Egy orvosi jövőkutatónak az is feladata, hogy időnként betekintést nyújtson a jövő orvoslását várhatóan meghatározó fejlesztések, koncepciók és elgondolások világába. Ezeket most két részben foglaltam össze.

1) Új betegségtípusok fognak egyre másra megjelenni a digitalizálódó és egyre virtuálisabbá váló világunkban. Hogy egy konkrét példával is éljek, aki már viselt virtuális valóságot lehetővé tevő maszkot, az tudja, mennyire mímelheti a valós életet. A normálisnál jóval többet a virtuális valósággal kiegészített Call of Duty vagy Battlefield háborús játékok előtt ülő játékosok akár magukon is érezhetik majd a poszttraumatikus stressz szindróma tüneteit, amiket valós háborúból hazatérő katonáknál tapasztaltak. Ezekere külön kell majd készülnie az egészségügynek.

2) Valós idejű diagnosztika: az iKnife tökéletes példa erre, ugyanis az elektromos sebészi szike, mely égetéssel vágja a szöveteket, így csökkentve a vérzések esélyét, képes az égetés közben felszabadult füstből meghatározni az égetett szövet összetételét, és akár azt is meg tudja élőben mondani, hogy a vágott szövet rosszindulatú-e, ezzel akár órákat spórolva műtétek közben.

3) Nemhogy ideje lenne teljesen átállni a papír alapú lázlapokról az elektronikus megoldásokra, de hamarosan az adatbevitelhez még tabletre vagy okostelefonra sem lesz szükségünk, mivel holografikus billentyűzetek segítségével bármilyen felületen, akár a köpenyünkön vagy a beteg ágyán, képesek leszünk hozzáférni és módosítani az orvosi papírokat. 

4) Mivel az orvosi kommunikáció kivétel nélkül minden beteget és orvost érint, a közösségi média még korántsem töltötte be teljes potenciálját. Az információ elérésében, megosztásában és akár a crowdsourcing-ban még csak ízlelgetjük a közösségi csatornák tárházát. Mindehhez persze az szükséges, hogy mindkét fél ismerje a használatának lehetőséget és korlátait.

5) Mire a Google szemüveg eléri azt a fejlettségi állapotot, amit használhatóságban és felhasználói élményben várunk tőle, már meg fognak jelenni a hasonló funkciókkal rendelkező kontaktlencsék, melyeket ráadásul nem hanggal fogunk vezérelni, hanem akár agyhullámokkal, hiszen ezen a területen is nagy előrelépések vannak.

6) Ian Pearson azt írta a könyvében, hogy egyszer majd letölthetjük az agyunkat és élhetünk tovább digitális formátumban. Amikor kb. 1 éve a Google felvette Ray Kurzweil jövőkutatót, hogy egy olyan csapatot építsen, mely mesterséges intelligencia alapú agyat hozna létre, az elképzelés mindjárt elérhető közelségbe került. Nem lesz többé szükségünk testre, a temetésünk pedig csak a biológiai testünktől való búcsúról fog szólni, az elménk viszont tovább él majd digitálisan.

7) A HVG Extra Jövő című tavalyi különszámában már írtam részletesen a cyborg-ok világáról, viszont az is várható, hogy egyre többen lesznek, akik úgy ültetnek be valamilyen technológiai megoldást a testükbe, hogy egyébként orvosi indokuk nincs rá. Képzeljük el a hipsterek új generációját fülbe ültetett hangszórókkal. A technológia pedig nemcsak kiegészíti majd egészségügyi hiányosságainkat, hanem akár egyenesen szupererőket biztosít nekünk (pl. az emberi tökéletességnél jobb látást és hallást).

8) Ha már fegyvereket lehet 3D-s nyomtatással előállítani, miért lenne meglepő azt állítani, hogy hamarosan gyógyszereket és élő szöveteket is fogunk tudni nyomtatni? A gyógyszeripart szét fogja zilálni ez az új lehetőség, viszont ha bármilyen molekulát lehet otthon nyomtatni, annak óriási vonzata lesz a szabályzást illetően. Gyógyszer, élő sejtek, szövetek, vagy olyan élő szövetek, melyekbe elektronikus megoldások vannak építve, ott lesz mindezekre a 3D nyomtatónk.

9) A jövőben extrém nehéz lesz hazudni orvosunknak. Már most van olyan gyógyszeresdoboz, mely színekkel jelzi, ha nem vette be a beteg a gyógyszert, de még akár fel is hívhatja a beteget, később pedig jelzi az orvosnak, ha elmaradt a gyógyszer szedése. Egy másik cég azon dolgozik, hogy a gyógyszerekben elhelyezett, homokszem méretű chip-eken keresztül lehessen pontosan követni, megtörtént-e a gyógyszerbevétel és megfelelően halad-e a gyógyszer felszívódása.

10) Olyan radiológiai fejlesztésekre lehet számítani, melyek egy gépben foglalják össze korunk diagnosztikai lehetőségeit legyez az képalkotó eljárás vagy biomarkerek keresése. Az Elysium című filmben (a videó 36. másodpercétől) a páciens befekszik egy gépbe és az pár másodperc múlva kijelzi, sejtjeinek hány százalékában tapasztalható rákos burjánzás. Bár a valóság ennél jóval bonyolultabb, a koncepció világos.

A második része a listának is hamarosan következik!