MedIQ

A sztori alapja sok millió dollárt foglal magába. Történt ugyanis, hogy évekkel ezelőtt a Myriad amerikai biotechnológiai cég szabadalmi kérvényt nyújtott be egy genetikai teszttel kapcsolatban, mely két gén (BRCA 1-2) elemzésével azt állapítja meg, rendelkezik-e az adott nő magasabb mellrák és petefészekrák kockázattal. A biotechnológiai ipar egyik legnagyobb üzleti lépése volt ez, ugyanis a Myriad azóta is árulja a széleskörűen alkalmazott tesztet egyenként 3000 dollárért (kb. 600 000 Ft).

Egy amerikai bíró a napokban határozott úgy, hogy a génekre kért szabadalmak nem helyesek, márpedig ez a döntés lavinát indíthat el az egész iparban, hiszen a humán gének közel 20%-ra van beadva szabadalom. Civil mozgalmak üdvözölték a lépést, a Myriad pedig természetesen nem hagyja annyiban.

A személyre szabott orvoslás felé haladva, amikor mindenki olyan és annyi gyógyszert kap, ami genetikai háttere alapján várhatóan egyénileg a legmegfelelőbb, elfogadhatatlan, hogy bizonyos gének kiessenek a kutatások köréből, mivel szabadalom van rájuk beadva. Ahogy Chris Hanssen jogász mondta:

Az emberi genomot, mint a vér, víz vagy levegő szerkezetét felfedezték, nem létrehozták. Végeláthatatlan mennyiségű genetikai információ vár még felfedezésre, és a génekre adott szabadalmak elfogadhatatlan korlátokat emelnek az ötletek szabad áramlásában.

A bejegyzés trackback címe:

https://mediq.blog.hu/api/trackback/id/1893728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.04.05. 09:31:11

Hát, elég bizarr lenne, ha valaki leszabadalmaztatná a génjeimet. Már csak azért is, mert ha pl. pénzért adnám el a spermámat (amit egyébként nem teszek), akkor szabadalombitorlást követnék el.

agyvihar · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.04.05. 09:47:23

Azért várjuk ki a végét. A pénz és a lobbi sokmindenre képes. De reméljük a végén győz majd a józan ész.

Bockó · https://muslimstatistics.wordpress.com/ 2010.04.05. 10:03:10

@agyvihar: Szerintem ebben az esetben is a lobbi fog győzni.

Qkac · http://urvezeto.blog.hu 2010.04.05. 10:21:14

Jelentett már be valaki szabadalmat a vízre? Mert ha nem, akkor én most benyújtanám ...
Ez a fajta szabadalmi gyakorlat a tudományterületek gyarmatosítása. "felfedezték, nem létrehozták" - Mint annak idején az összes gyarmati területet. Aztán szépen lassan a mindig is ott élők visszanyerték az önrendelkezés jogát, visszakapták, ami az övék volt. Persze nem mindenhol. Hol is folyik most ez a per?

tryclops 2010.04.05. 10:34:44

Háááát.....
Elvi alapokon lehet, hogy egyet kell értenem a bíróval, és az biztos, hogy rengeteg szabadlmakkal való visszaélésről lehet hallani (ld. patent trolls), de egy ilyen döntés azt is eredményezi, hogy a kutatásba befektetett összegeket nem, vagy nehezebben lehet majd kitermelni.
Biztos jó az nekünk, ha jó előre megakadályozzuk a pénzkeresésben a fejlesztőket/gyógyszergyártókat?
Inkább a szabadalmi jogok hosszával szabályozását kellene felülvizsgálni, nem?

üdv,
f.

strohmann 2010.04.05. 11:07:53

@Lord_Valdez: nyugodtan üzletelj a spermáddal, szabadon rendelkezhetsz minden cseppje felett, a génszabadalmak nem vonatkoznak/vonatkoztak konkrét személy konkrét genetikai anyagára.

"There are no patents on "your genes" and no one can own "your genes".

Jó, hogy meghúzták a határt a génszekvenciák szabadalmaztatásánál. Pedig nem vagyok gyógyszeripar vagy iparjogvédelem-ellenes, de a genetikai információ ilyen "levédése" többet ártott, mint használt a kutatásnak, diagnosztikának, gyógyításnak.

jvizkeleti · http://mandiner.blog.hu/ 2010.04.05. 11:09:24

Nekem nem világos a dolog. Nem a tesztre kérték-e a szabadalmat? És a bíróság azt tagadta meg, hogy a két génre épülő tesz, mint szellemi termék tulajdon legyen (kvázi szabad jószággá minősítette az efféle teszteket).

Látom a kommenteleők már meg is kezdték a "gonosz lobbi" kisajátítja a génjeinket című öklendezést. :-)

Haloperidol 2010.04.05. 11:34:15

@jvizkeleti:

Az adott génekben keletkezett mutációk hajlamosítanak bizonyos betegségekre. Magának a tesztelési módszereknek meglehetősern korlátozott a spektrumuk, és az adott hajlamosító mutációk száma is korlátozott. Konkrétan nem tudom, hogy mire vonatkozik az adott szabadalom, de ennek a tesztelését levédetni eléggé durva, különösen tesztenként 3000 dollárért. Egy PCR reakció párszáz forint és az adminisztrációval/logisztikával együtt is többezerszeres haszon van a teszten...

Haloperidol 2010.04.05. 11:44:47

@fricy:

Ne aggódj, rengeteg lehetőség van még ebben. Az efféle genetikai diagnosztikai tesztek általában már alapból meglévő módszereken alapulnak, és a kifejlesztésük, tesztelésük is sokkal olcsóbb, mint egy gyógyszer fejlesztése.

A terápia, az azért más tészta. Ott komoly befektetés kell és vissza is kell hozni a befektetett pénzt. Sőt, a személyre szabott medicina egyre inkább azt követeli meg, hogy bizonyos terápiás módzserek alkalmazása előtt konkrét (molekuláris) diagnosztikai módzsereket alkalmazzanak az orvosok. Ez egyre inkább affelé nyomja a gyártókat, hogy az adott dg. módszerrel együtt adják meg az adott terápia javallatát.

Pl. most hallottam egy konferencián egy adott tüdőrákfajta új kemoterápiás protokollról, hogy csak azoknak a nőbetegeknek javallott, akik egy bizonyos mutációt hordoznak az EGFR molekulán. Ezeknek a betegeknek jelentősen javul a túlélésük, míg, ha csak általában tüdőrákban adják, akkor csak súlyos mellékhatásokat és semmi javulást nem nyújt. Plusz a kórháznak is hatalmas költség a szer.

gyík (törölt) 2010.04.05. 11:48:26

@jvizkeleti:
Gondolom a szabadalom arra vonatkozik, hogy más hiába találja ki ugyan ezt a módszert önmaga, kísérletezés útján - vagy teszem azt, álmából felébredve - azt nem alkalmazhatja.
Ha ez az alapgondolat, akkor érthető az elutasítás.

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2010.04.05. 11:55:21

@fricy: Nem értem a problémádat, hiszen a gyógyszergyártók által kifejlesztett szereket ugyanúgy védi a szabadalom. A gének az emberi szervezet részei, a gyógyszergyártók csak vizsgálják őket. Ennyi erővel, ahogy most van, bizonyos fehérjéket is szabadalmaztatni lehetne, és akkor aztán nem készülhetne olyan szer, ami azzal a fehérjével bármilyen interakcióba lép. De sejttípusokat is lehetne akár szabadalmaztatni, vagy első felfedezőik szabadalmaztathatták volna a hormonokat, és akkor most csak egyetlen gyártó állíthatna elő mondjuk fogamzásgátlót. Nagy királyság lenne.

gyík (törölt) 2010.04.05. 11:57:29

Illetve milyen utópiát eredményezhetne, ha erre felé tendálnánk?
Mi fele menne a gyógyítás? Gondoljunk csak bele ebbe az említett példába:
Adott ez a teszt. Ezt levédeti az elsőnek kitalált gyár. Ezek után hiába van a világon más cég, aki rájön ugyan ezen megoldásra, azt nem alkalmazhatja.
És. Mi van akkor, ha nem is létezik, egyszerűen nincs más megoldása a tesz kimutatására, mint ez a két gén elemzése. Kész, nincs tovább lépni, ez a megoldás, ez a két gén elemzése, nincs más. És ezt látja a minden kutató.
Na akkor mi van?
Éljen a pénz?

mcc 2010.04.05. 12:01:41

Nem bánom, de akkor lehet gyűjteni a közpénzt szekvenálásra, a magánszektor egy fillért nem fog ebbe fektetni, különösen, hogy olyan szépen megégette magát a humán genommal. Persze nem a mi közpénzünk lesz, hanem főleg az amerikaiaké, nekünk jó lehet, pl. lehet tesztet fejleszteni a más által kikapart génre. Hajrá.

mcc 2010.04.05. 12:05:14

@Zigomer Trubahin: Lehet is fehérjéket szabadalmaztatni tisztított vagy kristályosított formában, és sejtvonalakat is, bár ez utóbbi kicsit sikamlósabb valóban. Minden, ami új a Nap alatt. Megintcsak: ha nem lehet szabadalmaztatni, marad a közpénz, a magántőke kivonul. Én nem tudom, melyiknek több a kára vagy haszna, de sztem más sem. Ez is afféle vallási kérdés.

dandergrimnebulin 2010.04.05. 12:10:23

Kb. egy hete megírta a magyar nemzet:
mno.hu/portal/704156

gyík (törölt) 2010.04.05. 12:16:27

@mcc:
Na de itt a hátulütője a dolognak: annyi pénzt kér el érte, amennyit akar, amit csak egy nagyon szűk réteg tud megfizetni.
Így is van értelem a szabadalomnak?

Vagy ugyan annyit kifizet az állam TB-ben, és akkor ott vagyunk, hogy egyszerűbb államilag ebbe beletenni, mint monopóliumot engedni.
Ennyi.

gyík (törölt) 2010.04.05. 12:18:10

@gyík:
"egyszerűbb államilag ebbe beletenni" - úgy értem, akkor közpénz a kutatásra.

Valaki2 2010.04.05. 12:20:17

Miért is vonulnának ki a magáncégek a kutatásból? Nekik terméket kell előállítani, amelynek a legyártását ugyancsak szabadalmaztatni lehet. Ráadásul, ha egy cég kivonul, majd lesz másik, aki kifejleszti, aztán eladja, mint terméket, és bezsebeli a sok pénzt.

Ha meg sokba kerül a kutatás, nos, majd összedobják rá a pénzt.

tryclops 2010.04.05. 12:38:08

@Zigomer Trubahin: A gyógyszerszabadalmak X év védettségi idő után lejárnak, addig kell a kutatócégnek kitermelni előbb a költségeit, aztán a hasznát Utána másolhatók, ebből élnek a generikus gyártók. (Biztos vagyok benne, hogy amikor megjelentek az első fog.gátlók, csak egy cég gyárthatta őket.)
Nem ez logikája a génterápiás kezeléseknek is?
f.

dark future · http://www.andocsek.hu 2010.04.05. 12:54:54

Én a szoftverszabadalmakat is nagyon helytelennek tartom, mert teljesen abszurd dolgokat lehet általa levédetni. Az egész szabadalmi rendszer ebben a formában idejétmúlt farokság, versenyellenes, a kisebb szereplőket eleve kizárja a piacról. Az összes alapinformációnak ingyenesnek kellene lennie, az alapkutatásoknak meg államilag/alapítványilag támogatottnak.

A másik probléma, hogy amíg a világ egyik fele (lásd pl. kínaiak, oroszok) nem igazán vesznek tudomást a szabadalmakról, addig nincs is sok értelmük, a helyi kisebb vállalkozásokat lehetetlenítik csak el. Ne a szabadalomból akarjanak pénzt csinálni a nagyok, hanem a termékekből, szolgáltatásokból. Persze kutatni és levédetni kényelmesebb, mint hatékonyan termelni...

David Bowman 2010.04.05. 13:04:47

Ha jól értettem, itt nem a génre, hanem a tesztre adtak be szabadalmi kérelmet. Az pedig ipari termék.
A személyre szabott orvoslás meg azt fogja jelenteni:
Az orvos nézegeti a papírodat, és így szól: Ön előre láthatólag jövőre, vagy 2 év múlva meg fog halni. Nem rakunk be erre az időre csípőprotézist. Ezta kis időt már a fotelban is kibírja.

David Bowman 2010.04.05. 13:12:56

@fricy: Ez már megvan. Gyógyszerre 11 év szabadalmat lehet kapni. 7 éven belül a gyártást nem lehet beindítani, tehát 4 év szabadrablás van. Ez alatt kell a 100miliárd $os fejlesztés (ti. 10 000 molekulát kell megkutatni, hogy 1ből gyógyszer legyen) árát kitermelni. Általában az 5. gyártási év bevétele több mint az első 4é, tehát a 11 év jól van belőve.

David Bowman 2010.04.05. 13:19:46

@Zigomer Trubahin: Semmilyen a természetben előforduló molekula nem szabadalmaztatható. Így aztán a DNS sem.

David Bowman 2010.04.05. 13:20:53

@fricy: Én sem tudom. A cikkíró nem tudta jól megvilágítani a problémát.

MazdásPali 2010.04.05. 13:27:13

Bocs hogy ilyet írok, de iszonyatos baromságokat írtok a témáról. Az említett esetben valóban elutasították a szabadalmat, de nem azért mert génekről szól, hanem eljárásjogi hiányosságok miatt.
A lényeg a következő, akit érdekel a téma, szívesen segítek.

A gének szabadalmazhatósága körül nagyon sok a félreértés és a tudatos félremagyarázás is. A szabadalom intézményének sarkalatos tétele, hogy felfedezések nem szabadalmazhatók (Nem csak a gének puszta felfedezése). Ezért, arra a kérdésre, hogy "szabadalmazhatók-e a modern orvostudomány olyan felfedezései, mint a betegségeket okozó gének struktúrája", a válasz egyértelműen nemleges.

A hatályos törvény (1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról) a biotechnológiai találmányokra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:
5/A. §
(1) Az 1-5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.
(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is.
(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.

Ezek, az európai törvénykezéssel összhangban álló rendelkezések körültekintően biztosítják azt, hogy az ember műszaki beavatkozásával mesterségesen előállított gének, amennyiben megfelelnek a szabadalmaztatás minden találmánytól elvárt kritériumainak, szabadalmazhatók legyenek, de senki se szerezhessen kizárólagos jogot sem az emberi test részét képező génekre, sem más, az emberi test részét képező biológiai anyagra. A törvény biztosítja, hogy a betegek jogai ne sérülhessenek, ugyanakkor érdemes legyen éppen ezeknek a betegeknek az érdekében olyan új diagnosztikai és terápiás megoldásokat kifejleszteni, melyek a genetika és molekuláris biológia legkorszerűbb színvonalát képviselik.

Az idézett cikkben feltűnik az a nézet is, hogy a szabadalmi rendszer gátolja a tudományos gondolatok szabad áramlását (a cikkben idézett bíró elhatárolódik ettől a nézettől). Ez a nézet is téves. A szabadalmi rendszer egyedülálló hatékonysággal biztosítja, hogy a találmányok tárgyát képező legkorszerűbb eljárások ne kerülhessenek titkos dossziék mélyére, hanem a lehető legrövidebb idő alatt (általában 18 hónappal a bejelentés napja után) bárki számára hozzáférhetővé váljanak.

Egyébként, a cikkben említett elutasító döntés, amint az magából a cikkből is kiderül, nem a fenti aggályokra született válasz. Amint az a szabadalmi szakirodalomból ismert, a kérdéses amerikai szabadalmi bejelentést sok eljárásrendi hiányosság terhelte.

David Bowman 2010.04.05. 13:31:33

@dandergrimnebulin: Na, itt már értelmesebben van leírva. Helyreállt a világ rendje, és késsz.

David Bowman 2010.04.05. 13:36:39

@rogerw: Éppen ezért a nagy titkokat nem is szabadalmaztatják. Monnyuk a kokakóla receptjét. (Mielőtt röhögnétek, gondoljátok +, hogy itt a világ 1ik legjövedelmezőbb receptjéről van szó.)

tryclops 2010.04.05. 13:54:41

@rogerw: Kösz a választ. Talán értelme lett volna korábban elolvasnom :) az eredeti NYT cikket is, amiből jobban lejön, hogy nem a gyógymódot szabadalmaztatták, hanem kvázi a géntípusokat. Ez így tényleg elég érdekes.

/troll
Akkor le lehet védeni az USÁban a kék szem és szőke haj génjét is? (Jó, tudom, e szerint az ítélet szerint nem..)
/troll

Már csak egy kötekedés maradt hátra:
Ez az amerikai bírói döntés hogy kapcsolódik az általad idézett európai! szabályozáshoz?
f.

MazdásPali 2010.04.05. 16:42:52

Kedves fricy

a kérdésedre a válasz kapásból, sehogy, de mégis, Európában sokkal letisztultabb a gének szabadalmazhatóságának a kérdésköre mint Amerikában, az alapelvek, az etikai aggodalmak sokkal inkább megjelennek, ennek megfelelően a szabályozás is tisztább, bár ennek ellenére is vannak különbségek. Csak egy példa: Németországban humán génekre nem adnak abszolút termékoltalmat, csak funkció megadásával lehet igénypontot megfogalmazni.
Amerikában viszont minden szabadalmazható, ami az ember által született az ég alatt (durva fordítás). Vagyis, amit ember hozott létre, az oltalmazható. Ebben egyébként átvitten benne van a felfedezés és az emberi alkotás közötti különbözőség is, csak nehéz a határvonalat meghúzni.
Az jó kérdés, hogy le lehet-e védeni a kék szem és szőke haj génjét, amennyiben az adott bejelentést ezzel kapcsolatban megtöltik műszaki tartalommal, akkor az oltalmi körbe bele lehet építeni azokat, de ez ennél sokkal bonyolultabb, szerintem.

MazdásPali 2010.04.05. 16:47:44

Kedves David Bowman

Az, hogy ki mit tart titokban, ki mit szabadalmaztat és ki mit publikál, mindig az egyéni, vagy éppen vállalati érdekektől függ. Mind a három módszer mellett is szólnak érvek és ellene is.
SAJNOS a szabadalmaztatás értelmezése, főleg hazánkban kapott egy kis gellert, mivel itt egyébként is van egy default multi utálat, ezért sokszor a szabadalmaztatást is utálni kell mivel azt sokan csak a multik úri passziójának tartják. Sokan azonban elfelejtik, hogy egyszer régen, amikor a multi még KKV volt, úgy tudott multivá válni, hogy elkezdte szisztematikusan védeni a szellemi tulajdonát. Ennek alapján a magyar KKV-k még nagyon messze vannak attól, hogy multikká váljanak, mivel a szellemi tulajdonvédelem Magyarországon gyerekcipőben jár.

MazdásPali 2010.04.05. 16:49:56

Egyébként a szabadalmi oltalom ideje 20 év és a gyógyszertermékek esetében van lehetőség 5 év kiegészítő oltalmi tanúsítvány megszerzésére, aminek szigorú feltételei vannak.

MazdásPali 2010.04.05. 16:52:58

Ja és a bejegyzés címét nagyon módosítani kéne, mert ez így nagyon félrevezető, a génszabadalmaknak ugyanis nincs vége, hanem jól szabályozott keretek között élnek és virulnak és virulni is fognak.

MazdásPali 2010.04.05. 19:37:28

még egy idézet a szabadalmi törvényből, csak hogy tisztán lássuk mennyiben is gátolja a szabadalom a kutatást:

(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.

Kaland-Játék-Kockázat · http://kjkk.blog.hu 2010.04.06. 12:36:15

@fricy: Ha nincs szabadalom, akkor maximum nem 3000 dollárért árulják majd, hanem csak 30 ért. Olyan pénzek és kenőpénzek forognak a gyógyszeriparban,amit elképzelni sem tudunk. Nehogy már épp a szabadalom hiánya miatt sajnáljuk szegény pici cégeket.

MazdásPali 2010.04.06. 13:54:55

Nyilván senki nem sajnálja a gyógyszercégeket, de azért kétlem, hogy a teszt 30 dollárba fog kerülni szabadalom, vagy bírósági döntés ide vagy oda.

Megjegyzem Magyarországon az egyetlen olyan iparág, ahol jelentős számú MAGYAR szabadalmi bejelentés születik az a hazai gyógyszeripar.

MazdásPali 2010.04.13. 11:05:53

Megnéztem konkrétan az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebviteli fórumának ide vonatkozó döntését, amelyben elutasította azokat az érveket, hogy a géneket etikai okokból ne lehessen szabadalmaztatni. Vagyis pont az ellenkezőjét döntötték, mint ami ide le van írva. Az igaz viszont, hogy a konkrét esetben korlátozták a szabadalom oltalmi körét, mivel a Myriad banális bakikat követett el a szabadalom bejelentésekor. A cég ugyanis hibásan adta meg a gének teljes szekvenciáját, így a teljes génre nem illette meg őt az igényelt elsőbbség, ráadásul viszonylag rövid időn belül publikálták is az eredményeiket, így már nem is volt új a későbbi bejelentéseikkor, ugyanakkor a teszthez használt próba szekvenciákra korlátozott oltalmat kapott a cég.
süti beállítások módosítása