Az orvosi technológia gyors ütemű fejlődése az egészségügy és a gyógyítás minden részére hatással van – még a látszólag lazábban kapcsolódó, elefántcsonttorony-szerű gyógyszerészet sem úszhatja meg az átalakulást. Az alábbiakban bemutatom nektek, milyennek látom a gyógyszertárak fényes jövőjét.

Bár a patikák központi szerepet játszanak a gyógyulásban, a betegek gyakran érzik úgy, hogy a gyógyszerészek és gyógyszertárak inkább üzleti alapon nyújtják szolgáltatásaikat. Az orvos felírja a megfelelő gyógyszert a vonatkozó utasításokkal, a gyógyszerész pedig odaadja azt – pénzért. Ez nyilvánvalóan üzleti tranzakció.

Azonban ahogyan a technológiai forradalom eléri a rendszer egyes elemeit (például a tudatos betegek mozgalma kiegyensúlyozottá teszi az orvos és a beteg közötti, eddig közel sem egyenlő erőviszonyokat), úgy a gyógyszertáraknak is újra kell tervezniük az egészségügyben elfoglalt pozíciójukat. Egyszerű gyógyszerelosztóként elvégre nem vennék ki a részüket a munkából egy közösségalapú gazdasági modellben.

A nagy-britanniai gyógyszerészek szövetsége (The Royal Pharmaceutical Society) jelentésében ajánlásokat tett a jövő gyógyszertármodelljeire és az iparág jövőjére nézve. Ezeket valóban érdemes lenne megfontolni.

Szerintük a gyógyszerészeknek:

• a gyógyszerek kiosztása mellett számos egyéb szolgáltatásra kellene koncentrálniuk
• segíteniük kellene a pácienseknek abban, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki gyógykezelésükből, elsődleges céljuk pedig az egészségmegőrzés támogatása lenne
• merniük kell kezdeményezni helyi szinten ahelyett, hogy országos intézkedésekre várnának
• együtt kellene működniük más egészségügyi szakemberekkel a közösségi, szociális, másodlagos és harmadlagos gondozás szintjén is

Tehát a jövő gyógyszerészének képe magában foglalja az ősi vajákosok, a XXI. századi technológiai guruk és a tudományos szakértők tulajdonságait. A vajákosok fontos szerepet töltöttek be a közösségük életében: ismerték a betegek kórtörténetét, és kezdetleges ellátást nyújtottak a betegségekre a megfelelő gyógyszerekkel (azaz gyógynövényekkel és főzetekkel). A technológiai guruk képesek kinyerni a fontos adatokat a hordozható szenzorokból és hasonló eszközökből, amelyek alapján elő tudják írni a megfelelő kezelést. A valódi tudományos szakértők pedig az alapvető tudnivalókat és a gyógyszeripar, illetve az általános orvostudomány legújabb vívmányait egyaránt ismerik.

A három szerep tulajdonságait megtestesítő szakértők remek szolgálatot teljesíthetnének vidéki, elszigetelt vagy kisebb településeken, ahol sokkal kevésbé elérhető a farmakológia. Sőt, még a kórházak beteg-újrafelvételi statisztikáira is hatással lehetnének. A vidéki térségekben ugyanis kevés a gyógyszertár, és a betegek nem jutnak gyógyszerhez, amikor szükségük van rá, így az újrafelvételi ráta magasabb, mint városi környezetben. Ha a végső cél a gyógyítás minőségének javítása, akkor ezt a problémát is meg kell szüntetni.

A technológia ezt a változást lehetővé teszi.

Nézzünk meg néhány jövőbeli technológiát és lehetőséget, amelyek nagy hatással lehetnek a gyógyszerészetre.

1) Egészségmenedzsmenttel foglalkozó központok gyógyszerelosztó gépezetek helyett

A posztmodern gyógyszertár nem lehet csupán gyógyszerelosztó intézmény, mivel a technológia segítségével több idő áll majd a dolgozók rendelkezésére, így a betegekkel is közelebbi kapcsolatba kerülhetnek. A gyógyszerészek inkább egészségmenedzserekként tevékenykednének, és az egészséges személyeket segítenék, valamint a krónikus betegek és a többféle gyógyszerre szoruló páciensek gyógyszerezésének beállítása is a felelősségi körükbe tartozna. Tanáccsal láthatnák el a kisebb problémákkal hozzájuk fordulókat, és közegészségügyi feladatokat is teljesíthetnek majd.

Ahhoz, hogy a gyógyszertárak egészségmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokra fókuszálhassanak a gyógyszerelosztás helyett, technológiai és szervezetfejlesztési előrelépésekre is szükség van.

Automatizált számítógépes címkézési és készletezési rendszereket, valamint (az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már évtizedek óta használatos) személyre szabott csomagoló- és adagolórendszereket kell széles körben alkalmaznunk, hogy ezeknek köszönhetően drasztikusan csökkenhessenek a kiválasztásra és készletfenntartásra szánt munkaórák.

A viselhető szenzorok és egészségügyi mérőeszközök elterjedésével a gyógyszertáraknak lehetőségük nyílik az egészségmenedzsmenttel foglalkozni a gyógyszerelosztás helyett: segíthetnek a betegeknek az adatok értelmezésében – ami tapasztalataim szerint korántsem egyszerű –, és ez alapján javaslatokat tehetnek az életmód vagy a gyógyszerezés megváltoztatására.

A munka megfelelő szervezése és képességek szerinti elosztása szintén közreműködne abban, hogy a régimódi gyógyszertárak XXI. századi egészségmenedzsment-központokká váljanak. A gyógyszerelosztás technikai kivitelezésének megszervezése vagy az egészségügyi szenzorok adatainak értelmezése a gyógyszerészcsapat különböző, speciálisan kiképzett tagjaira hárulhatnának. Ahol ugyanis megfelelő képességű emberek hatékonyan dolgoznak technológiai újításokkal karöltve, ott idő szabadul fel, amelyet más szolgáltatások nyújtására is fel lehet használni – például alapellátás biztosítására.

2) Egészségügyi tanácsadás gyógyszerelosztó gépezetek helyett

Biztosan veled is megtörtént már: végigállod a kígyózó sort a gyógyszertárban, hogy aztán a túlterhelt gyógyszerész csak a kezedbe nyomja a kiváltott tablettáidat. Fizetsz, és távozol – pedig lettek volna kérdéseid a gyógyszerrel kapcsolatban. Kérdeztél volna még a vitaminokról és a különböző márkákról, amelyeket nézegettél várakozás közben. De inkább nem tetted, hanem inkább elmentél, mert még sokan vártak mögötted, és a gyógyszerésznek láthatóan nem volt ideje válaszolni.

Ideje a gyógyszertárakat végre tanácsadó központokká alakítani, és nem csak gyógyszerelosztó üzletekként kellene tekintenünk rájuk. A megfelelő technológiai fejlesztések és szervezés révén a gyógyszerészek egyszerűbb problémák esetén akár alapvető betegellátást is biztosíthatnának, illetve az egészségmenedzsment terén is tanácsokkal szolgálhatnának. Így a gyógyszertárak majdnem olyan szintű ellátást nyújtanának, mint a háziorvosi rendelők.

Ennek az egyik legfontosabb összetevője az egészségügy mélyen gyökerező problémáinak megoldása lenne: az egészségügyben dolgozó szakembereknek (így a gyógyszerészeknek is) proaktívan kellene kezelést biztosítaniuk a beteg számára legkényelmesebb helyszínen. Ha pedig a gyógyszerész fizikai jelenléte nem megoldható, a telemedicinát és hasonló megoldásokat hívhatunk segítségül. Az Intouch Health hálózat segítségével például a nehezen megközelíthető helyeken élő (egyesült államokbeli) betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve égési sérülések esetén – pontosan akkor, amikor arra szükségük van. A távegészségügyi szolgáltatásokkal mindezek mellett a vidéki községekben praktizáló egészségügyi dolgozók is hozzáférhetnek szakellátásokhoz, így a betegeket a saját közösségükben láthatják el.

Ez az úgynevezett betegágy melletti (point-of-care) diagnosztika része, amely lehetővé teszi a beteg vizsgálatát attól függetlenül, hogy orvosi rendelőben, mentőautóban, otthon, a szabadban vagy kórházban kerül rá sor, és gyors ellátást eredményez, megfelelő időben. Az egészségügyi szenzorok (például a Scanadu Scout) képesek többek között szívfrekvenciát, légzésszámot, véroxigén-szintet és testhőmérsékletet mérni. A Viatom Checkme EKG-mérésekre, illetve a pulzusszám, az oxigénszaturáció, a vérnyomás, a testhőmérséklet, az alvásminőség és a napi aktivitás nyomon követésére alkalmas. Ezek a szerkezetek nagyon sokat segíthetnek az egészségügyi szakembereknek a pontos diagnózis könnyebb felállításában – akár egy patikában is.

3) Személyre szabott terápia és igény szerint nyomtatott gyógyszerek

Tegyünk még egy lépést a gyógyszertárak elképzelt jövője felé: a már elavult intézmények sikeresen egészségmenedzsment-központokká és egészségügyi tanácsadókká váltak a technológia és jó szervezés segítségével. Hogyan lehetnének a gyógyszertárak még hatékonyabbak a gyógyítás folyamatában?

Hiszem, hogy a személyre szabott terápiák kidolgozása is a gyógyszerészek feladata lehetne. Felhőalapú algoritmusok és digitális megoldások alkalmazásával ugyanolyan minőségű és mennyiségű, egészségügy szempontjából releváns adathoz juthatnak, mint az orvosok. Emellett igény szerint tudnak majd gyógyszereket nyomtatni. Még a klinikai vizsgálatok is az ő hatáskörükbe tartozhatnának.

Mindez korántsem elképzelhetetlen! Az FDA tavaly jóváhagyta egy epilepsziára felírt gyógyszer, a Spritam 3D-nyomtatását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják ki, így az sokkal hamarabb feloldódik, mint a hagyományos tabletták. Képzeld el, milyen gyors lenne a gyógyszerek elosztása, ha minden második vagy harmadik patika rendelkezne 3D-nyomtatóval.

A mesterséges intelligencia segítségével pedig jelentősen lerövidülhet a klinikai vizsgálatok időtartama, illetve a gyógyszertárak és páciensek nagyobb rálátással rendelkeznének a folyamatra. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. Képzeld el, milyen hatékony lehetne a gyógyszergyártás, ha ezek a vizsgálatok az egészségügy „földszintjén”, a patikákban zajlanának.

Akárhogy is alakul a jövő, cél kell legyen bátorítani a gyógyszerészeket arra, hogy képesek legyenek elfogadni a diszruptív változásokat, valamint alkalmazni tudják azokat a szakterületükön. Mint láttuk, számos jó példa létezik arra, hogy ezek a módszerek hogyan csökkentik a terheket, és emelik a patikák által nyújtott szolgáltatások minőségét és mennyiségét már napjainkban is.