Egy cunami méretű technológiai változáshullám tart felénk és senki sincs rá felkészülve. Márpedig ha így ér minket, az orvoslásból egy pusztán üzleti alapú, személyes interakciótól mentes szolgáltatást fog faragni. Abban még a legnagyobb geek-ek is egyetértenek, hogy a beteg-orvos személyes viszonnyal az esszenciáját veszíteni el az orvoslás. Rajtunk múlik, bekövetkezik-e ez. Meggyőződésem, hogy egyensúlyt lehet találni az egyre innovatívabb technológiák használata és a személyes viszony megőrzése között. Sőt, ez egy hatékonyabb, olcsóbb és emberségesebb egészségügyi rendszert tudna teremteni akkor, ha orvos, beteg, döntéshozó egyaránt fel lenne készülve.

Öt nagy indokot látok arra, miért lesz előnyös a technológiai fejlődés ezen elveket szem előtt tartva a páciensek számára.

1) Egészségmenedzsment: A modern kori ember leginkább akkor foglalkozik az egészségével, amikor beteg lesz. Az egészségmenedzsment fogalmát általános iskola első osztályától kellene tanítani. Azért van ez, mert eddig rettentően nehéz volt segítséget kapni az egészség fenntartásához. A viselhető eszközök forradalma viszont éppen ezt teszi lehetővé. 

Ami eddig csak az orvoslás elefántcsonttornyában volt mérhető, az mostmár otthon is. EKG, vérnyomás, EEG, oxigénszaturáció, pulzusvariabilitás, alvás és még sok más. A jobb, minőségibb alvást elősegíteni, a vérnyomásunkról tudomást szerezni vagy a sportolás hatékonyságát mérni ma már gyerekjáték az eszközök miatt. Ezekből egyre több lesz, egyre olcsóbbak és kisebbek lesznek, hogy csak akkor használjuk őket mérésre, amikor valóban szükség van rá. 

Viszont bárki mérhet velük, nemcsak a klinika, kórház, orvos.

2) Partneri viszony: Eddig az orvos volt minden tudás és eszköz birtokosa, a beteg pedig alárendelt szerepet kapott. A digitális forradalom szerencsére és mindenki javára ezt megváltoztatta. Legyen ez adat, információ, tanulmány vagy eszköz, bárki hozzáfér online. A partneri viszony lehetővé teszi a páciensnek, hogy az orvosi döntés meghozásában teljes joggal részt vegyen. Egyben a felelősséget is megosztja az orvossal. A partneri viszonyt az e-páciens mozgalom évek óta lehetővé teszi, az orvosok hozzáállásának megváltoztatását pedig igyekszünk megváltoztatni.

3) Közösségek: A közösségi média nem arról lett híres, hogy betegtársakat kötött össze, de elképesztően pozitív történetek vannak már arról, hogyan találhatja meg könnyen páciens a hasonló cipőben járó pácienst. A közösségi média térnyerésével végre senkinek sem kell egyedül éreznie magát egy betegségben, egy diagnózis után. Lehet kérdezni, tanácsokat osztogatni, ahogy eddig is tettük, de inkább fizikai közelségünkben. Ez immáron határtalanná és óriásivá vált. Eddig is voltak veszélyei, amikor szomszéd a szomszéddal osztotta meg a gyógyszerét, hiszen neki használt, ezentúl is lesz. De az előnyök bőven túlmennek a potenciális veszélyeken.

Közösségi oldalak, fórumok, Twitter és Youtube csatornák, blogok tömkelege szól a pácienseknek. A világ egyik leghíresebb cukorbeteg bloggere, Kerri Morrone, mondta azt, hogy az orvosa a szakember, de azt, hogy ő mikkel küzd meg minden nap, csak betegtárs értheti meg.

4) Hozzáférni az adatokhoz: Az Egyesült Államokban van egy ún. Blue Button mozgalom, ami lehetővé teszi, hogy a páciens hozzáférjen és letölthesse a saját orvosi papírjait, hiszen az azokban lévő adatok hozzá tartoznak. Az ő tulajdona, ő fizetett érte. Nem CD-t kell vinni a klinikára, hogy megkapjunk egy Röntgen leletet és nem füstjelekkel kommunikálnak a kórházak egymással, hanem egyszerű, biztonságos rendszeren keresztül. 

Nem rakétatudomány ezt megoldani és 2014-ben még mindig kardinális probléma nemcsak nálunk, de számtalan országban. E-patient Dave mozgalma, a Gimme my damn data éppen arról szól, hogy adjuk oda az adatot annak, akié: a páciensnek.

5) Megelőzés és cselekvés: Soha az orvoslás történetében nem volt annyi lehetősége a betegeknek a megelőzésre és a helyes életmódra, mint most. Bárki rendelhet akár genetikai tesztet is Kaliforniából, melyben meghatározzák, milyen ritka betegségeket, mutációkat hordoz. Van-e érzékenysége gyógyszerekre és mit tehet, hogy a megelőzhető kórképeket valóban megelőzze. Információ, mérés és eszköz tekintetében szinte már minden adott, csak használni kell őket. 

Szükség van a páciens együttműködésére diagnózis előtt, közben és után is. Ez végre a felelősség ésszerű megosztásához vezet és ha a kormányt az informált és a felelősséget vállaló/megosztó páciens tartja a kezében egy rosszul működő egészségügyi rendszer helyett, az mindenkinek jobb lesz.

De ezek akkor valósulhatnak csak meg, ha mindnyájan, betegek, orvosok, szakemberek, döntéshozók elkezdünk készülni a technológiai hullámra, hogy az emberi viszony nemhogy ne vesszen el, de egyenesen egy sokkal jobb rendszer kialakításához vezessen. 

The Guide to the Future of Medicine című könyvemben még több részlet és a felkészüléshez szükséges útmutató található meg.