Na jó árnyalok egy kicsit: aki beteg volt, van vagy lesz. Azokat az oldalakat gyűjtöttem össze, melyek betegeknek, betegekért készültek és igencsak hasznukat lehet venni. Kezdjük mindjárt egy amerikai felméréssel, mely szerint tavaly 118 millió amerikai keresett egészségügyi információt a neten, 8 millióan naponta tették ezt. Gondoltom köztünk sem ritka az ilyen hozzáállás. Ennek megfelelően közösségi oldalak sora épült az egészségügy köré. Előbb nézzük mit kínál a magyar net:

Nem akarok untatni ezzel senkit, de hátha érdekel valakit, hogy mindaz, amit a MedIQ-en csinálok, hogyan működik az angol orvosi (persze orvostudományi, csak a medical szót nehéz jobban visszaadni) blogoszférában. Most 4 hónapja, hogy elkezdtem a Sciencerollt. Kezdetben napi 20-30 látogatóm volt, ma már 600-1000 körül vagyok, de volt 118,000-es napom is. A feedemet pedig kb. 150-en olvassák. Éppen ma léptem át a 200,000. látogatót. El is öntöttek az érzelmek...



Úgy döntöttem, hogy időről időre egy rövid áttekintést adok arról, milyen érdekességeket sikerült összehoznom az angol blogon, mivel témáim többségét a nyelvi korlátok és a hiányos magyar források miatt nem tudom a MedIQ-re is áthozni.

A napokban kaptam meg a lehetőséget (a decemberi jelentkezés után), hogy megtartsam a Grand rounds-ot, az orvosi blogvilág blogkarneválját. Minden héten egy blog megkapja a lehetőséget az adott hét legjobb orvosi blogposztjainak az összegyűjtésére és azoknak az általa meghatározott módon való prezentálására. Valaki rajzfilmfigurák köré gyűjti a cikkeket, más inkább szakma szerint osztályozza, én a Monty Python orvosi jellegű videói köré szerveztem a 60 beküldött cikket.



A héten készítettem interjút egy amerikai anyukával, akinek a fia egy anyagcsere rendellenességgel küzd, és ennek az anyukának köszönhető (többek között), hogy Texas államban már 27 betegségre szűrik a csecsemőket 6 helyett. (Kis hazánkban 4-re szűrnek, de erről lesz külön posztom, nem lövöm le a poént.) Aztán megkértem egy michigani molekuláris biológust, aki újszülöttkori szűrésekkel foglalkozó laborban dolgozik, hogy vigyen be minket a színfalak mögé: hogyan vezetnek be új szűrést, milyen fejlesztések várhatók a jövőben, mi a véleménye a magyar rendszerről, stb.

Remélem, találtok a Sciencerollon is érdekes olvasmányokat.

Épp az imént hallgattam a Kossuth Rádióban a témáról egy riportot. Az elektromágneses sugárzás egyre inkább megtölti otthonainkat. Ennek talán egy végpontja a brit Debbie esete, aki allergiás, pontosabban túlérzékeny az erős elektromágneses sugárzásra: telefon, mikrohullámú sütő, stb. Ha mégis kontaktusba kerül ilyennel, akkor az eredmény a képen látható:

Miért kérdezem ezt? Ma vért kellett vennem és persze, a mostani viszonyok között nem volt gumikesztyű. Ezért eldöntöttem, hogy vinni fogok magammal. Biztos van, aki úgy érezné, hogy ez olyan, mintha nem akarna az orvosa hozzáérni, de valójában foglalkozási kötelezettségről van szó. Ahogy egy radiológustól sem várjuk el azt, hogy ólomköpeny nélkül dolgozzon. Érdekel, mit gondoltok erről.

Az Index Tech-tudomány blogjának a Megszívja, aki ritka betegségben szenved című cikke  ihlette ezt a posztot. Gondoltam összegyűjthetném azokat az elváltozásokat, betegségeket, eseteket, amik néha már a bizarr kategórián is túlmennek.

• Lewandowsky-Lutz dysplasia:

Ez egy bőrbetegség, másnéven condyloma acuminatum, melyet nagyobb számban írtak le a kelet-európai régióban. A betegeknek keratinszerű anyag nő ki a kezükből, és egyelőre hatásos terápia sem létezik rá. A sebészi kezelést, lézeres kimetszést alkalmazzák több-kevesebb sikerrel. Az ilyen mértékű elváltozás okát nem ismerik, a képen látható fiatalember családja például egészséges, ugyanúgy étkeznek, életkörülményeik is ugyanazok.

Szerdán volt szerencsém Sipos Júlia meghívására a Kossuth Rádió Digitális című műsorában beszélgetni az orvosi blogokról, illetve az orvoslás és a web 2.0 kapcsolatáról. Zhaoman oldalán találtam rá a meghallgatható formátumra.






Ha már témánál vagyunk, akkor ne hagyjátok ki a Szonda műsorát ma 14:04 perctől, mivel a következő érdekes témákkal készülnek:

• A fényszennyezés kioltja az égbolt csillagait, s mára már kiderült, hogy ez a díszkivilágítás nem csak sok pénzbe kerül – az elektromos energia 19 százalékát világításra használjuk – de egyre több biológiai zavart is okoz.
• A lézer, a holográfia megjelenésével együtt megjelentek a holografikus agymodellek, az integrált áramkörök az agy moduláris felépítésének elméletét hozták. Korunk anyaga, a szilícium is megihlette az agykutatókat, akik most szilícium agymodelleken dolgoznak. 
  
• A dinoszauruszok bélműködése és a globális felmelegedés. Válogatás a tudomány legújabb híreiből.
• A Műszaki Egyetem fennállásának 225. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek  „Oktató nők a Műegyetemen” címmel.
  

Nem kell aggódni, a MedIQ nem megy át bulvárblogba és nem fogunk csacsogni az ágypraktikákról. Csupán megvizsgáljuk a LiveScience érdekes cikkét. Mik az orvosi okai a jelenségnek: miért alszanak el a férfiak szex után?


(Képforrás)

Ugye úgy magyarázza az erősebbik nem, hogy elfárad, hiszen komoly fizikai erőkifejtésről van szó.

Viszont a pozitron emissziós tomográfia vizsgálatok kimutatták, hogy orgazmus közben félelmeink és idegeskedésünk nagy része eltűnik, ami ugyancsak okozhatja az alváskényszert a relaxáció miatt.

A web 2.0, azaz az új generációs webes szolgáltatások a felhasználót szolgálják. Így nem meglepő, hogy a fogyibiznisz is megjelent már az Interneten. A fogyasztó videójátékok után néhány olyan közösségi oldalt mutatnék be, melyek a fogyást szolgálják a közösség erejét igénybe véve, hol diétás tanácsokkal, hol pedig mutatós súlydiagramokkal.



Kezdjük talán a legkiemelkedőbb szolgáltatással, a Traineo-val. Regisztráltam, hogy saját szememmel lássam az előnyeit, így miután beállítgattam a súlyomat, magasságomat és fogyókúrás céljaimat firtató adatokat, a következőkkel találtam szembe magam:

Végigfutott ez a videó az angol orvosi-tudományos blogoszférán, még a Wired magazin is készített interjút az animátorokkal. Egy sejt élete belülről:

Kihívás érkezett a legjobb fogyasztói blogról, a Tékozló Homártól, mivel úgy gondolták, hogy A mutánsok a sütőben vannak posztjuknak nálam lenne a helye. Utánajártam hát a jelenségnek: milyen gyakori az ikertojás.

Nem volt egyszerű, valahogy még nem foglalkoztam a kérdéssel és ne is várjatok tőlem megbízható referenciákat a témát illetően. (Kép a Wikimedia Commonsból.)



A macskáknál, bárányoknál nem ritkák az ikrek, a Dasypus novemcinctus (azt hiszem, armadillo) nevű tatufélének a szaporodása pedig ikerutódokat eredményez normális esetben. A tyúkok esetében viszont más a helyzet, ott korántsem ilyen gyakori a jelenség. Ezért tartja az angolszász mondás, hogy aki ikertojást lel, elveszti egy rokonát (vagy szerencsés lesz, attól függ, hol olvasunk erről).

Az ún. double-yolk tojás, azaz aminek két sárgája van valószínűleg olyan mechanizmussal jön létre, mint az ember esetében az ikrek. A tyúk petefészkéből egyszerre két embrió indul fejlődésnek.

A dolog hátulütője az, hogy a két embrió egyrészt küzd a tápanyagért, másrészt majd kikeléskor a levegőért, és mindkettejük túlélésére már nem alkalmas a tojás. Ezért szinte csak olyan esetekben figyeltek meg ikercsirkéket, amikor azokat mesterséges körülmények között hozták a világra (mármint óvatosan bontották szét a tojást egy mesterséges keltetőben).

Viszont a mesterségesen megtermékenyített tojások esetében előfordulhat ikertojás. Ezért írják le néha, hogy egy dobozban egyszerre az összes tojásnak két sárgája volt.

Kedves Lollla, egyik szempontból ritka, más szempontból nem is olyan ritka dologgal találkoztál, de a szendósütő kifejezéssel kultuszt teremtettél.

Ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy az állattenyésztéstan témakörét többé nem érintem. Elnézést minden hozzáértőtől az esetleges hibákért.