MedIQ

A neves PLoS ONE szaklapban látott napvilágot egy kutatás, miszerint a népszerű emberek hamarabb kapnak el fertőző betegségeket, csak azért, mert a kapcsolati háló közepén helyezkednek el. A barát paradoxon szerint, ha megkérdezünk valakit, hogy nevezzen meg egy barátot, az az ember statisztikailag népszerűbb, mint a megkérdezett, mivel általában azokat nevezzük meg, akik másokhoz kötnek minket, azaz a kapcsolati háló középpontjában lévő személyeket. Az ilyen emberek átlagban két héttel hamarabb kapták el az influenzát, mint társaik.

A következtetés az, hogy ezekkel a "könnyű prédákkal" kellene elkezdeni a megelőzést.

A kutatók szerint ez a módszer, vagy megfigyelés alkalmazható lenne más kórképekre is, mint a dohányzás vagy a depresszió.

A kutatásban részt vevő 105 diák kapcsolati hálója.

A Science Magazine állt elő tavaly azzal a nagyszerű ötlettel, hogy olyan versenyt rendez, melyen kutatócsoportok mérik össze tudásukat aszerint, ki tudja kreatívabban megjeleníteni kutatási témáját tánc formájában. Most hozták nyilvánosságra a döntősök névsorát.

Íme a biológia kategória első és második helyezettje:

 Hogyan dolgozza fel az agyunk a vizuális információt 

A Bacillus anthracis genetikai változatossága Észak-Amerikában 

A National Geographic írt egy érdekes jelenségről, melyre egy tanulmány hívta fel a figyelmet. 2002 és 2004 közötti űrhajós sérüléseket vizsgáltak, melyek közel fele a kézzel volt kapcsolatos.

A magyarázat az, hogy az űrséták során, amikor kívülről dolgoznak az asztronauták, a kesztyűjükben gáz segítségével hoznak létre mesterségesen nyomást, hogy a földi körülményeket utánozzák, márpedig az ujjak vége érintkezik a kesztyű kemény belsejével, és gyakran ez a mechanikai behatás a köröm sérüléséhez, elvesztéséhez vezet, így állandó fájdalommal jár. Ráadásul a másodlagos fertőzések is nehezíthetik a helyzetet. Meglepő, de nem az ujjak hossza járul hozzá a jelenséghez jobban, hanem annak a területnek az átmérője, ahol az ujjak találkoznak a tenyérrel.

Ott tartanak, hogy egyes űrhajósok már a felszállás előtt inkább teljesen levágják, sőt egyesek teljesen levetetik a körmüket (ezt nem tudom elhinni).

Kép forrása: National Geographic

Maarten egy holland fiatalember, akinek rákkal vívott csatáját online követhettük. Egyszer elmesélte egy előadásában, hogy amikor a kemoterápiája ment a kórházban, Google Docs-on keresztül szervezte meg, mikor menjenek a barátai meglátogatni. Egy holland klinikán ezt most kicsit professzionálisabb formában oldották meg.

A barátok és családtagok online írhatják be, mikor fognak látogatni, így egymással sem ütköznek. Sőt ha valamilyen sürgős vizsgálat van, vagy olyan a kezelés, hogy éppen látogatót nem fogadhat a beteg, e-mail-ben értesít mindenkit a rendszer.

A The Independent lapjain jelent meg egy cikk a világ top 5 orvos Twitter felhasználójáról, melybe megtiszteltetés volt bekerülni. A szerkesztő a listát a Twitterdoctors.net oldalra alapozta, ahol közel 1300 orvos Twitter profilja van fent és a Klout alkoritmusa határozza meg az "influence" értékét minden egyes profilnak.

A jelenlegi lista:

  1. DRoftheVaJayJay: amerikai nőgyógyász
  2. drdrew: kaliforniai belgyógyász
  3. Berci
  4. hrana: kaliforniai orvos   
  5. brontyman: londoni orvos

A PeRSSonalized Medicine a legegyszerűbben használható hírkövető, mely a web 2.0 válogatott orvosi forrásait is bemutatja. Immáron 65 témát fed le és 15 nyelven érhető el, köztük magyarul is.

A legújabb pedig a kínai változat, melynek létrehozásában kínai orvosok és elektronikus egészségügy szakértők segítettek, hogy ne csak kínai nyelven szóljon a platform maga, de a források is a legjobb kínai orvosi források legyenek.

 

Az alábbi nyelvek érhetők el:

 

Az új szemeszterben is elindítjuk a világ első és egyetlen olyan egyetemi kurzusát, mely orvoslásról és web 2.0-ról szól medikusok, népegészségügyi, fogász- és gyógyszerészhallgatók számára.

Most magyar nyelven megy és 10 alkalmon keresztül haladunk végig az orvosi blogok, keresők, virtuális lehetőségek, e-páciensek és közösségi site-ok világain, rengeteg más közösségi médiával kapcsolatos témát is érintve.

Íme a kurzus blogja, rajta az előző szemeszter anyagával.

Természetesen a kurzus ingyenes, mindenkit szeretettel várunk! Aki kreditpontot is szeretne érte kapni, annak a Neptun kód: AOG3514402

  • Idő: 2010. szeptember 23. csütörtök 18:00
  • Hely: Debreceni Egyetem, Gyermekklinika tanterme 

További információ: Magatartástudományi Intézet (52/255-406).

Budapest Science Meetup azért lett (köszönhetően Biopunk-nak), hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes Meetup-on a meghívott előadók röviden szólnek új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről. Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel. Kontakt: twitter, mail: BpScienceMeetup [at] gmail.com

  • Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék

Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.

  • Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Csillagászati Tanszék

A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.

  • Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján (twitter)

Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait, végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.

A PeRSSonalized Medicine a legegyszerűbben használható hírkövető, mely a web 2.0 válogatott orvosi forrásait is bemutatja. Immáron 62 témát fed le és 14 nyelven érhető el, köztük magyarul is. A legújabb pedig a japán változat, melynek létrehozásában japán orvosok és elektronikus egészségügy szakértők segítettek, hogy ne csak japán nyelven szóljon a platform maga, de a források is a legjobb japán orvosi források legyenek.

Az alábbi nyelvek érhetők el:

süti beállítások módosítása