Ma végigszántotta az angol blogoszférát a hír, hogy a Duke University Medical School kutatói előálltak egy elmélettel a vakbél funkcióját illetően. Mindeddig a vakbelet egy csökevényes evolúciós maradványnak vélték, ezért általában rutinszerűen el is távolították.


Az appendix a latin neve.

Azt pedig mindenki tudja, hogy a begyulladt vakbél milyen komoly problémákat, akár halált is okozhat. Csak az Egyesült Államokban évente 3-400-an halnak meg appendicitisben.

Az új elmélet szerint, melyet független tudósok sem vetettek el, a vakbél mintegy melegágyként szolgál a számunkra hasznos baktériumok számára. Tudvalevő, hogy több baktériumsejt van a bélrendszerünkben, mint ahány sejtből áll egész testünk. Ezek többségével szimbiózisban élünk, de előfordul (például egyes betegségekben vagy gyógyszerek hatására), hogy ezek elpusztulnak.


Begyulladt vakbél látható a képen. Érdemes összehasonlítani az előző képpel.

Ma már a vakbél ezen elmélet ellenére felesleges, mert könnyedén tudjuk pótolni elveszett mikróbáinkat (akár a másokkal való érintkezésből, akár például joghurtokkal), kivéve a fejlődő országok egyes területein és persze, a múltban. Őseink számára igazán hasznos szervnek bizonyult, de ma már, azt kell, mondjuk, több kárt csinál, mint hasznot.

Tehát valójában az elmélet csak a szerv funkciójának megértéséhez vitt közelebb, de ettől nem változtatunk a vakbél eltávolításához való hozzáállásunkon.

PS: A kommentekre reagálva, a magyarban egyáltalán nem egységes az elnevezés. Az angol orvosi nyelv az appendixet a féregnyúlványra érti, melyet nálunk viszont gyakran vakbélnek neveznek, és nem kizárólag a köznyelvben.