A gének töltik meg a fegyvert, az életmód húzza meg a ravaszt... Dr. Elliot Joslin

2017-et írunk, előrelátóként nagy elhatározásra szánom rá magam: elmegyek egy genomikai centrumba. Szeretném megtudni, milyenek az egészségügyi kilátásaim, milyen betegségekre számíthatok. Elmegyek hát a centrumba, ahol vért vesznek tőlem és egy héttel későbbre hívnak vissza konzultációra.



Leülünk és a genetikus doktor elkezdi mondani, miről mesél a DNS-em, a genetikai kódom. Ábrákon mutatja nekem, milyen betegséget okozó génekkel rendelkezem biztosan és milyen géncsoportok árulják el azt, hogy egyes betegségekre nagyobb a kockázatom a populációhoz képest. Szerinte idősebb koromban nagyobb esélyem lesz cukorbetegségre, ezért érdemes időben elkezdenem a megfelelő diétát, a testmozgást nem ártana gyakrabban erőltetnem és a vércukorszintemet is szorosan fogjuk ellenőrizni. Szerencsére komolyabb betegségre nem kell számítanom, de bevallom nem is számítottam, hiszen a családfám elemzésén már túl vagyok. 

Néhány eredmény aggaszt, mert életmódot kell változtatnom, de mégis megnyugodva távozom a doktortól, ennél többet nem tehettem volna az egészségemért.

Szépen hangzik, nem? Na nézzük, mi igaz ebből és mi a problémás pont.

• A genetikai kódunkat, azaz a genomunkat már meg tudják szekvenálni (azaz meghatározni a kódok sorrendjét) alig több, mint egy hónap alatt, igaz közel 1 millió dollárért. Egy versenyen napjainkban azért küzdenek a biotechnológiai cégek, hogy ki lesz képes szekvenálni 1000 dollár alatti költségekből, kevesebb, mint 1 hónap alatt. Aki nyer, több millió dollárral gazdagodik. Bízom benne, hogy 10 éven belül az egy hetes szekvenálás is reális lesz.
• Rengeteg génről tudjuk, hogy a hibája esetén betegség alakul ki (csak néhány példa: cisztás fibrózis, színtévesztés, vérzékenység...)
• Számos géncsoporttól tudjuk, hogy együttes előfordulásukkor nagyobb esély van bizonyos betegségekre (cukorbetegség, köszvény, Alzheimer-kór...)
• Természetes, nem minden génről szeretnénk tudni. Aki rendelkezik az ApoE4 génnel, annak fokozottabb az esélye Alzheimer-kórra, ezért nem egészen biztos, hogy szeretném tudni, rendelkezem-e ezzel a génnel. Megjegyzem mindaddig, míg nincs rá hatásos gyógymód...
  

A jövő orvoslása a személyre szabott genetikáról és gyógyszertanról szól. Nem a népesség gyógyszerezéséről vagy betegség-kockázatairól, hanem a Te saját egészségedről. Arra leszünk kíváncsiak, hogy a Te génjeid miről mesélnek, hiszen egyes gyógyszerek eredménye például függ a befogadó szervezet tulajdonságaitól (erről egy külön posztot tervezek). Sőt a következő részben arról fogok írni, milyen cégeket hoztak létre ilyen célokra...

Elvégeztetnél egy ilyen tesztet? Készen állnál az életmódod megváltoztatására?