Bár a futurisztikus technológiai megoldások egyre inkább elérhetővé válnak az egészségügyben, a betegek gyakran csak korlátozottan férnek hozzá ezekhez. Mindeközben az ellátási költségek továbbra is töretlenül nőnek. Ezzel párhuzamosan a különböző újítások, mint például a mesterséges intelligencia (MI) és az egészségügyi szenzorok az egészségbiztosítási piac átalakulását vetítik elő, és ezzel együtt már igencsak szükséges reformokat hozhatnak a teljes egészségügy tekintetében.

A jelenlegi egészségbiztosítási rendszerek egyszerűen nem fenntarthatóak

Az OECD előjelzése szerint az egészségügy költségvetésének túllépése továbbra is probléma lesz az OECD-tagállamok számára. Jelentős reformok híján a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerek fenntartása és az orvosi kutatások finanszírozása a jövőben nehézségekbe fog ütközni. Az OECD-tagországokban az egészségügyre és a hosszú távú gondozásra fordított kiadások a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 6 százalékáról mintegy 9 százalékára emelkedhetnek 2030-ra, 2060-ra pedig 14 százalékára. Ez lesz a keserű valóság, hacsak a kormányok és a magáncégek nem változtatják meg az egészségügy finanszírozási struktúráját.

Azokban az országokban, ahol az egészségbiztosítás magánfinanszírozású formában van jelen, bizonyos terápiák, mint például egyes rákellenes kezelések olyan drágák, hogy csak a jó biztosítási fedezettel rendelkező, rendkívül jómódú emberek engedhetik meg maguknak azokat. Olyan országokban, amelyeken társadalombiztosítási rendszer van, azaz mindenki hozzáfér az alapvető ellátáshoz, nehéz újításokat országosan bevezetni, mivel a rendszer ezeket nem képes finanszírozni.

„Az egészségügyi reformok esetében kulcsfontosságú szerepet játszik a technológia, amellyel megbirkózhatunk az olyan problémákkal, mint a hozzáférhetőség és az ár-érték arány” – Bill Frist, volt egyesült államokbeli szenátor, szív-tüdő transzplantációs sebész.

Miközben hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk naponta az egészségügyi ellátás során, a legtöbb adatnak semmi köze a folytatott életvitelhez. A vérnyomás- és pulzusmérés jóllehet gyakran alkalmazott rutinvizsgálatok, de ezeken kívül az egészségügyi ellátórendszernek nincs tudomása arról, hogy a páciensek mennyire vigyáznak egészségükre a mindennapi életben. Egy rendszeren lehetetlen javítani az összes benne foglalt kulcstényező ismerete nélkül, és ez manapság az egészségügyben is komoly probléma.

Egészségügyi kiadások összege trillió dollárban Forrás: becslések a WHO adatai alapján. 

Kockázatos üzletből a jobb ellátásig

Fontos tényező, hogy az emberek nem motiváltak egészségük megőrzésére. Nem jár nekik alacsonyabb biztosítási díj, ha egészségesek maradnak, és a rendszer a betegségek kezelésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a páciensek tájékoztatására. Ráadásul, még ha egy életmód negatív következményei (a dohányzástól az elhízásig) egyértelműen bizonyítottak is, nehéz elérni, hogy a páciensek – megfelelő motiváció mellett – megőrizzék egészséges szokásaikat.

Az egészségbiztosítás manapság az egyik legkockázatosabb üzletágak közé tartozik. A biztosított személytől bekért adatokkal együtt sem áll rendelkezésre elegendő információ a biztosítók számára ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntéseket hozzanak az ügyfél jövőbeli egészségével kapcsolatban. A biztosítók ugyan hozzájuthatnak olyan adatokhoz, mint az ügyfél neme, kora és néhány alapvető életmóddal kapcsolatos tényezője, de mivel nem mérhetnek fel egészségügyi paramétereket, a befektetésük értéke kétséges marad.

Sokak szerint senki a fenti helyzet megváltoztatása senkinek nem áll érdekében, de ez nincs így – az egészségbiztosító társaságok és a kormányok meglehetősen motiváltak erre. A biztosítótársaságok veszítenek, mert nem tudják megítélni a biztosítottak hogylétét csupán alapvető információk alapján, és a kormányok sem járnak jól, mert az egészségügyi kiadásaik is folyamatosan nőni fognak mindaddig, amíg az állampolgárok el nem kezdenek vigyázni magukra. Az új technológiák új utat nyithatnak e tekintetben.

Egetrengető orvosi innovációk meg fogják változtatni a kilátásokat

Az új technológiák, mint például a viselhető vagy beültethető szenzorok és a mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok meg fogják törni ezt a status quót, és a biztosítótársaságok minden bizonnyal alkalmazni próbálják majd ezeket. Az Oscar Health már meg is tette ezt az Egyesült Államokban. Ügyfeleik Amazon ajándékutalványokat kapnak jutalmul a napi céljaik teljesítéséért, amit egy FitBit aktivitásmérővel tartanak számon. Emellett nagyon sok más lehetőség is van. Manapság a betegek otthon is mérni tudják többek között az alvásuk minőségét, a fizikai aktivitásukat, a stressz-szintjüket és a vérnyomásukat. A biztosítótársaságok azonban még mindig nem tudják, hogyan lehetne kiaknázni ezt a lehetőséget.

2015-ben körülbelül százmillió viselhető, egészségügyi paramétereket mérő eszköz került eladásra. 2019-ben előreláthatólag 245 millió hordozható készülék talál gazdára – és ez csak a kezdet. A digitális tetoválások képesek adatok mérésére, és felhívják viselőjük figyelmét, ha orvosi beavatkozásra van szükség, a jövőben pedig MI-alapú algoritmusok elemezhetik a betegek egészségügyi adatait, ami új összefüggéseket és hosszú távú hatásokat fedhet fel. A biztosítótársaságok ezen adatok alapján fogják felemelni a biztosítási díjat a magas kockázatú betegeknél, valamint a betegek életmódjával kapcsolatos figyelmeztetésekkel csökkentik majd üzleti kockázatukat.

Elkerülhetetlen, hogy a biztosítótársaságok megpróbáljanak hozzájutni ezekhez a lenyűgöző adatgyűjteményekhez. Ez azonban sok kérdést felvet a betegadatok bizalmas természete miatt. De mindez egy ponton elkerülhetetlen lesz, ha nem szeretnénk fizetni azoknak az ellátásáért, akik nem vigyáznak saját egészségükre.

Forrás: Forbes.com

Az új egészségbiztosítás, avagy Dr. Nagy Testvér felemelkedése

Egy borúlátó elképzelés szerint a biztosítócégek csak akkor fognak biztosítást nyújtani a betegeknek, ha az őket érintő minden adathoz hozzáférhetnek – beleértve az alvás- és sportmonitorozó alkalmazásokból származó információkat, a vérnyomáseredményeiket és EKG-regisztrátumaikat –, valamint ha a jóllétükről tájékozódó összes eszközt is elérik. A cégek a fentieket alapul véve változtathatják majd a biztosítási díjat vagy értesíthetik az ügyfeleket az életstílusukon alapuló díjváltozások előtt. Egy nagy adag rántott hús egy személyre szabott diétához illő fogás helyett, vagy némi lustaságból fakadó inaktivitás nagyobb biztosítási díjat jelent majd. Biztosításunk minden tevékenységünket és döntésünket tükrözni fogja.

Sőt, a biztosítási rendszerek az elsősorban genetikai és a nem életmódból eredő betegséggel rendelkező betegeket is diszkriminálhatják. A cégek akár genetikai teszteket is kérhetnek az alkalmazottaiktól. Az egyesült államokbeli genetikai információn alapuló megkülönböztetést tiltó törvény (Genetic Information Nondiscrimination Act) pontosan az ilyen jellegű előítéletek ellen jött létre, de mi lesz, ha ez megváltozik a biztosítási rendszer hatására?

Nézzünk egy valószínűbb és derűlátóbb elképzelést. Ha a biztosítótársaságok hozzáférhetnek a betegek készülékein tárolt információkhoz, személyre szabottabb konstrukciókat és gyógymódokat ajánlhatnak. A cégek megjutalmazhatják azokat, akik tényleg egészségesen élnek, habár azoknak, akik tovább dohányoznak és nem sportolnak – ráadásul egészségtelen étrenddel karöltve –, többet kell fizetniük, hogy egyenlő arányban járuljanak hozzá az egészségügyi kiadásokhoz. Így az egészségtelen élet továbbra is mindenkinek szíve joga marad, de luxussá válna az egészségügyi ellátórendszerre rótt óriási pluszköltségek miatt.

A Proteus Health például az egyes betegek egészségügyi szokásait a betegek által hordott matricával követi nyomon. Ez a szenzor a beteg és az ápolója okostelefonjára továbbítja az adatokat, ezáltal segíti a kórkép kézben tartását. Az eszköz egészségügyi adatokat gyűjt, de úgy, hogy a betegnek haszna váljék belőle.

Ehhez a pozitív megközelítéshez több, egészséges életmóddal kapcsolatos és releváns adat rendszeres mérése szükséges, illetve olyan alkalmazások és szerkezetek, amelyek segítenek egészségesebb életet élni.

A döntéshozóknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a biztosítótársaságok ne férkőzzenek túlságosan közel a személyes egészséggel kapcsolatos döntéseinkhez. 2015-ben az FDA közzétett egy új irányelvet a digitális egészségvédő termékekről – beleértve a mobiltelefonos egészséggel kapcsolatos alkalmazásokat –, de ennél részletesebb útmutatásra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a cégek mit tehetnek és mit nem.

Az egészséges döntések jutalmazása teljesen más, mint a rosszak büntetése. Korunk legnagyobb problémája az, hogy a döntéshozók nincsenek összhangban a fejlődéssel, és nem is remélhetik, hogy előre látnak és szabályozni tudnak majd olyan változásokat, amelyeket ők sem értenek. Ráadásul legtöbb beteg vagy nincs tisztában a kibontakozó technológiai lehetőségekkel, vagy nem látja át ezek beteg- és személyiségi jogokra gyakorolt hatásait.

Teljes titoktartás vagy egyenlő egészségügy?

A jelenlegi egészségügyi helyzet pénzügyileg nem fenntartható. A betegek nem férnek hozzá az új technológiákhoz, az orvosok pedig alig képesek megfelelő ellátást biztosítani a rendelkezésükre álló eszközökkel. Fel kell fejlesztenünk az egészségbiztosítási rendszert, hogy a kibontakozóban lévő technológiák segítségével motiválhassuk egymást a jobb életre. Tekintve, hogy egyre több ember él a viselhető szenzorok által biztosított lehetőségekkel az egészségesebb élet reményében, ez a folyamat már elkezdődött.

De vigyáznunk kell, nehogy életre keljen Dr. Nagy Testvér, aki minket figyel, hozzáfér a magánéletünk minden mozzanatához és befolyásolja a személyes döntéseinket. El kell kerüljük minden áron azt a sorsot, hogy valaki más szabályozza, hogy mit eszünk, mikor sportolunk és mikor megyünk aludni. Ez a szintű irányítás összeegyeztethetetlen az emberi természettel. De közösen fizetni valamiért haszonélvezet nélkül úgyszintén az. Az egészséges emberek nem fogják szívesen finanszírozni azt a rendszert, amelyben valaki megteheti, hogy egy diagnózis után sem változtat a rossz szokásain.

Ez azt jelenti, hogy valószínűleg tanúi leszünk pár túlkapásnak a kormányok és a biztosítótársaságok részéről. De végeredményképp, ha meg kell osztanom a fitneszalkalmazásom adatait az egészségbiztosítómmal, hogy egészséges életet élvezhessek egy igazságosan finanszírozott ellátórendszerrel, ám legyen. Ennek a rendszernek a kiegyensúlyozottság lenne a lényege. Az egészségbiztosítóknak nem kell tudniuk életem minden kis részletéről ahhoz, hogy felismerjék, hogy az átlagosnál egészségesebben élek, tehát nekem sem kell megosztanom mindent a megújult egészségbiztosítási rendszer előnyeinek kiélvezéséhez.

Nemsokára elérhető lesz a technológia, amellyel ténylegesen személyre szabott, a genetikai hátterünkhöz és életstílusunkhoz igazított ellátást tudunk majd biztosítani. Az egészségbiztosítás jövője biztosítani fogja, hogy mindnyájan hozzáférjünk az ellátáshoz, miközben Dr. Nagy Testvér távol marad a magánéletünk titkaitól.