2000-ben Craig Venter és csapata (Celera Genomics) bejelentették, hogy elkészítették egy ember géntérképét, pontosabban az adott genom (teljes génállomány) szekvenciáját. Az akkor rengeteg ember munkájába, több évbe és 300 millió dollárba került.

Most azonban sikerült 2 hónap és egy millió dollár alatt befejezni egy ilyen projektet. A szerencsés, akinek a genomját, azaz génállományát (azért hangsúlyozom ezt annyira, mert egy tegnapi ATV-s műsorban, ami az NBC egy műsorát fordította le, a human genome-t humán génnek fordították, le is fordultam az ágyról...) meghatározták, James Watson volt, a DNS egyik első leírója (Francis Crick mellett). És persze DVD-n kapta meg a teljes szekvenciát.



Azért fantasztikus dolog ez, mert arra az útra kerültünk, ahonnan már csak pár év vezet a néhány hetet és néhány ezer dollárt igénybe vevő szekvenáláshoz. Miért jó ez nekünk?

Néhány év múlva elmegyünk egy ilyen genetikai központba, vért vesznek tőlünk és két hét múlva mehetünk vissza az eredményért: minden génünk és génközötti állományunk ott lesz feketén-fehéren. Ebből a személyre szabott genetikával foglalkozók meg tudják mondani, milyen betegségekre vagyunk hajlamosabbak vagy éppen miben fogunk biztosan szenvedni.

Watson például nem volt kíváncsi az ApoE4 génjére, melynek szerepet tulajdonítanak az Alzheimer-kór kialakulásában (mint a preszenilin 1-nek és 2-nek is).

Íme a téma feldolgozva idiotikus hallgatók által: