Ahogy a Street Anatomy beszámolt róla, elkészült az első 4D humán atlasz, CAVEman,  melyen 6 éve dolgoznak. Nemcsak az oktatást, hanem az orvoslást is alapjaiban változtathatja meg, de igazából mindent, ami az emberi testhez, az anatómiához kötődik. CT vagy MRI képeket lehet rávetíteni, így az orvos teljesen új szemszögből vizsgálhatja az emberi testet.

Egy kontrollerrel és egy speciális szemüveggel bármilyen nagyításban meg tudunk tekinteni testrészeket, sőt az időfaktor hozzáadásával a testben lezajló folyamatok is láthatóvá válnak.

Kivételes videón lehet betekintést kapni szemünk világába. Ahogy bejutunk a szembe a szemfeneket látjuk, majd később egészen az elektronmikroszkópia, azaz a csapok és pálcikák világáig jutunk le.

Éppen Bécsben vagyok a 20th International Conference of the Society for Medical Innovation and Technology nevű konferencián és előadtam az E-health szekcióban a web 2.0 hatásáról, amit az orvosláson, egészségügyön, oktatáson és kommunikációban vélünk felfedezni. Minden véleményt, javaslatot szívesen fogadok. Twitteren is csiripelek az eseményről. Íme a prezentáció:

Miután kiveséztük Michael Phelps titkát, itt az ideje, hogy a másik olimpiai sztár, Usain Bolt (a 100, 4X100 és 200 méter síkfutás győztese) gyorsasága is szóba kerüljön. Mindehhez egy képet és egy rövid megjegyzést fűznék. A Wired Science publikálta:

Az eddigi 100 méteres síkfutás világcsúcsai alapján rajzolt ábrát látunk, mely nagyjából 9.5 köré helyezi a teljesítőképesség határát. Bolt 9.69-es ideje (úgy, hogy 30 métert végigbohóckodott) nincs messze a határnak nevezett időeredménytől.

Ráadásul a kutatók azt is kiemelik, Bolt testalkata távol áll az eddigi rekorddöntők alkataitól. Rendkívüli sportemberrel állunk szemben, aki legenda lehet versenyszámában, ha nem "jön közbe valami"...

A BLOG * El Lobo - A farkas gerillamarketing blogon érdekes kezdeményezés alakult ki. A szerző és olvasóközönségének tagjai kitalálták, hogy egymást segítve, a blogon összetartva szoknak le a dohányzásról.

Ehhez a következő posztokon keresztül szeretnék segítséget nyújtani.

• Mi történik a szervezeteddel, ha most rögtön abbahagyod a dohányzást?
• A leszokás legbiztosabb módszere

• Az év mamája díj nyertese...
• Ezért ne dohányozz!
• Ne fogyaszd a tested!
• Mennyi kátrány van 400 cigarettában: Videó!

Egyébként lehet, érdemesebb lennne a leszokásról szóló sztorikat a Várószoba.hu oldalán címkézve összegyűjteni.

Hajrá!

Az anatómia kellemes is lehet, legalábbis Tom Giesler szerint, aki sajátos oldalról közelíti meg az emberi test belsejét.

(Hat tip: Medgadget)

Viszont Szöllősi Géza művészetének termékei már egészen másról szólnak:

Update: Whizz kommentjének köszönhetően megtudtuk, hogy Szöllősi Géza a Taxidermia című remekmű designere is volt.

A kanadai úriember 52 évesen kezdte el az orvosi egyetemet...

Írtam már róla és most az Egészségügyi Minisztérium is említést tett arról a tanulmányról, mely az európai orvosok számítógéphasználati szokásait elemezte. A tanulmány szerint a magyar háziorvosok 100%-nál van számítógép, de szélessávú Internet már csak nagyjából a harmaduknál.

Ha pedig az elektronikus receptírásról vagy a telemedicináról van szó, nagy lemaradást kell bevallanunk.

Meggyőződésem, hogy ez a történet elsősorban nem az egyes országok költségvetéséről vagy lehetőségeiről szól. A web 2.0 egyre nagyobb szerepet fog kapni az orvoslásban és ezt a folyamatot csakis a páciensek indíthatják el. Ha van igény ilyen szolgáltatásra, akkor lesz is. Ilyen egyszerű ez.

Az e-páciensek fogják alakítani a jövő egészségügyét. Az e-páciensek olyan páciensek, akik szeretnének online, e-mailen vagy akár Skype-on beszélni orvosukkal; akik blogot írnak egészségük menedzseléséről vagy éppen közösségi site-ok tagjai. Ők határozzák majd meg, milyen igények szerint kell online szempontból is átalakítani az egészségügyet.

Kedves e-páciensek, halljuk az igényeket!

Olvasmány:

• Egészségügyi Minisztérium
• Medical Tribune Online
• Népszabadság Online
• CW

Vegyünk egy intézetet vagy tanszéket és találjuk ki, hogyan lehetne a lehető legjobban kommunikálnia a diákokkal. Kell hozzá egy könnyen áttekinthető site megosztott dokumentumokkal; egy frissülő blog a legfontosabb hírekkel; és egy online naptár, mellyel könnyű figyelemmel követni a kiemelendő eseményeket. Ilyen nemcsak külföldön létezik, ugyanis követendő példaként lehet említeni a SOTE Kardiológiai Központjának oldalát:

Michael Phelps most nyerte meg nyolcadik aranyérmét a pekingi olimpián. Ennek az elképesztő teljesítménynek az okát sokan kutatják, pedig egy magyarázat igencsak kézenfekvő lenne. Allie Janson genetikai tanácsadó szerint Phelps egyértelmű jellegzetességeit hordozza magán a Marfan-szindrómának. Megjegyzendő, ha tényleg így van, akkor gyermekének 50% lesz az esélye arra, hogy hasonló kvalitásokkal rendelkezzen.

A Marfan-tünetegyüttes a kötőszövet ritka betegsége, amely a szemben, a csontokban, a szívben és a vérerekben okoz rendellenességeket. (Dr. Info)

Az okok, amiért felmerült az összefüggés:

• karfesztávolsága nagyobb (két méter felett, miközben az átlag 1.8 m körül van), mint a magassága
• hosszú, vékony ujjak
• hosszú felsőtest (hosszabb, mint a lábai)
• ízületek extrém rugalmassága
• hosszú, keskeny arc, kis áll

Íme egy Marfan-szindrómás:

Egyébként önéletrajzában Phelps maga is megemlíti, hogy felmerült vele kapcsolatban a Marfan-szindróma, de szerencsére a szívével nincsenek gondok. Azért fontos ez, mert a kötőszövetek gyengülése miatt nagyobb az esély a szív fő verőerének elszakadására.

Másik dolog, hogy érdekes olvasmányt nyújtanak az olimpiáról blogoló amerikai orvosok. Elmondásuk szerint, legtöbb feladatuk a hasmenéses, gyomorrontásos kórképek kezelése és a doppingtesztek ellenőrzése.

A hét idézete pedig a mexikói Angel Heredia-tól, a híres doppingdílertől származik:

– Sportszerűségből? Komolyan beszél?
– Bizony, vegyük csak a legnépszerűbb szert, az EPO-t: megváltoztatja a hemoglobinszintet, márpedig az embereknek különböző a hemoglobinszintjük. Az engedélyezés tehát éppen azt az egyenlőséget és igazságosságot valósítaná meg, amit állítólag mindenki akar. Hiszen genetikai különbségek vannak sportolók között.

– Az, hogy élőlények különböznek, természetes. Minden sportolót egyenlővé akar tenni a doppinggal?
– Az átlagos sportolónak egy milliliter vérében három nanogramm tesztoszteron van, a sprinter Tim Montgomerynek is három nanogrammja van, Maurice Greene-nek viszont kilenc. Mit tehet Tim? Nem a dopping igazságtalan, hanem a természet.