Az E-Health Europe oldalán jelent meg cikk arról, mi történik akkor, amikor betegek keresik meg a népszerű közösségi oldalakon az orvosukat vagy általuk személyesen nem ismert orvosokat. Sok orvos azért válaszol ilyenkor, mert illetlennek gondolná, ha nem írna vissza semmit, de a Medical Defence Union jogi tanácsadója teljesen helytelennek tartja, ha interakcióba lép orvos betegével közösségi oldalakon keresztül. Ennek több oka is van.

Egyrészt nem tanácsos online diagnosztizálni, másrészt orvosi értelemben a felelősség kérdése minden ilyen beszélgetéskor felmerül. Példaként hozza fel a cikk annak a doktornőnek az esetét, akit randira hívott betege a műtét után. Miután a doktornő nemet mondott, a beteg virágokat küldözgetett neki, mivel kedvenc virágát és címét is megtalálta az orvos Facebook oldalán. Egy medikusnak, orvosnak különösen vigyáznia kell arra, mit oszt meg magáról online.

Megoldás? E-mail, melynek végén ott található a jogi leírás, magyarázat, melyben az orvos jelzi, nem ad orvosi tanácsot, legfeljebb információkat oszt meg. Ezt pedig az e-mail megírásával a beteg is tudomásul veszi.

Mióta végeztem az egyetemen, egyre többször kapok orvosi témájú kéréseket, kérdéseket leginkább az IwIw-en. Ilyenkor a legtöbb amit tehetek, hogy olyan megbízható orvosi információs anyagokat osztok meg a kérdezőkkel, amik segítséget nyújthatnak, de én magam tanácsot sohasem adnék.

A világ első online orvosa, Jay Parkinson, aki betegeivel netes eszközökkel érintkezik, is először élőben ismeri meg a beteget, megvizsgálja és később a kommunikáció meggyorsítására használja az üzenetküldő szolgáltatásokat, de nem a diagnózis megalkotására.

Ma az interneten nem lehet elbújni, sőt. Ez pedig tipikusan olyan terület, ahol jó lenne, ha Keserű Imre, a JogIQ bloggere is elmondaná véleményét.

A Debreceni Egyetemen másfél éve folyó kurzusomon (Internet az orvoslásban) több előadáson is ezzel a témával foglalkozok. Aki szeretne többet hallani erről, februárban indul a negyedik szemeszter, ezúttal angol nyelven.