Nagyon izgat az orvoslás jövője; sőt, néha úgy érzem, mintha mind egy sci-fi regény szereplői lennénk. Azonban a személyes szféra beszűkülése és a genetikai diszkrimináció csak két probléma azon sok közül, amelyek felüthetik a fejüket, ha hagyjuk, hogy fejvesztve haladjanak tovább az egészségügyi fejlesztések.

Orvosi jövőkutatóként állandóan az új technológiák által felvetett etikai problémákon töröm a fejem. Született optimista vagyok. Több embernek van hozzáférése jobb ellátáshoz, mint eddig bármikor. Megfékeztünk egyes halálos betegségeket, és másokat kezelhetővé tettünk. Ennek ellenére vészjósló trendek tűntek fel a láthatáron, és a veszélyt kevesen veszik komolyan. Például általános orvoshiány van, és az ellátási költségek rendkívüli mértékben emelkednek a fejlett országokban.

Minden orvosnak, betegnek, döntéshozónak és egyéb érintettnek komoly változásokra kell felkészülnie. Hogy ezt elkezdhessük, nyíltan kell beszélnünk a minket érintő fenyegetésekről. A témáról folyó párbeszéd elindítása érdekében írtam egy listát a tíz legfontosabb etikai kérdésről, amelyekkel foglalkoznunk kell majd. A cél nem a rémisztgetés, hanem a mihamarabbi párbeszéd.

1) Orvosi eszközök feltörése

Korábban már demonstrálták, hogy a pacemakerek és az inzulinpumpák feltörhetőek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a biztonsági rések révén betegek egész csoportjai válhatnak gyilkosság áldozatává – nem is olyan sokára. A kérdés az, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy megvédjük a viselhető, testfolyamatainkra is kiható szerkezeteket a külső irányítástól? Az ilyen és hasonló technológiákat fejlesztő cégeknek biztosítaniuk kellene, hogy a termékeik biztonságosak legyenek e tekintetben – és a felhasználóknak is hasonlóan résen kell lenniük használat közben.

2) A személyes szféra beszűkülése

Jóval több információt osztunk meg magunkról, mint gondolnánk. Nézd meg a mypermissions.org-on, hogy milyen alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak adtál már engedélyt, hogy hozzáférjenek némely személyes adatodhoz. Mi lenne, ha – a kiterjesztett valóság elterjedésének hatására – mindez az információ azonnal az új ismerőseid rendelkezésére állna? A ma született gyerekek az első olyan generáció tagjai, akiknek az élete meglepő alapossággal és folyamatossággal naplózott – vagy saját maguk, vagy egy jó szándékú, de ebbe bele nem gondoló rokon révén. Bár az így keletkező hatalmas adatmennyiség nagymértékben előrelendítené az egészségügyet, hogyan állíthatnánk meg ezek – kormányok vagy cégek általi – kéretlen használatát? Mi lenne, ha vörös hús evése után az egészségbiztosítód automatikusan megemelné a biztosítási díjad, mert nem eszel elég egészségesen?

3) Önmagukat diagnosztizáló betegek

Az orvosok amiatt aggódnak, hogy a tüneteikre rákereső betegek a kapott, esetleg téves információkat komolyabban veszik, mint a kezelőorvosuk tanácsát. A betegek hamarosan már képalkotó- és vérvizsgálatokat, sőt, genetikai teszteket végezhetnek magukon, illetve rendelhetnek ilyen vizsgálatokat különböző, nem szabályozott cégek segítségével, és azután nyilvános algoritmusok segítségével kielemezhetik azokat. Ez további, súlyosabb tévedésekhez, öngyógyítási kísérletekhez vagy öngyógyszerezéshez vezethet. Meg tudjuk-e győzni a betegeket, hogy forduljanak orvoshoz ezekkel az adatokkal és a problémáikkal, és ne csak az algoritmusoknak szavazzanak bizalmat? Ha szerinted ez csak fantazmagória, nézd meg a Nokia Sensing Xchallenge döntőseit, akik pont ilyen képalkotó eljárásokon dolgoznak. 

4) Az egészséges emberek technologizálása

Egy új technológia beláthatatlan előnyöket biztosíthat egyeseknek, vagy bizonyos képességeket eddig elképzelhetetlen mértékben megnövelhet. Ennek tükrében mi lenne, ha egyesek például le szeretnék cserélni az egyébként egészséges végtagjaikat mesterségesekre, hogy gyorsabban futhassanak? Mi lenne, ha agyba ültethető kiegészítőket kérnének, hogy okosabbak legyenek? Ha ma már le tudod cserélni az orrod, vagy megnövelheted a melleid, miért ne kérnél új izmokat, vagy agyi implantátumokat?

5) Vagyonalapú biológiai különbségek

Ma a társadalmak többsége a nemi és vagyoni különbségek problematikájával igyekszik megküzdeni. Ha egyszer azonban a technológia segítségével tényleg ki tudjuk terjeszteni az emberi teljesítőképesség határait, az emberek csak akkor lehetnek okosabbak, egészségesebbek és gyorsabbak, ha megengedhetik maguknak ezeket a kiegészítéseket. Mi lenne, ha én vehetnék magamnak egy exoskeletont vagy egy gyógyszert, hogy tovább éljek, és te nem? Hogyan készülhetünk fel egy olyan társadalomra, ahol a vagyoni különbségek biológiaiakhoz vezethetnek?

6) Drasztikusan kitolt várható élettartam

Az élettartam tanulmányozása már évtizedek óta zajlik. Már tudunk is egyet s mást a hosszú élet titkáról. Előbb vagy utóbb lényegesen meg tudjuk majd hosszabbítani a várható élettartamot. A fejlett országokban az elöregedő populáció miatt már napjainkban problémát okoz a lakosság egészségének megőrzése. Hogyan fog – akár az alapjaiban – megváltozni a társadalom, ha az emberek többsége több, mint száz évig fog élni? Vajon fenn tudunk-e tartani egy ilyen társadalmat pénzügyileg és orvosilag? Biztosítani tudjuk-e majd, hogy az ennyire meghosszabbodott élettartam ne menjen az egészségünk rovására?

7) Bioterrorizmus

A legvadabb elképzelések szerint a jövőben majd a véráramunkba juttatott parányi nanorobotok kutatják fel a különböző kórállapotokat. Ezek az apró robotok figyelmeztethetnék a gazdáikat okostelefonon vagy digitális kontaktlencsén keresztül – még a betegség kialakulása előtt. Amikor a legtöbb emberben robotok hada tevékenykedik, hogyan tudjuk majd megakadályozni, hogy terroristák feltörhessék ezeket a rendszereket, ezzel hozzáférve az egészségünkhöz?

8) Technológiai fejlődés vs. bizonyítékon alapuló orvoslás

A mai egészségügy a bizonyítékon alapuló orvoslás módszerére támaszkodva ad javaslatokat az egészségesebb lét érdekében. Ez a módszer jellegéből adódóan hosszú folyamat. Bár néhány megoldás – mint például a hosszú és drága klinikai kutatások intelligens rendszereken futtatott szimulációkra cserélése – meggyorsíthatja a folyamatot, még így sem leszünk képesek lépést tartani a technológiai előrelépésekkel. Az utóbbi pár évben a technológiai fejlődés üteme annyira felgyorsult, hogy már követni is nehéz. Hogyan tudnak majd az orvosok naprakészek maradni? Vajon a betegek az egészségügyi rendszeren kívüli megoldásokhoz folyamodnak, ha látnak valami magával ragadó újítást, amely nem elérhető a tradicionális egészségügy keretein belül?

9) Transzhumanizmus & szingularitáselmélet

Léteznek olyan mozgalmak és meglátások, amelyek egy specifikus megközelítést emelnek ki a jövővel kapcsolatban, még ha valószínűtlen is, hogy csak egy bizonyos megoldás fog elvezetni egy fényes és gazdag jövő felé. A transzhumanizmus inkább a tudomány, az orvoslás és a technológia jövőjére fókuszál az egyénével szemben. A szingularitáselmélet egy technológiai szingularitás eljövetelét jósolja, de nem ad tanácsokat az azt követő időszakra. Csakis egymással kapcsolatban lévő emberekkel, eszközökkel és ötletek hálózatával oldhatjuk meg a globális problémákat. Tanácsos nem csak egyetlen mozgalomra vagy eszmerendszerre, mint például a transzhumanizmusra vagy a szingularitáselméletre támaszkodni a jövőnket illetően. A legvalószínűbb megoldást az elkövetkező időszakot leíró eszmék és ötletek egyvelege adhatja. Kritikusnak és lényeglátónak kell lennünk, mielőtt letesszük a voksunkat egy bizonyos jövőt bemutató irányvonal mellett. A jövő egy bonyolult hálózat képét vetíti elénk, nem pedig egy egyirányú utazásét.  

10) Technologizált szexualitás

Egy Davecat nevű ember a feleségével és a szeretőjével él, akik mindketten szintetikusak – nagy műgonddal kialakított, életnagyságú babák. Ennek megfelelően, Davecat technoszexuálisnak vallja magát. Bár sokan nem fogják megérteni, ahogyan Davecat viszonyul a partnereihez, a története rávilágít a szexualitást körülvevő, a következő néhány évben születendő gondolatok sokszínűségére. Hogyan készülhetünk fel ezekre, ha a jelenlegi kérdéseket sem tudjuk megoldani a szexualitás terén? A mai elképzeléseink a szexualitásról főképp a biológiában gyökereznek. Azonban a technológia begyűrűzése a magánéletünkbe még akár az LMBT-forradalomnál is nagyobb kihívással szembesíthet minket.

Kezdjünk el beszélni ezekről a jelenségekről otthon, a munkahelyen és nyilvános fórumokon. Így felkészülhetünk a technológia nyújtotta előnyök kiaknázására, míg ezzel párhuzamosan kordában tarthatjuk a lehetséges veszélyeket.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.