A gyógyszercégek gyakran ismételgetik, hogy „nem szeretnének lekésni a digitális egészségügy nevű vonatról”. A vonat azonban elment. Az állóvizet felkavaró egészségügyi trendek inkább futurisztikus űrhajókként képzelhetők el, amelyek röptét ezek a cégek észre sem veszik. Ha a gyógyszeripar nem készül fel a várható változás hullámaira, létjogosultságát veszti iparágként.

Ez talán erős kijelentésnek hathat, de a trendek olyan jövőt festenek le, amelyben a fejlesztések garázsokban vagy kis startup cégek laborjaiban születnek meg. Noha az elmúlt száz évben az orvosi fejlesztésekre elsősorban gyógyszercégek kutatás-fejlesztési részlegeiben került sor, a technológia fejlődése ezt örökre megváltoztathatja.

Mi lenne, ha egy startup cég in silico lenne képes klinikai vizsgálatokat lebonyolítani? A több milliárd dolláros költségek és az évekig tartó várakozás helyett néhány másodperc alatt le lehetne tesztelni target molekulák ezreit betegmodellek milliárdjain; szükségtelenné téve ezzel az élő embereken folytatott kísérleteket. Mi lenne, ha digitális módszerek segítségével könnyebben és olcsóbban találhatnánk meg az ideális betegeket ezekhez a kísérletekhez?

Íme a hat trend, amely meghatározza a gyógyszeripar jövőjét: 

Tudatos betegek

A tudatos betegek saját biotechnológiai cégeket indíthatnak, hogy új gyógyszereket fejleszthessenek ki, vagy felvásároljanak olyan cégeket, amelyeknek ez nem sikerült. Ők ugyanis tisztában vannak vele, hogy min dolgoznak a gyógyszer- vagy egyéb egészségügyi cégek, illetve hogyan kommunikálnak azok a betegtársaikkal és az ellátóikkal, mivel figyelemmel kísérik ezeket a cégeket a közösségi médián keresztül. A tudatos betegek magas elvárásokkal rendelkeznek, és ha ezek nincsenek kielégítve, akkor ők maguk keresnek megoldást.

Kiterjesztett és virtuális valóság

A kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló eszközök – mint például a Google digitális kontaktlencséje a Microsoft Hololens nevű technológiája vagy az Oculus Rift – új látásmódot nyújtanak digitális információk segítségével. A betegek 3D-ben láthatnák a szemük előtt a gyógyszer hatását, ahelyett, hogy a hosszú betegtájékoztatókat olvasnák. A laboránsok emellett kiterjesztett valóságon alapuló eszközökkel felügyelhetnék a kísérleteiket, a gyári munkások pedig betanítás nélkül állhatnának munkába, mivel a szerkezet megmutatná, hogy mit és hogyan kell csinálniuk.

Teljes mértékben személyre szabott orvoslás

A genomika és az személyre szabott orvoslás lehetővé teszi, hogy a saját molekuláris hátterünkhöz igazított ellátásban részesüljünk. Ezt az összetett feladatot a jelen egészségügye nem képes kezelni. Eddig csak néhány példát tudunk felhozni a genomikai információk alapján hozott terápiás döntésekre. Nekem például van egy hatalmas, rám vonatkozó genetikai adatokat tartalmazó szövegfájlom, amelyet be tudok mutatni a kezelőorvosomnak. Megvan rá a remény, hogy személyre szabott gyógyszereket kapok a „sláger” termékek helyett, amelyeket a több százmillió, genetika és anyagcsere szempontjából különböző ember „átlagának” fejlesztettek ki. Mi lenne, ha egy digitális egészségügyi cég gyorsan össze tudná kötni a pontokat a genomikai háttér, illetve a különböző gyógyszerek és gyógyszerdózisok iránti fogékonyság között? Ha a gyógyszeripar nem nyújt az elvárásoknak megfelelően személyre szabott gyógyszereket, a betegek másfelé fogják azt keresni, vagy kifejlesztik a sajátjukat.

3D-nyomtatott gyógyszerek

Az első 3D-s nyomtatással készült gyógyszer, a Spritam egy szájban oldódó tabletta, amelyet az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) 2015-ben engedélyezett. Mi lenne, ha kis cégek más, hasonló megoldásokat találnának ezt a gyártási eljárást alkalmazván, amellyel gyorsabban felszívódó és hamarabb piacra dobható gyógyszereket lehetne gyártani? A gyógyszeriparban az elkövetkező évek, sőt, talán hónapok során teljes gyártási sorokat kellene újratervezni.

Testszenzorok

Már léteznek különböző érzékelők, amelyek testre vagy testbe helyezve olcsón és kényelmesen mérnek különböző vitális funkciókat. A klinikai kutatások sikere nagyban függ attól, hogy a szakemberek hogyan gyűjtenek adatokat a betegekről. Ez a folyamat automatizálható lehetne a még fejlesztés alatt álló egészségügyi szenzorok új generációinak segítségével.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia segítségével hozott terápiás döntések – melyek kihasználják a szuperszámítógépek nyújtotta lehetőségeket – meg fogják változtatni a mindennapi orvoslást. A kognitív számítógépek – mint például az IBM Watson – már sokféleképpen analizáltak nagy adattömböket nemcsak a genomikai kutatások terén, hanem a biotechnológiában is. Ez az új gyógyszerek fejlesztésére is kihatással lesz. Az emberi élettan aprólékos modellezésének alkalmazásával mindez akár az emberkísérletek végét is jelentheti. A korszak, amelyben mi is élünk – igazi, hús-vér embereken tesztelt gyógyszerekkel – durvának és primitívnek tűnhet majd a jövő embere számára. Mi lenne, ha szuperszámítógépek segítségével target molekulák ezreit tesztelhetnénk emberi élettani modellek milliárdjain csupán néhány másodperc leforgása alatt? A gyógyszeriparnak a saját érdekében támogatnia kellene az erre irányuló kutatásokat.

Elég gyorsan és hatékonyan fog reagálni a gyógyszeripar ezekre a változásokra? Remélem, mivel senki sem szeretné, hogy a következő sikeres hatóanyagok garázslaborokból bukkanjanak fel átlátható és határozott szabályozás nélkül. Nekünk – betegeknek és ellátóknak – szükségünk van arra, hogy a gyógyszercégek megkettőzzék az erőfeszítéseiket, hogy egy emberibb és modernebb jövő felé haladhassunk az egészségügyben.