Tegnap megleptem magam egy sushi-tállal, rég terveztem már, hogy kipróbálom és miközben magamon nevettem az angolnával való szerencsétlenkedésem közben azon tűnődtem, hogy miért olyan soványak a japánok. Előbb néhány szó a célpontétekről:

A szó savanyút jelent; igazából nyers húsról és ecetes rizsről van szó. A maki az, amikor belecsavarják a rizsbe a húst; a nigiriben csak rá van helyezve a rizsre a nyers csoda. Csoda, mert én angolnát kaptam, királyrákot, lazacot és még valamit, amit sohasem fogok felismerni. És még nem is voltam teljesen bátor az alapanyag kiválasztásánál. Nekem a tintahalhoz, a szentjakab kagylóhoz vagy a repülőhal ikrájához túl magyar gyomrom van.

(Kép a Wikimedia Commonsból.)



Na de miért egészséges ez annyira? Egyrészt mert minimadár adagokról van szó, másrészt viszont jelentős táplálkozástani előnyei is vannak:

• Valójában egy fehérje csomag, ami gazdag tápanyagokban, de nagyon szegény zsírban.
• Kevés benne a szívgyilkoló telített zsírsav, inkább sok omega-3 zsírsav, ami viszont igen hasznos tápanyag. Most lerántjuk a leplet erről az omegáról. Az elnevezés mindössze annyit takar, hogy a zsírsavlánc utolsó CH3 csoportjától számítva visszafelé a 3. szén-szén kötésnél tartalmaz kettős kötést. Publikációk sorát találjuk arról, hogy miért hasznos a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemben.
• A hínár, amivel a makikat tekerik be, gazdag vitaminban és ásványi anyagokban
• Az én megfogalmazásom szerint salátaként adott gyömbér és wasabi pedig antibakteriális jellegű és a gyömbér segíti az emésztést.

A hölgyek kedvéért most kalóriázunk. A következőket ettem tegnap:

• rák: 44 kalória (és kálciumban gazdag)
  
• uborka maki: 34 kalória (és nátriumban gazdag) - egyébként Guinnees rekordot tart ezzel a 16kcal/100g értékkel
  
• lazac: 59 kalória (B és D vitamin)
• omlett: 59 kalória

Itt találtok egy összehasonlító táblázatot.

Egy tál sushi kb.450 kalóriát jelent, ugyanannyit, mint egy közepes adag sült burgonya. Egy szó, mint száz, érdemes kipróbálni, mert nemcsak sajátos élmény lemaratni a nyelvünket egy wasabi adaggal a japán angolna fennséges íze után, de még ténylegesen egészséges is.

Bryan Christie egy díjnyertes illusztrátor, a Bryan Christie Design vezetője, aki dolgozott már a Nature-nek, Newsweek-nek, de a The New York Times-nak is. Orvosi illusztrációi korunk legkiemelkedőbb minőségű munkái közé tartoznak. (Bárcsak ilyenekkel folyna az oktatás...) A nanotechnológiától a mikrobiológián át egészen az anatómiáig, számos területen alkot. Leginkább 3D modellező szoftvert használ. Íme néhány érdekesebb munkája:

Az első kép azt ábrázolja, ahogyan a rák terjed a tüdőben. A tüdőrák okozta halál tekintetében Magyarország világelső. Egyébként a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 2007-et dohányzásellenes évnek nyilvánította.


A második képen az agyat látjuk hátulról olyan nézőpontból, ahonnan igen ritkán lehet csak látni: belülről. Kirajzolódik a bonyolult érrendszer is.



Ez pedig a blasztoméra állapot. Amit a képen látunk, az része a preimplantációs genetikai diagnosztikának (PGD). A PGD-t azoknál a pároknál alkalmazzák, akik nem akarják-tudják elfogadni a terhességmegszakítás gondolatát és esetleg előzetesen is ismert genetikai rendellenességgel született gyermekük van. Ilynekor eltávolítanak a hat-nyolcsejtes blasztoméra állapotban egy-két sejtet (az ébrény nem károdosik így), és megvizsgálják, hogy mely sejtek nem érintettek egy adott genetikai betegségben, és csak az egészségeseket juttatják vissza az anyaméhbe.

Hát persze, hogy Japánban találnak ki ilyen műszereket. A cég attól akarja megkímélni a lakosságot, hogy webkamerákat, vagy egyszerre több tükröt használva kelljen ellenőrizniük fülük belső állapotát. Ezért fejlesztette ki azt a kis műszert, mellyel könnyedén nézhetünk bele a fülünkbe.

Az Ear Probe-ra (Fülszondára) azért van szükség, mert az ázsiaiak fülzsírja szárazabb természetű, nehezebb tisztítani.

Ígérem, ez az utolsó poszt a témában, amit egyébként ezzel valószínűleg ki is veséztünk teljesen. Perdita ajánlotta nekem a linket. Íme az utolsó adag:









Ja igen, kérem a neveket sorban magyarul. Az első megfejtő nyereménye a szokásos...

Csak meg szeretném köszönni azoknak a blogoknak a segítséget, akik promótáltak így az első napokban. Remélem a jövőben is tudok majd olyan posztokat ínri, amiből ők is profitálhatnak.

• Az orvosok Doktor House-ra szavaznak (Comment:com)
• 4 kilót fogyni Nintendóval (Tékozló Homár)
• Találja ki csontváza alapján a rajzfilmfigurát! (Cukiság blog)

És köszönet néhány szóért, amit semmilyen olvasószám nem helyettesít: avasarlo.blogter.hu

A genetika és a véletlen néha produkál különleges eseteket, melyek egy rész pozitívan, más része sajnos negatívan végződik. A Crooked Brains blog összegyűjtötte az elmúlt korok legkülönlegesebb újszülöttjeit.

Mi ennek a posztnak a célja? Nem a cirkusz, hanem, hogy megtanuljuk megbecsülni értékeinket és lássuk, az orvoslás fejlődését milyen furcsa és messze nem mindennapi esetek mozdítják elő. Az ilyen esetek kezelését nem tanítják az egyetemen...

Végtagtöbbletek nem ritkák az orvosi irodalomban, ilyet mutat az alábbi kép is. Jie-jie három karral rendelkezik. A harmadik karja igen gyengén fejlett, ezért nem volt kérdés, melyiket amputálják. De ilyenkor meg szokták várni az egy éves kort, ha nehéz a döntés, hogy melyik tűnik a legfejletlenebb végtagnak és végül azt távolítják el. Dr. Ann Van Heest felső végtag specialista szerint minden 200,000. újszülöttnek két hüvelykujja van egy kezén és minden két milliomodiknak két keze van egy karján, de a három kar nagyon ritka. Talán egy kezdődő, majd befejeződő ikerterhesség szövődményeként lehet magyarázni Jie-jie esetét.


Voltak hasonló esetek, mint a négy lábbal bíró újszülött Nigériában.

Két fejű ikrekről én is szóltam már a MedIQ-en, de vannak egyéb dokumentált kétfejű újszülöttek is. Javaslom, hogy a tovább gombra csak az kattintson, aki bírja a megdöbbentő képeket, videókat. Semmilyen felelősséget nem vállalok még magamért sem...

A születés előtti fejlődés biológiája egy oktató oldal, ahol számos nyelven, köztük magyarul, követhetjük figyelemmel a magzat fejlődését egészen a kezdetektől a születésig. A videók többsége 4D-s ultrahanggal készült, ám a videók mellé képeket is csatolnak, sőt el is magyarázzák, hogy mit kell látnunk és mi fejlődik éppen abban a periódusban.

Ez a hétvége a MedIQ-en úgyis a rajzfilmfigurákról szólt ( Rajzfilmhősök anatómiája ); így hát fejezzük is be rajzfilmfigurával. Egy photoshop pályázat versenyzője kissé módosította Rembrandt Dr. Nicolaes Tulp anatómia-előadása című művét:

Sajátos videó, mely egy magzat fejlődését mutatja be (még tudományos szempontoknak is megfelelően) egészen az első sejtektől kezdve. Billy Joel "We didn't start the fire" számát átírva "We didn't stop the fetus" lett a cím. Sajnos angolul van, de magyarul nem is igen lehetne elkészíteni, mert mire kimondom, hogy syncitiotrophoblast, elmegy két versszak.

Nyenyec kolléga felhívta a figyelmemet arra, hogy ideje lenne, hűen a blog alcíméhez, a web 2.0-nek az orvoslásban betöltött szerepéről is írnom. Ígyhát következzenek az orvosi metakeresők. 3 site-ról szólnék, kettő magyarról és egy angol megfelelőjükről.

Manapság, gondolom mind tapasztaltunk már ilyet, a páciensek a neten keresnek rá a kórházukra, a klinikára vagy orvosukra. Egyre többször keresünk egészségügyi információt a neten. A keresők, mint a Google, Yahoo, stb. habár relevancia alapján osztályozzák a találatokat, de a forrásban nem válogatnak. A dokim.hu csak válogatott forrásokban, megbízható orvosi oldalakról keres. Tegyünk egy próbát, keressünk rá a szívbetegség szóra:

• Google eredmény: saját megítélésem szerint az első 20 találatból kb. 10 tartalmaz releváns információt, de nem tudjuk, ezek közül melyek számítanak enciklopédikus bejegyzéseknek, és melyek csupán hírek
• Dokim.hu eredmény: tünetek, radiológiai vizsgálatok külön csoportosítva; az eredmények alatt a forrás pontosan megjelölve, így megítélhető, hogy hírről vagy leírásról, definícióról van szó. Lehetőséget ad arra, hogy a keresett kifejezéshez hasonló témában tovább is keressünk: magas vérnyomás, szív, érrendszer...

De egyéb hasznosságokkal is szolgál az oldaluk:

• Népszerű kereső témák összeválogatva
• Hírek, érdekességek box, melyben a legismertebb és legmegbízhatóbb orvosi hírekkel szolgáló oldalak cikkei olvashatók
• Blogok doboz, ahol a válogatott egészségügyi, orosi blogok új belejegyzései láthatók (köztük a MedIQ is)

E két utóbbi boxot saját szájunk íze szerint szabhatjuk át. Be-, illetve kikapcsolhatunk forrásokat.

És ha nem tűnt volna fel eddig, a MedIQ jobb oldali oszlopában van egy dokim.hu keresőbox, amin keresztül gyorsan rá lehet találni a kívánt információra.

Van olyan magyar kereső, mely kizárólag orvosoknak készült, ez az orvosoknak.hu, ahová csak pecsétszámmal lehet regisztrálni. Jelenleg kb. 3000 felhasználója van. A világháló válogatott magyar és nemzetközi orvosszakmai tartalmai között keres.

Mindezek angol megfelelője pedig a Healthline, saját tartalommal feltöltött népszerű témákkal, tünetkeresővel és orvosi szótárral.