Amerikai és kanadai kutatók a Nature Genetics-ben publikálták eredményeiket, miszerint 3 gén rizikófaktort jelent a betegségre nézve. Mivel a Crohn-ra jellemző a családi halmozódás, ezért a teljes genomot átkutatták olyan helyek után kutatva, melyek fokozottabb előfordulást okozhatnak.
Pontos gént nem sikerült találniuk, de legalább a 3 rizikófaktorként működő gén leírása közelebb vihet minket a betegség pontos megértéséhez és ezáltal kezeléséhez is.
Renée C. Byer kapta az idei Pulitzer-díjat The Sacramento Bee című képsorozatáért. Egy rákos kisgyermek mindennapjait mutatja be egészen az első kezelésektől az utolsó óráig. Megható és nagyon szívszorító sorozat. Csak erős lelkűeknek ajánlom...
Kezdjük egy genetikai játékkal, mely arra is alkalmas, hogy az időt múlassuk, és arra is, hogy kitanuljuk a DNS bázispárosításait. Gondolom ezzel szétszaggattam az érdeklődést, nade a kép hátha helyrerakja a dolgot:
A cél: a megfelelő bázisokat kell a két oldali szálak bázisaihoz illeszteni meghatározott idő alatt. Nem könnyű menet, azt garantálom. Van egy látványos leírás az elején, hogy mit is kell pontosan csinálni.
Aztán kódold a nevedet fehérjébe. A hét leghasznavehetetlenebb honlapja címet kapja meg ez a site, mivel a dolognak értelme nem sok van, de mókának talán jó lehet. Beírom a nevem, melyből kapok egy bázisláncot. Miért? Mert a 20 esszenciális fehérjét egy-egy betű jelöli az ABC-ben és ezeknek bázishármas megfelelőik vannak. (Ne kötözködjön senki azzal, hogy egy fehérjét többféle triplet is kódolhat). Majd ezt a szekvenciát összehasonlítja az adatbázisával és nálam például azt találta, hogy a nevem kódolása hasonlít az egy Lactobacillus baktériumban található fehérjére. Juhé!
Harmadszorra pedig Geoffrey Packert dícsérem. Szeretném, ha majd a házamban a második berendezés az a DNS lépcső lenne. Valami ilyesmi:
Hát persze, hogy aDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma.
Az Év Kórháza lett a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma az Egészségügyi Minisztérium által meghirdetett pályázaton.
A tárca év elején közzétett nyilvános kiírására minden Magyarországon bejegyzett városi, megyei, országos, önálló fekvőbeteg-ellátást nyújtó vagy fekvő- és járóbeteg-ellátást is működtető intézmény pályázhatott. A címet kis, közepes és nagy kórház kategóriában ítélték oda. A DEOEC ez utóbbiban, a 900 ágy feletti intézmények között vívta ki magának a rangos elismerést. A szakmai szervezetek és intézmények tagjaiból álló bíráló bizottság a beadott pályamű és a helyszíni látogatás alapján döntött az "Év Kórháza" cím odaítéléséről.
A kitüntetéssel a bírálók a közel 90 éves intézmény kiváló tevékenységét ismerték el. A pályázat az évente másfél millió ember gyógyulását segítő DEOEC vezetőit is megerősíti abban, hogy jó úton halad a korszerű, betegközpontú gyógyítás, a minőségi orvos- és egészségügyi szakemberképzés valamint az életminőséget javító kutatás-fejlesztés. A legmodernebb infrastruktúra megteremtését, a legkorszerűbb eszközök alkalmazását teszi lehetővé a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedő betegek ellátásában, az Európai Unió támogatásával 12 milliárd forintból megvalósuló Auguszta program is – áll a DEOEC közleményében.
Megtettem második hosszú utamat is a Second Life, azaz a virtuális világ birodalmában és arra voltam kíváncsi, jelen van-e a genetika a sok kaszinó és szórakozóhely között. Nos jelen bizony. Egy olyan telket találtam, amit a genetika oktatás Mekkájának is nevezhetnénk.
A Gene Pool épülete impozáns, a szinteken pedig számtalan kvízzel, genetikai leírással, kísérlettel találkozhatunk.
Ma is hallható lesz a Szonda a Kossuth Rádión 14:04 és 14:30 között. Az alábbi témákkal jelentkezik a tudományos szerkesztőség:
Több magyar kórházban egy éve folyik az a kutatás, amelynek lényege, hogy az intenzív osztályokon géppel lélegeztetett páciensek kezelésében pszichológusok is részt vesznek.
Magyar kutatók cikke a világ legrangosabb tudományos folyóiratában a Nature-ben csoportok, közösségek viselkedéséről, a sorsukat befolyásoló tényezőkről. A kutatásokból levonható következtetések alkalmazhatók a gyakorlatban is, például vállalatok szervezésében, életében. Vicsek Tamás fizikust hallhatják, akivel a cikk megjelenésekor a Nature is közölt interjút.
Allergia, ezúttal házikedvenceink szempontjából. Gráf Zoltán állatorvos beszél arról, hogy a macskák is lehetnek allergiásak ránk, emberekre.
Börtönök üzenete a történelem folyamán. Mezey Barna jogtörténész előadása a börtönépületekről szólt, arról, hogy egyes korokban a börtönbüntetés funkciói, üzenetei a társadalom felé, hogyan jelentek meg az építészetben.
Íme a hét legérdekfeszítőbb eredményei és cikkei az orvosi web világából:
Elsőként a legnagyobb szenzációról. Csontvelői sejtekből spermiumot állítottak elő. Így női csontvelőből is elő lehet majd állítani, azaz női testből nyerünk majd ki spermiumot. Mielőtt még minden férfi a szívéhez kapna, hogy már nincs is ránk szükség, azért én még nem kongatnám a harangokat. A genetikai imprinting felborítása ugyanis igazi genetikai katasztrófaként fenyeget. Az imprinting lényege az, hogy az utódban egyes gének apai, más gének anyai változatai lesznek aktívak. Ha ezt bármilyen módon felborítjuk, az súlyos változásokhoz vezet (Angelman vagy Prader-Willi szindróma). Ezért kell óvatosan kezelni ezt az eredményt.
Megtalálták az elhízás génjét. Én mindig szkeptikusan fogadom az olyan híreket, hogy megvan a szellemesség génje, a gonoszságé, stb. Ezek, mivel multifaktoriális, azaz számos tényező által befolyásolt jegyek, nem csak egy gén meglététől függnek. A Science magazinban megjelent cikk szerint angol kutatók olyan génvariánst találtak, mely az európaiak felében megtalálható és szoros összefüggést mutat a testtömeg-index-szel. Valószínűleg a zsír felhasználásában játszik szerepet. Most ikervizsgálatokba kezdenek, hogy bizonyítsák a gén és az elhízás közötti összefüggést.
Kézben hordozható ultrahang-készülék. Na végre! Az új eszközt hatásosnak találták az echocardiográfiás vizsgálatokhoz képpest, így van rá esély, hogy hamarosan munkába állíthatják. Egyszerű ultrahangos készülékről van szó, mely egy kis táskában elfér és így könnyedén mozgatható. Hátha a jövő nőgyógyászainak már csak az övtáskájukban kell hordozniuk.
Reméljük, hogy kis hazánkban ilyenhez sosem kell majd medikusnak folyamodnia. Bob egy brit orvostanhallgató, akinek viszont nincs pénze az orvosi tanulmányok finanszírozásához, ezért olvasóit kéri, hogy adakozzanak. Cserébe orvosi kérdésekre adott válaszokat ígér, de igazából már akármire szívesen válaszol. 33.000 dollárra van szüksége, jelenleg pedig 11-nél jár, így aki megsajnálta sorsát, látogasson el oldalára.
És végül egy videó a Nucleus Medical Art honlapjáról, ahol számos más animációkat is találunk. Az animáció egy normál hüvelyi szülést mutat be.
4 hónap munkáját mutatom meg itt angol nyelven. A debreceni Humángenetika Intézet előtt adtam elő, és további klinikák, tanszékek is érdeklődnek a téma iránt. Természetesen szakterületre specifikus előadásokat készítek. Azt szeretném elérni, hogy a magyar orvosok elsőként nyissanak a web 2.0 előnyei felé. Azt mutatom be, a web 2.0 eszközei mennyiben spórolnak időt, mennyiben segíthetik egy orvos, kutató munkáját. Ha valakit érdekel egy ilyen előadás, e-mail-en megbeszéljük. Ez a genetikáról szól, de már három további témában is elkészültem és folyamatosan bővül a táram.
Minden véleményt, javaslatot szívesen fogadok: berci.mesko [at]gmail.com
Kipróbáltam a Second Life-ot, a virtuális világot, melynek ma már 5 és fél millió felhasználója, ha úgy tetszik, lakója van. Azt szerettem volna kideríteni, mennyire van jelen a genetika és az orvostudomány ebben a mű világban. Nem vártam igazi eredményt, de néhány dolgon igencsak meglepődtem. Rengeteg képet csináltam, ezekből teszek közzé egy válogatást.
A leghihetetlenebb ötlet, amivel a keresésem során talákoztam, az Dr. Ann Buchanantől, a valóságban több szakvizsgával is rendelkező doktornőtől származik. Az Ann Myers Medical Center egy olyan orvosi központ, mely majd kiképzőterepként szolgálhatna a medikusok és nővérek számára. Itt a hangsúly nem az orvosi eljárásokon van, hanem a szervezésen. Nem azt tanulhatnák meg a medikusok, hogy hogyan kell műteni, hanem azt, hogyan jut el egy sürgősségi ellátásban részesült beteg a felvételtől a műtőig. Éppen azt gyakorolhatnánk, amire az életben nincs lehetőségünk egészen rezidens korunkig.
Valószínűleg az elmúlt időszak legfontosabb orvosi bejelentését tették a Sao Paulo-i Egyetem kutató: egy terápiás eljárással I.-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél elérték, hogy hónapokra, sőt évekre megszabaduljanak a szükséges inzulinadagolástól.
Na magyarázkodjunk. A cukorbetegségnek két típusa van. Az I.-es típusra az jellemző, hogy az inzulint termelő hasnyálmirigysejteket mintegy megtámadja a szervezet immunrendszere, így inzulin nem termelődik, amit viszont precízen pótolni kell. A kutatók a jelenlegi kísérletben az immunrendszert legyengítő szerekkel elérték, hogy az alany védekezése teljesen legyengüljön, ezután pedig a saját őssejtjeivel transzfundálták, mintegy újraindították az immunrednszerét. Ennek eredményeképpen egy időre (egyeseknél 35 ! hónapra, másoknál néhány hónapra) az immunsejtek nem támadták meg a hasnyálmirigyet, így nem volt szükség inzulinadagolásra sem.
Azonban hangsúlyozandó, hgy ez egy előtanulmány (kevés alany vett részt a kísérletben), ebből az eredményből messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, viszont mindenképpen kecsegtető megoldás lenne a jövőre nézve. (Kép: Wikimedia Commons)
•
2007.04.20.
