek ellenére is az életmód és a testmozgás.
- Szívbetegség: talán a legforróbb téma napjainkban a genomikai vizsgálatok kapcsán. Jelenleg annyit tudunk mondani, hogy ha a családban előfordult szívbetegség, agyvérzés, magas vérnyomás, akkor vigyáznia kell a gyermeknek is. Értem ezalatt a szorosabb orvosi kontrollt.
- Ikernek lenni: egyes anyák hordoznak egy gént, mely hyperovulációt okoz náluk, azaz több petesejtet tudnak érésre sarkallni, így nagyobb esélyük van ikrek nemzésére is. Ha férfi hordozza a gént, azt lányának adja tovább, ezért lesz majd ikrek nagyapja. Az ikrek így hagynak ki generációkat. De hogy ez miért rossz, arra nem térnek ki. Én nem ismerek szomorú ikreket.
- Akne: ezen pattanásokkal járó bőrbetegség gyerekkori megjelenése és a gyermekek szüleinek hasonló problémája közt ténylegesen szoros kapcsolat lehet.
- Laktóz intolerancia: aki nem tudja a laktózt bontani, az nem tudja megemészteni a tejet. Ott alakult ez ki egész népeknél, ahol a farmer életmód nem igazán terjed el (Kína). Miért rossz ez? A speciális tápszer és az anyatej között bizony van különbség. Az újszülött első félévében az anyatejből kapott immunglobulinokkal védekezik a külvilággal szemben.
- Kopaszodás: van genetikai összetevője, mivel számos gén szerepet játszik a kialakulásában, de egyértelmű eredmény még nem születetett. Pedig számtalan fronton folyik a kutatás.
További olvasmány:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Pingback: SpritPriser.Se » Betrunken auf der (ethanol producer) Strae 2007.08.06. 15:35:24
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
andrasv 2007.08.04. 19:58:50
Laktóz intolerancia: én nem vagyok orvos, csak érintett, ezért jobban értek hozzá :). Szóval a dolog épp fordítva van, É-Amerikában és Európában alakult ki, hogy az emberek le tudják bontani a tejcukrot csecsemőkor után is. Eredendően az embernek nincs szükségre tejre hat hónapos kora után, így az az enzim, ami ezt lebontja, nem termelődik tovább. A laktóz intolerancia tehát nem betegség, a világ többi részén felnőtt emberek nem is isznak tejet.
Magyarul: egyedül mi vagyunk egészségesek, ti, akik tejet iszok, génmutánsok vagytok. :D
tistedur 2007.08.06. 07:48:12
ráadásul hajlamosak vagyunk elfelejteni,hogy még 100 évvel ezelött is voltak éhínségek európában.a hízásra való képesség bizonyos szempontból életmentő volt az elmúlt pár tízezer éves emberi evolúcióban...:)
Mikorka Kálmán 2007.08.07. 10:46:07