Egy orvosi jövőkutatónak az is feladata, hogy időnként betekintést nyújtson a jövő orvoslását várhatóan meghatározó fejlesztések, koncepciók és elgondolások világába. Az első rész után íme a második 10 orvosi újítás.

11) A gyógyszerkísérletek óriási összegekbe kerülnek, több éven át tartanak és betegek százezrei vesznek részt benne. De mi lenne, ha tudnánk egyes szervek, de még inkább az emberi szervezet működését tökéletesen modellezni? A képen látható microchip élő sejteket is tartalmaz és élettani szempontból teljesen modellezi az emberi tüdő működését. Hamarosan nem kell már embereken kísérletezni, hanem gyorsabban és egyszerűbben ismerjük meg az új szerek mellékhatás-profilját és egyéb jellegzetességeit amellett, hogy orvosilag bizonyítottan hasznos-e a működése.

12) Nem fogunk tetemeket felhasználni az anatómia elsajátításához, ugyanis a virtuális boncolás helyettesít majd a formalin szagon kívül mindent. Nem apróbetűs tankönyvekből fogjuk az anatómiai struktúrákat tanulni, hanem olyan részletességgel és annyi időn keresztül tanulmányozhatjuk az emberi szervezet működését, akár az élőjét is, ameddig csak akarjuk. Példák már vannak erre: az Anatomage, ImageVis3D; és 4DAnatomy.

13) Az optogenetika új korszakot nyit majd az orvosi kezelések világában. Kutatók képesek voltak nemrég hamis emléket ültetni egy egér agyába. Amikor majd megértjük pontosan a placebo hatás mechanizmusát, képzeljük csak el, hogy a gyógyszer beszedésének emlékét ültetjük be a beteg agyába ahelyett, hogy felesleges szerekkel bombáznánk a szervezetét (azokban az esetekben, amikor a placebo hatásnak kell érvényesülnie és nem a valós gyógyszernek).

14) Robotok az egészségügyben. Egy kaliforniai cég olyan roboton dolgozik, mely képes az ember karjának látványából az erek lefutását pontosan azonosítani és vért is tud venni. Ebből kikövetkeztethető, hogy hamarosan a robot nemcsak vért fog venni, de azt elemezni is képes lesz a biomarkerek keresésétől akár a genetikai vizsgálatokig.

15) Olyan szenzorok viselése lesz mindennapos, amik 24 órában monitorozzák az embri szervezet működését és értesítik az egészségügyi személyzetet, ha olyan változás van, amit például tünetként még nem is tapasztal a beteg. Agyvérzést, szívinfarktust tudna azonnal a mentők felé jelezni az e-bőr. Olyan nanorobotokat is "viselhetünk" majd a vérünkben, melyek oxigént bocsátanak ki, amikor a szívizom működése csökken vagy leáll egy infarktus esetén, így fenntartva a szükséges oxigénellátást amíg meg nem jön a segítség.

16) Sőt, szenzorokat lehet ültetni a fogba, ami jelzi, ha túl sokat eszik a beteg vagy éppen az orvosi intelem ellenére dohányzik. Extrém nehéz lesz hazudni az orvosunknak. Más szerveinkbe is kerülhetnek szenzorok, amik élőben jelzik, ha egészségügyileg káros változás van.

17) A Star Trekből megismert Tricorder, ami külsőleg tud diagnózist adni a betegről egyre közelebb van a valósághoz, hiszen egy amerikai pénzdíjas versenynek éppen az a célja, hogy egy olyan eszköz fejlesztését támogassa, mely erre képes.

18) Az IBM Watson szuperszámítógépe 3 másodperc alatt 200 millió oldalt néz át, míg a legnagyobb professzor is legfeljebb néhány százat tud átnézni gondolatban. Kikerülhetetlen, hogy az orvosi döntéshozatal megsegítésére felhasználjuk a Watson előnyeit.

19) A Humán Genom Projekt befejezése óta csak néhány tucatnyi eljárás kapott orvosi engedélyt, pedig a személyre szabott gyógyászat itt van a küszöbön, amikor olyan és annyi kezelést kapunk, ami nekünk személy szerint a lehető legmegfelelőbb a genetikai hátterünk és életmódunk alapján.

20) A végére hagytam a legkevésbé meglepő újítást, azt, hogy mindenki hozzáfér megbízható orvosi információhoz legyen az egy online forrás vagy a saját orvosi papírjai. Bár ez nem hangzik túl izgalmasan, ez lesz az orvoslás történetének legfontosabb mérföldköve.

Egy orvosi jövőkutatónak az is feladata, hogy időnként betekintést nyújtson a jövő orvoslását várhatóan meghatározó fejlesztések, koncepciók és elgondolások világába. Ezeket most két részben foglaltam össze.

1) Új betegségtípusok fognak egyre másra megjelenni a digitalizálódó és egyre virtuálisabbá váló világunkban. Hogy egy konkrét példával is éljek, aki már viselt virtuális valóságot lehetővé tevő maszkot, az tudja, mennyire mímelheti a valós életet. A normálisnál jóval többet a virtuális valósággal kiegészített Call of Duty vagy Battlefield háborús játékok előtt ülő játékosok akár magukon is érezhetik majd a poszttraumatikus stressz szindróma tüneteit, amiket valós háborúból hazatérő katonáknál tapasztaltak. Ezekere külön kell majd készülnie az egészségügynek.

2) Valós idejű diagnosztika: az iKnife tökéletes példa erre, ugyanis az elektromos sebészi szike, mely égetéssel vágja a szöveteket, így csökkentve a vérzések esélyét, képes az égetés közben felszabadult füstből meghatározni az égetett szövet összetételét, és akár azt is meg tudja élőben mondani, hogy a vágott szövet rosszindulatú-e, ezzel akár órákat spórolva műtétek közben.

3) Nemhogy ideje lenne teljesen átállni a papír alapú lázlapokról az elektronikus megoldásokra, de hamarosan az adatbevitelhez még tabletre vagy okostelefonra sem lesz szükségünk, mivel holografikus billentyűzetek segítségével bármilyen felületen, akár a köpenyünkön vagy a beteg ágyán, képesek leszünk hozzáférni és módosítani az orvosi papírokat. 

4) Mivel az orvosi kommunikáció kivétel nélkül minden beteget és orvost érint, a közösségi média még korántsem töltötte be teljes potenciálját. Az információ elérésében, megosztásában és akár a crowdsourcing-ban még csak ízlelgetjük a közösségi csatornák tárházát. Mindehhez persze az szükséges, hogy mindkét fél ismerje a használatának lehetőséget és korlátait.

5) Mire a Google szemüveg eléri azt a fejlettségi állapotot, amit használhatóságban és felhasználói élményben várunk tőle, már meg fognak jelenni a hasonló funkciókkal rendelkező kontaktlencsék, melyeket ráadásul nem hanggal fogunk vezérelni, hanem akár agyhullámokkal, hiszen ezen a területen is nagy előrelépések vannak.

6) Ian Pearson azt írta a könyvében, hogy egyszer majd letölthetjük az agyunkat és élhetünk tovább digitális formátumban. Amikor kb. 1 éve a Google felvette Ray Kurzweil jövőkutatót, hogy egy olyan csapatot építsen, mely mesterséges intelligencia alapú agyat hozna létre, az elképzelés mindjárt elérhető közelségbe került. Nem lesz többé szükségünk testre, a temetésünk pedig csak a biológiai testünktől való búcsúról fog szólni, az elménk viszont tovább él majd digitálisan.

7) A HVG Extra Jövő című tavalyi különszámában már írtam részletesen a cyborg-ok világáról, viszont az is várható, hogy egyre többen lesznek, akik úgy ültetnek be valamilyen technológiai megoldást a testükbe, hogy egyébként orvosi indokuk nincs rá. Képzeljük el a hipsterek új generációját fülbe ültetett hangszórókkal. A technológia pedig nemcsak kiegészíti majd egészségügyi hiányosságainkat, hanem akár egyenesen szupererőket biztosít nekünk (pl. az emberi tökéletességnél jobb látást és hallást).

8) Ha már fegyvereket lehet 3D-s nyomtatással előállítani, miért lenne meglepő azt állítani, hogy hamarosan gyógyszereket és élő szöveteket is fogunk tudni nyomtatni? A gyógyszeripart szét fogja zilálni ez az új lehetőség, viszont ha bármilyen molekulát lehet otthon nyomtatni, annak óriási vonzata lesz a szabályzást illetően. Gyógyszer, élő sejtek, szövetek, vagy olyan élő szövetek, melyekbe elektronikus megoldások vannak építve, ott lesz mindezekre a 3D nyomtatónk.

9) A jövőben extrém nehéz lesz hazudni orvosunknak. Már most van olyan gyógyszeresdoboz, mely színekkel jelzi, ha nem vette be a beteg a gyógyszert, de még akár fel is hívhatja a beteget, később pedig jelzi az orvosnak, ha elmaradt a gyógyszer szedése. Egy másik cég azon dolgozik, hogy a gyógyszerekben elhelyezett, homokszem méretű chip-eken keresztül lehessen pontosan követni, megtörtént-e a gyógyszerbevétel és megfelelően halad-e a gyógyszer felszívódása.

10) Olyan radiológiai fejlesztésekre lehet számítani, melyek egy gépben foglalják össze korunk diagnosztikai lehetőségeit legyez az képalkotó eljárás vagy biomarkerek keresése. Az Elysium című filmben (a videó 36. másodpercétől) a páciens befekszik egy gépbe és az pár másodperc múlva kijelzi, sejtjeinek hány százalékában tapasztalható rákos burjánzás. Bár a valóság ennél jóval bonyolultabb, a koncepció világos.

A második része a listának is hamarosan következik!