A digitális sztetoszkóp segítségével páciensek és orvosok felvehetik a szív- és tüdőhangokat, majd ezeket elküldhetik egy távoli klinikusnak, vagy elmenthetik őket későbbi összehasonlítás céljából.
Az orvosok az asztmától és a tüdőgyulladástól kezdve az egyszerű megfázásig már nagyon régóta sztetoszkópokra hagyatkoznak bizonyos gyakori betegségek diagnosztizálása során. A modern sztetoszkóp az orvosi lét szimbólumává vált. Ennek ellenére a technológia gyakorlatilag változatlan az első 19. századi francia modell óta, amely egy, a páciens testére helyezett facső volt, mely segített kiemelni bizonyos hangokat.
A hordozható ultrahang és a felhőalapú adattárolás világában a sztetoszkóppal még mindig nem vagyunk képesek távolról beteget diagnosztizálni, vagy különböző hallgatózási leleteket összehasonlítani. Épp ideje volt tehát az eszközt beemelni a digitális világba.
Digitális sztetoszkóp a digitális kor számára
Pár éve találkoztam Melbourne-ben Hon Weng Chong orvossal, aki egy fantasztikus ötletet adott elő nekem. Ő már egy digitális világban nőtt fel, de kezdő orvosként csak analóg műszerekkel dolgozhatott. Elhatározta, hogy változtat ezen, és megalkotta az első digitális sztetoszkóp prototípusát. Megközelítésének zsenialitása egy rendkívül egyszerű, okostelefonnal összeköthető szerkezet megalkotásában rejlett. A CliniCloud 2016-ban debütált, és az elsők között tesztelhettem le.
Lássuk, hogy működik (angol nyelvű videó):
A CliniCloud kicsomagolása
A csomag egy csinos kék dobozban érkezett, benne a digitális sztetoszkóppal, a szerkezetet és a telefont összekötő kábellel, és egy érintés nélküli lázmérővel.
A CliniCloud lázmérője azonnali mérést tesz lehetővé anélkül, hogy a bőrhöz érne, így a felhasználó egy alvó gyermek testhőmérsékletét annak felébresztése nélkül néhány másodperc alatt megmérheti.
A sztetoszkóp a szív és a tüdők feletti hallgatózást teszi lehetővé, és szívfrekvenciát is számol. A készülék a megfelelő pozícióra helyezése kulcsfontosságú– szerencsére az alkalmazás segít egy gyors, vagy akár egy teljes vizsgálat lebonyolításában. Ezekkel az intuitív visszajelzésekkel bárki használhatja a CliniCloudot – akár egészségügyi tudás nélkül is (kemény kontraszt ez az elefántcsonttorony megoldásaihoz képest).
A CliniCloud összegyűjti a két szerkezet méréseit, és egy alkalmazásban összegzi azokat (amely elérhető iOS és Android operációs rendszeren is). Ezek a mérések a telefonon és egy védett felhőben is tárolhatók, majd előhívhatók az orvos vagy a beteg számára. Az alkalmazás a légzésszámot és a szívfrekvenciát is méri, hogy segítsen felhívni a figyelmet a szokatlan értékekre.
Az egészségügyi állapot alakulása is nyomon követhető így, a testhőmérséklet, légzésszám és szívfrekvencia alapján, illetve különböző minőségi jellemzők és jegyzetek segítségével.
Így, több fiók létrehozása után, egyetlen alkalmazáson belül menedzselhető egy egész család egészségi állapota. Orvosok és más egészségügyi dolgozók részére ideiglenes hozzáférés is biztosítható. A CliniCloud az Orvos kérésére (Doctor On Demand) szolgáltatásba is bele van építve, így a felhasználók videóhívást kezdeményezhetnek az orvossal, illetve az orvos úgy vizsgálhatja meg a szív- és tüdőhangjaikat, mintha szemtől-szembe lenne a beteggel.
Ha páciens vagy, a CliniCloud digitális csomagja segíthet a szíved és tüdőd egészségi állapotának követésében, sőt, akár a gyermekeiden és az idősebb családtagjaidon is alkalmazhatod. Ha sokat utazó orvos vagy – például háziorvos, évente több felülvizsgálatot igénylő betegekkel, vagy tüdőgyógyász – a digitális sztetoszkóp segíthet a beteg értékeinek összehasonlításában, terápia előtt, alatt, vagy akár évekkel a kezelés után.
Kicsit lassabban változtatja meg a digitális forradalom a háziorvosi táska tartalmát, de ez egy jó első lépés annak érdekében, hogy orvosaink hatékonyabban, kényelmesebben dolgozhassanak úgy, hogy a személyes kapcsolat nem digitalizálódik közben.
A WMN.hu oldalán jelent meg cikkem arról, mit tanulhatna a magyar egészségügy azokból a módszerekből, amiket Stanley Kubrick használt a 2001: Űrodüsszeia, a valaha volt egyik legjobb science fiction film, forgatásakor.
A Google AlphaGo programja legyőzte a 18-szoros világbajnokot, Lee Szedolt a „go” nevű bonyolult játékban.Ezzel az eredménnyel – amelyet sokan csak a következő évtizedre jósoltak – a mesterséges intelligencia (MI) bebizonyította, hogy jelentős szerepet fog játszani az egészségügy és az orvostudomány területén.
1997-ben az IBM Deep Blue programja megverte a sakkvilágbajnok Garri Kaszparovot egy legendás küzdelemben a számítástechnikai teljesítmény és az emberi elme között. 2011-ben az IBM Watson nevű új szuperszámítógépe megvert két zsenit a Jeopardy! nevű amerikai televíziós vetélkedőben. Ez utóbbi a lexikális tudás harca volt. Miért olyan izgalmas tehát a Google DeepMind AlphaGo programjának nemrég történt 4-1-es győzelme Lee Szedol, a világ ma élő legjobb gojátékosa felett?
A dél-koreai hivatásos gojátékos, Szedol a Google AlphaGo elleni küzdelmében 2016. március 10-én a dél-koreai Szöulban. Szedol öt menetet játszott az MI ellen.
A gojátszmákat 19×19 mezős táblán játsszák, és jóval összetettebb, mint a sakk. A versenyzők fekete-fehér kövek segítségével igyekeznek egymás bábuit bekeríteni a táblán. A góban az univerzum összes atomjánál is több lehetséges állapot idézhető elő. Éppen ezért a győzelemhez megfelelő kreativitás és intuíció szükséges, ami sokak szerint még jócskán meghaladta volna a jelenlegi MI-alapú rendszerek képességeit.
Bár az AlphaGo nem igazi mesterséges intelligencia, az nyilvánvaló, hogy a nála alkalmazott megközelítés sok praktikus területen alkalmazható lesz a mindennapi életünk során.
3 dolog, amelyet az AlphaGo programtól tanulhattunk
Lenyűgöző volt végignézni az öt meccset, amelyek betekintést nyújtottak három területbe, ahol az MI-alapú algoritmusok változást hoznak majd az életünkbe.
Az intuíció nem emberi kiváltság. A második játszma 37. lépésénél az AlphaGo egy rendkívül meglepő döntést hozott. Egy háromszoros európai gobajnok szerint: „Ez nem egy emberi lépés. Soha nem láttam emberi játékost megjátszani ezt. Gyönyörű.” Az evolúció során az emberiség szert tett különböző hiedelmekre és mechanizmusokra, amelyekkel szemlélte és értelmezni próbálta a környezetét. A mesterséges intelligenciák nem lesznek ilyen „béklyóba” kötve. Ehelyett olyan megoldásokat és gondolatokat vetnek és ajánlanak majd fel, amelyek nekünk egyszerűen eszünkbe sem jutott volna. Az MI megváltoztatja majd az emberi evolúció pályáját, és az emberiség történetének legizgalmasabb fejlesztésének ígérkezik. Az aprólékosan kidolgozott társadalmi normáik hiánya azonban az MI-ket egyben a legveszélyesebb fejlesztéssé is teszi.
Az MI jobbá tesz minket. Az európai gobajnok, aki az AlphaGo fejlesztésében is segített azzal, hogy játszott a program ellen, beszámolt arról, hogy a program szokatlan játékstílusának köszönhetően az ő felfogása is gyökeresen átalakult a gót illetően. Ezt a világranglistán tett előretörése is tükrözi, illetve az is igazolja, hogy Szedol a harmadik veresége után egy hasonlóan példátlan lépést tett a negyedik játék során, amellyel végül meg is nyerte a mérkőzést. Vajon az első három meccs és az AlphaGo elgondolkodtató játéka nélkül is meg tudta volna tenni ezt a meglepő lépést?
Nem az MI legyőzése a lényeg. Szedol beszámolója szerint csak azután tudta legyőzni az AlphaGo-t, hogy számításba vette, a program hogyan becsülte meg a nyerési esélyeit, majd ez alapján megpróbálta összezavarni az algoritmust. Bár Szedol győzött, a cél egy adott játszma megnyerése volt, és nem a játékos technikájának a fejlesztése. A mesterséges intelligencia számos helyzetben jobb lesz nálunk, és ez kellemetlen érzéseket kelthet bennünk. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy milyen mértékben javíthat ez a technológia az életünkön, elmondhatjuk, hogy nem lenne a társadalom számára kifizetődő, ha a célunk pusztán az ilyen rendszerek legyőzése lenne.
Le fog-e cserélni miket az MI?
A következő kérdés, amely mindenkiben felmerül, hogy vajon le fog-e cserélni minket az MI a munkahelyen. Bár minden bizonnyal akadnak olyan szakmák, amelyek folyamatai automatizálhatók, bizonyos emberi képességek – az empátiától a tapasztalaton alapuló klinikai döntéshozásig – nehezen cserélhetők le. Az automatizálás aranykora nemsokára beköszönt; de nem olyan egyszerű a helyzet. A termelési folyamatok és a repetitív feladatok automatizálásával több munkahely jön majd létre, és az emberek egy része felszabadul a fizikai és az egyszerű szellemi munka alól. Ezzel lehetőségünk nyílik kizárólag emberek által végezhető feladatokkal foglalkozni: újítani, nagyon komplex döntéseket hozni és kreativitásunkat kihasználni.
Ha egy MI-algoritmus napi több száz radiológiai képet tudna leletezni a rák jelei után kutatva, és ha a radiológusnak csak felügyelnie kell ezt a műveletet, az orvosoknak több idejük maradna új technológiákat építeni a radiológiai munkába és az igazán nehéz döntésekre több energiát szánni.
Ökölszabályként azt mondhatom, hogy ha egy MI jobban tudná végezni a munkámat, akkor megértem a leváltásra. Éppen ezért dolgozom keményen azon, hogy a képességeimet olyan szintre fejlesszem, ahol már nehéz lenne pótolni engem. És ez a kihívás kivétel nélkül mindannyiunkat érint.
Hogyan teheti jobbá az MI az orvoslást és az egészségügyet?
Az IBM Watsonja már évekkel ezelőtt debütált különböző amerikai onkológiai klinikákon. Különböző cikkeket olvashatunk arról, hogyan segíti az ideális kezelési stratégia kidolgozását a rákkal küzdő betegeknél. A klinikusok imádják használni, mert így hozzáférnek az összes szóba jövő kutatáshoz, amikor egy esetet vizsgálnak. Az IBM Orvosi Szita (Medical Sieve) projektje radiológiai leleteket értékel ki és véleményez.
Az IBM Watsonja az egyik első MI-alapú algoritmus, amelyet a klinikai döntések elősegítésére alkottak meg.
Úgy látszik, a DeepMind is érdekelt ebben az ágazatban. A labor nemrég indított egy közös programot az egyesült királyságbeli Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal (National Health Service, NHS), hogy digitális megoldásokkal emeljék az ellátás színvonalát. Az első lépés az NHS digitalizálása lesz, hogy az MI alkalmazható legyen és munkába állhasson a rendszereiken. Ezt fejti ki Demis Hassabis, a DeepMind vezérigazgatója is:
„Az NHS szoftveres háttere tudtommal elég borzalmas, ezért szerintem első lépésként megpróbáljuk modernizálni. Rendszerük nem mobilalapú, és nem képesek olyan dolgokra, amelyeket mai felhasználóként természetesnek vennénk. Véleményem szerint ez nagyon frusztráló lehet az orvosoknak és nővéreknek, és jelentősen hátráltatja a munkájukat. Szóval az első stádiumban hasznos dolgokkal, mint például vizualizációs eszközökkel és egyszerű statisztikai módszerekkel lehetne segíteni őket. Elképzelésünk szerint ezt meglépjük, azután meglátjuk, hogy állunk, és akár összetettebb gépi tanulási folyamatok is szóba jöhetnek.”
El lehet képzelni a DeepMind intuíciós képességeit és számítási teljesítményét az egészségügyi adatok és orvosi akták elemzésének szolgálatába állítva. Nemcsak egy egyszerű program lenne, amely azt csinálja, amire tervezték, hanem olyan alapfeltevéseket is felállítana, amelyekre eddig csak emberek voltak képesek. Ez új, sosem látott távlatokat nyit majd a betegségeiket kordában tartó pácienseknél és az őket kezelő orvosoknál – nem is beszélve a biztosítótársaságok és a gyógyszergyárak előtt álló üzleti lehetőségekről.
Jóllehet az IBM és a DeepMind által használt technológiák különbözőek, a közeljövőben akár vetélytársak is lehetnek, ami jó hír a számunkra. Az orvosi adatok mennyisége olyan óriási méretű, hogy emberileg lehetetlen mindent tudni, és még nehezebb megérteni azt, amit a rendelkezésre álló adatok biztosítanak a cukorbetegséghez hasonló kórokról, illetve az egészséges életről. Olyan segítségre van szükségünk, amelyet csak egy MI nyújthat, hogy valóban személyre szabott egészségügyi ellátást nyújthassunk.
Úgy tűnik, egy gojátszma ezt egy kicsivel közelebb hozta a valósághoz.
Bár a futurisztikus technológiai megoldások egyre inkább elérhetővé válnak az egészségügyben, a betegek gyakran csak korlátozottan férnek hozzá ezekhez. Mindeközben az ellátási költségek továbbra is töretlenül nőnek. Ezzel párhuzamosan a különböző újítások, mint például a mesterséges intelligencia (MI) és az egészségügyi szenzorok az egészségbiztosítási piac átalakulását vetítik elő, és ezzel együtt már igencsak szükséges reformokat hozhatnak a teljes egészségügy tekintetében.
A jelenlegi egészségbiztosítási rendszerek egyszerűen nem fenntarthatóak
Az OECD előjelzése szerint az egészségügy költségvetésének túllépése továbbra is probléma lesz az OECD-tagállamok számára. Jelentős reformok híján a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerek fenntartása és az orvosi kutatások finanszírozása a jövőben nehézségekbe fog ütközni. Az OECD-tagországokban az egészségügyre és a hosszú távú gondozásra fordított kiadások a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 6 százalékáról mintegy 9 százalékára emelkedhetnek 2030-ra, 2060-ra pedig 14 százalékára. Ez lesz a keserű valóság, hacsak a kormányok és a magáncégek nem változtatják meg az egészségügy finanszírozási struktúráját.
Azokban az országokban, ahol az egészségbiztosítás magánfinanszírozású formában van jelen, bizonyos terápiák, mint például egyes rákellenes kezelések olyan drágák, hogy csak a jó biztosítási fedezettel rendelkező, rendkívül jómódú emberek engedhetik meg maguknak azokat. Olyan országokban, amelyeken társadalombiztosítási rendszer van, azaz mindenki hozzáfér az alapvető ellátáshoz, nehéz újításokat országosan bevezetni, mivel a rendszer ezeket nem képes finanszírozni.
„Az egészségügyi reformok esetében kulcsfontosságú szerepet játszik a technológia, amellyel megbirkózhatunk az olyan problémákkal, mint a hozzáférhetőség és az ár-érték arány” – Bill Frist, volt egyesült államokbeli szenátor, szív-tüdő transzplantációs sebész.
Miközben hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk naponta az egészségügyi ellátás során, a legtöbb adatnak semmi köze a folytatott életvitelhez. A vérnyomás- és pulzusmérés jóllehet gyakran alkalmazott rutinvizsgálatok, de ezeken kívül az egészségügyi ellátórendszernek nincs tudomása arról, hogy a páciensek mennyire vigyáznak egészségükre a mindennapi életben. Egy rendszeren lehetetlen javítani az összes benne foglalt kulcstényező ismerete nélkül, és ez manapság az egészségügyben is komoly probléma.
Egészségügyi kiadások összege trillió dollárban Forrás: becslések a WHO adatai alapján.
Kockázatos üzletből a jobb ellátásig
Fontos tényező, hogy az emberek nem motiváltak egészségük megőrzésére. Nem jár nekik alacsonyabb biztosítási díj, ha egészségesek maradnak, és a rendszer a betegségek kezelésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a páciensek tájékoztatására. Ráadásul, még ha egy életmód negatív következményei (a dohányzástól az elhízásig) egyértelműen bizonyítottak is, nehéz elérni, hogy a páciensek – megfelelő motiváció mellett – megőrizzék egészséges szokásaikat.
Az egészségbiztosítás manapság az egyik legkockázatosabb üzletágak közé tartozik. A biztosított személytől bekért adatokkal együtt sem áll rendelkezésre elegendő információ a biztosítók számára ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntéseket hozzanak az ügyfél jövőbeli egészségével kapcsolatban. A biztosítók ugyan hozzájuthatnak olyan adatokhoz, mint az ügyfél neme, kora és néhány alapvető életmóddal kapcsolatos tényezője, de mivel nem mérhetnek fel egészségügyi paramétereket, a befektetésük értéke kétséges marad.
Sokak szerint senki a fenti helyzet megváltoztatása senkinek nem áll érdekében, de ez nincs így – az egészségbiztosító társaságok és a kormányok meglehetősen motiváltak erre. A biztosítótársaságok veszítenek, mert nem tudják megítélni a biztosítottak hogylétét csupán alapvető információk alapján, és a kormányok sem járnak jól, mert az egészségügyi kiadásaik is folyamatosan nőni fognak mindaddig, amíg az állampolgárok el nem kezdenek vigyázni magukra. Az új technológiák új utat nyithatnak e tekintetben.
Egetrengető orvosi innovációk meg fogják változtatni a kilátásokat
Az új technológiák, mint például a viselhető vagy beültethető szenzorok és a mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok meg fogják törni ezt a status quót, és a biztosítótársaságok minden bizonnyal alkalmazni próbálják majd ezeket. Az Oscar Health már meg is tette ezt az Egyesült Államokban. Ügyfeleik Amazon ajándékutalványokat kapnak jutalmul a napi céljaik teljesítéséért, amit egy FitBit aktivitásmérővel tartanak számon. Emellett nagyon sok más lehetőség is van. Manapság a betegek otthon is mérni tudják többek között az alvásuk minőségét, a fizikai aktivitásukat, a stressz-szintjüket és a vérnyomásukat. A biztosítótársaságok azonban még mindig nem tudják, hogyan lehetne kiaknázni ezt a lehetőséget.
2015-ben körülbelül százmillió viselhető, egészségügyi paramétereket mérő eszköz került eladásra. 2019-ben előreláthatólag 245 millió hordozható készülék talál gazdára – és ez csak a kezdet. A digitális tetoválások képesek adatok mérésére, és felhívják viselőjük figyelmét, ha orvosi beavatkozásra van szükség, a jövőben pedig MI-alapú algoritmusok elemezhetik a betegek egészségügyi adatait, ami új összefüggéseket és hosszú távú hatásokat fedhet fel. A biztosítótársaságok ezen adatok alapján fogják felemelni a biztosítási díjat a magas kockázatú betegeknél, valamint a betegek életmódjával kapcsolatos figyelmeztetésekkel csökkentik majd üzleti kockázatukat.
Elkerülhetetlen, hogy a biztosítótársaságok megpróbáljanak hozzájutni ezekhez a lenyűgöző adatgyűjteményekhez. Ez azonban sok kérdést felvet a betegadatok bizalmas természete miatt. De mindez egy ponton elkerülhetetlen lesz, ha nem szeretnénk fizetni azoknak az ellátásáért, akik nem vigyáznak saját egészségükre.
Forrás: Forbes.com
Az új egészségbiztosítás, avagy Dr. Nagy Testvér felemelkedése
Egy borúlátó elképzelés szerint a biztosítócégek csak akkor fognak biztosítást nyújtani a betegeknek, ha az őket érintő minden adathoz hozzáférhetnek – beleértve az alvás- és sportmonitorozó alkalmazásokból származó információkat, a vérnyomáseredményeiket és EKG-regisztrátumaikat –, valamint ha a jóllétükről tájékozódó összes eszközt is elérik. A cégek a fentieket alapul véve változtathatják majd a biztosítási díjat vagy értesíthetik az ügyfeleket az életstílusukon alapuló díjváltozások előtt. Egy nagy adag rántott hús egy személyre szabott diétához illő fogás helyett, vagy némi lustaságból fakadó inaktivitás nagyobb biztosítási díjat jelent majd. Biztosításunk minden tevékenységünket és döntésünket tükrözni fogja.
Sőt, a biztosítási rendszerek az elsősorban genetikai és a nem életmódból eredő betegséggel rendelkező betegeket is diszkriminálhatják. A cégek akár genetikai teszteket is kérhetnek az alkalmazottaiktól. Az egyesült államokbeli genetikai információn alapuló megkülönböztetést tiltó törvény (Genetic Information Nondiscrimination Act) pontosan az ilyen jellegű előítéletek ellen jött létre, de mi lesz, ha ez megváltozik a biztosítási rendszer hatására?
Nézzünk egy valószínűbb és derűlátóbb elképzelést. Ha a biztosítótársaságok hozzáférhetnek a betegek készülékein tárolt információkhoz, személyre szabottabb konstrukciókat és gyógymódokat ajánlhatnak. A cégek megjutalmazhatják azokat, akik tényleg egészségesen élnek, habár azoknak, akik tovább dohányoznak és nem sportolnak – ráadásul egészségtelen étrenddel karöltve –, többet kell fizetniük, hogy egyenlő arányban járuljanak hozzá az egészségügyi kiadásokhoz. Így az egészségtelen élet továbbra is mindenkinek szíve joga marad, de luxussá válna az egészségügyi ellátórendszerre rótt óriási pluszköltségek miatt.
A Proteus Health például az egyes betegek egészségügyi szokásait a betegek által hordott matricával követi nyomon. Ez a szenzor a beteg és az ápolója okostelefonjára továbbítja az adatokat, ezáltal segíti a kórkép kézben tartását. Az eszköz egészségügyi adatokat gyűjt, de úgy, hogy a betegnek haszna váljék belőle.
Ehhez a pozitív megközelítéshez több, egészséges életmóddal kapcsolatos és releváns adat rendszeres mérése szükséges, illetve olyan alkalmazások és szerkezetek, amelyek segítenek egészségesebb életet élni.
A döntéshozóknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a biztosítótársaságok ne férkőzzenek túlságosan közel a személyes egészséggel kapcsolatos döntéseinkhez. 2015-ben az FDA közzétett egy új irányelvet a digitális egészségvédő termékekről – beleértve a mobiltelefonos egészséggel kapcsolatos alkalmazásokat –, de ennél részletesebb útmutatásra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a cégek mit tehetnek és mit nem.
Az egészséges döntések jutalmazása teljesen más, mint a rosszak büntetése. Korunk legnagyobb problémája az, hogy a döntéshozók nincsenek összhangban a fejlődéssel, és nem is remélhetik, hogy előre látnak és szabályozni tudnak majd olyan változásokat, amelyeket ők sem értenek. Ráadásul legtöbb beteg vagy nincs tisztában a kibontakozó technológiai lehetőségekkel, vagy nem látja át ezek beteg- és személyiségi jogokra gyakorolt hatásait.
Teljes titoktartás vagy egyenlő egészségügy?
A jelenlegi egészségügyi helyzet pénzügyileg nem fenntartható. A betegek nem férnek hozzá az új technológiákhoz, az orvosok pedig alig képesek megfelelő ellátást biztosítani a rendelkezésükre álló eszközökkel. Fel kell fejlesztenünk az egészségbiztosítási rendszert, hogy a kibontakozóban lévő technológiák segítségével motiválhassuk egymást a jobb életre. Tekintve, hogy egyre több ember él a viselhető szenzorok által biztosított lehetőségekkel az egészségesebb élet reményében, ez a folyamat már elkezdődött.
De vigyáznunk kell, nehogy életre keljen Dr. Nagy Testvér, aki minket figyel, hozzáfér a magánéletünk minden mozzanatához és befolyásolja a személyes döntéseinket. El kell kerüljük minden áron azt a sorsot, hogy valaki más szabályozza, hogy mit eszünk, mikor sportolunk és mikor megyünk aludni. Ez a szintű irányítás összeegyeztethetetlen az emberi természettel. De közösen fizetni valamiért haszonélvezet nélkül úgyszintén az. Az egészséges emberek nem fogják szívesen finanszírozni azt a rendszert, amelyben valaki megteheti, hogy egy diagnózis után sem változtat a rossz szokásain.
Ez azt jelenti, hogy valószínűleg tanúi leszünk pár túlkapásnak a kormányok és a biztosítótársaságok részéről. De végeredményképp, ha meg kell osztanom a fitneszalkalmazásom adatait az egészségbiztosítómmal, hogy egészséges életet élvezhessek egy igazságosan finanszírozott ellátórendszerrel, ám legyen. Ennek a rendszernek a kiegyensúlyozottság lenne a lényege. Az egészségbiztosítóknak nem kell tudniuk életem minden kis részletéről ahhoz, hogy felismerjék, hogy az átlagosnál egészségesebben élek, tehát nekem sem kell megosztanom mindent a megújult egészségbiztosítási rendszer előnyeinek kiélvezéséhez.
Nemsokára elérhető lesz a technológia, amellyel ténylegesen személyre szabott, a genetikai hátterünkhöz és életstílusunkhoz igazított ellátást tudunk majd biztosítani. Az egészségbiztosítás jövője biztosítani fogja, hogy mindnyájan hozzáférjünk az ellátáshoz, miközben Dr. Nagy Testvér távol marad a magánéletünk titkaitól.
Ray Kurzweil szerint a technológia exponenciálisan fejlődik. Peter Thiel szerint a technológiai vívmányok nem felelnek meg az elvárásoknak. Rengeteg elmélet és elképzelés létezik erről, ám a jövő orvoslásával kapcsolatban csak két dolog biztos.
A technológia nem fogja megoldani azokat problémákat, amikkel az egészségügy globálisan szembesül. És az emberi érintés már nem elég önmagában, ezért egy új egyensúlyra van szükség a forradalmi újítások használata és az emberi viszony megtartása között. Íme 10 technológia és trend, melyek ezt lehetővé tehetik.
1. Egészségügyi szenzorok – Hordozható diagnosztika
A bioszenzorként és viselhető készülékként használt okostelefonok, amelyek lehetővé teszik a betegeknek, hogy szinte mindenféle egészségi paramétert otthon mérhessenek azt is jelentenék, hogy az információ és az egészségi változók végre nem csak az az orvoslás elefántcsonttornyában, hanem otthon is elérhetőek lehetnének.
Ily módon a betegeknek lehetőségük lenne jobb egészség-menedzsmentre. Az életvitelünk is játékosabbá válhat ezekkel az eszközökkel, így téve egészségesebbé azt. Ételszkennerekkel hamarosan mérhetjük majd az ételeink kalória tartalmát; más eszközökkel véroxigénszintet, a pulzust, EKG-t, EEG-t, vagy még ennél is többet.
2. Mesterséges intelligencia a döntéshozatalban
Csak a legnevesebb professzorok képesek néhány tanulmányt fejben tartani, ehhez képest a Pubmed.com adatbázisában 25 millió van. Ezzel lépést tartani már emberileg lehetetlen. De a segítség úton van. Az IBM szuper számítógépe, a Watson számos klinikai tesztelésen ment keresztül. Amíg az orvos a beteggel beszél, a Watson ellenőrzi az orvosi leleteket, majd a globális szakirodalmat, és javaslatot tesz. Minden egyes alkalommal, az orvos mondja ki a végső szót az összes elérhető kívánt információ alapján. AlphaGo lehet a következő lépés előre.
3. Az embereken végzett kísérletek vége
Még a 2010-es években is még mindig betegeken teszteljük az új gyógyszereket. Néhányuk a tényleges gyógyszert kapja meg, mások egy placebót, hogy lássák, mi a különbség. Több kutatócsoport dolgozik az emberi test első virtuális élettani modelljén. Ezáltal új molekulák ezreit tesztelhetnék modellek millióin, szuperszámítógéppel keresve a mellékhatásokat és kutatva a hatásokat. A Hummod erre a leghíresebb példa.
4. Kiterjesztett valóság
Dr. Rafael Grossmann a Google szemüvegét használta, hogy élőben közvetítsen műtéteket az orvostanhallgatóinak, így egészen új módon tanítva őket. Amikor betege érkezik, hogy megvitassák a tüneteket, végig a beteg szemébe tud nézni, ahelyett, hogy egyből a számítógépe felé fordulna, hogy beírja az adatokat. Dr. Grossmann ebben a 7 másodperces videóban prezentálta a mobil egészségügy fejlődését. Az Evena szemüvegek mostmár lehetővé teszik a nővéreknek, hogy láthassák a vénát vérvétel közben. A Hololens ebben az évben jön ki. A lehetőségek sora szinte végtelen.
5. A közösségi média és hatásai
Ez nem egy valós és egyedi technológia, de az egész közösségi média birodalma hatalmas szerepet játszik az úgynevezett Feljogosított Beteg vagy a Résztvevői Egészségügy mozgalmakban. Ma már a betegeknek is van minden információhoz hozzáférése, mely eddig csak az egészségügyi szakembereknek volt elérhető. Kapcsolatba kerülhetnek hasonló problémákkal küzdő betegekkel is.
6. Csináld magad – biotechnológia
A tudósok és fejlesztők új generációjával, mint Jack Andraka, aki 15 éves korában talált ki egy újfajta hasnyálmirigyrák tesztet, a tudományos kutatások módszerei drasztikus változások előtt állnak. Nyílt hozzáférésű, szakmailag lektorált tanulmányok és nyilvános adatbázisok segítenek ebben, csak úgy, mint nyilvános laboratóriumok. Ilyen a DIYbio, ahol kísérleteket lehet végezni professzionális felszereléssel. A bonyolult laboratóriumi kísérletezések hozzáférhetővé váltak bárki számára.
7. Egyenesen-a-fogyasztónak genomika
A genomikai vállalatoknak köszönhetően ma már bárki kaphat hozzáférést a saját génállománya feltérképezéséhez. Amíg mindennek költsége 10 évvel ezelőtt közel 3 milliárd dollárba került, ma ez az összeg közelít az 1-2000 dollárhoz, míg végül a géntérképezés olcsóbb lesz, mint a minták szállítási költsége. Jön a személyre szabott orvoslás kora, ahol csakis olyan gyógyszereket kapunk, amelyek a saját génállományunkra lettek tervezve. A Veritas Genetics állíja, már képesek feltérképezni az emberi genomot kevesebb mint 1000 dollárért, amely hatalmas mérföldkőnek számít.
8. Sebész- és humanoid robotok
DaVinci sebészrobotok ezrei vannak szerte a világban. Orvosi egyetemek kezdték el tanítani a jövő orvosainak azt a szakértelmet, ami szükséges a robotok irányításához. Ezek a robotok nemsokára annyira pontosak lesznek, hogy egy közvetítő robotra lesz szükség, ami nem továbbítja majd az emberi kéz apró remegéseit a daVinci lézer-pontosságú műveleteihez. Ez talán lehetővé teszi majd a kisebb beavatkozásokat olyan területeken, ahol orvoshiány van és akár kontinensnyi távolságból irányítja majd a robotot egy sebész. Az InTouch Health egy olyan távgyógyászati robot fejlesztésén dolgozik, amely lehetővé teszi az adott orvosnak, hogy bárhol is van rá szükség, félig ott lehessen virtuálisan.
9. Az emberi képességek kiterjesztése
Ha képesek vagyunk hiányzó végtagok vagy beteg szövetek javítására, már csak egy lépés választ el attól, hogy ténylegesen megnöveljük az emberek képességeit. A csúcstechnológiájú protézises, mint a Touch Bionics egyre közelebb kerül az emberi kéz mimikájához. Az Ekso Bionics több mint 3000, deréktől lefelé lebénult beteget tanított meg újra járni egy exoszkeleton segítségével. Egy dél-koreai hajógyárban néhány munkás ma már napi szinten exoszkeleton segítségével dolgozik. Mi van, ha magasabbra ugorhatnánk, gyorsabban futhatnánk vagy okosabbak lehetünk csak azért, mert megengedhetjük magunknak különböző technológiák használatát a testünkön és azon belül? Biológiai különbségekhez vezethetnek majd a gazdasági egyenlőtlenségek.
10. Nanorobotok a véráramban
A távoli jövőben nanométer méretű robotok élhetnek majd a véráramunkban megelőzve minden olyan betegséget azáltal, hogy riasztják a beteget a kialakuló állapotról. Behatással lehetnek majd a szerveinkre, mérhetnek minden egészségügyi paramétert és beavatkozhatnak, ha szükséges. Ugyanakkor képzeljük el, milyen hatással lehetne ez a bioterrorizmusra és milyen károkat okozhatna a magánszféránkban. Meg kell majd találnunk a megfelelő egyensúlyt, mielőtt a technológia elérhetővé válik.
Konklúzió
Hatalmas méretű technológiai változásokat látok a közeljövőben. Ha felkészületlenül érnek minket – amilyenek mi most vagyunk – eltörlik majd azt az egészségügyi rendszert, amelyet ismerünk, ott hagyva nekünk egy pusztán technológia-alapú szolgáltatást személyes részvétel nélkül. Egy ilyen bonyolult rendszert nem szabad csak úgy eltörölni. Ehelyett egy tudatos újratervezésre van szükség, lépésről lépésre. Ha felkészületlenek vagyunk a jövőt tekintve, elveszíthetjük ezt a lehetőséget. De még mindig van időnk és mindez még mindig lehetséges.
A technológiai fejlesztések nem jelentik majd az emberi viszony végét. Helyette egy új korszakot nyitnak meg, amelyben a technológia és az ember kéz a kézben dolgozik.
A Google által szabadalmaztatott digitális kontaktlencse célja az, hogy könnyből állapítsa meg a vércukorszintet, így változtatva meg a cukorbetegség kezelését. Amíg a prototípus intenzív teszteléseken megy keresztül, a szabályzást is gyorsan kell előkészíteni, hogy minél előbb teret adjanak ennek az új forradalmi technológiának a piacon, a betegek javára.
2014-ben a Google szabadalmat nyújtott be az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának, melyben egy digitális, multi-szenzoros kontaktlencsét mutattak be, amely még a pislogást is képes észlelni, így lehet vele „egy szempillantás alatt” lapozni az e-könyv olvasóban. Később további részletek kerültek napvilágra az ötlettel kapcsolatban, feltárva egy sokkal nagyobb távlatokat nyitó felhasználását a kontaktlencsének – vércukorszint mérését könnyből.
Hogyan tud a digitális kontaktlencse segíteni a cukorbetegségben szenvedőknek?
A szenzorok a lencse anyagának két lágy rétege közé vannak beágyazva és a lencsében található tűhegynyi lyuk teszi lehetővé, hogy a könny folyadéka beszivárogjon a szenzorhoz, hogy az megmérhesse a vércukorszintet. Egy, az emberi hajnál is véknyabb vezeték nélküli antenna közvetíti az információt a vezeték nélküli készülékhez. A Google mérnökei még azt is fontolgatták, hogy egy LED kijelzőt adjanak a lencsékhez, mely a normáltól eltérő vércukorszint esetén azonnal jelezne a lencse viselőjének, ám mégis elvetették az ötletet, mivel a LED veszélyes lehet arzén tartalma miatt.
A kontaktlencse másodpercenként elemzi a vércukorszintet és tovább szállítja az adatokat egy kapcsolódó alkalmazáshoz. A részletes elemzés egy koppintással elérhető a telefonunkon. Amint a vércukorszint átlép egy bizonyos értéket, az alkalmazás addig küldi nekünk az értesítést, amíg nem cselekszünk azonnal, vagy amíg nem lépünk kapcsolatba egy orvossal a helyzet súlyosságától függően.
A vércukorszint normál szinten tartása, megelőzvén ezzel az alvás közben fellépő hullámzásokat, már nem a szerencsén múlik majd. Szintúgy elfelejthetjük a naponta többszöri ujjszúrkálását. Ez a fejlesztés az egyik leghatékonyabb eljárású technológiaként változtatja meg a cukorbetegség kezelését, ami már-már utópisztikusan hangzik.
De mikor és hogyan lesz elérhető ez a technológia a cukorbetegséggel küzdők számára?
Hogyan halad a fejlesztés?
Elsőként a GoogleX-et – a cég leginnovatívabb laboratóriumát – jelölték ki a digitális kontaktlencse fejlesztésére. Ma már úgy tűnik, az Alphabet vállalat egészségügyi mellék-cége, a Verily foglalkozik tovább vele. A jelentések szerint a vállalat jelenleg is az FDA-vel tárgyal a technológiáról, hogy meggyőződjön arról, eleget tesznek-e majd a javaslataiknak. Annak érdekében, hogy a fejlesztés az egészségügyben használható legyen, az Alcon vállalattal – a Novartis szemészeti részlegével - partneri viszonyt alakítottak ki. Szemészeti eszközökben jártas gyógyszercéggel az oldalukon a piacralépés jóval gyorsabban történhet, és így a szabályzás során felmerülő problémákkal is könnyebben megküzdhetnek.
A Novartis úgy szeretné szolgálni a cukorbetegeket, hogy állandó visszajelzéssel az okostelefonon vagy a tableten keresztül tartja fenn a normál vércukorszintet. A Google eredeti verziója is a képben van még – azért, hogy segítsen a szemnek visszanyernie természetes fókuszát a közeli tárgyakra, és visszaállítsa az éles látást a távollátók (presbyopia) számára.
Az az álmunk, hogy a legújabb technológiát, az elektronika miniatürizálását kihasználva segítsünk millióknak javítani az életkörülményein. Sergey Brin, Google társalapító
A tesztelés alatt álló prototípusok másodpercenként egyszer glükózmérést végeznek, és természetesen a távollátó embereknek is nagy segítséget jelenthetnek.
Habár elsőként a Google küzd meg digitális kontaktlencsével a cukorbetegség ellen, mégsem ők fejlesztettek ilyet a látás megsegítése céljából. Egyesült Államokbeli kutatók grafént használtak a lencsékben, hogy az a teljes infravörös spektrumot érzékelhesse – így erősítve az emberi látást. Kínai kutatók láthatatlan elektromos áramkört fejlesztettek ki kontaktlencséhez. Egy újonnan induló svájci cég, a Sensimed zöld utat kapott az FDA-től az okos kontaktlencséjükhöz, melynek célja a zöldhályoggal szembeni küzdelem, amely gyakori oka a látás elvesztésének. Lágy szilikon kontaktlencsét használnak, amely mikro-szenzorral van beágyazva, és 24 órán át, alvás közben is viselhető. Mindezek ellenére, mégis a Verilyben van a legnagyobb lehetőség, hogy elérhesse a kritikus tömeget egy ilyen termékkel.
A technológia 2019-ben várható általános használatra, de a kísérletek már az idei év kései szakaszában megkezdődhetnek. Ám ahhoz, hogy sikeresen indulhassanak, muszáj lesz tanulniuk egy másik Google „moonshot” hibáiból.
Okulás a Google Glass-ból
Biztos vagyok benne, hogy a Verily egy merőben más marketing stratégiát fog választani, mint amit a Google használt a Google Glassnál, a megbukott, kiterjesztett valóság-szemüvegüknél. A termék csak meghívóval és csak pár napig volt elérhető az USA-ban. Próbálták azt a benyomást kelteni, hogy ez már a végtermék lesz, valójában még csak a béta fázisban tartottak az előkészületek. Ha széles körben használt és tesztelt terméket akarunk gyártani, akkor szükségünk lesz egy meghatározott számú csoportra, akik hajlandóak érdemi visszajelzést adni.
Ami még ennél is fontosabb, kezelnünk kell a hatalmas hype-ot egy ilyen meghatározó termék esetében. Úgy tűnt, a Google Glass többet ígért, mint amennyit valóban teljesíteni tudott. A fejlesztők a hírek szerint csak egy béta terméknek titulálták, ám a média őrjöngése végül ahhoz vezetett, hogy mindenki egy végleges és ténylegesen használható dologra számított.
Az orvoslás és egészségügy keretein belül azonban egy ilyen mértékű hype jóval nagyobb károkat tud okozni.
A digitális kontaktlencsét folyamatos segítséggel és a betegek és gondviselőik állandó visszajelzésével kellene megalkotni. Az első hírekre való reakciók alapján, emberek ezrei osztanák meg erről szívesen a gondolataikat. A Verilynek ki kell használnia ezt a lehetőséget, hogy ne essen bele a Google Glass hibájába.
A szabályozások lelassíthatják a folyamatot?
Az Insulin Nation jelentése alapján a cukorbetegek tartanak attól, hogy az FDA túl lassan hagyná jóvá az új termékeket, különösen, ha összehasonlítjuk az európai megfelelőjével, az Európai Gyógyszerügynökséggel. Egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy az úttörő, első-generációs orvosi készülékeknél egy meghatározott kategóriában 7,2 hónapnál tovább tartott elnyerni az FDA jóváhagyását, mint az ezt követő készülékek esetében, míg ugyanez a különbség a gyógyszerek jóváhagyásának tekintetében csak 10 nap volt. Továbbá, a Harvard Egyetem új tanulmánya szerint az innovációs orvosi készülékeket határozottan több időbe telik jóváhagynia az FDA-nek, mint az új gyógyszereket. Ez talán komolyan megsértheti az áttörésre vágyó újítókat és feleslegesen meghosszabbítja a betegek szenvedését.
Ha az FDA és más szabályozó ügynökségek elég gyorsan tudnak cselekedni és előmozdítani a tesztelését a végterméknek, ez a találmány tényleg meg tudja változtatni azt, ahogyan a betegek megbirkóznak a cukorbetegséggel.
A legnagyobb erkölcsi dilemma az emberi képességek fejlődésével kapcsolatos. Ha egy ilyen kontaktlencse valóban jobb, akár tökéletes látást ígér, vagy drasztikusan megkönnyíti a cukorbetegek életét, a szabályozóknak biztosítani kell, hogy mindenki egyenlő esélyekkel férjen hozzá a technológiához.
Nem lenne szabad egyes embereknek biológiai előnyökhöz jutniuk másokkal szemben, csak mert ők megengedhetik maguknak, mások pedig nem. Mielőtt a technológia berobbanhat a piacra, elérhető árt kell elérni a fejlesztésekkel.
Ki erőltethetné a vállalatokra és a szabályozó ügynökségekre, hogy rövid időn belül elérhető áron legyen hozzáférhető?
A biztosítók ez ügyben erőteljes szövetségesei a betegeknek. A veszély és így a cukorbetegség kezelési költségeinek csökkentésével ez a technológia hatalmas hatással lehet arra, hogyan fedezzék a betegség költségeit. A biztosítók bizonyosan megragadják majd az alkalmat és jobb megoldásokat ajánlanak majd a betegeknek, akik készek folyamatosan mérni a vércukorszintjüket.
Talán az alkalmazás és más orvosi készülék fejlesztői lehetnek még érdekes résztvevői a folyamatnak, különösen az inzulinpumpa készítők. A digitális kontaktlencse, cukorbetegség alkalmazások és olyan nagy adat projektek, mint a Databetes kombinálásával teljesen új megfigyelési szolgáltatást tudnak létrehozni, miközben ezen hálózatot kihasználva az inzulinpumpával együtt akár létrejöhet az önjavító, mesterséges hasnyálmirigy.
Habár a Samsung is nyújtott be szabadalmat a digitális kontaktlencsére beépített kamerával, a Google ötlete az orvosi felhasználás jegyében született. A Novartis vezérigazgatója megígérte, hogy az első kísérletek emberekkel már 2016-ban elkezdődnek. Cukorbetegeknek ezt a projektet érdemes figyelemmel kísérni, talán közülük kerülnek ki a béta-tesztelők. Én mindenképpen írni fogok még a fejlesztésekről.
Optimista szemlélettel, a digitális kontaktlencse lehet az az orvosi technológiák egyike, amely hamarosan megkönnyíti a cukorbetegek életét.
Mi lehet ilyenkor a hosszú hétvégén hasznosabb, mint egy kis EKG felismerést tanulni játékosan? Ezzel a játékkal bárki megteheti, ha pedig már kész szintet lépni, van magyar EKG kvíz is.
Szó szerint több száz orvosi konferencián voltam már. Azzal a gondolattal mentem mindig, hogy egy vibráló szakmai megbeszélés vár rám, ahová mindenki a legjobb tartalmát viszi. A legritkább esetben történt így.
Felsorolással telített Powerpoint-ok, unalmas előadások és ugyanazok a kérdések eseményről eseményre. Ahogyan a páciensek igényei az egészségügyben változnak, úgy kellene változzanak a konferenciák is, de nem így történik.
Két nagyon pozitív tapasztalatomat (Stanford Medicine X és Doctors 2.0) alapul véve íme 4 trend, ami mégis formálni kezdte az orvosi események jövőjét.
1) E-pácienseket a konferenciákra
Az egészségügy legfontosabb szereplői, akikről szól az egész, nem vesznek részt a konferenciákon, ami róluk szól. Immáron azok az események, ahol van páciens a szervezőbizottságban vagy az előadók között, megkapja a Patients Included plecsnit. Egyre több orvos csak az ilyen plecsnivel rendelkező eseményekre fizet be. Gondoljuk el, milyen szürreális elképzelés ez itthon, pedig folyamatosan zajlik az átállás és végre az e-páciensek is hallatják hangjukat.
2) Gamifikálás
A hagyományos szervezés megbukott. A résztvevők nem motiváltak, hogy kommunikáljanak új emberekkel, csak a meglévő kapcsolataikat ápolják. Senki sem érdekelt abban, hogy az esemény tartalmi minősége és a beszélgetések gyakorisága növekedjen. A párizsi Doctors 2.0 minden évben mozgásra invitálja a résztvevőket. Viselhető eszközöket osztanak ki és nyereményeket kap, aki a legtöbb lépést teszi meg. Stanfordon M&M cukorkákat kaptunk, rajtuk arcképekkel, és meg kellett találnunk a saját arcképünkkel díszített cukorkákat másoknál. Ezáltal kénytelenek voltunk ismerkedni új emberekkel. Mobil alkalmazások segíthetnének hasonló ötleteket megvalósítaniés összekapcsolni a látogatókat.
3) Közösségi média
A modern konferenciák diszkussziói nem fejeződnek be az esemény végén, hanem online tovább folytatják őket. Twitteren és Facebook oldalakon beszélgetnek egész évben földrajzi és időbeli korlátok nélkül. Olyan ez, mintha ingyen szakmai kurzusokat kapnánk azáltal, hogy a tudományterületünk képviselőihez állandóan hozzáférünk. Tudunk kérdezni, anyagot kapni és készülni a következő eseményre. A #doctors20 és a #medx jó példák Twitteren.
4) Virtuális valóság
A személyes jelenlét nagyon fontos, de utazni drága és időigényes. Egyre több esemény lesz, ahol a virtuális jelenlét is megteszi majd. Ezt nagyban előremozdítják az egyre másra megjelenő eszközök, mint az Oculus Rift vagy a Morpehuz. Ráadásul így azok is hozzáférnek majd az események tartalmához, akik vagy akiknek az intézményük nem engedheti meg magának az utazás költségeit.
Az orvosi konferenciák változnak és lassan begyűrűzik ez hozzánk is. Ahogy az orvoslás mögötti technológia fejlődik és az e-páciensek térnyerése folytatódik, azon eseményekre fizetnek majd be többen, amik a megváltozott igényeknek felelnek meg. Vége a szöveggel teli diáknak és az egysikú előadásoknak? Alig várom.
Ami John F. Kennedy-nek az Apollo-program volt, az Obama-nak a rák ellenszere lehet. Januári beszédében Obama bejelentette, hogy 2020-ra meg kell találni a rák ellenszerét. Mivel tavaly már bejelentette a precíziós (személyre szabott) orvoslás projektet, ez a két irány egyszerre talán valóban elhozhatja a várva várt megoldást.
Ezekben a hetekben dől el, hogy mely kutatási irányok kapják a támogatásokat és most kell meghatározni azokat a technológiákat is, amelyek a legnagyobb reménnyel kecsegtetnek. Íme az a 14 technológia és trend, ami szerintem nagy hatással lesz a rák kezelésére. Ezeket három csoportba osztottam, megelőzés-diagnózis, kezelés és monitorozás.
Megelőzés és diagnózis
A rák hatékony kezelésének alapja, hogy minél hamarabb felfedezzük.
Folyékony biopszia
2015-ben több cég, mint például az Illumina, is azzal állt elő, hogy immáron arra a módszerre koncentrálnak, hogy egy vérvételből olyan markereket tudjanak kimutatni, amelyek korai stádiumban diagnosztizálják a rákot. Sőt tumorok kezelése közben nem kellene újra és újra mintát venni a tumorból biopsziával, mivel a vérvétel elegendő lenne a tumorból származó sejtek izolálására és az állandóan változó tumorszövet profilozására.
Valós idejű diagnózis
A magyar találmány, az iKnife, egy olyan sebészek által használt elektromos szike, ami a műtét alatt a metszés közben mondja meg, hogy a szövet jó- vagy rosszindulatú. Nem kell patológiára küldeni és várni a válaszra a műtét befejezéséig.
A betegségek genetikájának megértése
A különböző ráktípusok mögötti genetikai és környezeti faktorok megértése közelebb hoz minket azok kezeléséhez is. Ehhez precíz biomarkerek, olcsó genomszekvenálás és hatalmas adatmennyiségek feldolgozására alkalmas szoftverek kellenek. A napokban jelentette be a Veritas Genetics, hogy 1000 dollár alá ment az ára a teljes genom megszekvenálásának. Hamarosan olcsóbb lesz a DNS kódját meghatározni, mint beküldeni a mintát.
Kezelés
Ma vagy kemoterápiát használunk a maga rengeteg mellékhatásával vagy célzott kezelést, ami viszont rendkívül drága. Sőt az árak csak nőnek, miközben a célzott kezelés széles körben elérhető kellene legyen, mivel hosszú távon költséghatékonyabb, mint a hagyományos kezelés.
Új-generációs célzott terápiák
Az AIDS esetében is gyógyszerek kombinációja tűnik a leghatékonyabb megoldásnak. A rendszerbiológia új fejlesztéseinek köszönhetően egyre több cég teszteli a lehetséges kombinációkat és azok hatásait. Bioinformatikai módszerekkel azt kutatják, milyen, eddig nem vizsgált, gyógyszerpárosítások lehetnek sikeresebbek, mint amiket eddig használtunk.
Molekuláris diagnosztika
A Foundation Medicine-hez hasonló cégek meghatározzák a tumor genetikai hátterét és ehhez javasolnak elérhető kezeléseket, klinikai vizsgálatokat. Adatbázisuk van arról, milyen genetikai mutációk tesznek érzékennyé egy tumort különböző gyógyszerekre.
Mesterséges intelligencia alapú design
Még ha ki is tudunk nyerni rengeteg információt a tumorból vett mintából, óriási kihívás kiválasztani a legjobb kezelést. Egy onkológus sem lát át milliónyi tanulmányon és kutatási eredményen. Az IBM szuperszámítógépe, a Watson viszont pont erre lett kitalálva. Megmondja, hogy az adott betegnek mi és miért az tűnik a legjobb kezelésnek miután átnézte a teljes szakirodalmat másodpercek alatt.
Multi-funkcionális radiológia
Amerikai idegkutatók MRI segítségével génterápiát alkalmaztak potenciális kezelésként egy agytumorral küzdő páciensnél. Sikerült nekik csak az érintett szövethez eljuttatni a kezelést. Az ilyen inter-diszciplináris megoldások kora jön felénk, amikben a fejlett radiológia nagy szerepet játszik.
Klinikai vizsgálatok bioinformatikával
A klinikai vizsgálatok jelenleg akár egy évtizedig is tarthatnak, több milliárd dollárba kerülnek és nem biztos, hogy a végén gyógyszer lesz a jelöltből. A Wyss Institute és a HumMod is olyan virtuális élettani modelleken dolgoznak, amik segítségével szuperszámítógépeket használva lehetne a jövőben klinikai vizsgálatokat végezni. Anélkül, hogy embereken tesztelnénk a gyógyszerjelölteket.
Nanorácsok
A legtöbb mai kemoterápia erős mellékhatás profillal bír, mivel nem célzottan éri el a gyógyszermolekula a tumorszövetet, hanem más szövetekre is hatással van. Egy izraeli labor olyan DNS rácsokat állított elő, amik bezárva tartják a gyógyszermolekulát és csak a célszövet közelében eresztik ki azokat. Milyen fantasztikus lenne egy mellékhatás nélküli kemoterápia?
Precíziós sebészet
A daVinci sebészrobot egyre precízebbé válik a magas ára mellett. Olyan beavatkozásokat is véghez lehet vinni vele, amilyen pontosságra az emberi kéz már nem képes. Immáron versenytársa is van az évek óta egyeduralkodó daVinci-nek, sőt van már önműködő robot is, ami kiterjeszti az időben felfedezett tumorok műthetőségének skáláját.
Monitorozás
A rák diagnózisa egyelőre sajnos szomorú és nehéz mérföldkő sokak életében. A cél viszont az, hogy krónikus kórképpé lehessen faragni, ami monitorozható és kezelhető.
Viselhető és implantált szenzorok
Az élettani paraméterek mérése nagy szerepet játszik a betegség követésében. Egy viselhető, vékony (digitális tetoválásszerű) szenzor átvehetné ezt a feladatot és akkor szólna, ha valamivel foglalkozni kell. Nem azon múlna a figyelem, hogy a beteg jókor és jól mért-e meg valamit. A lenyelhető Pillcam nevű szenzor pedig helyettesítheti majd a kellemetlen vastagbéltükrözést. Mindjárt többen járnának el szűrésekre.
Laborlelet otthon
Kemoterápia után általában egy héttel vérképet kell csináltatni, hogy lehessen látni az immunrendszer reakcióját. El kell menni egy laborba, vért vesznek a pácienstől és egyszer csak majd jön az eredmény. A Qloudlab eszköz ezt hivatott megoldani gyorsan és otthon. 4-5 év múlva bárki csinálhat otthon olcsó vérképet klinikai minőségben.
Közösségi média hálózatok
Olyan online hálózatok, mint a SmartPatients egy elképesztően értékes betegközösséget hoznak el az otthonunkba. Kérdezhetünk olyanoktól, akik ugyancsak átélik a mellékhatásokat és kellemetlenségeket. Nagyon fontos elkerülni, hogy egy tumorral küzdő beteg azt érezze, magára van hagyva nehéz döntésekkel. A közösségi média ebben nyújt óriási segítséget.
Fájdalom menedzselése
A kezelés és a mellékhatások sokszor fájdalommal járnak, amiket fájdalomcsillapítókkal kezelnek. A Quell olyan viselhető technológiát fejleszt, ami a krónikus fájdalmat hivatott enyhíteni. Éjszaka, alvás közben is használható lesz.
Ezek a technológiák és trendek reményt mutatnak és azt is, hogy ezekbe az irányokba kellene hatalmas forrásokat mozgósítani. A rákdiagnózis ma sokszor stigma. El kell érni, hogy csak egy apró bukkanó legyen az ember életében, ami kezelhető vagy még inkább gyógyítható.
Az orvos tulajdonosok, dr. Csermely Gyula, dr. Bodnár Eszter, dr. Jókay Kinga, dr. Bodó Imre, dr. Gudor Orsolya és dr. Elekes Tibor, illetve a közgazdász tulajdonos Benkő Vilmos megteremtették itthon a modern, innovatív medicinát, amelynek középpontjában nem az orvos, hanem a páciens áll.
Olyan magánklinikát, ahol a tekintélyelvű orvoslás helyett partnerségen alapuló egészségügyi ellátást vehetnek igénybe a páciensek ahol aktív részesei és nem passzív elszenvedői az ellátásnak megosztott döntéshozatalt, amelyben a páciens és orvosa együtt vitatják meg a lehetőségeket és hoznak döntést. Mindez egy új típusú gondolkodás volt 15 éve Magyarországon, és a mai napig ennek és orvosaink felkészültségének tulajdonítjuk az RMC kimagasló sikerét.
Most mindezt új dimenzióba helyezzük: 2016-ban elindítjuk az RMC Smart Clinic projektet.
Ennek 3 pillérje lesz:
RMC Smart Clinic App: Egyedi alkalmazást fejlesztünk IOS és Android készülékekre.