MedIQ

Nem ez fogja megoldani az egészségügy gondjait és még azt sem mondom, hogy kiváló alkalmazásról van szó, de létezik, így nem árt ejteni róla néhány szót. Az askCH-ról beszélek, mely egy Twitteren keresztül működő orvosi szolgáltatás. Kérdezhetünk betegségekről, gyógyszerekről Twitteren és automatizált választ kapunk rá egy adatbázisból.

ask twitter

Példák, milyen jellegű információkat kaphatunk:

  • Egy adott gyógyszer ára irányítószám szerint

Konkrét üzenet: “D askch cost of Algopyrin near 37211“

  • Betegségről információ

Konkrét üzenet: “D askch what is diabetes“

  • Gyógyszerről információ

Konkrét üzenet: "D askch what is aspirin"

Köztudott, hogy kevés a szervdonor Magyarországon (is). Országok szerint más és más az ide vonatkozó törvény, van, ahol még a szerv adás-vétel is legális. Mindenesetre megfelelő számú szervdonort találni mindenütt kihívás. Az amerikai Half the Men mozgalom éppen ezt a problémát igyekszik megoldani egy ügyesen felépített kampánnyal.

Idén október végéig 50%-kal szeretnék növelni a donorok számát és azt emelik ki, hogy egy személy akár 60 ember életén is segíthet szöveteivel és szerveivel.

halftheman

És íme néhány példa videó formájában: 

Nagyon nehéz és időigényes megtanulni rendesen bemutatni egy esetet, azaz referálni egy főorvosnak. Van ennek egy rendje, hogyan, milyen sorrendben kell elmondani a beteggel kapcsolatos információkat, teendőket. Márpedig ez leírva sehol sincs, így egy videó, melyen direkt ezt tanítják, nagyon hasznos tud lenni. Angolul van ilyen, magyarul nincs... 

Holland kollégáim, akiknél márciusban jártam, most érdekes versenyt indítottak el. A Health 2.0 Challenge megfogalmazza, hogy az egészségügyben egyre kisebb gyógyító létszám és növekvő költségek mellett kell ugyancsak növekvő igényeket kielégíteni. Ezért most olyan versenyt indítanak, amire bárki jelentkezhet, aki akár informatikai, akár kifejezetten technológiai újítással javítani tudja az egészségügyi ellátás minőségét. Részletek a weboldalon találhatók, beleértve a szabályokat is.

Kifejezetten kérték magyar csapat indulását is.

A "bionikus szem" megoldást kivételes újításnak tartom. A telefonunkon keresztül behozhatjuk az online világot a mindennapokba. Ahogyan sétálunk az utcán, telefonon keresztül láthatjuk az akciókat, a boltok adatait. 

Képzeljük csak el, ahogy egy kórházban a telefonon keresztül nézelődünk. Láthatnánk az orvosok, nővérek adatait, a különböző osztályok teljesítményeit, megtudhatnánk, hogy az adott kezelést milyen sikerszázalékkal végzi a klinika. Online épülettérkép segítségével tudnánk megtalálni a vizsgálót vagy a betegségekről olvashatnánk megbízható forrásból.

Idén is megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája, melyen Debrecenben a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetben a Mutasd meg genomod, megmondom, ki lehetsz programmal várunk minden érdeklődőt.

Íme a program:

Élettudományi Központ F003-004

  • 14:00 - 14:30: Laborbemutató (robot, gél-ELFO, fluoreszcens mikroszkóp)       
  • 14:30 - 14:55: A humán genom projekt    -      Barta Endre
  • 14:55 - 15:20: Személyre szabott orvoslás     - Meskó Bertalan
  • 15:20 - 16:00: DNS izolálás májból a résztvevők segítségével

 

Galéria Kávézó, Élettudományi Központ mellett:       

  • 16:15 - 16:35: A résztvevőktől vett nyálminták SNP eredményeinek bemutatása   és
  • 16:35 - 16:45: Genomika a Second Life virtuális világában   -      Meskó Bertalan
  • 16:45 - 17:15: Humángenetikai törvény     -     Dr.Kakuk Péter
  • 17:15 - 17:35: A génkifejeződés szabályozása     -     Nagy Gergely
  • 17:35 - 19:00: Kötetlen beszélgetés, színes kvízek, bemutatók    

Régen Frederick Sanger, kétszeres Nobel-díjas kémikus, zseniális módszert dolgozott ki a DNS szekvenálására, azaz a DNS-ben lévő betűk (bázisok) meghatározására. Viszont gyorsabb, jobban automatizálható rendszerekre van szükség abban a korban, amikor már nem több millió dollárért akarunk teljes emberi génállományt meghatározni, hanem néhány ezerért. Így néz ki a régi módszer: 

A Helicos új konstrukciója pedig így. A módszer maga hasonló, de más eszközöket is felhasznál, például a fluoreszcens jeleknek a képi feldolgozását és észlelését. Napi 1 milliárd bázist határoznak meg vele, de a cél az óránkénti egy milliárd bázis.

Röviden a lényege. A DNS-t apró darabokra szabdalják, majd minden rövid szekvencia 3' vége kap egy fluoreszcensen jelölt "A" bázisokból álló darabot, mely hozzákötődik a Helicos előre lekötött "T" bázisokból álló darabjaihoz, ezáltal mintegy röghöz kötve az összes DNS fragmentumot. Egy CCD kamera rögzíti a fragmentumok lokalizációját. Ezután egyenként adnak hozzá fluoreszcensen jelölt bázisokat, melyek a DNS polimeráz által odakötődnek a helyükre és a CCD kamera észleli őket. Ugyanez történik minden bázissal, míg fel nem épülnek a lekötött fragmentumok párjai. Így valójában képalkotás segítségével zajlik a különböző bázisok adatrögzítése.

2009. szeptemberében már a harmadik szemeszterben jár a világon elsőként a Debreceni Egyetemen elindított, a világháló új generációjának, a web 2.0-nek az orvosi felhasználásairól szóló szabadon választható kredit kurzus, ezúttal magyar nyelven. 10 előadás az orvosi blogok világától, a virtuális orvosi oktatásokon át egészen az orvosi keresők vagy az e-páciensek világáig, gyakorlati példákkal, interaktív bemutatásokkal.

 

Idén Prezi előadásokkal és januártól megújult website-tal igyekszem bevezetni a medikusokat, orvosokat a web 2.0 világába.

Szeretettel várok minden érdeklődőt megbeszélésre és a bevezető előadásra szeptember 24-én csütörtökön 18:00-kor a Gyermekgyógyászati Klinika előadójában. Érdeklődni a tantárgyfelvételről a Magatartástudományi Intézet Titkárságán lehet.

 

Hét #1

  • Web 2.0: Bevezetés a lehetőségek korába
  • Web 2.0 az orvoslásban: Gyakorlati példák

Hét #2

  • Az orvosi blogoszféra
  • Az első kommenttől a blogkarneválig

Hét #3

  • Hogyan légy naprakész szakterületeden
  • Mikrobloggolás Twitter módra

Hét #4

  • Minden, amit a Wikipédiáról tudni kell
  • Az orvosi wikik világa

Hét #5

  • Orvosi közösségi oldalak
  • Az e-páciensek kora

Hét #6

  • Second Life: Virtuális orvoslás és oktatás
  • Second Life: Alternatívák, veszélyek

Hét #7

  • Orvosi praxisok online
  • A kollaboráció új eszközei

Hét #8

  • Podcastek, orvosi videók
  • Oktatás a web 2.0 korában

Hét #9

  • Orvosi keresők
  • A Google jelenség

Hét #10

  • A web 2.0 veszélyei
  • Jövő: Web 3.0 és társai

First_aid_with_mouse_mod small

 

A Wired magazinban nagyon érdekes cikk jelent meg, mely a placebo érdekes, sokszor nem várt hatásával foglalkozik. Számos gyógyszerkísérletet kellett visszafújni, mivel a placebo hatékonynak bizonyult a kipróbálandó gyógyszerrel való összehasonlításban. Először is, mi az a placebo?

A placebo olyan orvosi művelet vagy készítmény, mely a páciens állapotának javítását kívánja elérni valódi beavatkozás vagy hatóanyagok nélkül, pusztán a kezelésbe vetett hit által. A placebo tehát „látszólagos gyógyszer”, amely azonban sokszor – lelki úton – tényleges javulást tud elérni.

Ha egy gyógyszercég előáll egy új gyógyszerformulával, két fázisban is placeboval kell összehasonlítani a hatását, azaz a betegek egy csoportja az új szert kapja, a másik pedig hatástalan készítményt, és az orvosuk sem tudja, melyik melyik (kettős vak vizsgálat). Ha  placebo hatásosnak bizonyul, az kellemetlen meglepetés a gyógyszeriparnak. Márpedig manapság egyre gyakrabban fordul elő.

Az elmúlt évben például megbukott jó néhány szer a placebo-val szemben elvesztett verseny miatt: egy génterápiás eljárás Parkinson-kórban; egy szer a Crohn betegségben és egy a szkizofréniában hatékonynak vélt gyógyszer.

Háborúkban köztudott, hogy ha elfogy a morfin, a fiziológiás sóoldat befecskendezése is csökkentheti a fájdalmat, ezzel megelőzve a sokk kialakulását. Azóta is sokan kutatják a placebo hatását, amit inkább placebo válasznak hívnak. Azaz önmagában a kezelés megléte, akár hatékony szert tartalmaz, akár nem, javíthat a beteg állapotán, ugyanis placebo hatására ópiátok szabadulnak fel a szervezetben, illetve dopamin, ami kifejezetten javítja a Parkinson-kórosok állapotát.

Talán a legérdekesebb tanulmányt a témában Ted Kaptchuk végezte a Harvard Egyetemen. Irritábilis bél szindrómás betegeket 3 csoportba osztotta. Egy csoport csak várólistára került, egy csoport úgy kapott placebot, hogy az orvos negatívan viselkedett, egy csoport pedig úgy kapott ugyancsak placebot, hogy az orvos készségesen válaszolt minden kérdésre, igyekezett a beteg pozitív életszemléletét erősíteni. Nem meglepő, hogy  a harmadik csoport állapota alakult a legjobban, az viszont meglepő, hogy még az első csoporté is javult.

A Wired szerint a tabletta színe sem mindegy. A sárga antidepresszáns, a piros stimuláló, a zöld nyugtató hatású.

Biztos vagyok benne, hogy számos érdekes placeboval foglalkozó tanulmányt fogunk olvasni a közeljövőben.

süti beállítások módosítása