Az olaszországi Modena Anatómiai Múzeumában igazi remekműveket találhatunk. A több mint 200 éves múzeum csak előzetes időpontegyeztetés után fogad látogatókat. Egyrészt azt próbálja bemutatni, milyen csodálatos a várandós test belülről is; másrészt számos olyan művet is kiállítottak, melyek a kóros szüléseket, a komplikációkat hivatottak rekonstruálni. Néhány képet válogattam ki a gyűjteményből. Szívesen várjuk olyan anyukák történeteit, akiknek a szülés nem éppen a leggördülékenyebben zajlott.

Én azt is megértem, ha ezen képek némelyike durvának hathat egyes olvasók számára, de határozottan ki kell jelenteni, hogy mindez a tudomány oltárán zajlik, a szobrok célja az emberi test minél részletesebb megismerése.

A tovább gombra kattintva válnak láthatóvá a farfekvést, ikerszülést és nyakra tekeredett köldökzsinórt ábrázoló szobrok.





Egy bizonyítéka annak, hogy vannak művészek, akik ezt a témát egyenesen az utcára viszik ki. Az alábbi szobor készítője, Damien Hirst az amerikai Manhattanben állította ki munkáját. (Photo copyright @ Edward Sudentas/Wired New York)

Ha esetleg valakit érdekel a téma, akkor ma 17:00-tól a Kossuth Rádió Digitális című műsorában az orvosi bloggolásról (na jó, legyen:) blogolásról lesz szó.

Találtam néhány furcsa fóbiát, amit meg kell, hogy osszak veletek. A fóbia valamely konkrét dologtól, élőlénytől, fogalomtól való irreális félelmet jelent. A lista bal oldalán a fóbia elnevezése (ph-val írva), a jobb oldalán pedig a félelem tárgya.

• Abluthophobia - fürdés
• Agyrophobia - átkelni az utcán
• Ambulophobia - sétálás
• Chrometophobia - pénz
• Coitophobia - közösülés
• Eleutherophobia - szabadság
• Ergophobia - munka (fogadjunk, hogy ez gyakori)
• Geumophobia - ízek, szagok
• Odontophobia - fogak
• Phobophobia - fóbiák
• Rectophobia - végbél
• Sophophobia - tanulás
• Urophobia - vizelet

Osszátok meg a MedIQ többi olvasójával is, hogy milyen fóbiátok van. Hátha akad köztük egy-egy ritkább fajta...

Hihetetlen, miket meg nem örökítenek oktatási célokra. Most egy Röntgen-képsorozatot találtam kardnyelőkről. Már I.e. 2000 körül is voltak indiai fakírok, akik a kardnyelés mestereivé váltak, de még mindig él a szakma és igazán kimerítő információval rendelkező oldaluk is van. Előbb lássunk Röntgen-képeket, majd ejtsünk néhány szót arról, milyen veszélyekkel jár ez a mesterség. A tovább gombra kattintva pedig még több képet mutatok, olyanokat, amiket nem mertem kezdőlapra tenni.





Milyen problémák, balesetek történhetnek egy ilyen művelet közben/után?

• Bárhol, ahol a kard végighalad, súlyos sérülést is ejthet.
  
• Amatőröknél nem ritka a szájsérülés, de a nyak, sőt a tüdő megszúrása sem.
• A nyelőcső vagy a gyomor megsértése már gyakoribb jelenség.
  

Mindig gondolni kell a perforációra, azaz a nyelőcső "kilyukasztására". Egy dokumentált esetben még a szív is megsérült.

3-7 év az az idő, mire egy kardnyelő tanonc megtanulja legyőzni a garatreflexét és gond nélkül letolni a kardot egészen a gyomorig. Elmondásuk szerint, ilyenkor el kell lazítaniuk a nyelőcső izomzatát (amennyire tudják, mert az nem akaratlagos). Azt is megjegyzik, hogy néha a kard hideg, máskor meleg és ez olyan hatást vált ki bennük, hogy akár a könnyük is megered. De e tanulási folyamat közben gyakran panaszkodnak garatpanaszokra és  fájdalomra a gyomor feletti tájékon.

De a komplikációknál jártunk: okozhat még a folyamat vérzést, nyelőcsőgyulladást, gyomorsav refluxot (amikor a sav vissza-visszaáramlik a záróizom elégtelensége miatt).

(A képen kard okozta gyomorvérzés a bal alsó részen.)



És akkor most következzenek a várva várt képek, csak erős idegzetűeknek:

Az orvosi robotok fejlődése a 90-es évek eleje óta töretlen, az orvoslásban betöltött jelentőségük napról napra nő. Haidegger Tamást, a BME Irányítástechnikai és Informatikai tanszékének munkatársát kérdeztem az orvoslás és a robotika kapcsolatáról.

Mondj néhány szót magadról! Miért kezdtél bele az orvosi robotika témájába?

Tavaly végeztem a villamosmérnöki szakon, diplomamunkám keretében redundáns robotkarok irányítási kérdéseivel foglalkoztam. Ezek a manipulátorok attól különlegesek, hogy hatnál több csuklójuk van, így bonyolultabb, nagyobb ügyességet kívánó feladatokat is végre tudnak hajtani. Először az űrkutatásnál használt robotkarokkal foglalkoztam, de két évvel ezelőtt egy cikkben találtam utalást rá, hogy az űrtechnológiára alapozva agysebészeti robotok fejlesztését kezdték meg Kanadában. Egyből felkeltette az érdeklődésemet a téma, mivel már korábban is foglalkoztatott a mechanikai eszközök, robotok alkalmazhatósága egészségügyi környezetben. Hamarosan kiderült, hogy nagy amerikai kutatóintézetek már évtizedek óta foglakoznak a kérdéskörrel, és 2000 óta piaci termékként is létezik komplett teleoperációs (sebész által távolról irányított) robotrendszer. Egyértelmű, hogy a robotokkal támogatott egészségügyi beavatkozások előtt fényes jövő áll, és nem véletlenül foglalkoznak a kutatók a kérdéssel. (A képen az interjúalany)

 

Miért van szükség egyáltalán orvosi robotikára?

Vitathatatlan, hogy komoly orvostechnikai előny származik a sebészrobotok alkalmazásából. A mechatronikai rendszerek olyan lehetőségeket nyitnak a pontosabb beavatkozás, kisebb helyigény révén, amelyek eddig nem álltak fenn. Nem lehet mindent elvégezni nyílt műtét során, ahol az egészségügyi kockázat is lényegesen nagyobb. Emellett a szervezetet érő kisebb stressz révén hamarabb felgyógyulnak a betegek, és rövidebb idő után válnak újra munkaképessé. Hamarosan meg fognak jelenni olyan kis méretű robotok, amelyek képesek például a szíven belül operálni úgy, hogy nem kell a tájékot felnyitni, hanem az aortán keresztül juttatják be az eszközt. Agysebészetnél különösen nagy jelentősége van, hogy mélyebb agyi struktúrák feltárásához mekkora területet kell feltárni, átvágni. A másik vitathatalan előnye a technológiának az igazi távsebészet megvalósítása. Szakorvoshiány vagy közvetlen veszélyeztetettség esetén a robotok még mindig alkalmazhatók, akár több éves űrmisszók vagy katonai bevetések során is. Hosszú távon a robotok költsége a fejlett országokban összemérhető lesz a sebészek munkadíjával, így az automatizált feladatvégzés komoly pénzügyi megtakarítást is jelenthet.

Milyen területeken használnak ma orvosi robotokat? Mik az eddigi eredmények?

Az USA-ban a Food and Drug Administration elsőként prosztataműtéteknél engedélyezte a da Vinci robot használatát 2001-ben, mivel a prosztata mentén futó idegszövetek gyakran megsérülnek a beavatkozásnál - vizelettartási problémákat vagy akár impotenciát eredményezve -, így a pontosabb sebészetet lehetővé tevő robot használata jelentős kockázatcsökkenéssel jár. Azóta hat további beavatkozás kapott zöld utat, és összesen már több tízezer műtétet hajtottak végre. Jelenleg több tucat operációtípus vár a szakhatóságok engedélyére.

 

A magyar média, véleményem szerint, legjobb ismeretterjesztő műsora, a Szonda ma 14:04 és 14:30 között hallható a Kossuth Rádión. A mai témákból:

• Modern korunk egyes bacillusvadászai az úgynevezett nanobionták után kutatnak, amelyek különleges létformák, akár tízezerszer kisebbek lehetnek, mint a ma ismert legparányibb baktérium.
• Tanulmány a válások utáni párkapcsolatokról.
• Patagónia dinoszauruszai címmel szombaton egyedülálló kiállítás nyílt a Magyar Természettudományi Múzeumban.
  
• Új szakma van kialalakulóban – az űrépítészet.
  

Újra nagyszerű témák. Én éppen úton leszek, úgyhogy tudom hallgatni, remélem ti is...

Japán egyetemek kutatói új eszközt jelentettek be, mely forradalmasíthatja az emésztőrendszer medicináját. Ez a kis robot, mely akkora, mint egy csótány (2 cm hosszú, 1 cm széles, 5 g tömegű), helyettesítheti a fájdalmas és nagy kockázattal bíró sebészeti eljárásokat. Vannak olyan ráktípusok, melyekben a tumor áttétei a sebész számára hozzáférhetetlen pontokan helyezkednek el. Ez a robot, bejutva az emésztőtraktusba, a lábai végén lévő apró kampók segítségével megtapad a nyelőcsőben vagy a belekben és sebészi feladatokat láthat el.



Mágneses rezonancia vezérli a mozgását és akár szövetmintát is képes venni, sőt képalkotó műszerekkel is felszerelték. Az adatokat egy 2mm vastag kábelen továbbítja az orvosnak, ami egyben egy biztonsági funkció is, mely megakadályozza, hogy elvesszen a miniatűr robot.

Lenyelni azért mégis nehéz lenne a mérete miatt, ezért egy apró vágással juttatják a kívánt helyre. Műanyagborítása akadályozza meg, hogy bármilyen sérülést okozzon a nyálkahártyán.

A sokak által ismert, kellemetlen gyomor- és béltükrözés helyét veheti át az emésztőrendszer orvoslásában. További részletek a japán sajtóközleményben érhetők el. (A fordításért a szokásás ingyenes RSS előfizetés jár...)

A Toxoplasma gondii nem új parazita, a toxoplazmózis, azaz a Toxoplasma fertőzése pedig nem egy új betegség. Viszont e kórokozóval kapcsolatban új, igen meglepő eredményt közölt a Discover magazin. Egy kutatás szerint a patkányokban élő parazita megváltoztatja az agy kémiai jelátvivő útvonalait és így a patkány kevésbé fél a macskától, azaz a parazita könnyebben kerül egy macskába, ahol már jó hatásfokkal tud szaporodni.

(Toxoplasma gondii ciszta)



Felvetődött, hogy ez a parazita, a Toxoplasma gondii, 60 millió tünetmentes amerikaiban is megtalálható. Kevin Lafferty magas Toxoplasma fertőzési rátát talált 39 olyan országban, ahol a neurotikus panaszok is gyakoribbak voltak (lassabb reflexek, a biztonság érzetének hiánya). Azaz még a kulturális jegyek kialakulásában is szerepe lehet.

(A képen Toxoplasma gondii ciszta az agyban)



Jaroslav Flegr parazitológus pedig még messzebb ment: szerinte a parazita az emberek nemi arányait is megváltoztatja. 1996 és 2004 között 1600 újszülöttet vizsgált meg. Normális esetben 104 fiúgyermekre 100 lány jut. Viszont azoknak az anyáknak az esetében, akikben a parazita ellenes antitest szintje magasabb volt, 260 fiú jutott 100 lányra.

És még van tovább. Flegr egyik tanulmányában azt találta, hogy a Toxoplasma fertőzöttek 2.65-ször nagyobb eséllyel szenvednek el közúti balesetet, aminek okát a parazitáknak az agyi folyamatokat megváltoztató képességében látják.

A legnevesebb orvosi folyóiratok nem hajlandók publikálni eredményeiket. Szerintük azért, mert az emberek félnek a gondolattól, hogy egy parazita irányítja őket; a folyóiratok szerint meg azért, mert nem eléggé megalapozottak a kutatások.

Források, referenciák:

• Berdoy M, Webster J, Macdonald D (2000). Fatal Attraction in Rats Infected with Toxoplasma gondii. Proceedings of the Royal Society of London, B267:1591-1594.
• Increased risk of traffic accidents in subjects with latent toxoplasmosis: a retrospective case-control study, Jaroslav Flegr

A patológia a 6 éves orvosi oktatás valószínűleg legnehezebb tantárgya. A patológia gyakorlatok sokakat megviselnek, de ennek az átélése fontos pont az orvossá válás hosszú folyamatában. Viszont ezt "kivinni az utcára" már nem biztos, hogy jó ötlet.

Az Interaktív Boncolás oldala éppen ezt teszi. Bár a másik szempont az, hogy nem árt megismertetni az emberekkel ezt az ágat sem. Megmutatják nekünk a boncolás alapjait és utána ki lehet emelni a szerveket, le lehet mérni őket, majd visszavarrni a sebet.



És ha már témánál vagyunk, íme egy teljesen agyatlan társasjáték, a Shocking Autopsy. Egy emberi test modelljébe különféle szerszámok vannak állítva és azokat úgy kell kihúzni, hogy a sebet nem érinthetjük. Ha mégis, akkor kisebb áramütést kapunk. Persze epilepsziásoknak és pacemakert viselőknek ki lehet kapcsolni ezt a büntető funkciót. Szívem szerint egész nap ott ültetném az ötletgazdát a játék mellett, hagy próbálkozzon.

Mi a legjobb ajándék? Egy génkezelt, tökéletesen viselkedő, antiallergén, gyerekekre teljesen veszélytelen háziállat. A GenPets pontosan ilyen ajánlattal állt elő. 7 különböző személyiséggel kapható, többfajta színben is. A dobozban hibernált állapotban árulják, mialatt egy hibernációs folyadékot juttatnak a testébe (a kép bal oldalán lévő cső). A megvétel után otthon kibontható és máris életre kel. Ha elutazunk, ugyanezzel a mozdulattal hibernálhatjuk. Károsodás nem keletkezik szervezetében. Kb. 1-3 évig életképes, ugyanúgy érez fájdalmat, mint egy biológiailag igazi állat és ugyanúgy képes szeretni is. Röviden ennyi a jellegzetességeiről. Egy-egy ilyen "termék" elkészítésének folyamatát nem érdemes kihagyni.

A GenPets a génsebészet remekműve. Többet a kép után.



Természetesen ez az egész hamis. A GenPets a biotech művészet tényleges remekműve. Adam Brandejs ötlete volt a Genpets jól felépített teljes portfóliója. Így szerette volna bizonyítani, hogy a biotechnológia fejlődését leginkább a profithajhászok fogják kihasználni és valóban várhatunk olyan "lények" megjelenésére, mint ezek.

Számtalan blog és több amerikai város múzeuma is érdeklődött már művei iránt.

Én nyitott vagyok a biotechnológia felé, de még én is remélem, hogy az ilyen eredményektől nagyon távol állunk.