A modern medicina alapelve a bizonyítékon alapuló orvoslás, mely azt jelenti, úgy diagnosztizálunk és olyan kezelést írunk fel a betegnek, mely megalapozott, nemzetközi tanulmányok által bizonyítottan hatásos. A neves British Medical Journal 2003 Karácsonyakor egy viccesnek szánt publikációval lepte meg az orvostársadalmat, mely ezt a felfogást igyekezett kis iróniával körüljárni.
A szerzők a szakirodalom elemzésével arra igyekeztek választ találni, hogy az ejtőernyő hatékonyan előzi-e meg a halált és a súlyos sérüléseket a gravitáció ellen vívott harc közben.
Az eredmény az lett, hogy nem találtak olyan randomizált tanulmányt, mely ezt a jelenséget vizsgálta volna.
Következtetés: A bizonyítékon alapuló orvoslás támogatói kifogásolták olyan kezelések alkalmazását, melyek használata csak megfigyelét adatokon alapszik. Így a szerzők azt javasolják, hogy a kritizálók vegyenek részt egy randomizált kettős vak vizsgálatban.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy leugranának ugyanabból a magasságból, a fél társaságon lesz ejtőernyő, a felén nem. Nem fogják tudni, kin van és kin nincs. És földreérkezéskor megvizsgálják, hogy növelte-e a túlélést statisztikailag szignifikáns mértékben az ejtőernyő. A gyógyszereket is hasonló módszerrel ellenőrzik.
Elég humoros cikk, de a hatása sokkal fontosabb lehet ennél. A témát tökéletesen körüljárta egy holland orvosi könyvtárosnő. Szerinte az elv rendkívül fontos, de például ritka betegségeknél nem is működhet és nem zárhatja ki a megfigyelésen alapuló adatok felhasználást sem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
drHorváthTamás · http://drhorvathtamas.com/ 2010.02.07. 13:44:26
El kell fogadni, hogy sohasem lesz minden orvosi beavatkozás evidenciákon alapuló, legyen az gyógyszeres vagy műtéti kezelés. Egyszerűen nincs arra lehetőség, sem erkölcsi, sem anyagi, sem szakmai szinten, hogy mindent lecsekkoljunk tanulmányokban, hogy jó-e, illetve a legjobb-e az adott helyzetben. Szerencsére az újabb gyógyszereknél, beavatkozásoknál már alap, hogy ilyen szinten körbejárják a kérdést. De minden, régóta gyakorolt, hatékonynak mondható terápia revíziója nem kivitelezhető.
Az evidence based medicine jó alap, de aki csak az evidenciák mentén hajlandó/tud gyógyítani, az a gauss görbe széleit adó betegeket sohasem fogja tudni meggyógyítani.
steierhoffer 2010.02.08. 06:23:10
-Jól figyeljétek hogyan kell csinálni, mert csak egyszer mutatom meg....
ment_a_lista 2010.02.08. 11:43:45
A holland hölgy véleménye erről:
"I found the article only mildly amusing. It is so unrealistic, that it becomes absurd. Not that I don’t enjoy absurdities at times, but absurdities should not assume a live of their own. In this way it doesn’t evoke a true discussion, but only worsens the prejudice some people already have."
Az utolsó mondatával tökéletesen egyet tudok érteni. Valóban, az eleve előítéletes emberekben tovább mélyíti a gyanakvást.
Érdemes elolvasni azt is, amit Kimball Atwood írt a témáról a Science-Based Medicine blogon!
nyari mikulas (törölt) 2010.02.08. 14:42:59
Mint orvostanhallgato, mit valaszolna, miert szukseges a randomizalt, vak probas es dupla vak probas klinikai kiprobalas?
Szukseges-e cianmergezes hatasat igy vizsgalni, vagy alaptalan az a figyelmeztetes, amit a cianos vegyszeres uvegre irnak, hogy halalos mereg?
Ennek fenyeben szukseges-e randomizalt tanulmany? Vagy elegendoek a kiserletek?
Mikor es miert kell randomizalt tanulmany es miert? Kerlek ird le a velemenyedet, es onnan lepjunk tovabb.
Meskó Berci · http://mediq.blog.hu/ 2010.02.08. 14:46:33
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.02.14. 07:22:25
örizzük a nyelvün tisztaságát, ha már van rá magyar szó, ne vegyük át az angolból
bye