MedIQ

Van, aki az akváriumra esküszik, más a terráriumra, de mi a helyzet akkor, ha az élővilágot szeretnénk otthon modellezni? Az Ecosphere érdekes kezdeményezés. Ez egy üveggömbbe zárt élő, önmagát fenntartó ökoszisztéma. 1983-ban Loren Acker a NASA-nál járt, ott látta először egy alkalmazott asztalán a találmányt. Azonnal engedélyt kért a gyártásra és a nyolcvanas években nagy siker követte az első Ecosphere-ek megjelenését. 25 éve díszíti biológiai érdeklődésű emberek asztalait.

Miről is van szó?

Ahogy a lenti ábrán is látjuk, a gömbben alga van, mikroorganizmusok és rák. A rák szén-dioxidot termel a légzéssel, amit az alga felhasznál és a külső fény segítségével oxigént bocsát ki, amit a rák használ fel. Pont úgy van megtervezve a rendszer, hogy önmagát fenn tudja tartani 2-3 éven át.

Minden nap 6-12 órára kell fény alá helyezni, illetve 15-25 Celsius fokos hőmérsékletű környezetben kell tartani és akkor elvileg a körforgás fenntartható.

Van esetleg valakinek otthon ilyen? Mik a tapasztalatok?

Sokat hallani arról, hogy egyre másra készítenek emberszabású robotokat, de ilyen kivitelezéssel még nem találkoztam. A Boston Dynamics azon dolgozik, hogy az emberi járáshoz nagyon hasonló mozgású robotokat készítsen, melyeken aztán a hadsereg fog kísérletezni. Ha oldalról meglökik, akkor sem veszíti el az egyensúlyát. Íme a videó PETMAN-ről: 

Összehasonlításként néhány másik példa: 

 

UPDATE: Nagy Gábornak köszönhetően van még két érdekes videó: 

A Várószoba.hu évek óta kedvenc példáim közé tartozik, amikor arról beszélek, hogyan találhatják meg egymást egy cipőben járó betegek. Ugyanis nem elég rákeresni egy témára a Google-ben, de olyan helyet nehéz találni, ahol könnyen visszakereshető módon tudunk sorstársakkal diskurálni gyógyszerreklámoktól mentesen. Most újabb közösségekkel bővült:

Csak a mai napon 3 betegséggel bővült a lista. Az egyik az asztma, egy népbetegségnek számító légúti kórkép; a másik a reflux, mely sokak életét nehezíti meg a nyelőcsőbe került gyomorsav miatt, illetve a magas vérnyomás, melynek jelentőségét, magas előfordulási százalékát említeni sem kell.

Miért érdemes egy közösséghez csatlakozni?

A közösségek lehetővé teszik, hogy a hasonló érdeklődésű látogatók értesüljenek egymás történeteiről, hozzászólásairól.

Írja meg Ön is történetét, vagy csatlakozzon a közösséghez, hogy olvashassa, követhesse másokét.

Egy tavalyi magyar törvény bevezetése kapcsán írtam a genetikai megkülönböztetés fontos kérdéséről és arról, hogy az USA-ban a GINA törvénycsomag megoldani látszik a problémát. Miről van szó? Munkáltató, biztosító ne kérhesse arra a munkavállalót, vagy az ügyfelet, hogy genetikai tesztet kelljen végeznie és az eredményt bárkivel megosztania. Ahhoz a bejegyzéshez Falus András Professzor is hozzászólt.

Azért regisztráltam, hogy eloszlassak egy óriási félreértést amit sajnos az MTV Hiradója produkált hétfőn este. Szó sincs arról, hogy a genetikai adatok ettől kezdve hozzáférhetőek lesznek pl. a biztosítók és a munkaadók számára! Épp ellenkezően, az eddigi ex-lex állapot szünik meg! A törvény egyértelműen rögziti, hogy a eredményt (pl. egy génteszt eredményét) kizárólag az (donor) kapja meg akinek a mintájáról szó van, illetve szükség esetén a kezelő orvos, akit köt az orvosi eskű.

A további hozzászólók azt hiányolták, hogy a magyar törvény nem tiltja meg a lehetőséget, hogy kérhessen ilyet a biztosító, munkáltató, stb. A GINA viszont igen.

Erre most látom az Eye on DNA posztját, miszerint az Ohio állambeli Akron University munkafelvételről szóló oldalán a következők állnak:

Applicants will be asked to submit fingerprints and at the discretion of The University of Akron may be asked to submit a DNA sample for the purpose of a federal criminal background check.

Azaz az egyetem a munkavállalóktól kérhet ujjlenyomatot és DNS mintát, hogy így ellenőrizhesse a jelentkezők múltját.

Vajon az ilyen jellegű kérésekkel mit kezd a a jog? Remélem, a JogIQ blog majd megmondja nekünk.

Jeff Jarvis beteg. Augusztus 10-én blogjában, a BuzzMachine-ban jelentette be, hogy prosztatarákja van.  Az elvégzett vizsgálatok szerint nem nagyon súlyos, de az is éppen elég. . Jarvis az első ijedtség, majd a lehetőségek mérlegelése után a robotműtét mellett döntött, amit azóta már sikeresen el is végeztek. Jarvis természetesen a kórházból is folyamatosan tweetelt - például sajnálkozott, hogy iPhone-ját a műtőbe nem vihette be...

 

 

 

 

Forrás: Index.hu

A Genomics Law Report nemrég kért fel kutatókat, etikusokat és orvosokat (köztük a Harvard, a Forbes vagy Oxford képviselőit), hogy mondják el a véleményüket a személyre szabott orvoslás előretörésének etikai, szociális és jogi problémáiról. Engem is megkérdeztek és természetesen a web 2.0-es nézőpontból írtam le a gondolataimat. Részlet:

Educating medical professionals and preparing the public to be able to provide informed consent for these activities is crucial to this next phase; as is the accessibility of the enormous and growing amount of genomic data. A new generation of web services, the so-called web 2.0, seems to be playing an important role in this movement. Through such tools, people can interact with their doctors and each other easily and they can share the results of genomic tests, resulting in a self-maintained database of human genomic information. Examples include the research project of 23andMe.com or the amyotrophic lateral sclerosis research of Patientslikeme.com.

 Íme a teljes kommentár és a lista a megkérdezettekről.

What-ELSI-is-new-article

A félautomata defibrillátor (AED), melyet laikus is tud használni, képes felismerni a beteg életét fenyegető szívritmuszavarokat és ha szükséges, akár be is avatkozik defibrilláción ("kiütésen") keresztül. Mentőkben, tűzoltókban, nagyobb rendezvények helyszínén lehet ilyenekkel találkozni, de nehéz megtudni, a környezetünkben hol lehet hozzájutni, amikor gyorsan van rá szükség. Van magyar regiszter a Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapján, ahová bárki beírhatja, ha tud AED-ről a lakóhelye környékén, de az utcán összesett beteg mellett állva ez nem fog segíteni.

Hollandiában más megoldással találkoztam. A Layar nevű mobilon használható böngésző és a mobil kamerája segítségével közvetlenül látható, hol van körülöttünk ilyen készülék. Az adatbázist pedig közösségi alapon szerkesztik

AED4EU

Valahogy így kell elképzelni a Layar használatát:

 

2008 szeptemberében indítottam el a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában a világ első és egyetlen olyan kreditkurzusát, mely az orvoslás és web 2.0 kapcsolatát vesézi ki. 10 héten át 20 előadáson haladunk a web 2.0 definíciójától az orvosi blogok, keresők, wikik világán át egészen a veszélyekig, előnyökig és az orvoslás jövőjéig. Ez a harmadik szemeszter és immáron 110 diák vesz részt a kurzuson, aminek saját blogja is van. Az előadások természetesen nyitottak bárki számára. 

med20 course

Nagyon örülök, hogy növekszik az érdeklődés, az előadások főbb pontjait is fel szoktam tenni a blogra. 

DSC_0003

Legutóbb az e-páciensek voltak terítéken, amikor is lejátszottam nekik azt a videót, amit a világhírű cukorbeteg blogger, Kerri Morrone Sparling készített számukra, mintegy személyes üzenetként a kurzus hallgatóinak. 

Csütörtökön (október 29.) 18:00-kor a debreceni Gyerekklinika előadójában a Second Life virtuális világának orvosi lehetőségeiről fogok beszélni.

Az elmúlt 5 hét összefoglalója:

süti beállítások módosítása