MedIQ

A DiaLog az utóbbi idők egyik legjobb mobilalkalmazása, mely a játékosságot használja ki a betegek motiválására. Cukorbetegeknek szánják és Master Wu vezeti őket végig a funkciókon és juttatja el a felhasználót/beteget a megfelelő cukorbetegség-menedzsment felé.

iPhone-ra és Androidra is elérhető.

Magyar adatok nincsenek benne, de így is érdekes gondolatokat ébreszt az a térkép, mely országonkénti lebontásban mutatja a legnépszerűbb orvosi/egészségügyi mobilalkalmazásokat. Egyrészt eléggé szürreális a lista (a legnépszerűbb brazil alkalmazás a Zocdoc, ami alapvetően USA központú), másrészt a Web, MD és a Mayo Clinic vannak az első helyeken Health és Medical kategóriákban.

Ha tud valaki ilyen irányű ranglistáról, de magyar adatokkal, azt szívesen megnéznénk.

map_1.jpg

A világ első orvoslásról és közösségi médiáról szóló egyetemi kurzusát 2008-ban indítottam el Debrecenben, mely szeptembertől a Semmelweis Egyetemen folytatódik tovább időben és hallgatószámban is kiterjesztve. 

Mivel azt szerettem volna, hogy a kurzushoz minden medikus/orvos a világ bármely táján ingyenesen hozzáférhessen és el is végezhesse, a kurzus globális és online formátumát The Social MEDia Course néven 16 részletes, látványos Prezi.com előadással, tesztekkel, badge-rendszerrel idén áprilisban indítottam el.

Az Ausztrál orvostanhallgatók Szövetsége azonnal a szárnyai alá vette, ahogy számos top orvosi amerikai/európai közösség is (pl. International Medical Informatics Association, stb.), de ezt magyar egyetemeknél valahogy nem sikerült elérni.

Arra szeretném kérni a MedIQ olvasóit, hogy küldjék el a kurzus linkjét minden olyan orvostanhallgató vagy orvos ismerősüknek, akik szerintük érdeklődnek az internet iránt orvosi szemszögből és szeretnek új dolgokat tanulni.


Az amerikai Ed Bennett munkássága nyomán tudjuk, mennyi amerikai kórház használ hivatalosan is Twitter, Facebook, Youtube, blog csatornákat a kórházzal kapcsolatos kommunikációra. Most pedig a holland Lucien Engelen indított el egy olyan projektet, amiben ezt a mozgalmat már globálisan szemlélhetjük. Azt jelzik a térképen, hogy hol milyen arányban használják egyik vagy másik csatornát.

map.jpg

A dolog onnan ered, hogy Lucien és kutatócsapata nemrég publikáltak egy cikket, melyben a nyugat-európai kórházak közösségi média használatát elemezték (mellesleg én is bírálója voltam a cikknek). 

Az egy egyértelmű trend, hogy a kórházak ki akarják használni azt az előnyt, amit az internet nyújthat, de ez csak két esetben jelent nekik motivációt: 1) ezzel új betegeket szerezhetnek, 2) ennyire fontos nekik a megjelenésük. Na ezért nincs Magyarországon egyik kórháznak sem normális közösségi médiás megjelenése.

Nagyon nagy öröm nekem, hogy egyre több minőségben írott, aktív magyar orvosblogot fedezek fel nap, mint nap. Íme a Háziorvosblog:

Ipolyi-Topál Gitta vagyok, 2006-ban végeztem a Semmelweis Egyetemen, majd háziorvosnak álltam.

Mi már az a generáció voltunk, akik tanultak kommunikációt az egyetemen, mégis úgy láttam, hogy ez a terület bőségesen hagy kívánnivalókat maga után. Emellett viszont az internet rengeteg információt közvetít – úgy az egészség megőrzése, mint a visszaszerzése terén-, amibe sokszor bele lehet gabalyodni.

A neves New England Journal of Medicine A sebészet 200 éve címmel jelentetett meg egy rendkívül érdekes történeti kitekintést, és egyben arra is rávilágított, valójában nem is olyan régen lépett ki az orvoslás a hétköznapi megoldások, "farigcsálások" és a mágia bűvköréből és lépett be a bizonyítékokon alapuló orvostudomány világába.

A 19. század elején Angliában például így amputáltak: fájdalomcsillapítás természetesen nem volt, előbb a bőrt vágták körbe egy görbe késsel, majd a test felé haladva, azaz proximálisan (hogy a bőr később lefedhesse a csonkot) az izmok, legkésőbb a csont következett, azt is egy éles fűrésszel, hogy elkerüljék a szilánkos végeket.

1_1.jpg

Néhány érdekesség kedvcsinálásnak az olvasáshoz:

  • A beteg fájdalmai miatt a sebészek amputálás elvégzésekor a precízió helyett egyre inkább az időt helyezték előtérbe, hogy minél hamarabb végezhessenek.
  • A fájdalomcsillapítás hiánya miatt nagyon sokáig a sebészeti műtőket átjárták a sikítások és kiabálások, ha belegondolunk egészen érthető, de meglepő felismerni, mennyire más képet festett egy műtő, mint manapság. A beszámolók szerint a fájdalomcsillapítás bevezetése után a külső érdeklődők megdöbbentek a műtőben uralkodó csenden.
  • Az első világháború végéig kellett várni, hogy kialakuljanak az első nemzeti (USA és Anglia) szakterületek alapján tematizált szövetségek.
  • Werner Forssman, 25 éves német sebész sikeres szívkatéterezést hajtott végre, de nem betegen vagy állaton, hanem először saját magán. Még Röntgen lelet is készült a sikeréről.

Jó további olvasgatást!

Mindig lenyűgöznek az étkezéssel kapcsolatos innovatív ötletek, ez eddig a kedvencem. Akik az alábbi videón bemutatott szemüveget viselik, az adott ételt nagyobbnak látják, mint amilyen valójában, miközben a saját kezük, tárgyak körülötte, stb. valós méretűek. Miért fontos ez?

Azok, akiknek az étele 50%-kal nagyobbnak tűnt, 10%-kal kevesebbet ettek belőle, míg akiknek az étele az eredeti méret 2/3-nak tűnt, 15%-kal többet ettek.

Az eszközt kipróbáloknak kb. a 80%-kát teljesen át lehet verni ezzel az ételmérettel összefüggő játékkal. Íme a tökéletes diéta... 

A videón ráadásul másféle ötletek is megjelennek, például az az eszköz, mely csokoládé illatot bocsát ki, még ha zöldséget is eszünk. Kinek melyik működne a legjobban?

 

Egy kérdőív népszerűsítéséhez kérték a segítségem, kb. 2 perc kitölteni. Köszönöm mindenkinek! Idézem:

Azt szeretnénk felmérni, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek családjai milyen szabadidős tevékenységekben vesznek részt és milyen igényeik vannak a gyermekek fejlesztését illetően.

Szabályzat: a kérdőíves kutatómunka 2012. június 12.-től 2012. június 30.-ig tart. A kitöltők között iPod Shuffle-t sorsolunk ki egy online randomizációs alkalmazás segítségével, melynek feltétele, hogy minimum 50 fő töltse ki a kérdőívet. 150 db fölötti kérdőív kitöltésénél újabb iPod Shuffle kerül sorsolásra. Sorsolás: július 3.

Néhány napja adtam elő Párizsban a Doctors 2.0 and You konferencián (videó hamarosan) és a témaválasztásom újszerű volt: crowdsourcing in medicine, azaz hogyan lehet az idő és energia befektetésével építgetett orvosi közösségeket speciális problémák megoldására használni. 

Azt külön kiemeltem, hogy habár az internettől tartó orvosok nagy része azt hozza fel indokként, hogy a nagy mennyiségű informácós többlet kezelésére nincs ideje a praxis mellett, a hangsúly nem ezen van, hanem a szűrésbeli hiányosságokból.

A modern orvoslás egyik legfontosabb tulajdonsága az iszonyatosan gyorsan növekvő információmennyiség és nem az a baj, ha ettől valaki tart, hanem ha nem tudja kezelni. Mintegy példaként bemutattam a közönségnek, én hogyan szűröm a temérdek információt nap, mint nap.

Egyszerű sémám van:

A több mint 300 orvosi blog és híroldal RSS-en, Pulse Reader-en, más eszközökön keresztül beömlik a "pool"-omba, de ezeket nem nézem egyenként végig, inkább a sok éves munkával és stratégiával felépített orvosi közösségeimre hagyom a munka nagy részét (Facebook, Google+, Friendfeed és a legfontosabb Twitter). Ők szűrik nekem az információt (ahogy valószínűleg én ugyanezt teszem nekik azzal, amiket megosztásra válogatok ki minden nap).

Ezáltal csak a legfontosabb cikkeket, híreket kell elolvasnom és nem maradok le semmiről, mert egy hozzáértő, hozzám nagyon hasonló és általam ismert közösség válogat.

filter.jpg

süti beállítások módosítása