MedIQ

A japán Ko-sin Printing előállt egy ötlettel, miszerint olyan könyvet lehet kiadni náluk, aminek az első lapján a szerző DNS-ével átitatott tintát használnak. Azért gondolják ezt hasznosnak, mert így a jövőben a könyvből akár DNS-t is lehetne kinyerni akár klónozási célokra.

A történet alapját az képezi, hogy 1977-ben a legendás KISS együttes tagjai saját vérüket adták ahhoz a tintához, amivel a Marvel képregényüket nyomtatták ki. Ennek tudatában a japán cég kidolgozott egy technikát, amivel ki lehet nyerni a szerző DNS-ét a tintából.

Valóra vált a regényírók álma: fennmaradnak az utókornak. Szó szerint...



(Via Genetics and Health)

A bejegyzés trackback címe:

https://mediq.blog.hu/api/trackback/id/tr8256082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Megszűnt felhasználó. 2007.04.08. 10:19:21

Csak az a baj a klónozással, hogy az még önmagában nem biztosít "örök életet". Lesz egy ember aki genetikailag pontosan ugyanolyan mint te, de minden másban különbözik. (Lehetetlen, hogy ugyanolyan hatások érjék őt is, mint téged.) Más lesz a személyisége, stílusa, gondolkodása stb.

Megrögzött materalista vagyok, állítom, hogy ott hurcolja mindenki a koponyájában azt, amitől olyan amilyen. Ezzel kéne valamit tenni, ha örök életre vágyunk.

Tegyük fel létezik az eljárás és működőképes, hogy atomról-atomra le tudjuk másolni egy ügyes szerkezettel, beültetjük az újat egy új testbe, a régit meg eldobjuk. Még ha ezzel meg is vagyunk, egy dologgal kell szembenéznünk: a sejtek ugyanúgy öregednek, egy idő után elhalnak. Korábbi fázisból újra megalkothatjuk az agyat, de az nem túl "kényelmes", mert amit a régivel tettél az nem lesz benne.

Ami ennek a módszernek talán fordítottja, hogy az agyat hagyjuk a helyén, és a többi szervet kezdjük kicserélgetni fiatalabbakra. A klónozásnak itt lesz szerepe, mert ezt a módszert elképzelhetőnek tartom, hogy bevezetik. Örök életet ugyan nem ad, de azért mégiscsak többet lehet vele elérni, mint ugyan.

A végső (?) megoldást talán a programozott sejthalállal kapcsolatos kutatások fogják elhozni. Úgy módosítani még az alany éltében a DNS-ét, hogy az öregedés folyamata lasabban történjen.

Mert örök életű soha nem lesz senki, mert semmi sem állandó, pl. egész világunk, az univerzum sem. Meghosszabítani viszont lehet. Sarkított példával végtelenig sem lehet elszámolni, viszont nagyon sokáig el lehet.

Ha filozófiai értelemben tárgyaljuk a kérdést, akkor léteznek emberek, akik már örökké élnek, Arisztotelész, Leonardo da Vinci, Newton, Einsten és megannyi egyén még - az emberek emlékeiben.

És hogy ez etikailag elfogadhatatlan az, hogy egyes embereknek hosszabb legyen az élete? Inkább veszítsük el a legnagyobb elméket, akik előrébb viszik az emberiséget?

Meskó Berci · http://mediq.blog.hu/ 2007.04.08. 10:35:25

Jól látod a kérdést és örülök, hogy egy ízig-vérig materialista is kifejti a véleményét. A klónozásból bizony egyetlen előnyünk származhat, a szervtranszplantáció.

tinyurl.com/3hete

A programozott sejthalállal kapcsolatban pedig próbálkoznak már a telomeráz enzim témájában.

Ennek a DNS-es könyvnek csak elvi jelentősége lenne, amolyan lelki mgnyugvás a szerzők számára, hogy materialista szempontból nem fognak eltűnni haláluk után, hiszen megmaradnak könyveikben. Nemcsak lélekben, de génekben is. :)

b3ck 2007.04.08. 17:16:32

Elég perverz ötlet. :)

BlueBunny · http://bluebunny.freeblog.hu 2007.04.08. 22:47:58

dpbalazs: Szerintem a biológiai alapról majd idővel célszerű lesz átállni valami hatékonyabb platformra. A komplett emberi agyat, mint információfeldolgozó és -tároló struktúrát, át lehet tenni (majd a jövőben) más rendszerre, például egy számítógépen szimulálni a működését. Itt persze nem a mai értelemben vett számítógépekre kell gondolni, hanem bármilyen mesterségesen létrehozott információfeldolgozó rendszerre, kellően nagy kapacitással.

Felesleges hosszú távon megmaradni a biológiai alapnál, ennél sokkal jobb megoldásokat is ki lehet (majd) találni. Ha eljut odáig az emberi nem.

Megszűnt felhasználó. 2007.04.09. 15:31:24

Az a baj az egésszel, mármint hogy építsünk mesterséges agyat, hogy a biológia teljesen ellentétesen működik.

Az ember úgy gondolkozik, hogy részenként megépítem különálló darabokból az egészet. A különálló darabokat összeszerelés előtt legyártom és utána már nem változik az masinában az amit legyártottam. Ha mégis akkor lehet kidobni az egészet, mert elromlott.

A természet viszont ezzel szöges ellentétben áll, nincsenek kész darabok, MINDEN folyamatos változás alatt áll. Az emberi agy is, pillanatról-pillanatra változik. Nem csak az elektromos aktivitására gondolok, hanem kémialiag is, pl. emlékek elmélyülése-felejtése-előidézése, új információk során. Az immunrendszer és a sejtek regenerálódása is valami olyan dolog, melyre elég nagy csodálattal kell/lehet néznünk.

A informatika, gépek és a biológia egymástól teljesen különálló világ, hidakat viszont lehet képezni (pl. a bionikus cuccok amiről bár napja írt Berci). Viszont, hogy egyszer teljesen elszakadjon az emberiség a biológiától, teljességgel kizártnak tartom.

A gép lehet bármilyen bonyolult is, gép marad. Mondhatjuk, hogy az ember is csak egy gép, atomok és molekulák összjátéka az egész. Viszont annyira bonyolult, hogy hamarabb fog kihalni az emberiség, minthogy megérthesse saját működését teljesen. Tehát nem elvi, hanem gyakorlati oka van.

Vannak olyan szerkezetek, robotok, amik már jól tudják imitálni, szimulálni az embert. Kitörni abból a körből, keretből viszont soha nem fognak, amire készítették őket. Az embert nem készítette senki és képes minden határt átlépni.

BlueBunny · http://bluebunny.freeblog.hu 2007.04.10. 12:46:38

Balázs:

ismertettél EGY darab általad elképzelt megoldást, ami valóban nonszensz, megvizsgáltad, és ebből arra a hamis következtetésre jutottál, hogy MINDEN megoldás lehetetlen. Gyakori logikai hiba.

A fizikai platformon működő emberi agyat ne úgy képzeld el, hogy fogsz annyi darab tranzisztort, ahány agysejted van, és összeforrasztod - ott tényleg nehéz lenne alakítani a konfiguráción. Nyilván ostobaság lenne így felépíteni az emberi agy másolatát.
Viszont ha szoftverrel szimulálod egy számítógépen, akkor semmi akadálya az alkotóelemek dinamikus átkapcsolódásának, úgy, mint az emberi agyban. Sőt, még annál is rugalmasabb a szimulált modell.

"Az embert nem készítette senki és képes minden határt átlépni."

Szerintem nem. Én legalábbis nem vagyok képes minden határt átlépni. Sőt, elég szűknek érzem a magam határait. Pedig azok sok téren kijjebb vannak, mint az átlagemberéi.

Megszűnt felhasználó. 2007.04.11. 08:42:23

Tegnap kétszer szállt el a válaszom, úgyhogy csak röviden egy-két dologra válaszolok.

Nem emlékszem, hogy hol írtam volna, hogy tranzisztorokat gondoltam összeforrasztani. A kérdés szempontjából a mechanikus, elektronikus és logikai gépeket (mint pl. a szoftveres megoldások) egy kalap alá lehet venni, bonyolultságuk és platformuk, felhasználási területük különbözik csak. Szerintem egy gép gép marad, soha nem lesz több, mint alkotórészeinek összesége.

A szimuláláshoz szükség van egy modellre, ami ugyebár a valóság lecsupaszított mása. Csak azokat az elemeket tartjuk meg a modellkészítés során, ami fontos. Az agyban ugyebár minden fontos, tehát nem lehet modellt készíteni róla, nem lehet leegyszerűsíteni. Lehet, hogy kapnánk egy programot, akármit, ami úgy tesz és úgy működik, hogy azt gondoljuk, hogy élő tudat, de soha nem lenne az.

Igen tudom - hogy ne essek újabb logikai hibába! - most kéne jönni az érveknek, hogy miért nem, de már beleuntam az újrafogalmazásokba és a vitát se húzzuk tovább inkább :)

Az embert pedig nem mint egyén, hanem mint emberiség értettem, egy emberben nyilván nem koncentrálódhat minden, ha csak nem SuperBunny.

(Pl. egy termeszhangya egyedül nem sokra megy, közösen összefogva viszont milyen nagy dolgokra képesek, nincs ez máshogy az embereknél sem.)

BlueBunny · http://bluebunny.freeblog.hu 2007.04.11. 14:33:58

SuperBunny, az jó volna! :-)))

"Az agyban ugyebár minden fontos"

Ez a kijelentésed minden alapot nélkülöz. Mivel ez nem igaz, innentől borul az erre felépített elméleted.

Én szívesen folytatnám ezt a vitát, mert jónak és hasznosnak érzem.

Megszűnt felhasználó. 2007.04.11. 15:32:52

Én nem vagyok agysebész, sem agykutató, viszont amit eddig erről olvastam, abban nem volt benne, hogy olyan sok felesleges dologgal lenne tele a fejünk.

Milyen részei vannak az agynak ami szerinted nem fontos?

Azt tudom, hogy vannak redundáns részek, de ez a bonyolultságán nem változtat szerintem.

BlueBunny · http://bluebunny.freeblog.hu 2007.04.11. 17:20:38

Például ott vannak az idegsejtek életfenntartására szolgáló szerkezetek minden sejten belül, ezek kapásból feleslegesek egy szimulációban. Továbbá a genetikai anyag, és így tovább. A neuron is csak egy sejt, eredetileg őssejtből alakult ki, ezért nyilvánvalóan ő is tele van olyan herkentyűkkel, amelyek a számunkra érdekes funkciója ellátásához feleslegesek.

Abban igazad van, hogy nagyon nehéz pontosan kiválogatni a hasznos funkciókat, a pontos működést, és ezeket modellezni. Sajnos már csak emiatt sem valószínű, hogy belátható időn belül sor kerül rá. A feladat nehéz, de biztos vagyok benne, hogy nem lehetetlen.

És ami azt illeti, a funkciókat nem csak lemásolni kell és lehet, de tökéletesíteni is. Mesterségesen az eredetinél jobb, hatékonyabb emberi agy hozható (majd) létre, mint az eredeti. Amit az evolúció, a vak órásmester megalkotott, annál jobbat is lehet készíteni tudatos tervezéssel.

"Lehet, hogy kapnánk egy programot, akármit, ami úgy tesz és úgy működik, hogy azt gondoljuk, hogy élő tudat, de soha nem lenne az."

Ez akkor állna elő, ha fekete doboznak tekintenénk az agyat, mint rendszert, és pusztán az inputok/outputok alapján próbálnánk a rendszert lemásolni. Ilyen programok már most is vannak, bizonyos korlátok között képesek megtéveszteni a beszélgetőpartnert, de ezek nyilvánvalóan nem tudatos rendszerek.

A pontos másoláshoz a rendszer belső működését kell felderíteni, a legalaposabban, a feketedoboz-modell elvetésével. Egy ilyen tipusú másolat már éppolyan tudatos, értelmes lesz, mint egy biológiai alapú emberi agy. (Mellesleg, ami azt illeti, az eredeti emberi agynak is csak nagyon kis része tudatos.)
süti beállítások módosítása