MedIQ

Húsz évvel ezelőtt azt éreztem magamon, hogy életmódváltásra van szükségem. Célom egészségügyi állapotom hosszú távú javítása volt. Mivel adatfüggő vagyok, egy egyszerű Excel-táblázat segítségével rendszereztem az élettani adataimat, és a kitűzött cél felé megtett lépéseket. 

Az életmódváltás egy papírlappal kezdődik

Elkötelezett híve vagyok az egészségügyi adatok mérésének. Az előző cikkeimben már beszámoltam arról, hogyan követem nyomon alvási szokásaimat és a stressz-szintemet, valamint szót ejtettem arról is, hogyan élhetünk egészségesebben a technológia segítségével. Ha azt feltételezitek, hogy akkor kezdtem el mérni az élettani adataimat, amikor az erre alkalmas eszközök megjelentek a piacon, csalódást kell okoznom. A viselhető és egyéb mérőeszközök az utóbbi pár évben kezdtek térhódításba, azonban én már 1997 óra számszerűsítem az egészségemet. Annak idején nem forradalmi technológiai vívmányokkal kezdtem bele, hanem egyszerűen tollal és papírral.

Egytől tízig terjedő skálán pontozni kezdtem a mentális, fizikai és érzelmi egészségemet, majd ráneveltem magam arra, hogy ezt minden egyes nap megtegyem. Ez a módszer rettentő fontos összefüggésekre világított rá életmódommal kapcsolatban. Például ha az egyik nap testmozgást végeztem, másnap a mentális fókuszom sokkal élesebb lett, és amikor jobban tudtam koncentrálni, az érzelmi egészségem hosszú távú javulást mutatott. Ez amilyen egyszerű, olyan nagyszerű.

 1_25.jpg

Segíts magadon, a viselhető eszköz megsegít

Amikor kitört a szenzorok forradalma, rögtön azt gondoltam, hogy a viselhető eszközök és a kapcsolódó alkalmazások végre segíteni fognak az életmódomra irányuló döntések meghozatalában. Ez azonban sajnos nem így alakult – bár néhány szenzor valóban kiváló, az alkalmazások sehol sincsenek ahhoz képest, amit elvárnék tőlük. Nem motiválnak az életmódom megváltoztatásában, az továbbra is az én feladatom marad. Léteznek ugyan appok, amelyek kizökkentenek a régi kerékvágásból, de nekem személyre szabott megoldások kellenek.

Több év után végre beláttam, hogy nem tudjuk megváltoztatni az életmódunkat csupán viselhető eszközökre hagyatkozva. Egyszerűbb, olcsóbb és egyéni megoldásokra van szükség. Így végül a Google Dokumentumok Excel-táblázataihoz fordultam, és 2016 első napján létrehoztam egy rendszert, amely segít finomhangolni az életmódomon eszközölni kívánt változtatásokat. Mindenekelőtt kitűztem a céljaimat: többet szeretnék mozogni, nyomtatott könyveket olvasni, meditálni, és meg akarok tanulni spanyolul. A mentális és érzelmi egészségem állapotával, valamint az előadói tevékenységemmel kapcsolatos adatokat szintén elkezdtem ezekben a táblázatokban vezetni.

Mivel hiszek abban, hogy ez a módszer képes mindenkit motiválni arra, hogy hosszan tartó, valódi változást érjenek el az életükben, az alábbiakban bemutatom a saját rendszeremet, amelyet igény szerint saját céljaitokhoz, életetekhez és személyiségetekhez igazíthattok.

Céljaim és eredményeim

1) Fizikai aktivitás

Ahhoz, hogy megfelelően tudjak koncentrálni a kognitív feladataimra, közel mindennap testmozgást kell végeznem. Emellett az is fontos szempont, hogy készen szeretnék állni arra az esetre, ha lehetőségem adódna az űrutazásra. Ehhez kiváló formába kellene hoznom magam, és ettől bármelyik adott pillanatban két-három heti munkára akarok lenni.

Csak a közepesen vagy nagyon intenzív fizikai aktivitást mérem. Ilyen például a foci, a futás, az otthoni TRX-edzések, felülések és fekvőtámaszok, a pingpong, a squash, a golf és a személyi edző felügyelete mellett végzett edzőtermi tréning. Minden tevékenységet percben mérek, a napi célom pedig 30 perc. A lenti grafikonon egyértelműen látható, hogy az izomgyulladás hetekre meghiúsította az edzéstervemet. Emellett az is látszik, hogy amikor heti kétszer személyi edző segítségével mozogtam, életem legjobb formájába kerültem.

Eredmény: 31,5 perc naponta!

1_2.png

2) Spanyol

A nyelvtanulást a Duolingóval teljesített leckék számával mérem. A spanyol tantervet kétszer is befejeztem, jelenleg 16 000 XP felett járok.

A cél napi két lecke teljesítése volt, a végeredmény pedig 3,1 lett. Mivel a Duolingo nem biztosít további lehetőségeket, és elképesztő élvezettel kétszer is végigcsináltam a spanyol tanfolyamot, 2017-ben egyszerre három nyelven kezdtem el tanulni.

2_7.png

3) Olvasás

Itt a megszakítások nélküli olvasással töltött perceket számolom, és csak a nyomtatott könyveket veszem figyelembe. Az olvasás persze nem a mennyiségről, hanem inkább a minőségről szól, én azonban akkora kocka vagyok, hogy a számszerűsíthető adatokból több inspirációt merítek. A cél napi húsz perc volt, a végeredmény pedig 18 lett. A grafikonon egyértelműen látszik, hogy akkor sikerült a legtöbb percet megszakítások nélküli olvasással töltenem, amikor repülőkre vártam, vagy éppen a beszállás zajlott.

A módszerem segítségével több lenyűgöző könyvet is sikerült elolvasnom. Philip E. Tetlock Superforecasting: The Art and Science of Prediction című könyve bemutatta, hogy a különböző területek szakértői milyen módszerekkel próbálnak a jövőbe látni. Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid története című könyvének segítségével elmélyítettem ismereteimet az emberi faj születésével és evolúciójával kapcsolatban. Ez az írás Barack Obama, Bill Gates és Mark Zuckerberg nyári olvasólistáján is szerepelt.

Mivel hatalmas sci-fi rajongó vagyok, egyszerűen muszáj volt elolvasnom Kip Thorne Az Interstellar és a tudomány című művét. A szerző tudományos tanácsadóként dolgozott a Csillagok között (Interstellar) című filmen, ami szerintem az egyik legmenőbb munka a világon. Ezek mellett belevetettem magam Dave Eggers utópisztikus regényébe, A Körbe. Le sem tudtam tenni, mindenkinek ajánlom, aki szeret a digitális környezetről és a jövőről gondolkodni. Végül, de nem utolsósorban megemlíteném az idei abszolút kedvencemet, Nathan Shedroff és Christopher Noessel Making It So című könyvét a sci-fi felhasználásáról a dizájnban.

3_3.png

4) Testtömeg

A változást kilogrammokban mérem. A Fitbit okosmérlegem ugyan szintén nyomon követi a testtömegem ingadozását, szerettem volna az eredményeket többi célom kontextusában is látni. A célom azt volt, hogy 83 kg alatt maradjak, a végeredmény pedig 82,7 kg lett. Gimiben is ennyit nyomtam. Az izomgyulladás negatív hatásai a súlyomon is megmutatkoznak, de az is látszik, hogy mikor kezdtem heti két-három alkalommal személyi edzővel tréningezni.

4_1.png

5) Mentális egészség

Számomra a mentális egészség azt jelenti, hogy magas szintű kognitív képességek segítségével komplex problémákat tudok megoldani, jól tudok koncentrálni, és szükség esetén alternatív megoldásokat tudok kitalálni a gondokra. Más szóval képes vagyok rugalmasan gondolkodni. Ezt szubjektív pontrendszerrel mérem, amelyet 1997 óta mindennap használok, így van benne némi tapasztalatom, és egyértelműen tudok osztályozni. Ami az értékelést illeti, tízest kapott az a nap, amikor megvédtem a doktorimat, ötössel pedig azokat a kellemes, pihentető napokat jelölöm, amikor olvasgatok, és nem dolgozom keményen.

A cél 7 volt, az éves átlag pedig 7,3 lett.

5.png

6) Érzelmi egészség

Az érzelmi egészség számomra az általános jóllétet és a stressz-szintet foglalja magában. Ideális esetben akkor beszélhetünk megfelelő érzelmi egészségről, ha az általános jóllét szintje magas, a stresszé pedig alacsony. Ennek mérésére egy, a mentális egészségemet pontozó rendszerhez hasonló, szubjektív módszert dolgoztam ki. Itt a tízes életem legboldogabb pontját jelöli, az egyes pedig az igazán borzalmas időszakokat.

A cél 7 volt, az éves átlag pedig 7,1 lett.

6_1.png

7) Meditáció

Itt a megszakítások nélküli meditációval töltött percek számát mérem. A meditációban a zseniális Headspace alkalmazás segít, de kipróbáltam a Muse-t és a PIP-et is. A teljesítményfókuszú pszichológussal folytatott munkának köszönhetően felfedeztem az éber figyelemmel kapcsolatos problémáimat, és megtaláltam a módját annak, hogy nyugodtabb módon érjem el céljaimat. A szakértő meggyőzött arról is, hogy minden nap álljak meg egy kicsit, és gondoljam át a történteket, ne csak rohanjak előre.

A cél 5 volt, az eredmény azonban csak 1. Ezen a téren egyértelműen megbuktam. 2017-ben megpróbálok majd jobban koncentrálni az éber figyelemre, és többet gondolkodni az életről, megszakítások nélkül. Ebben fejlődnöm kell, az azonban rendkívül motiválni fog idén, hogy tisztán látom, mennyire kevés időt szántam a napi rohanásban arra, hogy megálljak egy pillanatra.

7.png

8) Előadások

Az előadási szezonjaim hosszúak, és fejleszteni szerettem volna a képességeimet annak érdekében, hogy egyre jobb beszédeket tarthassak – ezért elkezdtem mérni, hogy mennyi időt töltök mindezzel. A brutális és nehéz előadói időszakok a gyakorlatban azt jelentik, hogy tavaly több, mint 50 beszédet tartottam, ami rengeteg utazást és nagyon sok új prezentáció készítését jelenti.

A cél napi 5 erre szánt perc volt, a végeredmény pedig 11 lett. Olyankor is gyakoroltam, amikor már csak pár nap volt hátra az adott előadásig, aminek köszönhetően könnyebben tudtam finomhangolni az üzenetemet, a hangnemet és a hatást, amelyet közönségem életére szerettem volna gyakorolni.

8_1.png

Meggyőződésem, hogy csak akkor tudjuk jobbra fordítani az életünket, ha jól ismerjük önmagunkat, ugyanis így felerősíthetjük a pozitív szokásokat és tulajdonságokat, illetve minimalizálhatjuk a negatívokat.

Én például tisztában vagyok azzal, hogy engem az adatok mérése motivál – néhány alkalommal azért futottam öt perccel többet, hogy javítsak az átlagomon. Az adatok segítségével pedig átlátom, hogyan teljesítek hosszú távon. Tehát két előnyöm is származik a fenti módszerből.

Persze azt is tudom, hogy mindez eleinte nagyon ijesztőnek tűnik, és meg vagy róla győződve, hogy képtelen leszel minden adatot megfelelő fegyelemmel, elég körültekintően rögzíteni. De higgy nekem, amint túlesel a kezdeti nehézségeken, teljesen hozzászoksz a rendszerhez, és némi idő után már csalni sem fogsz, mert rájössz, hogy az teljesen elrontja az egész módszer működését. Volt rá példa, hogy azért változtattam meg valamely szokásomat, mert fontos volt számomra az átlagom, és a magas pontszám elérése. Ettől biztos nagyon kockának tűnök, de igazából ez egy racionális hozzáállás. Ha valamibe elég időt és energiát fektetsz, csak nem akarod tönkretenni!

Elismerem, hogy nem létezik tökéletes rendszer, és ez alól az enyém sem kivétel – a mai napig kénytelen vagyok „karbantartani”, valamint többször kellett igazítanom rajta. Ha azonban szeretnéd saját igényeidre szabni a módszeremet, máris lépéselőnyben vagy, hiszen nem a semmiből kell elkezdened – a rendszert a kedved szerint alakíthatod, az én céljaimat pedig helyettesítheted a sajátjaiddal.

Nem létezik ennél egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb módszer.

Ha változtatni akarsz az életmódodon, vagy csak meg szeretnéd tudni, hogy van-e vele valami baj, ne kezdj rögtön kütyüket vásárolni, hanem próbáld ki inkább ezt a módszert. Garantálom, hogy számtalan újdonságot tudsz meg magadról. Ha bármilyen kérdésed van, tudod, hogy érhetsz el.

Alább olvasható a kanadai szenátus szociális ügyekkel, tudománnyal és technológiával foglalkozó állandó bizottságának tartott beszédem szerkesztett változata. Ajánlom minden olyan parlament és kormányzat figyelmébe, amelyek célkitűzései között szerepel az egészségügy megreformálása a technológia segítségével. Remélem, hogy egyre több szabályozó hatóság figyel majd fel a változás szelére.

Tisztelt elnök úr és tisztelt bizottsági tagok! Megtiszteltetés számomra, hogy orvosi jövőkutatóként megoszthatom Önökkel az automatizálás egészségügyre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásom eredményeit.

1_24.jpg

Meggyőződésem, hogy az automatizálás, a mesterséges intelligencia (MI), robotika, valamint a 3D-nyomtatás kiaknázása létfontosságú a fenntartható egészségügy megalkotásában.

Az egészségügy a világ minden táján fenntarthatatlan. A betegeket késői szakaszban diagnosztizáljuk, a modern kezelések ára egyre csak növekszik, és az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint körülbelül 4,3 millió egészségügyi szakember hiányzik a piacról.

Hippokratész óta, az elmúlt kétezer év folyamán az orvoslással kapcsolatos információk, technológiák, tapasztalatok és tudás csak az orvostudomány úgynevezett elefántcsonttornyában lévők számára volt elérhető. Az életmentés és életminőség-javítás művészetének aktív űzése helyett azonban a modern orvosok legtöbb idejüket olyan feladatok végzésével töltik, amelyeket automatizálni lehetne. A jelenlegi helyzetben ezek az orvosok nem tudnak kellő időt fordítani olyan problémákra, amelyek megoldása a szakképzett emberi elme kreativitását és ítélőképességét kívánja.

A XXI. században új technológiák, okostelefonok és a közösségi média egyvelegével létrejött az úgynevezett „digitális egészségügy” kifejezés, amely alapjaiban megrengeti a status quót. Minden egészségügyi kutatás, adat és technológia csupán egy karnyújtásnyira van a betegektől, akik aktívan részt kívánnak venni saját kezelésükben. Az orvos-beteg kapcsolat egyenrangú partnerek közti együttműködéssé válik, így az orvosok figyelme, empátiája és kreativitása egyre nagyobb szerepet kap.

Az ebből származó előnyök egyértelműek. A diszruptív technológiák segítségével megtámogatott orvos-beteg együttműködés fókuszváltáshoz vezet: a tünetek kezeléséről a megelőzésre kerül a hangsúly, ez pedig hatékonyabbá, olcsóbbá és elérhetőbbé teszi az egészségügyet. Ha az orvosok és a betegek időben felismerik az egészségproblémákat, az ellátás költségei és az orvosokra nehezedő szükségtelen nyomás egyaránt csökken. A betegségek megelőzése mindig olcsóbb azok kezelésénél.

Hogy mindez valósággá váljon, az egészségügy automatizálása elkerülhetetlen.

2_14.jpg

Az MI, a 3D-nyomtatás és a robotika mind komoly szerepet játszik majd az egészségügyi szolgáltatások strukturális megreformálásában.

Az MI-ben rejlő lehetőségek bemutatása érdekében az IBM Watson projektje létrehozott egy onkológusoknak szánt programot. A program percek alatt átfésül több millió kutatást, megtalálja a legmegfelelőbbeket az adott problémára, és felkínálja a bizonyítékokon alapuló kezelési lehetőségeket a klinikusoknak.

Az MI másik ígéretes felhasználási területe a gyógyszerfejlesztés felgyorsítása. A gyógyszerfejlesztés hagyományos, klinikai vizsgálatokkal egybekötött, próbálgatáson alapuló módszere néha több, mint egy évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerülhet. Az Atomwise nevű cég MI technológiájának segítségével két olyan gyógyszert fedezett fel, amelyek komoly mértékben csökkentik az Ebola fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt.

A robotika szintén nagy szerepet játszik az egészségügy automatizálásában, valamint csökkenti az egészségügyi dolgozókra nehezedő terheket, akik így több figyelmet fordíthatnak a betegekre. Még 2017-ben is rengetegen élnek olyan területeken, ahol az általános sürgősségi ellátás nem elérhető. Az InTouch Health segítségével ezek a betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófa és égési sérülések jelentkezése esetén távegészségügyi robotok segítségével. Az automatizált orvosi drónok pedig vészhelyzet esetén gyógyszereket és felszerelést tudnak szállítani olyankor is, amikor az útviszonyok lehetetlenné teszik mindezt a mentőautók számára.

A kórházi fertőzések a vezető halálokok között vannak. A texasi Xenex nevű vállalat olyan egyedülálló robotot fejlesztett, amely UV-fény segítségével képes percek alatt fertőtleníteni egy egészségügyi intézmény bármely helyiségét. Az eljárás 70%-kal csökkenti a kórházi fertőzések előfordulását.

Ami a 3D-nyomtatást illeti, az Organovo bejelentése szerint az általuk gyártott 3D-nyomtatott máj több, mint 40 napig képes ellátni a szerv feladatait. Az ipar szakértőinek előjelzései szerint egy évtizeden belül képesek leszünk olyan szilárd szerveket nyomtatni, mint például a máj, a bőr és a vese. Emberek százezrei várnak világszerte szervdonorra, ez a technológia pedig megváltoztathatja az életüket.

2016-ban az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet jóváhagyta egy 3D-nyomtatással készült epilepszia-gyógyszer gyártását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják, amely így gyorsabban oldódik, mint egy átlagos tabletta. Ez a technológia elhozhatja a személyre szabott orvoslás korát – a 3D-nyomtatott élelmiszerek és orvosságok végre az egyes emberek konkrét molekuláris struktúrájának és egészségügyi állapotának figyelembevételével készülhetnek.

Azonban ezek a technológiai trendek nem befolyásolhatják a betegek életét, ha a kormány szerepe nem változik.

A technológia önmagában nem megoldás. Egyetlen hordozható mérőeszköz, orvosi robot vagy MI sem képes minket egészségesebb életre bírni. Csak mi magunk vagyunk képesek változatni az életmódunkon – a hasznos technológiák segítségével. Az automatizálás olyan támogatást nyújt, amelyre égető szükségünk van, mind a betegek, mind pedig az orvosok szempontjából. A megfelelő szabályozások pedig elősegíthetik a bevezetését.

2017-ben több millió brit beteg jut majd ingyenes készülékekhez és alkalmazásokhoz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat közreműködésével. Ezek többek között a diabétesz és szívbetegség kezelésének támogatására szolgálnak. Mindemellett a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat arra biztatja az egészségügyi szakembereket, hogy ismerjék meg és használják ki az egyre jobb technológiai lehetőségeket, mind az egészségtudat elősegítése, mind pedig a kezelési költségek csökkentése érdekében.

Összegzésként tehát az automatizálás segítségével olyan egészségügyi ökoszisztémát hozhatunk létre, amelyben:

  • Kihasználhatjuk az orvosok elméjében rejlő lehetőségeket ahelyett, hogy repetitív feladatokra kényszerítenénk őket. Megtaníthatjuk az orvosokat arra, hogyan használják a technológiát úgy, hogy az emberközpontú szemlélet és a nehéz döntések meghozatala továbbra is központi szerepet játsszon a munkájukban. Az automatizálás segítségével megelőzhetnek, előre láthatnak, és kezelhetnek betegségeket oly módon, ahogy eddig még sohasem.
  • A betegek számára lehetővé tehetjük, hogy proaktívan vigyázzanak egészségükre, és felelősségteljesen cselekedjenek betegség esetén. A digitális egészségügyi mérőszerkezetek és megoldások előretörésével most elképesztő lendület áll rendelkezésünkre, hogy megfelelő adatokkal lássuk el a pácienseket.
  • Lehetővé tehetjük a technológiai innovációkkal foglalkozó startupok számára, hogy gyorsított tempóban haladhassanak át az engedélyeztetésen – máskülönben a betegek maguk vágnak majd utat az egészségügyi megoldások dzsungelében.

Meggyőződésem, hogy az olyan kormányok, amelyek üdvözölik az egészségügyi innovációkat, és nyitottak a tudatos betegek nevelésére, képesek lesznek hatékonyan irányítani a status quo változását. A kulcs az automatizálás bevezetése oly módon, hogy végre az orvosok és a betegek együttműködése, valamint az emberközpontú szemlélet legyen az egészségügy alapköve. Ha mindez sikerül, a betegek és gondozóik végre oda tudnak figyelni egymásra.

Köszönöm a figyelmet!

A technológia fejlődése akár tudatosabb élelmiszerfogyasztási szokások kialakulásához is vezethet. Az innovációknak köszönhetően jobban megérthetjük, hogy miből állnak az ételeink, mit célszerű fogyasztani és hogyan, sőt, az élelmiszeripar határait is tovább feszegethetjük. Vessünk hát egy pillantást ételeink jövőjére.

Magától értetődő, hogy az élelmiszerek és a táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszanak életünkben. Az evés a Maslow-szükséglethierarchia legalján helyezkedik el, azaz elengedhetetlen a túléléshez. Emellett az emberiség kreativitását is kiválóan szemlélteti: ételeink világszerte rendkívüli sokféleségről adnak tanúbizonyságot összetevők, külalak és íz tekintetében – a grönlandi kiviaktól kezdve (fókabőrbe töltött kistestű madarakból álló különlegesség, amelyet egy kő alá rejtve fermentálnak) a molekuláris gasztronómiai módszerekkel gömbösített borsólén át a világ legjobb éttermének minősített Osteria Francescanában felszolgált, kézzel aprított húsból álló olasz raguval kiegészített tagliatelle tésztáig.

1_23.jpg

Létfontosságú szükségletből társasági esemény

Az is köztudott, hogy az étkezés fontos szociális eseményként is szolgál – minden társadalomban és embercsoportban sajátos kultúra és ceremónia fűződik hozzá. A táplálékszerzés és az evés a kőkorszak óta mindennapos tevékenységünk: a férfiak csapatokba verődve mamutokra vadásztak, a nők pedig ehető bogyókat gyűjtöttek, dolguk végeztével pedig közösen lakmároztak a zsákmányból. Ez a szokásunk alapjában véve cseppet sem változott. A tűzhely évezredeken keresztül központi szerepet játszott minden háztartásban. A családtagok összegyűltek a konyhában, és elbeszélgettek egymással egy tál étel felett. Az evés összehozza az embereket, remek kiindulópontja a társalgásoknak, és a különböző vagy azonos ízlésű emberek kapcsolatára is hatással van.

A XX. és XXI. századi technológia radikális fejlődése, az innovációk és a társadalmi változások ételeinkre és táplálkozási szokásainkra is rányomták a bélyegüket. Ma már gyorséttermekbe is betérhetünk egy falatra, de dönthetünk az egészséges étrend fenntartása mellett is. Az ételallergiák szintén igen elterjedtek, és egyesek igyekeznek odafigyelni az összetevőkre főzés közben, mások azonban össze-vissza esznek, vagy éppen étkezési rendellenességekben szenvednek. A fejlett országok népbetegsége az elhízás lett, míg a fejlődő régiókat tömeges éhezés jellemzi. Élelmiszereinket pedig tömegtermelési folyamatokkal állítjuk elő, de a kisebb helyi termelők is komoly szerepet játszanak a piacon. Az imént említett tényezők sokasága is mutatja, hogy mennyire összetett területről van szó – a kérdés az, hogy vannak-e jól elkülöníthető trendek ebben a látszólagos zűrzavarban. Hogy nézne ki az élelmiszerek és a táplálkozás jövője a gyakorlatban? El tudjuk egyáltalán képzelni, hogy mit és hogyan fogunk enni húsz év múlva?

Megfigyeléseim szerint étkezési szokásainkat legalább öt égető probléma érinti. A jelenlegi trendek alapján azonban a technológiai újítások megoldást kínálhatnak rájuk.

1) Nem tudjuk pontosan, mi is kerül a tányérunkra

Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy teljesen tájékozatlanok vagyunk a szupermarketekben vásárolt élelmiszerek vagy az éttermekben felszolgált ételek összetevőivel kapcsolatban. Hol termett a padlizsán és hol nevelték a csirkét, amelyet ebédre elfogyasztottunk? Milyen körülmények között készült a vacsoránkat kísérő bor? Jóllehet az összetevők legtöbb megvásárolt termék csomagolásán fel vannak tüntetve, általában fogalmunk sincs az élelmiszerek pontos származási helyéről, termesztési/tenyésztési körülményeiről és a bennük található anyagokról. Mindezek mellett azzal a ténnyel is szembesülnünk kell, hogy egyre többen élünk városi környezetben, így rendkívül kicsi az esély arra, hogy saját magunk fogjuk termeszteni a zöldségeinket, illetve nevelni a csirkéinket – még úgy is, hogy a városi kertészkedés egyre elterjedtebb, hiszen ezzel csak élelmiszerszükségletünk töredékét tudjuk kielégíteni.

Nagyon ijesztő, hogy nem tudjuk, egészséges, vagy egyáltalán emészthető-e az, amit fogyasztunk. Még borúsabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az európai statisztikákból kiindulva a világon körülbelül 220-250 millió ember szenvedhet ételallergiában. Az Egyesült Államokban minden harmadik ember küzd élelmiszerallergiával, illetve követ módosított étrendet egy családtag allergiája miatt. A gyermekek körülbelül öt százalékának van klinikailag igazolt ételallergiája. A tinédzsereknél és a felnőtteknél ez az arány négy százalék.

3_16.jpg

A megoldás: ételszkennerek

Tájékozatlanságunkon a fogások összetevőinek összeírásával, valamint a potenciális allergénjeinek és toxinjainak a naplózásával segíthetünk. Itt nemcsak az étek fajtája, hanem a tányérunkon lévő étel és annak pontos mennyisége is számít. Ezt a módszert számos cég próbálja leegyszerűsíteni.

Az ételszkennerek képesek tájékoztatást nyújtani arról, hogy hány gramm cukor van a gyümölcsökben vagy hány százalék alkoholt tartalmaznak az italok. A kanadai TellSpec jelenleg egy kézi szkenner kifejlesztésén dolgozik, amely tájékoztatja a felhasználót a vizsgált étel hozzávalóiról és tápanyagtartalmáról.

4_15.jpg

Az izraeli fejlesztésű SCiO TellSpec technológiájához hasonlóan működik, de az élelmiszerek mellett gyógyszerek és növények molekuláris összetevőit is képes vizsgálni. Az eszköz megvilágít egy tárgyat, az optikai szenzorai érzékelik a visszavert fényt, a készülék pedig mindezt kielemzi egy algoritmussal, majd összeveti egy felhőalapú adatbázissal, amely folyamatosan frissül. A harmadik, Penguin Sensor névre hallgató kütyü kimutatja, hogy található-e veszélyes toxin az élelmiszerekben, így segít a növényvédő szereket vagy antibiotikumokat tartalmazó ételek elkerülésében. A fejlesztéséért felelős startup cég többek között kisgyermekes családoknak, óvodáknak, iskolai menzáknak és idősotthonoknak ajánlja az eszközt. Biztos vagyok benne, hogy minden szülő nyugodtabban vinné a gyermekeit olyan iskolába, ahogy garantáltan egészségesen étkezhet – még akkor is, ha a tanulás nem hozza kimondottan lázba a lurkót.

Végezetül pedig hadd mutassam be a Nima gluténszenzort, amely 2015-ben a Time magazin lapjain is szerepelt az év 25 legjobb találmányainak egyikeként. A szenzor maga egy hordozható, tetszetős formatervezésű mérőeszköz, amely két perc alatt megállapítja, hogy a biztosított élelmiszerminta tartalmaz-e glutént. A gyártó más allergénekre – például a mogyoróra és a tejtermékekre – is tervezi kiterjeszteni a technológiát.

Noha a technológia rendkívül ígéretes, a fejlesztése még gyerekcipőben jár. Két komoly probléma merül fel. Az első a méret – egy olyan ételszkenner, amely nem fér el a kezünkben, nehezen terjedne el. Ezt a jelenlegi technológiával csak úgy érhetjük el, ha a tervezőmérnökök komoly áldozatokat hoznak az érzékenység és a pontosság terén, hogy a készülék kezelhető méretet öltsön. A másik probléma az algoritmus. A SCiO adatokat küld a felhőbe, amely további számításokat küld vissza a szerkezetnek. Az algoritmus egyszerűsítése miatt azonban a felhasználóknak meg kell adniuk, hogy mit szkennelnek – például szilárd élelmiszert, folyadékot vagy zöldséget.

2) Nem tudjuk pontosan, mit is kellene ennünk

Bár az ételszkennerek megmutatják, hogy mi van a tányérunkon, nem megyünk velük sokra, ha nem tudjuk, hogyan kellene táplálkoznunk. Ezt nehéz eldönteni, mivel a tudósok az egyik nap azt állítják, hogy az állati eredetű tejek fogyasztása egészségtelen, másnap pedig ennek szöges ellentétét hirdetik. Az egyik étrend tiltja a szénhidrátokat, egy másik szerint viszont minden tápanyagra szükséged van. Nem is csoda, hogy sokan összezavarodnak, és frusztráltan állnak az étkezéshez. Az ellentmondások tömkelege az úgynevezett intuitív táplálkozás térnyerését is megmagyarázza. Ez a megközelítés szerint oda kell figyelnünk a szervezetünkre és annak szükségleteire, azaz akkor együnk, amikor megéheztünk, méghozzá addig, amíg jól nem lakunk. Pofonegyszerű, nemde? Ha azonban részletesebb és tudományosabb válaszokat keresel tested szükségleteire, ismerkedj meg közelebbről a táplálkozásgenomikával.

A megoldás: táplálkozásgenomika

Ez egy vadonatúj szakterület, amely a genetika és a táplálkozástudomány ötvözetéből született. Az alapgondolat mögötte az, hogy a genomunk értékes információkat rejt a szervezetünk szükségleteiről, az adatok feltérképezésével és kiaknázásával pedig hosszú és egészséges életet élhetünk. A DNS-szekvenálást követően (amelyre már otthon is lehetőség van) egy okos alkalmazás tájékoztatást tudna adni arról, hogy mit kellene ennünk, és mit célszerű mindenáron elkerülnünk. Mivel genetikai értelemben véve minden ember különböző, a legoptimálisabb megoldás az lenne, ha személyre szabott étrendet követnénk. Nekem már meg is van a teljes genomszekvenciám egy otthon tárolt fájl képében, és az derült ki belőle, hogy érzékeny vagyok a koffeinre, illetve gyorsabban bontom le az alkoholt, mint a legtöbb ember (ez nem csoda, elvégre magyar vagyok).

A nutrigenomika azt vizsgálja, hogy az étkezés hogyan befolyásolja a metabolizmusunkat, illetve mit tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki a táplálkozásból – egyénre szabottan. Ha az okostelefonunk a DNS-ünkhöz igazítottan javasol nekünk egy bizonyos fajta húst vagy sajtot, jobban élvezhetjük a fogást, és hosszú távon jobban gondját viselhetjük a testünknek. Ilyen adatok alapján ugyanis a szkenner vagy az alkalmazás megmondhatja, mit ne vegyünk a boltban, illetve azt, hogy milyen ételek tehetnek minket produktívabbá, mitől alhatunk jobban, esetleg egyszerűen csak mitől érezhetjük magunkat egészségesebbnek. Jelenleg csak a vakszerencsében bízhatunk.

5_14.jpg

Kaliforniában már létezik is egy Habit nevű startup cég, amely pont a vakszerencsére hagyatkozást szeretné kiiktatni az életünkből. Ez az innovatív vállalat genetikai markereket használva azonosítaná be az ideális ételeket minden ügyfele számára, illetve házhoz is szállítaná azokat.  Ehhez csupán el kell küldenünk egy általuk biztosított készlettel levett vérmintát, el kell végeznünk az anyagcsere-vizsgálatukat, majd meg kell adnunk a testméreteinket (pl. magasság, súly, derékbőség) és az életmódunk főbb jellemzőit (pl. milyen gyakran végzünk testmozgást). A vállalat ezután kielemzi ezeket, és összeállít egy személyre szabott étrendet, amellyel a legtöbbet hozhatjuk ki a szervezetünkből.

3) Nem tudjuk pontosan, hogyan is kellene ennünk (mivel, mikor és milyen gyakran)

Élelmiszereink összetevőinek meghatározása és étrendünk összeállítása után a táplálkozási szokásainkat is érdemes felülvizsgálnunk. Szigorúan meg voltak határozva az étkezési idők kiskorodban – reggeli 7:30-kor, ebéd délben, vacsora este hétkor –, vagy csak bekaptál valamit, amikor és ahol megéheztél? Ehettél édességet a főétkezések előtt, vagy csak akkor, ha megetted a borsót, mint a jó gyerekek? Manapság lassan ízleled a fogásokat, vagy minden morzsát beporszívózol, mielőtt még valaki azt mondhatná, hogy „jó étvágyat”? Ritkán eszel sokat vagy gyakran eszel keveset? Tudod, hogy a fenti lehetőségek közül melyik az egészségesebb?

6_9.jpg

A megoldás: okosevőeszközök

Noha a technológia fejlődése önmagában véve nem elég étkezési szokásaink rendbetételéhez, néhány kiváló termék segíthet az egészséges táplálkozási rutin kialakításában. Vegyük például a Hapifork nevű okosvillát, amely lassabb evésre szoktat. A habzsolás emésztési gondokhoz és súlyproblémákhoz vezethet, a Hapifork azonban segít az étkezési szokások felmérésében, nyomon követésében és változtatásában. Az általa biztosított adatokat akár az internetre is feltölthetjük, hogy közelebbről szemmel tudjuk tartani a fejlődésünket.

Az okosevőeszközök a táplálkozást nehezítő betegségekkel rendelkezők számára is élvezetessé teszik az evést. Az időseknek és a kézremegésben szenvedő betegeknek minden étkezés maga a pokol, mivel egyszerűen képtelenek úgy a szájukhoz emelni az evőeszközüket, hogy rajta maradjon a falat. Így ugyanolyan korgó gyomorral állnak fel az asztaltól, mint amilyennel odaültek. Erre a problémára a Liftware stabilizáló nyél jelentheti a megoldást. Ez az okoseszköz akár 70 százalékkal képes ellensúlyozni a kéz remegését. A nyélhez egy-egy kanál és villa is jár, így a betegeknek nem kell lemondaniuk a változatos étkezésről.

Evezzünk más vizekre: ha nem szereted a műanyag tányérokat és evőeszközöket, mert feleslegesen fordítunk rengeteg természeti erőforrást az előállításukra, minden bizonnyal örülni fogsz annak, hogy már megtettük a lépéseket a lecserélésük felé. Az egyesült államokbeli Loliware tavaly tavasszal forgalomba hozta a „jövő poharát”, amely ehető és biológiai úton lebomló anyagból áll. Ez a kezdeményezés forradalmasíthatja az eldobható evőeszközök piacát. A tetszetős színekben pompázó poharak tengeri algából, természetes édesítőszerekből, illetve gyümölcsökből és zöldségekből kivont ízesítőkből és színezékekből tevődnek össze.

4) Több iparág is foglalkozhatna élelmiszerek előállításával

Az utóbbi időben egyre inkább feszegetjük az élelmiszer-termelés határait, és a főzés is lassan interdiszciplináris tudománnyá válik. A legismertebb példa erre a molekuláris gasztronómia, amely a kémia, a fizika és az élelmiszer-előállítás módszereit alkalmazza. Az ezzel kísérletező éttermekben igazán fura ételekkel és italokkal találkozhatunk – az átlátszó raviolitól kezdve a szilárd koktélokon át az zselésített likőrökig.

Az élelmiszertermelés ezenfelül a mérnöki újításokkal is ötvözhető. A jövőben akár ki is nyomtathatjuk ételeinket otthonunk kényelmében. A 3D-nyomtatók technológiai alternatívát kínálhatnak mindennapi betevőnk el(ő)készítésére.

7_8.jpg

A Foodini projektet például hatalmas érdeklődést övezte, amikor először cikkeztek a hírportálok az otthoni ételnyomtatásról. A Natural Machines társalapítója és marketingigazgatója, Lynette Kucsma azt nyilatkozta nekem, hogy nem a mesterséges ételek előállítására koncentrálnak, hanem a friss összetevőkből nyomtatott fogásokra. A Kickstarteren 2015-ben debütált Bocusini ezzel szemben a cukorból és marcipánból álló figurák és formák precíziós nyomtatására szolgál. Az egyszerű (de nagyszerű) 3D-nyomtató marcipán-, csokoládé- és vajkaramella-patronokkal, illetve egy felhevített nyomófej segítségével állítja elő a desszerteket. A német ötletgazdák 2016-ban piacra is dobták találmányukat, és terveik szerint lehetővé fogják tenni, hogy a felhasználók némi bütykölés árán bármilyen formát kinyomtathassanak.

Nem feledkezhetünk meg a Biozoon nyomtatójáról sem, amely az ínyencfogások külalakjával ruházza fel a pürésített ételeket, sem pedig a ZMorph és a ChocEdge nevű eszközökről, amelyekkel a felhasználók csokoládékreálmányokon élhetik ki kreativitásukat. Sőt, 2013-ban a NASA is kinyomtatott egy vékony tésztájú, 70 másodperc alatt ropogósra süthető pizzát egyfajta megvalósíthatósági példa gyanánt. Pizzán kívül azonban bármilyen ételt képesek előállítani, amelyet csak le tudnak modellezni a szoftverük segítségével.

8_5.jpg

5) A világ egyik fele elhízott, a másik pedig éhezik

Ez bolygónk egyik legabszurdabb jelensége, de tökéletesen szemlélteti az élelmezés tudathasadásos jellegét.

Világszerte a felnőttek körülbelül 35%-a túlsúlyos, és félmilliárd közülük elhízott (legalább 30-as testtömegindexszel). A Világélelmezése Program azonban az éhezésről is tudna elszomorító statisztikákat mutatni. A világon mintegy 805 millió ember nem jut elég táplálékhoz. Átszámítva ez kilencből egy embert jelent. A legsúlyosabban érintett régió a Szubszaharai Afrika. Itt a hiányos táplálkozás az öt éven aluli gyermekek közel felével végez. Világviszonylatban pedig körülbelül 66 millió iskoláskorú gyerek alultáplált. És még sorolhatnánk...

Az élelmezésbiztonság és -segélyezés más biztosítása más országok közreműködésével csökkenthetné alultáplált embertársaink számát. Noha az 1990-es években ez a szám az egymilliárdot is elérte, bőven van még hova fejlődnünk. A hagyományos megközelítésekkel nem sikerült kielégítő eredményeket elérnünk, ezért érdemes lenne a technológiához fordulnunk segítségért.

9_5.jpg

A kulturált jövő a tenyésztésre, és nem a mészárlásra alapul

Az elhízásra ugyan megoldást nyújthatnak az ételszkennerek, a táplálkozásgenomikai adatokra épülő étrendek és a testmozgás, az élelmiszerhiány teljesen más tészta.

Itt jön képbe a Cultured Beef Project nevű kezdeményezés, amely laboratóriumi körülmények között kísérletezik mesterséges hús előállításával. A kutatók marhalapockából kivont izomsejteket helyeznek egy Petri-csészébe, majd egy tápanyagkoktél segítségével izomszöveteket tenyésztenek belőlük. Néhány sejt segítségével akár több tonnányi húst is elő lehet állítani, azaz az egész világ élelmiszer-szükségletét ki tudnánk elégíteni ezzel a módszerrel.

2013-ban egy „lombikhúsból” készült hamburger ára 325 000 dollárra rúgott. 2016-ra ez a csillagászati összeg 50 dollár alá csökkent. A legnagyobb akadály azonban nem a technológiában, hanem az ízben rejlik – ez ugyanis teljesen eltér az általunk megszokottól, mivel a tenyésztett húsból hiányzik a vér, a zsír és a kötőszövetek. A kutatók azonban már rajta vannak az ügyön. Egy hasonló cég, a Modern Meadow is ezen a területen tevékenykedik, törekvéseiket pedig arra építik, hogy „kulturált jövő a tenyésztésre, és nem a mészárlásra alapul”.

10_3.jpg

Mindeközben egy San Franciscó-i csapat vegán sajt előállításán dolgozik, amely tejfehérjéhez hasonló, azonban nem állati eredetű proteint tartalmazna. Gyakorlatilag élesztősejteket alakítanak át úgy, hogy azok tejfehérjét állítsanak elő. A folyamat végterméke nem „pótsajt”, hanem igazi sajt, amely nem állatokból származik. Ez a módszer környezetvédelmi szempontból sokkal fenntarthatóbb, mint a hagyományos sajtkészítés.

A Muufri nevű startup szintén tejfehérjét termelő élesztőgomba tenyésztésére törekszik. Az így előállított tej ízét és tápértékét tekintve teljes mértékben egyezik a valódival. A módszer segítségével a tej az egész világon sokkal elérhetőbbé és olcsóbbá válhatna. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy az üvegházhatást okozó gázok három százaléka a tejtermelésből származik. A Muufri szerint nem gazdaságos tehenekből kinyerni a tejet. A cég a mesterséges tej tápanyagtartalmát is képes meghatározni – bár nem éri el az anyatermészet által biztosított minőséget, meg kell hagyni, igencsak megközelíti azt.

Mindezek mellett létezik egy radikális megoldás is azoknak, akik az evést felesleges időpazarlásnak tartják, méghozzá a Soylent. Az étkezéshelyettesítő port csak fel kell önteni némi vízzel, és rögtön hozzájuthatunk az átlagos felnőtt számára szükséges tápanyagokhoz. A forgalmazó vállalat azt tanácsolja az érdeklődőknek, hogy eleinte csak kiegészítő jelleggel fogyasszák a terméket, amíg meg nem találják a preferált egyensúlyt a Soylent és a hagyományos ételek között. A kezdeményezés célja, hogy a fogyasztók megtakarítsák az ételek elkészítésére fordított időt és energiát. Az evés azonban nemcsak a tápanyagok, vitaminok és egyéb anyagok fogyasztásáról szól, hanem az ízek, színek, textúrák és illatok kiélvezéséről is. Ennek tekintetében előfordulhat, hogy a Soylenten a jövőben még finomítani kell, hogy ételszerűbb élményt nyújtson.

11_2.jpg

Mivel a világ húskereslete hamarosan meghaladja a rendelkezésre álló marha-, sertés-, csirke- és egyéb emberi fogyasztásra alkalmas állatállományok útján biztosítható kínálatot, a tenyésztett húsok és a mesterséges ételek több milliárd életet menthetnek meg – a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt.

A jövő konyhája

Anya okoskéssel répát szeletel, miközben kisfia az ételszkennerrel játszik – éppen azt próbálja megtudni vele, hogy van-e glutén a kenyérben. A konyhában ott díszeleg a 3D-ételnyomtató (apa kedvenc négysajtos pizzáját nyomtatja vele) az okosmérleg, okoshűtő és a számtalan egyéb hasznos kütyü mellett. Mi tűnik fel, ha közelebbről megvizsgáljuk ezt a képet? Hát az, hogy a család együtt tevékenykedik a konyhában.

Meggyőződésem, hogy a technológia nem fogja leváltani az evés társas jellegét. Erre nincs is semmi szükség. Jobb lenne, ha inkább felerősítené azt, amellett, hogy megoldja az elhízástól az éhezésig terjedő globális problémákat. Végtére is, rajtunk múlik, milyen hatással lesznek mindennapjainkra a diszruptív újítások. Az azonban biztos, hogy oda kell figyelnünk étkezési szokásainkra, és az új technológiák ezt már most lehetővé teszik. Ne habozzunk hát kihasználni őket – de csak ésszerű kereteken belül.

Az egészségügy nem fogja sokáig húzni a jelenlegi körülmények között. Az ellátás költségei egyre csak növekednek, az orvoshiány pedig az egész világon égető problémává vált. A legkomolyabb gondot azonban saját lustaságunk jelenti. Passzív életmódunk gyakorlatilag megadja a kegyelemdöfést az egészségügynek. De nem kell pánikba esni, az alábbiakban bemutatom nektek, hogyan javíthatunk a helyzeten.

Az Egyesült Államokban 2021-re az egészségüggyel kapcsolatos kiadások összege előreláthatóan közel 5 trillió dollárra is rúghat, amely GDP-jük 20 százalékát teszi ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 4,3 millió orvos, nővér, és egyéb egészségügyi szakember hiányzik a világpiacról. Mindezzel egy időben folyamatosan terjednek az olyan civilizációs betegségek, mint a diabétesz és az elhízás.

Gondolhatnánk, hogy a genetikai sokszínűségünk, a megbetegedéseket okozó mutációk, vagy akár a rossz minőségű táplálkozás áll a rendkívül megterhelő költségek hátterében, a helyzet azonban ennél sokkal banálisabb: lusták vagyunk.

Nem az a baj, hogy nem fut mindenki maratont, vagy hogy nincs mindenkinek kockahasa. Inkább az, hogy sokan egyáltalán nem végeznek semmiféle testmozgást.

Eltunyult Netflix-generációk

A WHO szerint a felnőtteknek legalább heti két és fél óra közepes, vagy egy óra 15 perc intenzív mozgásra van szükségük. Ebbe beletartozhat a gyaloglás, a tánc, a kertészkedés, a kirándulás, az úszás vagy az edzőteremi izomépítés is.

Ezzel szemben egy 2009-ben végzett Európai Uniós felmérésen a megkérdezettek 60 százaléka azt vallotta, hogy soha vagy csak nagyon ritkán űz sporttevékenységet. Az Amerikai Egyesült Államokban az állóképesség, sport és táplálkozás vizsgálatával és az ehhez kapcsolódó programok szervezésével foglalkozó kormányszervezet (President’s Council on Fitness, Sports and Nutrition) kimutatta, hogy a felnőttek kevesebb, mint öt százaléka végez legalább 30 percnyi testmozgást naponta, és csak minden harmadik végez elegendőt a javasolt heti mozgásmennyiségből.

1_22.jpg

Lustaságunk hatását a pénztárcánkon is érezhetjük

A Lancetben megjelent kutatás szerint 2013-ban a mozgáshiány az arra visszavezethető elhalálozások mellett több, mint 67,5 milliárd dollárnyi kárt okozott (az egészségügyi kiadások és a munkakapacitás csökkenése tekintetében). Ez megegyezik Costa Rica 2013-ban termelt GDP-jével.

Ebből ötmilliárd dollárt szívbetegség, hatmilliárdot stroke, 37,6 milliárdot kettes típusú cukorbetegség, 2,7 milliárdot pedig mellrák okozott.

És az még a jobbik eset, ha a lustaságunkat csak a pénztárcánk bánja. A kutatás egyik legdurvább eredménye a gazdag és szegény országok közötti különbségekre mutatott rá. Míg Afrikában 0,6 milliárd dollár, Latin-Amerikában és a Karib-térségben pedig 3,2 milliárd dollár volt a passzív életmód járulékos költsége, addig Észak-Amerikában 25,7 milliárd, Európában pedig 11,7 milliárd dollárba került. Melody Ding, a tanulmány vezető kutatója és a Sydney Egyetem egészségügyi osztályának tudományos főmunkatársa a következőt nyilatkozta a Bloombergnek: „A gazdagabb országokban az emberek pénzzel fizetnek, a szegényebb országokban viszont az életükkel.

2_12.jpg

Az egyértelmű következtetés mellett, miszerint keljünk fel a kanapéból, és most azonnal kezdjünk el mozogni, mégis mit tehetnénk a probléma megoldása érdekében?

1) A munkahelyek átalakítása

A Metropolis magazin szerint a jövő munkahelye a munkavégzés mellett nagyrészt a közösség, a társas interakciók és kultúra köré fog szerveződni. Kutatások azt mutatják, hogy a következő évtizedben a munkavállalók több, mint 40%-a dolgozik majd távolról vagy mobil munkaerőként. Így az embereknek szükségük lesz olyan találkozóhelyekre, ahol megbeszélhetik egymással ügyes-bajos dolgaikat – ahelyett, hogy napi nyolc órán keresztül a nyitott terű irodában található íróasztaluk fölé görnyednének.

Ezért a jövő munkahelyein több lehetőségük lesz a dolgozóknak mászkálni, helyet változtatni, vagy akár igazi sporttevékenységet végezni két feladat között. A Google épületeiben már most is vannak biliárdasztalok és bowlingpályák, sőt, egy felső vezető kimondottan a dolgozói elégedettség – és persze a produktivitás – fenntartásával foglalkozik. A Google ezzel rengeteg más céget is megihletett. Egyre több munkahelyen vannak pihenőtermek és „játszószobák”, ahol a dolgozók szusszanhatnak vagy beszélgethetnek egyet, és a kreativitásukat is stimulálhatják.

3_15.jpg

2) A vállalatoknak ösztönözniük kellene alkalmazottaikat a mozgásra

Sok cég már napjainkban sportlehetőségeket kínál béren kívüli juttatásként. Egyes munkahelyeken edzőtermi bérletet adnak, máshol pedig maga a cég is saját konditeremmel rendelkezik.

Emellé még bőven elférne az olyan lenyűgöző egészségprogramok kihasználása, mint amilyen a CaféWell is. Ez a program az egészséges életre vágyóknak nyújt segítséget és támogatást. Személyre szabott szolgáltatásaik a saját magunk által megfogalmazott igényekre épülnek: a helyes étrend kialakításától kezdve a napi mozgástervek kidolgozásán és a stressz csökkentésén át a sportteljesítmény fokozásáig mindenben segítenek.

4_14.jpg

3) Együtt minden jobb

Vannak olyan emberek, akiknek csak egy megfelelő közösség kell céljaik eléréséhez, mivel úgy teljesítenek a legjobban, ha megosztják másokkal is élményeiket. Az egyedül futás például igencsak unalmas tud lenni, de ha más is elkísér utunkon, és közben tudunk csacsogni, azzal már össze is kötöttük a kellemeset a hasznossal.

Egy kutatás szerint a közösségi médiafelületeken szerzett „sportpajtik” pozitív hatással lehetnek a testmozgással kapcsolatos szokásokra. Már az is hatalmas motivációval bírhat, ha az egyik ismerősünkről tudjuk, hogy jógázni indul – elvégre így mi is sokkal könnyebben vesszük rá magunkat az edzésre.

Ezen a gondolatmeneten nyugszik a MakeMe alkalmazás. Úgynevezett csapatkihívásokat („Team Challenge”) indíthatunk barátaink, családtagjaink, vagy a világon bárki számára, és az eredményeinket is megoszthatjuk velük. Nekem bevált, és csak ajánlani tudom! Próbáld meg például rábeszélni a főnöködet arra, hogy csapatépítés gyanánt teljesítsetek egy MakeMe-kihívást.

5_13.jpg

4) Életmódváltást segítő alkalmazások az igazi változásra vágyóknak

Mondjuk, hogy itt az új év, te pedig elhatározod, hogy innentől kezdve tényleg rendszeresen jársz edzőterembe. Ezt minden évben több millió ember megfogadja, és meg is telnek velük a termek – az első két hétben. Amikor azonban lecsengett a varázs, minden megy vissza a régi kerékvágásba.

Berögzült szokásainktól nehéz megválni, mivel hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzájuk. De higgy nekem, van segítség, mégpedig a „szokásalkalmazások” (habit appok) képében. Itt találsz is egy remek listát az elérhetőekről.

Az egyik személyes kedvencem a Daily Goals, amely a napi rutint méri fel szép és színes pontokkal. Napi, heti és havi lebontásban is megtekintheted a már teljesített feladatokat.

6_8.jpg

5) Aktivitásmérők és viselhető egészségügyi mérőeszközök az adatok szerelmeseinek

Már rég tisztában vagyunk azzal, hogy az okostelefonunk mindent tud rólunk. Nyilvántartja a telefonhívásainkat, üzeneteinket, tárolja a fényképeinket, ismerőseink elérhetőségeit, és még sok minden mást. Viszont az utóbbi időben – alkalmazások segítségével – már a megtett lépéseink számát, az alvásunk minőségét és mennyiségét, illetve a mindennapi betevőnket is számon tudja tartani.

Ezenkívül még rengeteg kütyü létezik, amely sokkal nagyobb szakértelemmel méri az adatainkat. Ha alvási rendellenességben szenvedsz, vagy csak egyszerűen jobban szeretnél aludni, próbáld ki a Pebble Time-ot, amely automatikusan követi, hogy mikor térsz nyugovóra. A program az alvási és mélyalvási fázisokat, valamint az elalvás időpontját egyaránt figyelemmel kíséri. Mindezek mellett arra is képes, hogy a lehető legjobbkor ébresszen fel annak érdekében, hogy elkerüld a reggeli kómás állapotot. Ezzel a pár funkcióval képes megváltoztatni az életed.

Ha pedig szeretnél kicsattanni az egészségtől és az energiától, szerezd be magadnak a Fitbit Surge eszközt. A rengeteg aktivitásmérő márka közül a Fitbit megérdemelten a legelterjedtebb. Az érintőképernyős óra nemcsak a lépéseidet és az alvási adataidat méri, hanem a beérkező telefonhívásokra és üzenetekre is figyelmeztet. Emellett egy beépített optikai pulzusmonitor segítségével figyeli a szívritmusodat, és egy GPS használatával a szabadban töltött tevékenységedet is nyomon követi. Ez az eszköz megbízható, felhasználóbarát, és összeköt egy fantasztikus közösséggel, amellyel megoszthatod a teljesítményed, és akár versenyezhetsz is a tagjaival a legfittebbnek járó előkelő első helyért.

A technológia nem tudja megváltoztatni az életmódodat! Arra csak te vagy képes a megfelelő technológiák segítségével.

7_7.jpg

Mentsd meg magad, hogy az egészségügy is megmenekülhessen!

Teljesen mindegy, hogy a motivációd „technológiai” vagy társasági jellegű. Ha mindennap teszel a jobb életért, annak kézzelfogható eredménye lesz.

Kis lépés neked, de hatalmas ugrás az egészségügynek. Meggyőződésem, hogy egy kis megerőltetéssel és némi áldozatvállalással sokkal elérhetőbbé és megfizethetőbbé tehetnénk az egészségügyet. Gondolj bele! Ha fitt és sportos vagy, jelentősen kisebb eséllyel alakul ki nálad cukorbetegség, szívbetegség, és rengeteg más kór. Ez azt jelentené, hogy nem kellene gyakran kórházba menned. Ez pedig alacsonyabb egészségügyi kiadásokat jelent.

Ha megmentenéd magad, és ezáltal az egészségügyet is, keresd meg azt, ami a leginkább motivál, és kezdj bele már ma!

Szögezzünk le valamit viselhető szenzorokkal kapcsolatban egyszer s mindenkorra: a technológia nem tudja megváltoztatni az életedet; erre csak te vagy képes, de a megfelelő technológia segítségével. A jó aktivitásmérők és viselhető egészségügyi szenzorok segíthetnek céljaid elérésében azzal, hogy adatokat szolgáltatnak a szervezetedről. Ehhez segítek kiválasztani az eszközt, amely megfelel az életstílusodnak és a céljaidnak.

Az aktivitásmérők és a viselhető egészségügyi szenzorok önmagukban nem világmegváltó eszközök

Szingapúri kutatók egy érdekes kutatást végeztek, amelynek tárgya az egészségügyi trackerek motivációra gyakorolt hatása volt. Nyolcszáz szingapúri dolgozó felnőttet vontak be a kísérletbe, és véletlenszerűen különböző csoportokba osztották be őket. Néhányan a kontrollcsoportba kerültek, mások pedig egy trackeres csoportba vagy egy jutalmazott csoportba (az egyikben készpénz volt a díj, a másikban pedig egy egyénileg választott jótékonysági szervezetnek adományoztak). A jutalmakban a hetente megtett lépések száma alapján kapták meg egy hat hónapig tartó időszak alatt. A tudósok megvizsgálták a testmozgással kapcsolatos eredményeket, beleértve a megtett lépések számát, a kiugró aktivitást, az egészségügyi következményeket (például a testsúlyt és a vérnyomást) a kutatás végén, illetve másfél évvel a jutalmazási periódust követően.

a_2.jpg

Az eredmények azt mutatták, hogy az aktivitásmérők – a kísérlet előtti átlagos testmozgási szokásoktól függetlenül – önmagukban vagy jutalmakkal párosítva nem növelték a mozgásra irányuló hajlandóságot. A résztvevők közel fele fel is hagyott a trackerek használatával a hat hónapos kísérleti periódus végére.

Amikor hasonló történeteket olvasok emberekről, akik csalódottak voltak, mert a vásárolt mérőeszközök nem változtatták meg az életstílusukat, csak mosolyogni tudok. Méghozzá azért, mert idestova két évtizede folyamatosan számszerűsítem a saját egészségügyi állapotomat (hat-hét éve különböző szenzorokkal), és az egy dolog, amit biztosan tudok, hogy a technológia önmagában nem tudja megváltoztatni az életmódodat.

Csak te teheted lehetővé a változást!

Az egészséges életmódhoz szükséges motivációt rettenetesen nehéz megtalálni. Napjainkban ez a fitneszmániások és maratonfutók sajátja. Legtöbbünk azonban nem ilyen.

A diszruptív technológiákban megvan a lehetőség ennek megváltoztatására. Az egészségügyi trackerek újdonsült tulajdonosai azonban azonnali hatást várnak el. Pedig az életmódodon csak te tudsz változtatni. A jó technológia és az azzal mért adatok csak segíthetnek a céljaid elérésében.

Kicsit olyan ez, mint focizni. Még a legjobb, minden talajtípuson használható ergonomikus cipő sem visz ki magától a pályára. Viszont az is biztos, hogy ha buzog benned a motiváció, már nem lesz elég gumicsizmában játszani.

Példák a viselhető eszközök megfelelő használatára

Amennyiben már merítettél motivációt a változáshoz, ne habozz az eszköz beszerzésével, hiszen az azonnali visszajelzés tovább szíthatja a lelkesedésedet. Azonban – mint az élet minden területén – itt is meg kell találnod azt a kütyüt, amely a legjobban illik az igényeidhez. Másképp nem érhetsz el jó eredményeket.

Amikor adatokra alapozva akartam megváltoztatni az alvási szokásaimat, kipróbáltam a Pebble Time és az Android Sleep mérőeszközöket. A piacon elérhető aktivitásmérők közül a FitBit Surge vált be nekem a legjobban. Arra is rájöttem, hogy a PIP a legjobb miniatűr kütyü, amellyel a stressz-szintemet kordában tarthatom. Az összes személyes választásomról itt olvashatsz részletesebben. Tudnod kell azonban, hogy több évembe került kiválasztani a számomra leginkább megfelelő egészségügyi trackereket és viselhető mérőeszközöket. Azóta is folyamatosan próbálgatom az új termékeket, és a tapasztaltak alapján módosítási javaslatokat teszek a gyártók felé – azért is teszem mindezt, mert így hatással lehetek a viselhető eszközök következő generációjára.

c.png

Ha hozzád illő szenzorok és viselhető mérőeszközök segítségével szeretnéd kizökkenteni magad a régi kerékvágásból, kövesd az alábbi lépéseket – ígérem, nem fogsz csalódni.

Hogyan hozzunk tájékozott döntést viselhető mérőeszköz vásárlásakor?

1) Ismerd meg magad

Nem véletlen, hogy az ókori görög delphoi szentély homlokzatán is ez állt: Ismerd meg magadat. Nagyon fontos fel- és elismerni a határaidat, hogy mire vagy képes, és mire nem, bármennyire akarod is. Ne a vásárlással kezdd, hanem inkább vizsgáld meg életed javításra szoruló részeit. Változó az alvásminőséged? Nincs motivációd a testmozgáshoz?

Én azzal kezdtem, hogy mindennap egy 1-től 10-ig terjedő skálán pontoztam a mentális, érzelmi és fizikális egészségemet – eleinte papíron, majd végül egy Google táblázaton. Pár nap után látszott, hogy mozognom kell ahhoz, hogy másnap jobban tudjak koncentrálni. A nulladik lépés a tested, elméd és határaid jobb megismerése kell, hogy legyen.

b.jpg

2) Mi a célod?

A következő kérdés, amelyet fel kell tenned magadnak az, hogy mire akarod használni a kütyüt. Mérni szeretnéd a futásedzésed adatait? EKG-t, szívritmust vagy más egészségügyi paramétereket szeretnél szemmel tartani? A stresszt szeretnéd csökkenteni, vagy hatékonyabban meditálnál? Ha van egy egyértelmű elképzelésed, sokkal egyszerűbb lesz megtalálnod a számodra megfelelő alkalmazást vagy eszközt. Ne várd azonban, hogy az eszköz megoldja majd a problémádat.

Inkább legyen konkrét célod, amelyet a választott eszköz támogatni tud a mért adatok szolgáltatásával.

3) Hol keressek viselhető eszközt?

Kezdetnek nézd meg az Amazonon a viselhető eszközök piacát (Amazon wearable marketplace), esetleg vess egy pillantást az én javaslataimra. Érdemes még felkeresni a Wareables holnapját is, ahol fitnesztrackereket, okosórákat és hasznos értékeléseket találsz. Célszerű több értékelést is elolvasni a viselhető egészségügyi mérőeszköz vásárlása előtt, hogy tiszta képet kapj a termékről és használatáról.

4) Ki felel a termékért?

Már tisztában vagy az elérni kívánt céllal, és meg is néztél pár terméket a piacon. Ezek után én általában a megnézem az alkalmazást vagy eszközt készítő céget vagy embert. Van valódi profilja? Megadta az elérhetőségeit, azaz van lehetőségem kérdést feltenni, vagy részletesebb tájékoztatást kérni? Mi a cég profilja? Megnézhetem a felhasználói véleményeket a mobil alkalmazásokra vonatkozóan? Utána tudok nézni az alkalmazás készítőinek?

5) Kompatibilis a kinézett kütyü vagy alkalmazás a saját eszközeiddel?

Amikor érzékelőt vagy viselhető trackert választasz, fontos figyelembe venni az okostelefonoddal való kompatibilitást. Néhány eszköz vagy alkalmazás ugyanis kizárólag iOS vagy éppen Android operációs rendszeren működik. Arra is figyelj, hogy az alkalmazásra rendszeresen érkezzenek frissítések.

20131027135000-img_0716-lores.jpg

6) Van pénzvisszafizetési garancia?

Ha biztosra akarsz menni, jobb leellenőrizni, hogy vonatkozik-e pénzvisszafizetési garancia a kiválasztott termékre. Amennyiben van, semmit sem veszíthetsz, ha a vásárlás mellett döntesz.

7) Hogyan kezelik az adataidat?

Járj utána annak, hogy milyen formátumban lesz szükséged a kinyert adatokra. Néhány eszköz weboldalakra tölti fel őket, mások okostelefonos alkalmazásokat használnak, sőt, az is előfordulhat, hogy neked kell manuálisan letöltened. Akárhogy is legyen, az olyan szenzorokat vagy viselhető eszközöket könnyebben tudod használni, amelyeknek érted és ismered az adatkezelési módját.

8) Kérdezd meg az ismerőseidet közösségi felületeken!

Vedd figyelembe, hogy vannak veled egyívású emberek, akik szintén „próba szerencse” alapon használnak érzékelőket és viselhető eszközöket. Szóval kérd ki a véleményüket! Kérdezd az ismerőseidet közösségi felületeken a kiszemelt termékkel kapcsolatban. A #wearables hashtag használatával akár világméretű diskurzus részese is lehetsz. Így sokkal egyszerűbben találhatod meg a neked és a céljaidnak megfelelő eszközt.

9) Ha többet szeretnél tudni...

...vess egy pillantást a Wellocracy angol nyelvű cikkére, illetve – ha inkább vizuális típus vagy – nézd meg a cikkeimet az egészségügyi mérőeszközök kiválasztásának mikéntjéről.

Ha az adatokban találod az életmódváltáshoz szükséges motivációt, itt vagyok, hogy segítsek és megosszam a személyes tapasztalataimat. Kérlek, mondd el, hogyan segíthetek még többet, illetve oszd meg tapasztalataidat az egészségügyi szenzorokkal kapcsolatban a The Medical Futurist Facebook-oldalon.

Az új évre vonatkozó technológiai előrejelzések megosztása lassan kezd hagyománnyá válni nálam. Mivel idén sem szeretnék csalódást okozni, íme néhány gondolat 2017 legizgalmasabb orvoslással kapcsolatos technológiáiról.

2016 újításokban gazdag év volt az egészségügyi technológia számára. Virtuális valóság. Kiterjesztett valóság. Hordozható eszközök mérési eredményeit elemző okos algoritmusok. Szinte minden nap újabbnál újabb lenyűgöző technológiák törtek be a piacra és az életünkbe. Ez idén sem lesz másképp.

A jóslás semmiképpen sem a jövőkutatók feladata. Ilyesfajta tippelgetés sosem vitte előre az emberiséget. A munkánk a jövőt formáló trendek folyamatos elemzéséből, valamint a jelen és a jövő közötti átmenet megteremtéséből áll. Sokan azonban még így is elvárják, hogy előrejelzésekkel szolgáljak az aktuális év egészségügyét érintő technológiákkal kapcsolatban, így az alábbiakban meg is osztom őket.

1) Új korszak a cukorbetegség kezelésében

2016-ban az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) engedélyezte a világ első mesterséges hasnyálmirigyének forgalmazását. A készülék figyeli a vércukor szintjét, és automatikusan adagolja az inzulint. Gyakorlatilag ugyanazt teszi, amit az egészséges szerv – fenntartható módon biztosít teljes életet a betegeknek. Ez a technológiai vívmány az utóbbi évek legnagyobb lépése a diabétesz kezelése terén.

Az áttörés évekkel a #nemvárunk (#wearenotwaiting) mozgalom után történt, amely az efféle mesterséges hasnyálmirigyek piaci forgalmazását sürgette. A mozgalom egyik vezérszónoka, Dana Lewis mesélt nekem arról, hogy a mesterséges hasnyálmirigy hogyan könnyíti meg a mindennapi életet. 2017-ben ez az újfajta diabéteszkezelés el fog terjedni, és rengeteg új felhasználó életét változtatja majd meg.

A cukorbetegség kezelése azonban nem áll meg a fejlődésben. A Google levédetett egy digitális kontaktlencsét, amely többek között képes könnyekből vércukorszintet mérni. Az óriásvállalat a gyógyszeripari Novartisszal társult, és bár nagy a csend a fejlesztés helyzete körül, azt rebesgetik, hogy a kontaktlencse már 2017-ben tesztelési fázisba léphet.

1_21.jpg

2) Precíziós gyógyászat az onkológiában

A digitális technológia megindítja az elérhető onkológiai ellátási módszerek átalakulását. A személyre szabott onkológia egyre elterjedtebbé válik a startup cégek és a vállalatok – például a Foundation Medicine és a SmartPatients – segítségével.

A Foundation Medicine célja a rákgenomika alkalmazása az onkológiai ellátásban. Ez a cég DNS-tesztekre alapuló, betegspecifikus rákkezelésekhez biztosít információkat. A SmartPatients online közösséggel neveli tudatosságra a betegeket, és így igyekszik megváltoztatni a rák kezelésének körülményeit.

Mindezek mellett az immunterápia terén is jelentős előrelépések történnek, amelyek új korszakot nyithatnak a rákkezelésben. 2016 nagy dobása az úgynevezett folyadékbiopszia volt, amely világszerte egyre elérhetőbbé válik. Bár ennek a technológiának megvannak a maga korlátai – a vérmintát például a kemoterápia megkezdése előtt kell levenni, a rákos sejtek pedig nehezen felismerhetők –, folyamatosan fejlődik. A precíziós gyógyászat elkezdte megváltoztatni az onkológiai kezelések régi modelljét: „szőnyegbombázás” helyett „mesterlövészeket” fogunk alkalmazni.

2_11.jpg

3) Szűk fókuszú mesterséges intelligencia az Egyesült Államok klinikáin

Az IBM Watson (a cég fejlett MI-programja) olyan mérhető szolgáltatássá alakítja át az egészségügyet, amelyben minden információmorzsa rendelkezésre áll. Használatával az orvosoknak csak személyre szabott jelentéseket kell elolvasniuk tucatnyi tanulmány böngészése helyett. Ezt a technológiát eddig onkológiai és radiológiai területeken használták (a Medical Sieve projekt keretein belül). A legutóbbi hírek szerint az IBM széles körben elérhetővé tervezi tenni Watsont az Egyesült Államok klinikáin, ami felerősítheti a gondolkodásmódot, miszerint az algoritmusok segíthetik az orvosok munkáját. Az úgynevezett „Watson a genomikáért” („Watson for Genomics”) megoldás elősegítheti a precíziós gyógyászat fejlődését a kognitív számítástechnika és a genomikus tumorszekvenálás ötvözésével.

2017-ben fel kell készülnünk az IBM Watsonjának szélesebb körű használatára. Noha orvosi kérdéseket nem tud megválaszolni, képes arra, hogy a beteg adatai alapján megadja a leginkább releváns és valószínű egészségügyi eshetőségeket. A végső döntést azonban továbbra is az orvos hozza. A számítógép közreműködése csak támogatni tudja a szakemberek munkáját, semmiképpen sem helyettesítheti azt.

3_14.jpg

4) Egészségügyi szenzorokkal felszerelt önvezető járművek

2017-ben fel kell készülnünk az egyre több automatizált funkcióval ellátott autók elterjedésére. Szeptemberben az Uber lehetővé tette utasainak, hogy önvezető autóba szálljanak Pittsburghben – egy olyan városban, amely nem az egyszerű közlekedési körülményeiről híres. A vállalat a Volvóval karöltve igyekszik több, mint egymillió sofőrt robotokra cserélni, méghozzá amilyen gyorsan csak lehet. Már most komoly eredményeket értek el: a Volvo kamionjai már át is szelték Európát anélkül, hogy ült volna valaki a volánnál – ez lenyűgöző teljesítmény!

Az önvezető autó mielőbbi bevezetésével egyidejűleg a gyártók rengeteg szenzorral szerelik fel a gépkocsikat. Mivel több üresjáratunk lesz ezekben a járművekben 2017 során, az Uber, Volvo vagy a Tesla egészségügyi szenzorokat épít majd a „vezetőülésbe”. Hiszem, hogy a jövőben akár az autó is betöltheti a betegágy szerepét.

4_13.jpg

5) Új szolgáltatás a táplálkozásgenomikában

2014-ben az FDA elővigyázatosságból felfüggesztette a 23andMe, a genetikai tesztek legnagyobb szolgáltatójának marketinges tevékenységeit. A precedens ellenére számos cég továbbra is foglalkozik genetikai tesztek és eredményeket értelmező elemzések kereskedelmével anélkül, hogy a piaci forgalmazás előtt FDA-felülvizsgálatra bocsátanák a szolgáltatást. Miközben az FDA küzd, hogy kordában tartsa a genetikára alapuló szolgáltatásokat, már meg is érkezett a következő nagy sláger, név szerint a táplálkozásgenomika, amely rendkívül ígéretes évnek néz elébe.

A táplálkozásgenomika egy vadonatúj szakterület, amely a genetika és a táplálkozástudomány ötvözetéből született. Az alapgondolat mögötte az, hogy a genomunk értékes információkat rejt a szervezetünk szükségleteiről. Ezeket az adatokat fel kell térképeznünk és ki kell használnunk a hosszú és egészséges élet érdekében. A DNS-szekvenálást követően (amelyre már otthon is lehetőség van) egy okos alkalmazás tájékoztatást tudna adni arról, hogy mit kellene enned, és mit célszerű mindenáron elkerülnöd. Kaliforniában már létezik is egy startup cég, amely táplálkozásgenomikával foglalkozik. A Habit névre keresztelt innovatív vállalat genetikai markereket használva azonosítaná be az ideális ételeket minden ügyfele számára, illetve házhoz is szállítaná azokat.

5_12.jpg

6) A SpaceX és a NASA felismeri a Marsra szállást lehetővé tévő digitális egészségügyi tervezés szükségességét

Szeptemberben Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az űrutazás rajongóinak legnagyobb örömére felélesztette az űrhajózás iránti reményeket. Nem kevesebbet ígért, mint hogy az emberiség a Marsra léphet. Élőben, online követtem Musk fantasztikus és inspiráló beszédét, jövőképe rendkívüli izgalommal töltött el. Szavai napokig a fülemben csengtek, és elkezdtem gondolkodni a marsi küldetés valóságalapjáról.

Úgy vélem, a legnagyobb akadályt a vörös bolygó elérésében és az élhető környezet megteremtésében az egészségügy aktuális helyzete jelenti. 2017-ben a NASA és a SpaceX fel fogja ismerni, hogy nemcsak a logisztika és az űrutazás terén van szükség egy egységes tervre, hanem a digitális egészségügyben is.

6_7.jpg

7) CRISPR genommodifikációs módszer klinikai vizsgálatokon

Minden évtizedre alig pár olyan új ötlet jut, amelyek komoly eséllyel forradalmasíthatják az egészségügyet és gyógyszeripart. Az elképesztő CRISPR genommodifikációs metódusban megvan ez a lehetőség.

A kutatók genommodifikációval már létrehoztak olyan szúnyogokat, amelyek majdnem teljesen rezisztensek a maláriát okozó parazitával szemben. Egyes kutatók szerint a CRISPR segítségével akár saját immunrendszerünk sejtjeit is módosíthatjuk majd, hogy ellenállóbbak legyenek a rákkal szemben, és időben kiiktathassák a rosszindulatú elváltozásokat. Tavaly arra is volt példa, hogy a kutatók kísérletek során meggyógyítottak egy Duchenne-féle izomdisztrófiában szenvedő egeret a genommodifikáció használatával. Úgy gondolom, 2017-ben nagy eséllyel elkezdődhetnek az első klinikai vizsgálatok, amelyek feltárhatják a CRISPR igazi potenciálját a súlyos betegségek kezelésében.

7_6.jpg

8) Új techóriás az egészségügy pódiumán

A Google, az Apple, a Microsoft és az IBM mind mutattak már érdeklődést az egészségügy iránt, azt azonban kijelenthetjük, hogy sokkal jobban oda kellene tenniük magukat. A Google például már jelentős lépéseket tett az egészségügyben a Calico közreműködésével. A két vállalat gyógyírt keres az öregedésre, illetve gyakorlatilag mindenre, ami halálhoz vezethet. A gyógyszeripari óriás, az Abbvie segítségével igyekeznek felgyorsítani az újfajta terápiák felfedezésének, kifejlesztésének és kereskedelmi forgalomba kerülésének tempóját.

Mindezek mellett a Human Longevity Inc. is együttműködésre lépett a Cleveland Clinic kórházzal a humángenomika terén, amelynek célja betegségek felfedezése és az öregedés krónikus állapottá változtatása. Az IBM folyamatosan fejleszti Watson nevű MI-programját, és fel is használja annak képességeit a kardiológia és az onkológia területén. Nagyon komoly harc folyik a cégek között a digitális technológia fejlesztésében, és mindennek már kézzelfogható eredményei vannak az orvoslásban és az egészségügyben egyaránt.

A verseny nem hagy alább 2017-ben sem, sőt, valamelyik techóriás várhatóan be fogja jelenteni, hogy jelentős forrásokat különít el az egészségügy – egy számukra kiaknázatlan terület – megváltoztatására.

8_4.jpg

9) Viselhető szenzorokra is kiterjedő biztosítási csomag

2017-ben az egészségbiztosítás gigászi rendszere is elindul majd az átalakulás rögös útján az ügyfelek által szolgáltatott adatok hatására. A biztosítók hipsztere, az Oscar Health már meg is tette az első lépéseket. Arra az ötletre épített, hogy az egészség számszerűsítése nélkül a biztosítás a világ legkockázatosabb üzlete. Az Oscar Health segítségével az ügyfelek feltölthetik FitBit-adataikat, és amennyiben elérik a testmozgással kapcsolatos céljaikat, minden nap kapnak egy dollárt. A módszer segít az egészség és a motiváció megőrzésében egy egyszerű, de számszerű jutalommal.

Meggyőződésem, hogy a jövőben a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a rossz táplálkozás, illetve a testmozgás mellőzése nemcsak a kiadások és az egészségügyi állapot szempontjából fog sokba kerülni, hanem az egészségbiztosítási járulékra is komoly terhet rónak majd extra díjak formájában.

2019-ben előreláthatólag 245 millió viselhető készülék talál majd gazdára. Ahogy a hordozható és viselhető mérőeszközöknek köszönhetően egyre pontosabb adatok állnak rendelkezésünkre az életmódunkkal kapcsolatban, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a biztosítótársaságok felhasználják őket. 2017-ben egy nagy biztosítótársaság (nem pedig egy startup) előreláthatóan piacra dob majd egy olyan csomagot, amely viselhető szenzorokat és az egészséges élethez szükséges tanácsadást tartalmaz.

9_4.jpg

10) A Google és a Johnson & Johnson sebészrobotja ringbe száll a da Vinci ellen

A sebészeti robotokban benne rejlik a lehetőség, hogy gyökeresen felforgassák a jövő sebészetét. Az ágazat jelentős fellendülés előtt áll: 2020-ra a sebészeti robotok piaca várhatóan közel megduplázódik (6,4 milliárd dollárra).

Erre remek példa a da Vinci sebészeti rendszer. Ez a megoldás nagyításra képes, 3D-s, nagy felbontású kamerarendszert és kis, munkacsatornákon bevezetett eszközöket alkalmaz, amelyek az emberi kéznél sokkal nagyobb mértékben képesek hajlani és forogni. A da Vinci rendszerrel a sebészeknek csak pár kis metszésre van szükségük, hogy elérjék a kérdéses képleteket. A sebész végig 100%-ban felügyeli a rendszert, és mindeközben precízebben dolgozhat, mint azt eddig lehetségesnek gondoltuk.

Nemrég azonban a Google bejelentette, hogy a gyógyszeripari óriás Johnson & Johnsonnal közösen új sebészeti robotot hoznak létre. A Google technológiai hozzáértése és a Johnson & Johnson egészségügyi tapasztalatai egy igazi nyerő párost alkothatnak. A da Vinci így végre igazi vetélytársat kaphat. Ez mindenképpen felpörgeti majd a sebészeti robotok ágazatát.

10_2.jpg

11) A beszéd, mint biomarker: a diagnosztika jövője

Nem is olyan régen a tudósok olyan beszédjellemzőket fedeztek fel, amelyek nem érzékelhetők az emberi fül által. Arra jutottak, hogy az ilyen jól elkülöníthető sajátosságoknak komoly szerepe lehetne a diagnózisok felállításában. A kutatók ezeket a jellemzőket „beszédbiomarkereknek” nevezték el. Ezek a markerek diagnosztikai eszközként szolgálhatnak az orvos számára, és könnyebben beazonosíthatóvá tennék többek között a stresszt, a depressziót, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A korai diagnózis pedig gyakorlatilag az élet és a halál közötti különbséget is jelentheti. A Beyond Health Research ilyen biomarkerek elemzésével foglalkozik, a Beyond Verbal nevű izraeli vállalat pedig olyan platform bevezetésére készül, amely kizárólagos feladata az érzelmek beszédintonációból való analizálása.

A beszéd, mint biomarker nagy teret hódít majd 2017-ben. Nem szabad csak a vérben mérhető biomarkerekre és a genetikai markerekre támaszkodni. A beszéd, mint biomarker könnyen felismerhető, rögzíthető és elemezhető, ezért egyre többet fogjuk használni a betegségek felismerése és megelőzése terén.

11_1.jpg

12) A gyógyszeripar megkezdi az MI használatát klinikai vizsgálatokban és a gyógyszerkutatásban

A gyógyszerek kifejlesztése egy évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerül. Ennek a gyakorlatnak meg kell változnia. Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, amelynek gyors fejlődése segítheti a klinikai vizsgálatokat. Az MI-nek köszönhetően a folyamat kevesebb időt igényelhet, az egészségügyi intézmények és a betegek pedig nagyobb szerepet kaphatnának a vizsgálatokban. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével egy molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavalyelőtt virtuális keresésekkel olyan biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére készültek – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt.

2017-ben a gyógyszeripar végre belátja majd, hogy vagy elkezdik kihasználni az MI által nyújtott lehetőségeket a gyógyszerfejlesztésben és klinikai vizsgálatokban, vagy lehagyják őket a startupok. Amikor új diszruptív technológiák kopogtatnak az ajtón, még az óriáscégeknek is újra kell gondolniuk az üzleti modelljüket.

12.jpg

13) A 3D-nyomtatott gipsz végre elérhetővé válik

Képzeld el, hogy eltörted vagy kificamítottad valamelyik végtagodat, és gipszre van szükséged. Eddig mindez egy fárasztó procedúra volt: fájó végtagodra maszatos gipszet raktak, amellyel aztán többször is vissza kellett térned az orvoshoz, amikor igazítani kellett, vagy esetleg sorvadni kezdtek az izmaid. Ehelyett az orvos csak beolvasná a karodat, kinyomtatna egy vízálló, könnyű „gipszet” egy traumatológusok által jóváhagyott szoftver segítségével. Csak pár másodperc az egész, és már mehetsz is haza. Amikor pedig visszatérnél, az orvosod egyszerűen csak kinyitná a gipszet, hogy megvizsgálja a sérülést. Olcsóbb, gyorsabb és sokkal kényelmesebb lenne mind a betegek, mind az orvosok számára.

A 3D-nyomtatással foglalkozó spanyol startup, az Exovite kísérletezik is a technológiával. Egy végtag szkennelése manapság felettébb egyszerű. A személyre szabott gipsz készítése szintén nem éppen agysebészet. Mi lehet hát a fő akadálya a fenti módszer használatának? Az, hogy a traumatológusok elfogadják. Az kemény dió. 2017-ben azonban egy startup végre valóra fogja váltani mindezt.

13.jpg

Fontos megjegyezni, hogy a felsoroltak közül semmi sem valósulhat meg olyan emberek nélkül, akik megértik a technológiai fejlődés előnyeit. Mindennapi életünket azok fogják felforgatni, akik az előnyökről és az etikai vonatkozásokról vitáznak. Még az év fejlesztéseinél is fontosabb az, ahogyan a változásokhoz alkalmazkodunk.

Remélem, hogy 2017 lesz az az év, amikor elismerjük, hogy egy kulturális forradalom zajlik és az új technológiák robbantották ki.

Itt lehet feliratkozni angol nyelvű hírlevelemre az orvosi technológiák újdonságairól.

unnamed.png

A kiterjesztett valóság a legígéretesebb digitális technológiák egyike (emlékezzünk csak vissza a Pokémon Go sikerére), amely gyökeresen átalakíthatja az egészségügyet mind az orvosok, mind a betegek számára.

A Pokémon Go már hivatalosan is meghódította a világot: a TechCrunch beszámolója szerint az iOS-rendszerű okostelefonok felhasználói már a megjelenése napján több időt töltöttek vele, mint a Facebookkal, a SnapChattel vagy a Twitterrel. Az új-zélandi Tom Curry elköszönt a munkahelyétől, hogy „főállású” Pokémon-mesterré válhasson, a Central Parkban pedig a játékosok hada egymást taposta egy ritka, képzeletbeli állat hajkurászása közben.

1_20.jpg

Rafael Grossmann – az első sebész, aki Google Glass segítségével operált – azt mondta nekem, hogy a Pokémon Go remekül tükrözi a „feladatorientált” appok játékosító jellegét, és nem gondolja, hogy a megalkotói (sem a Nintendo) számítottak volna a játékosok reakciójára.

Miért ilyen népszerű ez a játék, és mi köze van az orvoslás jövőjéhez?

A válasz a kiterjesztett valóságban (angolul: Augmented Reality – AR), és a növekvő érdeklődést kiváltó felhasználási lehetőségeiben rejlik. A Pokémon Go erre a technológiára alapul: eszközünk (ebben az esetben a telefonunk) élő vagy indirekt képet közvetít a fizikai értelemben vett való világról, és számítógép által generált hanggal, videóval és grafikai elemekkel vagy GPS-adatokkal egészít ki azt. A jövőben a kiterjesztett valóság fejhallgatók, digitális kontaktlencsék vagy szemüvegek szerves részét képezheti.

A kiterjesztett valóság abban különbözik legközelebbi „rokonától”, a virtuális valóságtól, hogy az utóbbi egy teljes, 3D-s környezetet közvetít, elválasztva a felhasználót az igazi világtól. Az AR két dologban egyedülálló: a felhasználó nem veszíti el a kapcsolatot a külvilággal, az információk pedig a lehető leggyorsabban a látószögébe kerülnek. Ezek a jellemzők teszik lehetővé a kiterjesztett valóság számára, hogy komoly hatással legyen az orvoslás jövőjére.

Ugyan fennállnak még leküzdendő akadályok, de Grossmann szerint mind a virtuális, mind pedig a kiterjesztett valóság 3–5 éven belül elterjedt lesz az egészségügyben. A legjelentősebb kihívás az oktatással, a kulturális változásokkal és a technológia elfogadásával kapcsolatban merülhet fel – technikai gondok csak ideiglenes jelleggel fordulhatnak elő, és egyáltalán nem okoznak majd problémát, a költségekkel kapcsolatos aggodalmak pedig szintén el fognak oszlani.

Íme a legjobb példák az egészségügyi kiterjesztett valóságra:

1) Életmentő AR – könnyen megtalálható defibrillátorok

2_6.png

Mit tennél, ha hirtelen összeesne valaki melletted? Ezerféle gondolat cikázna át a fejeden, és attól függetlenül, hogy mentőt, orvost, vagy anyukádat hívnád segítségül, biztosan a telefonod után nyúlnál.

Ezért azt javaslom, töltsd le a Layar Reality Browsert és azAED4EU-t a telefonodra, és tartsd őket észben a vészhelyzet esetén hívandó számokkal együtt. Így ha ilyen helyzetbe kerülsz, jobban tudsz majd segíteni.

Az AED4EU-t Lucien Engelen (Radboud Egyetem, Nijmegen Orvosi Központ, Hollandia) készítette, a felhasználói pedig rögzíthetik vele az automata külső defibrillátorok (angol rövidítéssel AED-k) lelőhelyeit, és ehhez az adatbázishoz bárki hozzáférhet az új alkalmazáson keresztül. A Layar segítségével ezenfelül meg is jelenítheted a legközelebbi AED pontos helyét a telefonod képernyőjén, így pillanatok alatt megtalálhatod, és segíthetsz. A kiterjesztett valóság tehát kritikus fontosságú információkkal szolgál vészhelyzetben.

2) A Google Glass a szoptató anyák szolgálatában

Tény, hogy a Google Glass új korszakot nyithat az egészségügyben, de őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy akár a szoptatással küzdő nőknek is segítségére lehet.

A Small World nevű melbourne-i innovációs cég vizsgálatot folytatott az Ausztrál Szoptatatássegítő Egyesülettel (Australian Breastfeeding Associaton), amely arra épült, hogy a szoptatási távtanácsadók a Google Glass segítségével az anya szemszögéből figyelhették, ahogy otthonukban szoptatnak. A problémákkal küszködő nők így a nap bármely szakában szakértői segítséget kaphatnak – még a gyereket sem kell letenniük. Azzal, hogy a szülő szó szerinti nézőpontjából figyelik az eseményeket, a szakértők új szintet értek el a tanácsadásban.

3_2.png

3) Érthetőbb tünetleírások az AR segítségével

A páciensek gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor meg kell osztaniuk tüneteiket egy orvossal. Az is előfordul, hogy az emberek túlreagálják, vagy éppen nem veszik elég komolyan a problémát. A szemészet terén ezt a problémát a kiterjesztett valósággal lehetne orvosolni.

Az EyeDecide egy egyedülálló orvosi alkalmazás, amely a kamerával szimulálja a konkrét betegségek látásra gyakorolt hatását. Az orvosok így demonstrálhatják, hogyan lát egy adott betegségben szenvedő páciens – bemutathatják például a szürkehályog vagy a makuladegeneráció hatásait, ezzel segítve a beteget állapotának megértésében. Ha a páciens megtapasztalhatja életvitelének egészségére gyakorolt következményeit, talán nagyobb motivációval fog hozzáállni a pozitív változtatások véghezviteléhez.

4_12.jpg

4) Könnyebben megtalálható vénák

Az AccuVein nevű startup AR-alapú technológia segítségével igyekszik könnyíteni a nővérek és betegek életén. A cég marketinges szakembere, Vinny Luciano azt nyilatkozta, hogy az intravénás injekciók 40%-a nem ér vénát az első próbálkozásnál. Ez az arány még rosszabb idősek és gyermekek esetében. Az AccuVein kiterjesztett valóságot használ egy kézi szkenner segítségével, amely kivetíti a vénákat a bőr felületére, azaz megmutatja őket az orvosoknak és nővéreknek. Luciano becslése szerint már több, mint 10 millió betegen használták, és 3,5-ször gyakrabban sikerült vele elsőre célba találni. Az effajta technológiák segíthetik az egészségügyi szakemberek munkáját, és még a készségeiket is fejleszthetik.

5) Fuss az életedért!

Képzeld el, hogy egy sötét és elhagyatott sikátoron vágsz át, amikor hirtelen hangokat hallasz. Egy lassan mozgó, furcsa lény nyöszörgő hangját. Azt hiszem még a világ leglustább embere is rákapcsolna, ha egy „igazi zombi” venné üldözőbe. Ez a koncepció szolgál a Zombies, Run! alkalmazás alapjául.

A játék arra épít, hogy a félelem remekül motiválja az embereket, és minden szórakoztatóbbá válik, ha játékosan állunk hozzá. Az alkalmazás tökéletes azoknak, akik a futást unalmasnak tartják. Ha nemcsak hallod, hanem látod is a zombikat a telefonod vagy más eszközöd képernyőjén, akkor gyorsabb futással jobban növelheted az állóképességedet, és még az idő is csak úgy repül.

6) Innovatív tájékoztatás a gyógyszerekről

Kíváncsi vagy arra, hogy vajon hogyan működnek a gyógyszerek a testedben? Még ha fel is keltette az érdeklődésed a pirulák és gyógykezelések világa, lefogadom, hogy minden lelkesedésed elveszítetted, amikor beleolvastál a végtelenül unalmas és megfejthetetlen gyógyszerleírásokat. A kiterjesztett valóság azonban ezt is megváltoztathatja.

Az AR segítségével a betegek 3D-ben láthatják a gyógyszerek hatásmechanizmusát a hosszú betegtájékoztatók bogarászása helyett. A laboratóriumi szakemberek emellett szintén kiterjesztett valóság segítségével követhetnék nyomon a vizsgálatokat, a gyárakban pedig hosszas kiképzések helyett a dolgozók azonnal munkába állhatnának, mivel egy eszköz megmutatná nekik, hogy mit és hogyan csináljanak.

7) Kiterjesztett valóság a műtőben

Orvosok és betegek egyaránt jól tudják, hogy a műtétek során kulcsfontosságú szerepet játszik a precizitás. A kiterjesztett valóság ugyanakkor ezen a téren is jól jöhet, mivel növelheti a sebészek hatékonyságát. Legyen szó akár kisebb beavatkozásokról, akár egy májdaganat megtalálásáról, a kiterjesztett valóságot használó alkalmazások életeket menthetnek és elősegíthetik a betegek zökkenőmentes kezelését.

A Medsights Tech szoftvere azt teszteli, hogy a kiterjesztett valóság segítségével képesek lennénk-e pontos, 3D-s tumormodelleket készíteni. Ez az összetett rekonstruáló technológia gyakorlatilag röntgenlátással ruházná fel az orvosokat – valós időben, sugárzás nélkül.

A korábban már idézett Grossmann tagja volt annak a csapatnak, amely elsőként végzett műtétet orvosi kiterjesztett valóság alkalmazásával. Ő mesélt nekem a HoloAnatomy alkalmazásról, amely azonfelül, hogy valódi adatokon alapuló anatómiai modelleket jelenít meg a HoloLens segítségével, egy csodálatos és rendkívül intuitív módja a kiterjesztett valóság használatának, és nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik a megszokott módszerekkel szemben.

8) „Világnézet”-formáló digitális kontaktlencsék

Már nem kell sokat várnunk a digitális kontaktlencsékre és retinaimplantátumokra, amelyek nagy hatással lehetnek az egészségügyre. A retinális implantátumok helyreállíthatják a vakok látását, vagy szuperlátást kölcsönözhetnek a felhasználónak, kitolva az emberi teljesítőképesség határait. A digitális kontaktlencsék átalakíthatnák azt, ahogy a világra tekintünk, illetve forradalmasíthatnák a cukorbetegség kezelését. A Google például egy digitális, több szenzorral felszerelt és vércukorszintmérésre is képes kontaktlencsét szeretne kifejleszteni. A cukorbetegség kezelése azonban inkább egy mellékes alkalmazási terület, mivel a digitális kontaktlencsék képesek lesznek a mindennapokban tapasztalt valóság kiterjesztésére – például egy e-book olvasása közben pislogással lapozhatunk majd.

5_11.jpg

Bár jelenlegi eszközök, mint a Microsoft Hololens még közel sem tökéletesek, nincs okunk kételkedni abban, hogy hamarosan azok lehetnek. A leghatékonyabban úgy készülhetünk fel rájuk, ha már most elkezdjük képezni magunkat – és gyerekeinket – a témában.

Emlékszel még a kedvenc gyermekkori játékodra? Nekem például a Lego volt a nagy szerelmem. Kis darabokból valami újat építeni – várakat, autókat, városokat – szerintem az egyik legjobb elfoglaltság a világon. Stimulálja a fantáziádat, a kreativitásodat, valamint hozzájárul a rendszerszemlélet és az alaposság kialakulásához. Az utóbbi időben több olyan videojáték is megjelent a piacon, amely a Lego-élményt virtuális térbe próbálja helyezni – ilyen például a Minecraft is.

A szülők gyakran panaszkodnak arról, hogy a gyerekeik csak a képernyőt bámulják, és így nem ismerik meg eléggé környezetüket és önmagukat. Én ezzel nem értek egyet. A Minecraft szintén fejleszti a kreativitást, valamint azt is, ahogyan a gyerekek az őket körülvevő világot látják – csak kicsit másképpen, mint a Lego. Innen már csak egy lépésre vagyunk az kiterjesztett valósággal ötvözött Lego-élménytől. Az AR segítségével kéz a kézben járhatna a való világban tapasztalt építés élménye a virtuális képzelőerővel. Így a gyerekeink megismerkedhetnek az igazi valósággal, ugyanakkor készen állnának a kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségek kiaknázására is.

A futurisztikus kórházak és hatalmas szerkezetek helyett kis méretű, majdhogynem láthatatlan tárgyakba oltott diszruptív technológiák diktálják majd a trendeket a jövőben. Ezek alkotják majd az okosháztartás építőelemeit, és ezek teszik lehetővé, hogy az egészségügy házhoz jöjjön.

Anna nem tudta megfejteni, hogy mi a baja. Bár általában jó egészségnek örvend, napok óta izzadt alvás közben. Ugyan már egy ideje nem diétázott, továbbra is fogyott, és borzasztóan fáradt is volt. A tünetek nemcsak neki tűntek fel, hanem az okosotthonának is: matracába ültetett alvásmérő zavarokat észlelt, a WC-ben lévő mikrochip emelkedett értékeket mutatott a vizeletében, az okosmérleg érzékelte a fogyását, a digitális tükör pedig felfigyelt a szeme alatti karikákra. Aztán egyszer csak kapott egy időpont-egyeztető e-mailt az orvosától, aki az okosház adatai alapján behívta a rendelőbe. Bár Anna úgy gondolta, hogy a munkahelyi stressz állhat a háttérben, az érzékelők által összegyűjtött adatok rákra is utalhattak, amelyet így orvosával közösen még korai stádiumban kezelhetnek.

1_19.jpg

Ez nem egy sci-fi film jelenete, hanem egy kép a jövő egészségügyéről. A közhiedelemmel ellentétben ez a jövő nem csillogó, posztmodern kórházi épületekben rejlik hatalmas, félelmetes és mindentudó eszközökkel ötvözve, hanem pici, diszruptív technológiákkal felszerelt készülékekben, amelyek házhoz hozhatják az egészségügyet.

Vannak jelek, amelyek már most ebbe az irányba mutatnak: Az IBM Watsonja hatalmas, rendezetlen adatmennyiséget elemez, különböző érzékelők okostelefonunkra továbbítják az egészségügyi értékeinket, digitális sztetoszkópokkal és videókonzultációval távolról is segíthetünk a betegeken, valamint drónok visznek orvosi eszközöket nehezen elérhető területekre.

Azonban a krónikus betegek, akik időnként meglátogatják orvosukat, de nagyrészt felügyelet nélkül élik az életüket, még nem találkozhattak ilyen jellegű egészségügyi fejlődéssel. Ugyanez igaz azokra, akik egészségesek, és évente csak egyszer mennek el háziorvoshoz, vagy csak szakorvosokhoz járnak, amikor konkrét, felismert betegségük van.

A jövőben mindez teljesen átalakul az egyre nagyobb teljesítményű és egyre olcsóbb készülékeknek köszönhetően. Ezek a technológiák kiiktatják a háziorvos vagy klinikus közvetítő szerepét a gyógyulási folyamatból. A 23andme és a Heal kiváló példa az efféle technológiákra.

Miért jöjjön házhoz az egészségügy, és hogyan történik majd mindez?

A viselhető egészségügyi eszközök forradalmát éljük, sikeres hasznosításuk azonban műszaki ismereteket is igényel. A felhasználók számára nehézséget okoz a Bluetooth-kapcsolat és az appok megfelelő használata, sőt, néha az adatokat is nehéz értelmezni orvosi háttér nélkül. Ebből kiindulva teljesen logikus lenne automatizált (folyamatos felügyeletet nem igénylő) szerkezeteket használni.

2_5.png

Mivel minden elképzelhető eszköz egyre okosabb, a házban szétszórt kütyük helyett a személyes tárgyak – mint a tévé, az okostelefon, a tablet, a zuhanyzó, a mosdókagyló, a WC és a hűtőszekrény – lesznek gyárilag érzékelőkkel ellátva. Ezek képesek lesznek kommunikálni egymással, valamint össze tudják majd hasonlítani az aktuális méréseket a felhőben tárolt adatokkal. Olyan funkcióval is el lesznek látva, hogy értesítsék a felhasználót akkor, amikor a mérések nem stimmelnek. Ezenfelül tanáccsal is szolgálnak majd az életmódváltáshoz, vészhelyzet esetén pedig segítséget hívnak, és tájékoztatják a kezelőorvost, ha a beteg állapota annak ellenére nem javul, hogy betartja a felírt kezeléseket.

A SPEHERE (Sensor Platform for Healthcare in a Residential Environment – otthoni környezetben alkalmazott érzékelőplatform) egy interdiszciplináris kutatói együttműködés, amely célja a nem-egészségügyi/környezeti szenzorok közös platformjának kialakítása. Tagjai úgy gondolják, hogy az érzékelőket három fajtára lehet osztani, és ezekből kettő az otthoni szenzorok archetípusa: léteznek közvetett érzékelők, amelyek az otthoni energiafelhasználás alapján képesek felismerni az emberi viselkedést; távoli érzékelők, amelyek kifejezetten emberi viselkedést figyelnek meg videófelvételen keresztül; valamint testszenzorok, amelyek megfigyelésre, energiahasznosításra és -gazdálkodásra szolgálnak.

Az „egészségügyi dolgok internetének” egyes elemei már napjainkban is léteznek. Egy ultramodern lakás minden szobáját könnyűszerrel telepakolhatjuk érzékelőkkel. A CubeSensorokat (kicsi, letisztult formatervezésű kockákat) bárhol elhelyezhetünk a lakásban, hogy a belső tér minden fontos részletét elemezzék. Az okoskocka méri a levegő minőségét, a páratartalmat, a zajszintet, a fényviszonyokat, a légnyomást, és a személyes adataink alapján beállítja a megfelelő környezetet az otthoni jóllét érdekében. Gondolj rá úgy, mint egy saját tündér keresztanyára (azzal a különbséggel, hogy nem tűnnek el a dolgok éjfél után).

3_13.jpg

Az okosszenzorok segítenek majd a mindennapokban

Ébredés után okos alvásmérőd megmutatná, hogy aludtál éjszaka (sőt, az optimális időben keltene fel, hogy energiával telten kezdhesd a napot). Átsétálsz a konyhába a kávé és reggeli elfogyasztásához. Lehetnek ott okosvillák és -kanalak, amelyek vagy megtanítanak lassan enni, vagy akár lehetővé teszik a Parkinson-kórban szenvedőknek, hogy újra rendesen tudjanak étkezni. A jövőben szkennerek vizsgálnák az összetevőket, allergéneket és toxinokat az ételedben, étrendedet pedig az okostelefonod szabná meg. 3D-s ételnyomtató szolgáltatná a friss hozzávalókat – csinálhatna neked pizzát, süteményeket, vagy szinte bármilyen készterméket pont úgy, ahogyan a Foodini teszi ezt napjainkban.

Reggeli után a fürdőszobában Kolibree okosfogkefét használnál, amely elemezné, hogy elég folyadékot ittál-e, és megjutalmazna, ha elég ideig mostad a fogad. Zuhany közben az okosotthonod beállíthatná a víz hőmérsékletét egy Google Nesthez hasonló eszköz segítségével. És mindez még csak a kezdet.

Képzelj el olyan WC-ket, amelyek az MC10 biomatricához hasonló mikrocsipekkel rögzítik a mozgási szokásaidat; olyan fürdőszobai érzékelőket, amelyek a vízfogyasztásodat figyelik; vagy olyan tükröket, amelyek alapvető egészségügyi értékeket tartanak számon – ezzel már meg is érkeztünk Anna történetéhez.

A személyre szabott megelőzés persze több száz további módon kivitelezhető a hosszabb és egészségesebb élet érdekében.

Okosotthonok az idősek és egyedül élők szolgálatában

4_10.jpg

Japánban a becslések szerint 2015-ben 6,24 millió ember élt egyedül a 65 év felettiek korosztályában. A jóléti minisztérium 2016 júliusában kiadott felmérése szerint ez a létszám ekkor haladta meg először a hatmilliós határt. A szigetországban már most léteznek takarító cégek, amelyek magányos emberek halála után üresen maradt lakások kitakarítására specializálódnak. Egyes szakértők szerint már 40 000 ilyen eset fordult elő, és tíz éven belül ez a szám valószínűleg 100 000 feletti lesz. Néha hetek telnek el, mire valakinek feltűnik ez a fajta „magányos elhalálozás”.

Az okosotthonok megoldást nyújthatnak azoknak az időseknek, akiket valamilyen okból magukra hagytak barátaik és gyermekeik. Visszakaphatják függetlenségüket, és a szívszorítóan fájdalmas, észrevétlen elhalálozás is elkerülhetővé válna. Az Amerikai Egyesült Államokban élő Violetta Roberts például egy érzékelőkkel és mérőkkel felszerelt házban él, amely képes figyelemmel kísérni a szokatlanságokat, és e-mailben tartja naprakészen az érte felelő nővért. Roberts azt nyilatkozta, hogy azért döntött az okosház-projekt mellett, mert nem szeretett volna napokra kómába esni úgy, hogy senkinek sem tűnik fel.

Violetta otthonát a Healthsense nevű vállalat szerelte fel érzékelőkkel a demóprojekt alatt. A Healthsense húszezer életnél is többet tart szemmel idősotthonok közreműködésével, és tavaly a programot magántulajdonú otthonokra is kiterjesztették. Bár téves riasztások ugyan előfordulnak, az összesített eredmények biztatóak. A Healthsense megfigyelő rendszer által monitorozott, 34 idősebb felnőttből álló csoport tagjai feleannyiszor szorultak kórházi kezelésre és sürgősségi ellátásra, mint a hasonló egészségügyi állapotú, ám szenzorok nélkül élő társaik.

Mindez nem csak az adatgyűjtésnek köszönhető. Ha jó pajtásod, „Dr. Nagy Testvér” vigyáz rád, nagyobb biztonságban érzed magad, és ennek kedvező pszichológiai hatásai vannak.

5_10.jpg

Az olaszországi Bolzano város hasonló programmal rendelkezik: a Secure Living biztonságos és méltóságteljes otthoni életet biztosít az időseknek. A projektet az IBM Human Centric Solution Centers Europe, az IBM Human Ability and Accessibility Center, az IBM Hursley Emerging Technologies Lab, a TIS Innovation Park, a Bolzano technológiai park és a Dr. Hein GmbH teszi lehetővé. A program az idősek biztonságára és egészségügyi problémáira fókuszál, és az otthonaikban felszerelt érzékelőkkel igyekszik segíteni. Ezek valós időben követik az eseményeket, valamint mérik a hőmérsékletben beállt változásokat, és szemmel tartják a lehetséges veszélyforrásokat, mint például a magas szén-monoxid-szintet és a csőtöréseket. Az adatok egy távoli irányítóközpont kijelzőin és a kijelölt kezelő Androidos mobil eszközén is megjelennek (e-mailben, SMS-ben vagy Twitteren). Probléma esetén, ha azonnali reakcióra van szükség, igény szerint a családtagok és az önkéntes „angyalok” (Bolzano szociális munkásai vagy a helyi készenléti személyzet) is értesítést kapnak.

Az ilyen jellegű mérőeszközök nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az idősek nagyobb biztonságban érezzék magukat otthon, hanem azt is, hogy a saját, számukra ismerős környezetben maradhassanak. Így nem kényszerülnek arra, hogy idősek otthonába vonulva egész életüket hátrahagyják.

Mik a mindentudó otthon kihívásai?

Az egészségügy gyors ütemű technológiai fejlődését elnézve nem meglepő, hogy az okosotthonokat és a szenzoralapú ellátást elsősorban nem technológiai, hanem etikai és pszichológiai problémák akadályozzák.

A gondolat, hogy „Dr. Nagy Testvér” mindent lát, és életünk minden részletét felügyeli, elképesztően félelmetes és idegesítő lehet. A Healthsense demóprogramjában például néhány idős ember nem kívánt tovább részt venni, miután az érzékelők figyelmeztető jelzései nagyon rájuk ijesztettek.

6.png

Ezenfelül akadtak olyanok is, akik nem akarták, hogy szenzorok és adathalmazok diktálják mindennapjaikat – még akkor sem, ha akár az életüket is megmenthetnék.

Más nézőpont szerint a rövid és hosszú távú megfigyelés, illetve tanácsadás hatásmechanizmusai eltérőek lehetnek. Néhányan a szenzoroknak köszönhetően egy ideig élvezhetik az egészséges életet, de hosszú távon nem lennének hajlandóak megváltoztatni szokásaikat. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek nehezen kötelezik el magukat tartós hatású, ámde életüket gyökerestül felforgató változások mellett (erre remek példa a dohányzásról való leszokás vagy a fogyás). Így tehát új, játékos módszerek szükségesek az aktív egészségmegőrzés érdekében, és ki kell használnunk a szenzorokban és okos algoritmusokban rejlő lehetőségeket.

Bár a váltás nem lesz fájdalommentes, csak úgy, mint a legtöbb dolog az életben, ez is számos előnyt és hátrányt tartogat. Azt hiszem, ideje mindenkinek elfogadnia a tényt: az egészségügy házhoz jön, és érzékelőről érzékelőre férkőzik be otthonunkba.

A mesterséges intelligenciában elképzelhetetlenül sok lehetőség rejlik. Az elkövetkezendő néhány évben gyökerestül felforgatja majd életünk minden részét, a gyógyítást is beleértve. Meggyőződésem, hogy teljesen átalakítja majd az egészségügyet – mégpedig jobb irányba. Vessünk néhány pillantást azokra az ígéretes megoldásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál.

A világ legnagyobb koponyái közül sokan gondolják úgy, hogy napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom. Ezt a forradalmat az olyan új technológiák kialakítása jellemzi, amelyek a fizikai, digitális és biológiai értelemben vett világokat olvasztják össze. Minden tudományos, gazdasági és ipari területre hatással van – még az emberi lét alapvető kérdéseivel is foglalkozik.

Biztos vagyok benne, hogy az egészségügy az átalakulás élén jár majd, a változást pedig egyebek mellett a mesterséges intelligencia fogja kiváltani.

1_18.jpg

A nagy adat és a mesterséges intelligencia forradalma

A digitális tárolási technológiák fejlődésének köszönhetően egyre több adat jön létre és kerül rögzítésre a digitális térben. A digitális adatok rendelkezésre álló mennyisége észbontó sebességgel növekedik: kétévente gyakorlatilag megduplázódik. 2013-ban 4,4 zettabyte-ot tett ki, 2020-ra azonban a digitális univerzum (az évente előállított és lemásolt adatmennyiség) eléri majd a 44 zettabyte-ot, azaz a 44 billió gigabyte-ot. 

A minket körülvevő világ értelmezése érdekében általában rendszereket alkotunk szabályok és folyamatok segítségével. A nagy adat világa olyan hatalmas, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségére lesz szükségünk ahhoz, hogy kiigazodjunk rajta.

Egyelőre még nem sikerült „valódi” MI-t kifejlesztenünk, de ma már bejelentés és csinnadratta nélkül is beférkőzhetne az életünkbe. A szűkebb fókuszú mesterséges intelligencia ugyanis már most megtalálható az autóinkban, a Google-keresésekben, az Amazon-ajánlatokban és rengeteg készülékben is. Az Apple Sirije, a Microsoft Cortanája és az Amazon Echója mind olyan szolgáltatások, amelyek mindennapi beszédből képesek kikövetkeztetni kérdéseket, és ezt követően hasznos műveleteket tudnak végrehajtani bizonyos korlátokon belül. Például képesek éttermet keresni, navigációs adatokkal szolgálni, meetinget szervezni vagy egy egyszerű webes keresést végrehajtani.

A technológia azonban már most sokkal fejlettebb ennél. Tavaly szeptemberben egy 19 éves brit programozó kifejlesztett egy chatbotot, amely segítséget nyújt a parkolási büntetések megfellebbezésében. Ez egyfajta MI-ügyvéd, amely néhány kérdés alapján eldönti, mit lehet tenni a büntetéssel. Júniusig Londonban és New Yorkban 250 000 parkolási büntetésből 160 000-et sikeresen megfellebbezett, tehát 64%-os sikerrel alkalmazható.

2_4.png

Képzeljük el ezt a hatékonyságot az egészségügyben!

Az egészségügyben alkalmazott MI sokkal hatékonyabban szervezné meg a betegek útját vagy kezelési tervét, emellett pedig az orvosok döntéshozási folyamatát is támogathatná releváns információk biztosításával.

Ne gondoljuk, hogy mindez csak ábrándozás a távoli jövőről. Andy Schuetz, a Sutter Health vezető adatelemzője a következőt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy a szofisztikált tanulási módok és az MI-algoritmusok nemsokára helyet találnak maguknak az egészségügyben. Nem tudom, hogy ez két vagy tíz év múlva fog-e bekövetkezni, de mindenképpen eljön majd az ideje.”

Mint ahogyan a tél is megérkezett a Trónok harca hatodik évadára, ugyanilyen biztosak lehetünk abban is, hogy előbb vagy utóbb elérkezünk erre a technológiai szintre. Az ígéretes jövőt az egészségügyi MI-technológia iránt érdeklődő vállalatok száma is világosan mutatja. Bár a kognitív egészségügyi számítástechnikában az IBM Watsonja a nagykutya, a verseny nyitott, és egyre több a versenyző. A Dell, a Hewlett-Packard, az Apple, a Hitachi Data Systems, a Luminoso, az AlchemyAPI, a Digital Reasoning, a Highspot, a Lumiata, a Sentient Technologies, az Enterra, az IPsoft és az Next IT csak néhány a sok közül.

3_12.jpg

Már napjainkban is rendelkezésünkre áll néhány remek, optimista képet festő példa az egészségügyi MI használatának potenciális hatására és lehetséges jövőbeli hasznosíthatóságára.

Azonban ezek a megoldások csak akkor forradalmasíthatják az egészségügyet, ha elérhetőek lesznek az átlagos felhasználók számára, és nem csak a leggazdagabb egészségügyi intézmények (mert túl drágák) vagy egy maréknyi szakértő (mert túl nehéz őket használni) férhet hozzájuk.

Lessünk a jövőbe

A mesterséges intelligencia már számos egészségügyi területen bevethető az újítás érdekében: a kezelési tervek elkészítésétől kezdve a repetitív feladatok végrehajtásán át a gyógyszerdózisok beállításáig és elkészítéséig. Ám ez még csak a kezdet.

Egészségügyi feljegyzések kutatása:

Az MI legkézenfekvőbb alkalmazási módja természetesen az adatkezelés. Az adatok összegyűjtése, tárolása, normalizálása és lekövetése a meglévő egészségügyi rendszerek megújításának első lépései. Nem is olyan régen a keresőóriás Google MI-kutató részlege elindította a Google Deepmind Health nevű programot, amely orvosi dokumentációkon végez adatbányászatot a jobb és gyorsabb egészségügyért. A program kezdeti fázisban van, fejlesztői jelenleg a Moorfields Szemészet NHS-alapítványával működnek együtt a jobb szemészeti ellátás nyújtása érdekében.

Kezelési tervek készítése:

Az IBM Watson onkológusoknak szóló különleges programja lehetőséget biztosít klinikusok számára a bizonyítékokon alapuló kezelési tervek használatára. Itt olvashatjátok a programot használó professzorok egyikével készített interjúmat. A „Watson az Onkológiáért” (Watson for Oncology) korszerű analitikai technológiával rendelkezik (képes jelentés és kontextus szerint elemezni a klinikai feljegyzések és riportok strukturált és nem strukturált adatait), amely kritikus szempont lehet a megfelelő kezelési terv kiválasztásában. A program ezután összeveti a beteg kartonjából kinyert adatokat klinikai szakvéleményekkel, illetve külső kutatásokkal és adatokkal a betegnél alkalmazható kezelési módszerek beazonosítása érdekében.

Repetitív feladatok elvégzése:

Az IBM egy másik, Medical Sieve névre hallgató algoritmust is kifejlesztett egy ambiciózus, hosszú távú, felfedezésre összpontosító projekt keretein belül, amelynek célja egy újgenerációs „kognitív asszisztens” létrehozása. Ez az asszisztens analitikus, érvelési képességekkel és széles körű klinikai tudással rendelkezik majd. A Medical Sieve képes segédkezni radiológiai és kardiológiai döntéshozásban. „Kognitív egészségügyi asszisztensként” képes röntgenképeket elemzésére, továbbá pontosabban és gyorsabban ismeri fel a problémákat, mint az ember. A jövő radiológusainak így csak a legkomplikáltabb esetekre kellene koncentrálniuk, ahol az emberi felügyelet fontos lehet.

Az Entilic nevű egészségügyi startup cég szintén mélyreható vizsgálatok és hatalmas egészségügyi adatbázisok ötvözésével szeretne hozzájárulni a diagnosztika fejlődéséhez és a betegek gyógyulásához. A mélyreható tanulás előnyeit következőképpen fogalmazták meg: „Nem is olyan régen a számítógépes diagnosztikai programokat betegségspecifikus jellemzőkre alapuló, előre meghatározott feltételezések felhasználásával írták. A test minden egyes területére specializált programot kellett írni, amelyek csak viszonylag kevés betegség beazonosítását tették lehetővé. A programok rugalmassága és felhasználhatósága tehát igen korlátozott volt. Ráadásul gyakran túlságosan leegyszerűsítették a valóságot (a diagnosztika rovására), így sosem alkalmazták őket széles körben. Ezzel ellentétben a mélyreható vizsgálat az egész test számos betegségét fel tudja dolgozni a képalkotás minden formájában (röntgen- és CT-képek stb.).”

A személyes és online konzultációk racionalizálása:

Fáj a fejed, szédülsz, és biztos vagy benne, hogy lázad is van. A kedvesed szól, hogy nem nézel ki túl jól, és talán orvoshoz kellene menned. Így hát felhívod a háziorvosod asszisztensét, és kérsz egy időpontot. Kapsz is egyet két nappal későbbre. Mindezt elkerülhetjük a Babylon új alkalmazásával. A nagy-britanniai regisztrációt igénylő, Babylon nevű online orvosi konzultációs és egészségügyi szolgáltató új alkalmazása idén indult útjára. Az app egészségügyi MI-konzultációt kínál, amelyet a személyes kórtörténetre és az általános orvostudományi tudnivalókra alapozva biztosít. A felhasználó beszámol a tüneteiről az appnak, amely beszédfelismerést alkalmazva összehasonlítja azokat egy betegség-adatbázis tartalmával. A beteg kórtörténete és körülményei figyelembevételével cselekvési tervet is javasol. Az alkalmazás még emlékezteti is a betegeket, hogy vegyék be a gyógyszereiket, és később is érdeklődik a hogylétükről. Ilyen és hasonló megoldások nagyságrendekkel hatékonyabbá teszik a diagnosztikát, míg a háziorvosi rendelőkben eltöltött várakozási idők a töredékükre eshetnek.

Egészségügyi segítségnyújtás és gyógyszerkezelés:

Kérlek, fogadjátok szeretettel Mollyt, a világ első virtuális nővérét a Sense.ly orvosi startup fejlesztésében. Mosolygós, kedves arcához kellemes hang társul, és az egyetlen célja az emberek segítése. A nővér figyelemmel kíséri a páciensek állapotát és kezelését, illetve gépi tanulást alkalmazva támogatja a krónikus állapotú betegeket két orvoslátogatás között. Bizonyított, személyre szabott ápolást és megfigyelést nyújt, különösen a krónikus betegeknél.

Rajta kívül létezik más eszköz is annak figyelésére, hogy a betegek valóban beveszik-e a gyógyszereiket. A Nemzeti Egészségügyi Szervezetek (National Institutes of Health) támogatásával kifejlesztett AiCure app az okostelefon kameráját használja, az MI pedig megerősíti, hogy a beteg betartja-e az előírt utasításokat, illetve jobban megismerteti vele állapotának kezelési módját. Ez rendkívül hasznos lehet komoly egészségügyi problémákkal küzdő embereknek, illetve olyan pácienseknek, akik kifejezetten hajlamosak ellenszegülni az orvos utasításainak. Sőt, akár klinikai vizsgálatokon is bevethető.

Precíziós gyógyászat:

A mesterséges intelligencia nagy hatással lesz a genetika és genomika területére is. A Deep Genomics például hatalmas, genetikai információkat tartalmazó adatbázisok és orvosi dokumentációk átfésülésre, mintázatok felismerésére, valamint mutációk és betegségre utaló jelek felfedezésére összpontosít. A vállalat újgenerációs számítástechnikai technológiák megalkotásán ügyködik, amelyek célja, hogy tájékoztassák az orvost arról, mi történik majd egy sejtben, amikor a DNS-ben változás következik be – akár természetes úton, akár terápia keretein belül.

Mindeközben Craig Venter, a Humán Genom Projekt egyik szellemi atyja egy olyan algoritmusok dolgozik, amely a DNS-ből kiindulva képes lenne megtervezni a páciens testi jellemzőit. Legutóbbi vállalkozásával, a Human Longevity programmal teljes genomszekvenálást, teljes testes CT-vizsgálatot és rendkívül részletes egészségügyi felmérést ajánl (főként tehetős) betegeinek. A folyamat már a kezdeti stádiumban kimutatja a rákra és a keringési rendellenességekre utaló jeleket.

Gyógyszerkészítés:

A gyógyszerfejlesztés hagyományos, klinikai vizsgálatokkal egybekötött módszere néha több évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerülhet. A folyamat felgyorsítása és költséghatékonnyá tétele óriási hatással lehetne napjaink egészségügyére, valamint az újítások általános orvosi gyakorlatba történő ültetésére. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével egy molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. „Ha hónapokkal vagy évekkel korábban tudnánk a halálos vírusokra reagálni, több tízezer életet menthetnénk meg” – mondta Alexander Levy, az Atomwise COO-ja. „Képzeljük csak el, hány ember élheti túl a következő járványt az Atomwise-nak és a hozzá hasonló technológiáknak köszönhetően.”

A Berg Health egy másik remek példa a nagy adat betegellátásban történő felhasználására. Ez egy bostoni biogyógyszerészeti cég, amely adatbányászattal igyekszik megtudni, hogy miért élnek túl bizonyos emberek egyes betegségeket. Ezt a tudást az aktuális kezelések fejlesztésére vagy új terápiák megalkotására fordítanák. A cég a páciens biológiai adataiból egy MI felhasználásával feltérképezi a különbségeket a betegségnek kedvező és az egészséges környezetek között. Így segítik a gyógyszerek, diagnosztikai módszerek és egészségügyi műszerek feltalálását és fejlesztését.

A nyílt MI az egészségesebb döntések szolgálatában:

Hallottál már valaha a nyílt MI-ökoszisztémáról? Ha nem, akkor sem kell aggódnod – ez egy új és trendi kifejezés az összekötött MI-infrastruktúrára. A Világgazdasági Fórum azonban a 2016-os év top 10 új technológiája közé sorolta, így érdemes megbarátkozni vele. A nyílt MI-ökoszisztéma arra alapul, hogy példátlan mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre, a természetes beszéd feldolgozása és a társadalmi tudatosság pedig már algoritmusok részét képezi, az MI alkalmazása tehát egyre előnyösebb lesz a fogyasztók számára.

Ez különösen igaz a gyógyszerészet és egészségügy esetében. Rengeteg adatot lehet felhasználni: kórlapok, kezelési naplók, és újabban a hordható mérőeszközök és szenzorok értékelései is rendelkezésünkre állnak. Ez a hatalmas adatmennyiség nemcsak arra használható, hogy proaktív páciensek jobb tanácsokat kapjanak a jobb életstílus eléréséhez, hanem olyan jellegű információkkal is elláthatná az egészségügyet, amelyekkel betegek igényeihez és szokásaihoz igazíthatnánk az orvoslást.

Egészségügyi rendszerek elemzése:

A holland egészségügyi számlák 97%-a digitális, valamint tartalmazza a kezelésre, kezelőorvosra és kórházra vonatkozó adatokat. Ráadásul könnyen le lehet kérni őket. Egy helyi cég, a Zorgprisma Publiek ezeket a számlákat elemzi, és az IBM Watson felhőjét használja adatbányászatra. Meg tudják állapítani, ha egy orvos, klinika vagy kórház rendszeresen hibázik egy bizonyos betegség kezelésénél, ezzel is segítve a fejlődésüket, illetve a szükségtelen kórházi ellátás elkerülését.

Mi kell ahhoz, hogy mindez tényleg megtörténhessen?

Először is le kell számolnunk az MI-vel kapcsolatos előítéletekkel és félelmekkel, és tájékoztatnunk kell az átlagembert az MI működéséről és előnyeiről, valamint az esetleges veszélyek ellensúlyozásáról. Az egyik legnagyobb ilyen félelem, hogy az MI még az emberi agynál is szofisztikáltabb működésre is képes lehet. Ennek következményeként megpróbálja majd átvenni a hatalmat felettünk. Még Stephen Hawking is azt mondta, hogy egy teljesen mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végzetét jelentheti. Ezt a véleményt Elon Musk is osztja.

Nem gondolom, hogy a helyzet ennyire drámai lenne, azonban egyetértek azokkal, akik hangsúlyozzák a felkészülés szükségességét. A következőket kell megtennünk, hogy elkerüljük az MI buktatóit:

  1. Etikai alapelveket kell alkotnunk, amelyek alkalmazhatóak és kötelező érvényűek a teljes egészségügyi szektorra nézve.
  2. Fokozatosan kell kifejlesztenünk a mesterséges intelligenciát, hogy legyen idő a felmerülő problémák megoldására.
  3. Az egészségügyi szakembereknek alapvető MI-ismeretekkel kell rendelkezniük. Tudniuk kell, hogy egy orvosi helyzetben hogyan működne, hogy jobban lássák a technikai jellegű megoldások hasznát a mindennapi munkában.
  4. A betegeknek hozzá kell szokniuk a mesterséges intelligencia jelenlétéhez, és meg kell ismerniük az előnyeit – például a Cognitoys segítségével, amely kisgyermekek kognitív fejlődését segíti MI-vel, játékos és gyengéd módon; vagy akár Sirivel.
  5. Az MI-megoldásokat fejlesztő cégeknek (például az IBM-nek) még több párbeszédet kell folytatniuk az emberekkel, főként az MI lehetséges előnyeire és hátrányaira koncentrálva.
  6. Az egészségügyi intézetekben dolgozó döntéshozóknak minden intézkedést meg kell tenniük a rendszerek sikerességének és hatékonyságának felmérése érdekében. Fontos továbbá, hogy a cégek elérhető árú MI-technológiát fejlesszenek, mivel csak így tehetjük a sci-fit valósággá, az MI-t pedig a XXI. század sztetoszkópjává.

Ha sikerrel járunk, akkor nemcsak időről-időre lesz vezető hír egy-egy gyógyászati felfedezés vagy új kezelés, hanem akár naponta többször is. Ha találkozol egy szűkebb fókuszú MI-rendszerrel, akkor biztosan megérted majd az optimizmusomat.

Iratkozz fel angol nyelvű hírlevelemre vagy olvasd el magyar nyelvű könyvemet Az orvoslás jövője címmel, ahol további hasonló technológiák orvosi hasznáról írok.

süti beállítások módosítása