Keszthelyi Gyula háziorvos hívta fel a figyelmünket az alábbi videóra, ahol Bilkei Pál kriminálpszichológus beszél a múlt heti, az orvosi egyetemen történt sajnálatos pécsi esetről. Az orvosi titoktartás határait nem könnyű definiálni, viszont az USA-ban természetesen már megtették. A törvényt, merthogy törvényről van szó, HIPAA-nak (Health Insurance Portability and Accountability Act) hívják és a célja az, hogy 18 pontban foglalja össze, miket nem írhat le/mondhat egy orvos, amikor egyik betegének esetét taglalja. Név, TAJ-szám, rendszámtábla, faxszám, telefonszám, e-mail, stb.

Merthogy a betegek jogait minden körülmények között védeni kell. Ha a HIPAA nálunk is törvény lenne, most sokan foghatnák a fejüket, mert egyértelmű etikai tévedések történnek itt nap, mint nap a médiában. 

Bilkei Pál videójában például szerepel a Pécs szó (HIPAA második pont, földrajzi megnevezés legfeljebb az állam szintjéig történhet, ez esetben megye). Itt viszont konkrétan tudja mindenki, kiről van szó, és a kriminálpszichológus nyugodt szívvel taglalja az eset részletes történetét. Az orvosi/egészségügyi professzionalizmus hiánya, ugyanis a titoktartás a pszichológusra is vonatkozik.

A HIPAA-t, illetve az ilyen jellegű orvosetikai kérdéseket, saját tapasztalatból tudom, nem tanítják az orvosi egyetemen (bár volt egy bioetika tantárgy). Tudom, megint a kurzusomról írok, de ott több előadásban is konkrétan körüljárjuk ezt a fontos és kihagyhatatlan kérdéskört. Mert 1-2 ritka betegséggel ellentétben, ezt minden orvosnak, egészségügyben dolgozónak ismernie kell.

Számos helyen olvashatunk igazán minőségi összeállítást a H1N1 vírusról, de nem mindig van idő több oldalt figyelmesen átolvasni, amikor csak 1-2 kérdésre szeretnénk konkrét választ kapni. Az egyik legjobb adatvizualizáló blog olyan képet közölt, amit hamar át lehet tekinteni és igyekezett kérdésekre válaszolni, forrásnak pedig az amerikai CDC-t használta (publikálta a teljes forráslistát).

Részlet az anyagból:

Az ábra összefoglalása:

 Update: az adatok az április-október közötti időszakra vonatkoznak (az első sort kivéve), mivel csak ebben az időszakban érhető el statisztika a H1N1-ről.

Olyan kérdésekre kaphatunk még választ, mint

• Mit kell tudni a vakcináról?
• Mennyire véd?
• Terheseknek adható-e?
• Mi a helyzet a higanytartalmával?
• Mik a lehetséges mellékhatások?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a WHO szerint a világ negyedik legfontosabb haláloka. Főképp a dohányzással összefüggésbe hozott kórkép rendkívül összetett és milliók életét keseríti meg. Ennek egyik oka az, amikor a légutakban pangó váladék nehezen szakad fel és a beteg folyamatosan küzd ezzel a problémával. Megoldást hozhat egy új, innovációs díjat nyert ötlet, amit nevezzünk tüdőfurulyának. A hang rezgéseit felhasználva tudja felszakítani a nyákot. Sőt mintavételre is használják Japánban. Az USA-ban pedig a Gyógyszerügynökség (FDA) határozatára várnak, ami lehetővé tenné, hogy otthon is alkalmazhassák influenzás, asztmás vagy cisztikus fibrózisban szenvedő betegek. 

Biztosan sokan látták a Patch Adams című filmet vagy tapasztalták más példákon keresztül, milyen sokat segíthet egy olyan orvos, aki kicsit más oldalról közelíti meg a gyermekek egészségi problémáit. Ezentúl az "orvosi bohóc" igazi karrierré válik, mivel az izraeli Haifa Egyetemen 3 éves akadémiai program indul, ahol szó szerint kiképezik a világ kórházainak szakavatott szórakoztatóit. 

A történet a Magi Foundationnel kezdődik, ahol a Dream Doctors keretein belül 70 bohócterapeuta dolgozik már 16 izraeli intézményben.

Több kép ezen a linken.

Hazánkban működik alapítvány, mely ezen a területen igyekszik segíteni. A Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány térningje, melyet így lehet támogatni a következőképpen néz ki (és egy interjú):

Alapítványunk bohócdoktorai, a sajátos feladatra speciálisan felkészített, hivatásos előadóművészek. Van közöttük artista, táncos, pantomimes, színész. Amellett, hogy a saját szakterületükön folyamatosan képzik magukat, minden hónapban, az Alapítvány szervezésében, két napos tréningen vesznek részt, a művészeti vezető irányításával. Ekkor nyílik alkalom a „vizit” közben adódott esetleges problémák megbeszélésére, a tapasztalatcserére, művészi eszköztáruk bővítésére (improvizációs, és helyzetgyakorlatok, karakterábrázolás, ének, zsonglőr, bábmozgatás, pantomim- és beszédtechnika, stb.).  De a bohócdokiknak ezen felül ismerniük kell a kórházak, intézmények higiéniai és más szabályait, képezniük kell magukat a különböző betegségek kórlefolyását, és gyógymódjait illetően, bővíteniük kell pszichológiai ismereteiket, stb.

Tud valaki hasonló kezdeményezésről hazánkban?

Update: Hollósi Lászlónak köszönhetően íme a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány:

A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány működését arra a meggyőződésre alapozza, hogy a jókedély és a nevetés nagymértékben hozzájárul a betegek gyógyulásához. A bohócdoktorok - akik hivatásukat tekintve professzionális előadóművészek - folyamatos művészeti és pszichológiai képzésekben részesülnek.

A limerick az egyik legszórakoztatóbb irodalmi műfaj. Az pedig, hogy előadás közben alkalmazzák, ráadásul egy beteg személyes sztorijának elmondására, egészen szokatlan. Dr. Val, a világ egyik leghíresebb orvosi bloggere, ezt tette a minap: 

Íme egy magyar limerick:

Volt egy úr, lakhelye Párizs,
rászóltak: „Fogyjon le máris.”
Onnantól nem evett
feltéthez köretet,
„Pá, krumpli – mondta - és pá, rizs!”

A napokban olvastam olyan műtéti videókról, melyek az 1930-as években készültek. Bob Coffield pedig, aki egészségügyi területen tevékenykedő sztárjogász az USA-ban, ráadásul orvosfamíliából származik (nagyapja és édesapja is háziorvos volt), nemrég meglátogatta nyugdíjba vonult édesapját, aki olyan lapokat ajándékozott neki, melyek múzeumi értékűek, mégpedig orvosi iratokat 1930-ból (bár az egyik fotón, mintha 1984 lenne írva).

Az olvashatatlan kézírás úgy tűnik nem a modern kor szüleménye. Egyébként a manapság használt kórlapok sem sokkal jobbak. Megoldás erre a problémára a teljesen elektronikus orvosi iratrendezés lehetne, de arra természetesen nincs pénz. Áthidaló megoldásnak tűnhet viszont az a toll, ami kézírás után elektronikusan is beviszi az adatokat és egy digitálisan szerkeszthető iratot gyárt a meglévő mellé.

Egy érdekes, nyilvános konferenciára szeretném felhívni a figyelmet. Az Oszcillogrammok Konferencián a művészet és a tudomány (orvosbiológia) kapcsolódási pontjaira világítanak rá neves német és magyar előadók. A konferencián szinkrontolmácsolást biztosítanak.

PROGRAM

Péntek, 2009. november 27.
Goethe Intézet, 1092 Budapest, Ráday u. 58.

10:00-10:15 – Köszöntőt mond Gabriele Gauler, a budapesti Goethe Intézet igazgatója, valamint a résztvevőket röviden bemutatja Lisa Glauer, a weimari Bauhaus Egyetem tanára

10:15-10:35 – Képgyártás és a művészettel, tudománnyal kapcsolatos képek kezelése: művészek, mint kutatók / kutatók, mint művészek? A témába bevezetőt tart Wolfgang Knapp, a Berlini Képzőművészeti Egyetem (UdK) professzora

10:35-12:00 – Képgyártás, képek prezentációja és a képek felhasználása a művészetben és a természettudományban/kutatásban: esztétikai többletérték vagy túlzás?

Popularizáció, legitimáció, dialógus.

A valóság versengő leképezései: média, tudománygyártás, legitimáció.

12:00-13:30 – Ebédszünet

13:30-15:00 – A dokumentum igazsága: a látás, a láthatóság, a gépek, a hatalom, a propaganda, a fikció mechanizmusai.

Mítoszépítés: konzerválás, archiválás, történelem,… igaz történet alapján, horror.

15:00-15:30 – Kávészünet

15:30-17:00 – A meggyőződések historikus volta:

Patologizáció, áltudomány, kézművesség, populáris művészet, tudásgyártás.

17:05-17:30 – Összefoglalás

Szombat, 2009. november 28.
2B Galéria, 1092 Budapest, Ráday u. 47.

10:30-10:45 – Köszöntőt mond Nagy Márta, a budapesti Goethe Intézet programigazgatója és Böröcz László, a 2B Galéria vezetője, majd Lisa Glauer, a weimari Bauhaus Egyetem tanára röviden bemutatja a projektet és a résztvevő művészeket

10:45-11:30 – Tárlatvezetést tart Lisa Glauer és Böröcz László

11:30–12:30 – nyilvános fórum tudósokkal és művészekkel a tudományos és művészi képek esztétikájáról és esztétizálásáról, az “Oszcillogrammok, Művészet és természettudományok újra-összekapcsolása/újra-linkelése c. kiállítás egyik központi témája kapcsán.

13:00–14:00 – Látogatás a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba

Nagyszerű leírása és tökéletes megjelenítése egy egészségügyi szempontokból is rendkívül fontos témának, az elhízásnak. Néhány érdekes adat:

• Az amerikaiak évente 110 milliárd dollárt költenek gyorskajákra
• 67%-uk túlsúlyos
• Egy amerikai átlagosan 3767 kalóriát fogyaszt el naponta
• Egy kínai 2954-et
• 10-ből csak 3-an mozognak eleget
• A gyerekek 25%-a naponta 4 óránál is többet ül a televízió előtt
• Naponta átlagosan 1850 kalóriát égetnek el (1900-zal kevesebbet, mint kellene)
• Naponta 25 millió dollár megy el egészségtelen élelmiszerek reklámozására
• Elhízással kapcsolatos egészségügyi kiadások: 37 millárd dollár

A radiológiai képalkotás áll a legnagyobb mértékű fejlődés előtt az összes orvosi szakterületet tekintve és hétről hétre jelennek meg újítások. Az Iowa Állami Egyetem kutatói olyan szoftvert (BodyViz) fejlesztettek, mely a mágneses rezonancia felvételekből 3 dimenziós, könnyen vizualizálható testet készít. Ez pedig mintegy bebarangolható egy XBOX kontroller segítségével, mintha egy számítógépes játékban lennénk. Csak ebben az esetben bizony a pontosabb diagnózis, az apró elváltozások felfedezése vagy a műtét aprólékos megtervezése a tét. Egyetlen hátrány az ára: 4995$.

Ma 19:00-tól előadást fogok tartani Web 2.0 és a személyre szabott orvoslás címmel a Science Café rendezvénysorozat keretein belül Debrecenben az Új Inkognitó Kávézóban (4029, Debrecen Eötvös utca 11). A részvétel természetesen ingyenes.

Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség és a Debreceni Egyetem Tudás és Technológia Transzfer Iroda ismeretterjesztő előadássorozatot szervez Science Café néven.

A Science Café célja, hogy kötetlen stílusban mutassuk be régió a kutatóinak, oktatóinak tudományos tevékenységét. A rendezvénysorozat elsősorban a tudományok iránt érdeklődő egyetemistákat és főiskolásokat célozza meg, de örömmel látjuk a tudásvágyó középiskolásokat is.

Idén két alkalommal kerül megrendezésre a Science Café, melynek az Új Inkognitó Kávézó (4029, Debrecen Eötvös utca 11) ad otthont.

 

Időpont: 2009. november 23-án (hétfő) 19:00

Előadás: Meskó Bertalan: WEB 2.0 és a személyre szabott orvoslás

 

Időpont: 2009. december 14-én (hétfő) 19:00

Előadás: Braun Mihály: " Tényleg olyan színűek a virágok, mint amilyennek látjuk?"