Még nehéz elhinni, de az amerikai szenátus tényleg elfogadta a GINA tervezetét, azaz már csak Bush elnökre vár a feladat, hogy aláírja. A genetikai hírek és elemzések kapcsán, itt a MedIQ-en is, legtöbbször a hátrányos megkülönböztetés veszélye merült fel a kommentek között. Ezen törvénytervezet (GINA: Genetic Information Nondiscrimination Act) éppen ezt hivatott kiküszöbölni. Ez alapján a biztosítok genetikai megkülönböztetés alapján nem róhatnának ki prémiumot vagy nem tagadhatnának meg biztosítást; illetve a munkaadók sem vehetnének fel vagy rúghatnának ki valakit csupán genetikai jellemzőire hagyatkozva.

Ahogy az Index cikke is megjegyezte:

Olympia Snowe, az ügyet republikánus részről felkaroló szenátor szerint ez azért különleges törvény, mert már azelőtt fellép egy megkülönböztetés ellen, mielőtt az elterjedhetett volna. Így a vallási vagy faji alapú megkülönböztetés tiltásához képest most nem várják meg, hogy elterjedjen egy erkölcstelen gyakorlat és utólag próbálják megnevelni a társadalmat.

A dolog jelentőségét bemutatva, a US News előállt néhány példával, miért is olyan nagy a GINA szerepe:

• Egy BRCA pozitív teszttel rendelkező hölgytől megtagadták biztosítását, hiszen magasabb esélye van mell- és petefészekrák kialakulására.
• Egy Kim nevű szociális munkást kirúgtak, mivel a munkáltató rájött, a hölgy édesanyja Huntington-kórban szenved, egy öröklődő neurológiai betegségben.
• Mary édesanyja és nagynénje is mellrákos volt, ezért szeretné leteszteltetni magát, de nem meri, mert mind a biztosítását, mind pedig a munkáját félti. 

Ezeket a problémákat remélhetőleg elfelejthetjük, ha a GINA véghezviszi feladatát.


Forrás

A döntés Bush kezében van, hogy aláírja a tudomány történetének egyik legfontosabb törvényét.

A lényeget elfelejtettem megkérdezni: mikor lesz ilyen Magyarországon?