•
2009.05.07.
Tegnap a Hír TV-n kérdeztek a web 2.0 és orvoslás kapcsolatáról. Jóföldi Endre, a dokim.hu fejlesztési igazgatója volt még a vendég, és Vígh Kata e-páciens, aki a Várószoba.hu oldalon írta le cukorbetegsége történetét, volt a betelefonáló.
Itt meg lehet nézni a 23 perces beszélgetést.
Szóba került többek között a Second Life orvosi oktatása, a Twitter használhatósága és a magyar e-páciensek helyzete is.
•
2009.05.02.
A Medgadget blog jelentette, hogy a NASA hamarosan (május 5.) Föld körüli pályára állítja a PharmaSat nevű műholdat, mely az első, gyógyszerkísérletet végző műhold az űrkutatás történetében. A 4.5 kg-os szerkezetben élesztősejtek lesznek és azt figyelik majd a kutatók, a gomba ellenes terápia hatákonysága hogyan változik az űrben végzett munka közben.
Mi lesz vajon a következő lépés?
•
2009.05.01.
Olvasom az Indexen a Nielsen Online piackutató kimutatását:
A látogatottsági adatok szerint a twitterezők hatvan százaléka abbahagyja a posztolást a csatlakozás után egy hónapon belül. „Jelenleg körülbelül negyven százalék azoknak az aránya, akik a csatlakozást követő hónapban is visszatérnek a Twitterre" – mondta David Martin, a piackutató kutatási igazgatója.
Mit vártak ezek a felhasználók?
Ha azért csatlakozom egy közösséghez, azért próbálok ki egy webes eszközt, mert mások is így tettek, akkor kár volt rászánni az időt. Sokszor adok elő klinikusoknak, mondok nekik 3-4 konkrét példát, hogyan lehet és hogyan használják már orvosok a világ más pontjain a Twittert a kommunikáció megkönnyítésére. Aztán amikor egy héttel, hónappal később találkozunk, elmondják, hogy kipróbálták, de ne jött be, nem jó az semmire.
Hát persze, hogy nem. Ha ok nélkül kezdem el használni, miért adna az nekem értéket? Én azért kezdtem el Twitterezni, mert láttam, hasznos lehet információszerzésre. Most Twitteren ismerkedem meg karrierem szempontjából a legtöbb és egyben legfontosabb emberekkel. Ott jutok a leggyorsabban információhoz. Leírtam anno 10 okot, miért használom.
Ha valaki beregisztrál a Twitteren, ott fog egymaga állni és persze, hogy nem történik semmi. Nade, vannak tippek. Íme rengeteg orvos, kutató, hallgató, e-páciens Twitteren:
Ezt pedig egy design csapattal alkottuk, az orvoslás és Twitter kapcsolatáról szól:
További olvasmány:
Nem véletlenül kerültem el a sertésinfluenza elnevezést, bizony mostmár H1N1 a neve a vírusnak. Nem cél, hogy viccet csináljunk a járványból, de ezeket a maszkokat érdemes megtekinteni.
Sőt készítettek egy külön mexikói Google Flu Trends alkalmazást is. A Flu Trends azt követi, mely helyeken keresnek rá többször az influenza/megfázás szavakra, így előre lehet jelezni a járványok megjelenését. Megjegyzem ezt a járványt nem jelezte...
Végül pedig 100 tipp, hogyan védekezz, készülj fel egy esetleges világjárványra.
•
2009.04.29.
Nemrég kiveséztük, hogyan lehet követni online a sertésinfluenza-járvány terjedését, de minden bemutatott szolgáltatás, eszköz angol nyelvű volt. Íme hát a Sertes-influenza.info oldal, egy magyar portál, ahol a legfrissebb hírektől kezdve a tüneteken és a térképeken át mindent metalálunk, ami a sertésinfluenzával kapcsolatos. Nagyon hasznos, ha egy website összegyűjti és olvasható formába rendezi az egy területen, egy témáról megjelenő cikkeket, interaktív térképeket, fontos tudnivalókat.
Amit pedig megtanulhattunk így a járvány kitörésekor és a nemzetközi figyelem fokozódásakor, hogy amikor a legnagyobb szükség lenne rá (mert jobb tudni egy egészségügyi szervtől, hogyan védekezzünk, mik a tünetek, stb.), az ÁNTSZ honlapja felmondja a szolgálatot.
•
2009.04.27.
Az orvosi irodalom tele van gyógyszereket és azok használhatóságát érintő tanulmányokkal, publikációkkal. De vajon kinek a véleménye számít a leginkább e kérdésben? Igen, azoké, akik használják a szereket.
A CureTogether új projektjének keretein belül a felhasználók kiválasztják, milyen gyógyszert szedtek/kaptak migrénes fejfájásukra és értékelik, mennyire enyhítette a tüneteket.
Ez az igazi páciens-együttműködés:
Meg kell azonban említeni az olyan problémákat, mint például honnan lehet tudni, hogy az értékelők valóban páciensek és nem gyógyszerügynökök? Magát az alapítót fogom erről megkérdezni Twitteren.
•
2009.04.27.
A mexikói sertésinfluenza lesz talán leginkább az első olyan járvány, melyet percről percre számtalan platformon tudunk előben követni. Még tartja magát a tanács, ha el akarod kerülni a sertésinfluenzát, moss kezet...
Az szinte meg sem lep, hogy az Amazonon már lehet venni sertésinfluenza védekezőcsomagot.
Először is a Google Maps-en van sertésinfluenza térkép. De íme egy részletesebb élő térkép:
Aztán van ezzel kombinált időtérkép is:
Néhány Twitter felhasználó, akiktől percről percre értesülhetünk az eseményekről:
A CDC honlapját pedig folyamatosan frissítik.
Update: Twitteren érdemes követni a #swineflu hashtaget, rengeteg üzenet van folyamatosan.
És a WHO Disease Outbreak hírei szolgálnak még gyors és teljesen megbízható információval. Az RSS-re egyszerűbb feliratkozni.
•
2009.04.26.
Az orvostársadalomban különösen fontos, kinek milyen online image-et sikerült felépítenie, mivel a betegek egy része online keres orvost. Nem mindegy, hogy amikor az orvos nevére rákeresnek, mindenféle kezelhetetlen információ jelenik meg, vagy egy professzionálisan felépített önéletrajz. A LinkedIn erre a legmegfelelőbb eszköz.
Most a LinkedIn érthető és részletes útmutatóval állt elő, mellyel a hallgatókat szeretnék segíteni, hogyan építsenek korrekt önéletrajzot és szerezzenek így könnyebben munkát.
A kurzusomon megkérdeztem, kik készítettek valaha is party fotókat, ahol kissé (vagy nagyon) illuminált állapotban fényképezkedtek. Sokan jelentkeztek.
Majd megkérdeztem, másnap kik ragasztották ki azokat a képeket az egyetemen a faliújságra. Senki sem jelentkezett.
Kik rakták fel a képeket Iwiw vagy Facebook oldalukra? A fél társaság keze a magasban volt.
A faliújságot néhány ezren láthatják, a közösségi oldalakon lévő profilokat akár millióan is. És mi a helyzet a zárt profiloldalakkal, ahová csak válogatott személyeket engedünk be?
Sosem lehet tudni, ki lesz legközelebb a páciensünk...
•
2009.04.26.
A MedIQ-en többször írtam már arról, mobil alkalmazásoknak mekkora szerepük lehet az orvoslásban. Íme egy újabb vívmány, mely jelentős segítséget jelenthet majd a háziorvosoknak. Egy mobil és egy a Washington University kutatói által kifejlesztett eszköz kell csak ahhoz, hogy ultrahang-vizsgálatot végezhessünk akár a páciens otthonában.
Egy átlag ultrahang készülék 30,000 dollárba kerül, míg ennél az eszköznél 500 dollár körüli árral szeretnének kalkulálni.
Persze egy mobiltelefonon nem lehet megfelelő diagnózishoz jutni, de az adatokat vezeték nélküli hálózat felhasználásával el lehet küldeni egy orvosi központba, ahol már teljes képernyőn lehet elemezni.
További olvasmány:
