Sok gyógyszercég pénzel orvosokat például előadásokért, amik elvileg nem befolyásolhatják azt, az orvos később melyik gyógyszert írja fel egy bizonyos indikációban, de hát elvileg mégis megtörténhet. A lényeg az, hogy jobb erről tudni. Az USA-ban most hoztak nyilvánosságra egy kereshető adatbázist, melyben állam és név szerint tudunk rákeresni orvosunkra és láthatjuk, milyen indokból kapott milyen összegeket melyik gyógyszercégtől.

A dolog alapja az, hogy 7 gyógyszercég jogi viták miatt elkezdte online közzé tenni az ilyen jellegű adatokat.

Nálunk vajon mikor számíthatunk ilyesmire?

Emlékszünk a Bábel halra? A Phrazernek valami hasonló a funkciója. Több mint 100 idegen nyelvű orvosi kérdést tud feltenni a betegnek, aki aztán saját nyelvén tudja kiválasztani a megfelelő választ. Sőt a beleegyező nyilatkozatot is elolvashatja és aláírhatja a saját anyanyelvén.

Sir Ken Robinson TED előadását már mindenki ismermi, most viszont felkerült a megosztókra egy animált változat, ahol egy rövidebb előadását mutatják be vizuálisan is. 11:40 hosszú, de az üzenete miatt nagyon megéri megnézni.

A mai oktatás tényleg alkalmatlan a célját betölteni. Robinson például felveti, hogy az ADHD (Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) nem valós betegség, hanem a digitalizálódás nyomán figyelemelterelő esközök miatt az unalmas oktatást produkáló iskolába járni nem akaró gyerekek megbélyegzése.

Íme egy díjnyertes film arról, hogy dolgoznak egyes indiai fogászok az utca szélén fabrikált eszközökkel mindössze 80 rúpiáért. Döbbenetes...

Az utolsó mondat azért megkapó: "Ha a kliens örömmel távozik tőlem, örömmel fogadom el a pénzt. Ha a kliens nem boldog, nem veszem el a pénzt". A modern orvoslás is tanulhatna ebből.

Október 20-án újra lesz Budapest Science Meetup a Tűzraktérben este 7-től:

• Kömlődi Ferenc: A robotika a jövő technológiája (http://www.agent.ai)
• Lőrincz András: Molekuláris mesterlövészet: nanotechnológia a daganatterápiában
• Horváti Kata: Új tuberkulózis ellenes hatóanyagok fejlesztése
• Fügedi Ubul: Vörösiszap

Holnap hajnalban utazom Philadelphiába, ahol a Digital Pharma East konferencián fogok előadni. A berlini Digital Pharma Europe után már nincs kétségem, hogy ez a legjobban fejlődő pharma/web 2.0 témájú konferenciasorozat. Twitteren a #digpharm hashtaggel fogok csiripelni, itt pedig igyekszem majd blogolni.

19-én Mark Senak, az Eye on FDA bloggere fog velem a színpadon interjút csinálni a blogomról, a Webicináról, a kurzusomról, stb.

20-án fogok előadni Prezi formátumban arról, hogyan használják az orvosok, az e-páciensek és a pharma szektor a web 2.0 eszközeit és mit lehetne tenni, hogy ez az aktivitás jobb egészségügyet eredményezzen.

Gondolom sokan meglepődve tapasztalták, hogy egyre több hölgy ismerősük ír olyat például Facebook-ra, hogy "I like it on the floor" vagy table, chair, stb.  Nem kell rosszra gondolni, az "it" nem "arra" utal, hanem arra, hová szeretik tenni a pénztárcájukat vagy táskájukat. A mém hátterében az áll, hogy így igyekeznek a mellrákra felhívni a figyelmet.

Tavaly a melltartók színe került a státuszok közé, idén pedig a "I like it on the..." a módi.

Maga a kezdeményezés nagyszerű és rengeteg emberhez eljut a mellrák híre, viszont sokan bírálják is, hiszen nem üres szavakra, hanem végre megfelelő kezelésre, gyógymódra lenne szükség. Illetve azt is kifogálsolják, hogy míg a tavalyi milyen a melltartód színe kampány legalább kapcsolatban állt a mellel, addig az "I like it on the..." inkább szexuális töltetű és teret ad például a "That's what she said" poénoknak.

Mikor lesz a prosztatarákról szóló kampány? Vajon azt kell majd nekünk beírni, hogy milyen színű vagy méretű alsónadrágot viselünk, illetve hogy mikor jártunk legutóbb urológusnál vizsgálaton? Ennél azért az "I like it on the floor", valljuk be, érdekesebb.

A Kutatók Éjszakáján az orvosi genomikáról beszéltem és még arról, milyen lesz az orvoslás 10 év múlva. SNP-k és génexpresszió alapján meg tudjuk-e majd határozni, kinek milyen kezelés lenne a legjobb a genetikai háttere alapján. Rengeteg példa van e téren, de a nagy többségük még mindig csak spekuláció. Viszont úgy tűnik, minden várakozást felül fog múlni a személyre szabott orvoslás térnyerése.

Legújabb képviselője egy genetikai teszt, mely a familiáris lipoprotein lipáz defektusban nyújthat segítséget. E kórkép családban öröklődik, gyermekkorban jelenik meg és a hasi fájdalmak, máj- és lépmegnagyobbodás, visszatérő hasnyálmirigygyulladások és magas trigliceridszint jellemzi. A lipoprotein lipáz mutáció-elemzése fontos része a génterápiának (most van elfogadás alatt egy új szer), de nem egyszerű megoldani. Egy új teszt viszont vérből vagy nyálból 120 mutációt tud kimutatni, így a betegágy mellett valósulhat meg a személyre szabott kezelés.

Sok hasonló példára számíthatunk a közeljövőben.

Az iPad számára az online felvitt és megosztott orvosi papírok területe, mely egy tényleg hatalmas terület, megfelelő piacnak tűnik. Bizonyítja ezt, hogy egyre másra jelennek meg az iPad-re, iPhone-ra tervezett electronic medical records (EMR) alkalmazások. 

Kaptam egy e-mailt pár hete Alexandra Pajaktól, aki a University of Georgia hallgatója és a humán immundeficiencia vírus (HIV) nukleotid szekvenciája alapján készített zenét. Amazonon lehet hamarosan megvásárolni, én kapok egyet ingyen, nemsokára megírom a zenei élményemet ezzel kapcsolatban. A bevétel egy részét az Emory Vaccine Center kapja, ahol folynak HIV kutatások. A módszer lényege a következő:

Az adenin, citozin, uracil/timin és guanin nukleotidokat az A, C, U/T és G betűkkel jelölik. Mivel az A, C és G az a-moll skálában is fellelhető hangok, ezekhez a hangokhoz rendelte a megfelelő nukleotidokat. Hogy két kvintpárt kapjon, a "D" hangot utólag jelölte ki, az uracil zenei megfelelőjeként. A skála hangjaihoz aminosavakat párisított vízmegkötő-képességük alapján.

Mindez így néz ki:

(Köszönet az in and around the lab-nek a zenei segítségért)