MedIQ

Talán a legizgalmasabb technológia, aminek van esélye az orvoslást alapjaiban megváltoztatni és olcsóbbá tenni az a 3D nyomtatás. Napról napra jönnek ki a hírek, hogy mit sikerült nyomtatni és a tanulmányok is, amik ezeknek a hatékonyságával és biztonságával foglalkoznak. Íme néhány példa arra, hogyan lett egy science fiction technológiából valóság.

1) Olcsó művégtag

Az e-Nable projekt tagjai megoldották, hogy afrikai országokban nyomtatókat telepítsenek és egy olyan rendszert dolgoztak ki, amivel kb. 6000 Ft-os költséggel tudnak kinyomtatni teljes művégtagot elsősorban gyerekeknek. Volt szerencsém egy ilyet élőben látni. A műanyag és damil keverékéből kap az ember egy pohár megfogására is alkalmas eszközt. Ha bármelyik rész megsérül, percek alatt nyomtatnak másikat. Nemrég kaptak a Google-től egy 600 000 dolláros támogatást.

1.png

2) Gyógyszerek

Ez még nem teljesen kiforrott technológia, de Lee Cronin vegyész és csapata Skóciában azon dolgozik, hogy személyre szabott gyógyszert lehessen nyomtatni olcsón és gyorsan ott, ahol szükség van rá. Egy egész gyógyszeripart tud ez megreformálni. Egyelőre még az egyetlen összetevő is nehézkesen megy, de nincs kétség, hogy sikerülni fog.

3) Orvosi modellek

Nem egy példa volt már rá, hogy a páciens kinyomtatta egy radiológiai kép alapján a szervét, hogy a sebészei azon gyakoroljanak még mielőtt az operáció elkezdődne. Japánban számos klinikán már része a rutinnak. Mégiscsak jobb látni a szervet előre nagy méretben, tisztán, mint majd ott élesben a műtét során. Egy ausztrál egyetemen már anatómiai kellékeket is nyomtatnak, ha nincs tetem a boncoláshoz.

2.png

4) Szívbillentyű

Szintetikus anyagot és élő sejteket felhasználva egy amerikai kutatócsoport tudott nyomtatni szívbillentyűt, amit hamarosan bárányokon fognak tesztelni. A páciens pontos szívparaméterei alapján lehetne személyre szabott billentyűt készíteni olcsón.

3_1.jpg

5) Szintetikus porc

A fül 3D-s képe alapján keretet készítettek, amibe marha porcsejteket tartalmazó gélt fecskendeztek. Mialatt a sejtek osztódtak, a makroszkópikus szerkezet igazodott a fül alakjához. Már dolgoznak hasonló módszerrel a porckorongsérv kezelésén is.

4.jpg

6) Eszközök

Nyomtattak már ki kórházi informatikusok a kábeleket összetartó elemeket is, pénzt spórolva az intézménynek. De mankót, sőt Haitin az újszülöttek köldökcsonkját lezáró kapcsot is. 

5_1.jpg

7) Műanyag gipsz

A képet Dubai-ban készítettem, ahol találkoztam azzal, aki az első olyan páciens volt, aki zuhanyozni is tudott miután megkapta a gipszet a törött karjára. Egy szkennerrel felmérték a karja méretét és alkottak egy szoftver segítségével egy vázat, amit rövid időn belül kinyomtattak neki. Le tudta venni egy pattintással, hogy fürödhessen vagy az orvosi viziten gyorsan végezzenek (a gipsz levágásához és újra felrakásához képest). A költség kb. 10 000 Ft. 

ckqeoq3uaaaepx2.jpg

8) Csontpótlás

Az elmúlt hónapokban a legtöbb hír arról szólt, hogyan pótoltak elveszett, eltört vagy tönkrement csontrészeket 3D-s nyomtatóval. Volt már példa teljes koponyacsont-rekonstrukcióra is. Olyan elemet kap a páciens, ami tökéletesen illik a hiányzó terülere. 

6.jpg

9) Szintetikus bőr

A L'Oréal kozmetikai cég állt össze az Organovo céggel, hogy megalkossák a szintetikus bőrt, amin a cég gyorsabban tudna klinikai vizsgálatokat és teszteket végezni a termékeivel. Később lehetne alkalmazni az elveszett vagy megrongált bőr pótlására is.

7.jpg

10) Szervek, szövetek

Egyértelműen ez a szent grálja a területnek. Az összes transzplantációs várólista megszűnne végre. Az első lépések egyike ezen az úton, hogy az Organovo cég olyan májszövetet tud már nyomtatni, mely 40 napig májként tudott működni. Idén álltak elő a veseszövettel és sok van még a tarsolyukban. Azt szeretnék előbb elérni, hogy a gyógyszeriparban ne kelljen állatokon tesztelni, hiszen a nyomtatott élő szövetek is ellátnák ezt a feladatot.

8.png

Évek alatt egy távolinak tűnő technológiából olyan példatár lett, ami jól mutatja, milyen változásokat hoz a technológiai robbanás az egészségügybe. Amikor a 3D-s nyomtatás már nemcsak személyre szabott lesz, de tényleg sokkal olcsóbb, mint bármilyen mai gyártási technika, még a legvehemensebb ellenzők is meggondolják majd magukat.

Még több példa a 3dprintingindustry.com-on megjelent angol nyelvű cikkemben olvasható.

A napokban a Synetiq csapatánál jártam, akikkel egy éve is találkoztam. Immáron BBC szintű cégekkel dolgoznak együtt. EEG és más mérésekkel azt igyekeznek kideríteni, hogyan reagálnak az emberek reklámokra, videókra vagy akár filmekre. Mely részek váltják ki a legjobb hatást vagy éppen semmilyet. Mitől lesz egy reklám jó vagy unalmas. Megmutatták a rendszerüket és elképesztően részletes képet tudnak adni az eredményekről.

synetiq_image_03.jpg

Tudnak nem, életkor, érdekődés, vagy akár márkapreferencia szerint is szűrni az eredményekre. 

Mint mozirajongó, szinte félelmetes az a jövőkép, hogy a filmeket ezek szerint készítik el, de az biztos, hogy rengeteget fog tanítani nekünk a neuromarketing a saját gondolkodásunkról és hátha legalább személyre szabott reklámokat fogunk a jövőben kapni, hamár nem lehet minden eszközre a kiterjesztett valóság szemüvegtől a kivetítőkig ad blockert telepíteni.

Itt lehet jelentkezni a vizsgálatokra.

20150709_105805.jpg

Nem vagyok a transzhumanizmus híve, habár nehezen tudok vitatkozni a céljaival, miszerint a technológia, tudomány és egészségügy fejlesztése elsődleges fontosságú a társadalomban. Zoltan Istvant régóta ismerem, a készülő könyvem egyik előszavát is ő írja, ráadásul örülök annak, hogy személyében olyan elnökjelöltje van az USA-nak, akinek tényleg a tudomány fejlesztése az első.

Kampányában fontos szerepet játszik egy koporsó alakú busz, amivel bejár majd számos államot, hogy hirdesse a transzhumanizmust. Ennek közösségi finanszírozós kampánya most zajlik, még hozz lehet járulni.

Azért támogatom, mert bízom abban, hogy az általa elkezdett párbeszéd segíti majd a tudomány/technológia/orvoslás hármasát sokkal nagyobb hangsúlyhoz és pénzhez juttatni, mint eddig.

Az anatómia egy nehéz tantárgy, mivel az emberi test egy elég bonyolult szerkezet. Ugyanazt megtanulni egy apróbetűs könyvből vagy élőben óriási különbség. Mi lenne, ha a medikus mondhatná meg, mikor és min szeretne gyakorolni a formalin szaga nélkül és bármilyen más korlát nélkül? 

A Microsoft Hololens szemüvege, amely elhozza végre a kiterjesztett valóságot a mindennapokra, nagy segítség lehet ebben. Már bemutatták, hogyan segítheti majd a jövő medikusait abban, hogy magukénak érezzék az anatómia teljes tárházát. Bárhol bármikor. 

Bárcsak most lennék medikus.

microsoft-hololens-medical-studies.jpg

A Theranos körül egy évtizede nagy a hírverés. Elizabeth Holmes otthagyta a Stanford orvosi egyetemét és céget alapított egy olyan találmányra alapozva, mellyel gyorsan, olcsón lehet nagyon kevés vérből szinte bármilyen ismert markert meghatározni. Több milliárd dollárra rúg a cég értéke. 1-2 éve már az amerikai Walgreens üzleteiben is elérhető a szolgáltatás. Alig pár csepp vér kell hozzá és természetesen az eredmény kiadásáig mindig digitális eszközökön zajlik.

A szakma kritikája mindig is az volt, hogy a technológiájuk annyira védve van, hogy egyszerűen nem árulják el senkinek. Arra sem voltak hajlandóak, hogy összehasonlítsák független szervezetek az ő eredményeiket más laborok eredményeivel és módszereivel. Habár örülnék, ha jól működne a találmányuk, de nem lehet ajánlani senkinek, míg nem láttuk részleteiben.

Erre most az FDA elfogadta a Herpes vírus vizsgálatában alkalmazott tesztjüket, ami óriási előrelépés. Legalább már azt lehet mondani, hogy az FDA látott szeleteket a tortából. 

Az, hogy az életjelek és egészségügyi paraméterek otthoni mérése mellett akár egy vérkép is elérhető legyen mindenkinek, ebben a harcban a Theranos elől halad csak nem látjuk a fegyverzetét. Így meg nehéz bizalommal követni.

Évek óta járom a világot előadásokat tartva az orvoslás jövőjéről és ahányszor csak itthon adok elő, mindig jön a kérdés: mikor lesz ez a technológiai cunami nálunk is érezhető. Erre mindig azt mondtam, hogy amint akarjuk. A technológia robbanás számos hatása ettől függetlenül is jönni fog, de ha felkészülten állunk hozzá, pozitívabb lesz, mint gondolnánk. 

Erre teljesen véletlenül találok rá a Lábatlan blogra, amiben Réku mesél arról, milyen művégtaggal élni. 2014-ben veszítette el az egyik lábát comb alatt egy baleset során és megunta, hogy hosszú nadrágban kell nyáron is rejtegetnie magát. Nem akart többé félni a megkülönböztetéstől. Büszkén akarta vállalni a művégtagját, hogy ő is olyan, mint mások, csak van (egy egyébként gyönyörű) prosztetikuma.

Az orvoslás technológiai újításai azoknak minden etikai aggályával és előnyével akkor érnek el hozzánk, ha készülünk rájuk és foglalkozunk velük. Réku ennek a harcnak állt az élére itthon és nem lehet elégszer mondani, mennyire fontos támogatni.

Kérlek osszátok meg a blogját, kövessétek, beszéljetek róla másokkal. Szálljon a szó, hogy robotlábbal élni nem hátrány. Hogy kihasználjuk-e az élet lehetőségeit csak rajtunk múlik. Hajrá, Réku!

Videómban (angol nyelvű angol felirattal) bemutatom a Puzzlebox Orbit nevű drone-t. Tartozik hozzá egy NeuroSky EEG-mérő fejpánt, ami a fül és a homlok érintésével mér agyi elektromos aktivitást. Ezt a Puzzlebox alkalmazása fordítja le koncentrációs szintekké, amit a telefonomon látok élőben. 

Meg tudom mondani, milyen koncentrálási szinttől induljon be a drone, amit azután a telefon mozgatásával tudok irányítani. Arra tanít az eszköz, hogy akarattal érjem el a kívánt fókuszt, ami nem is olyan egyszerű. Nekem az a módszer kezd bejönni, hogy 1000-től számolok vissza például 17-esével amilyen gyorsan csak tudok.

Tervezzük kipróbálni leendő sebészek képzésében, mivel náluk jobban senkinek sem kell hosszútávon tudni koncentrálni és erre most senki sem tanítja őket.

Duda Ernő tartott szuper előadást a TEDxDanubia-n nemrég. Részlet:

"Míg autóink tele vannak szenzorokkal, az üzemanyagszinttől az olajnyomáson át a kiégett izzókig addig a szervezetünkben zajló folyamatokról csak akkor szerzünk tudomást, ha a szervezetünk jelez. Tünetekkel. Duda Ernő szerint az egészségügynek változnia kell: egy reaktív, a betegségeket a tünetek jelentkezésekor hatalmas költségekkel és heroikus küzdelemmel kezelni tudó betegségiparból (amely finanszírozásának 97%-át a gyógyításra, és mindössze 3%-át költi megelőzésre) egy a megelőzést, az egészséges élettartam meghosszabbítását előtérbe helyező és adott esetben a privát szektorral szorosan együttműködő szolgáltatássá kell válnia."

süti beállítások módosítása