A harmadik napon folytatódott a munka a Szalonban, ahol délelőtt 10-kor bemutatót tartottam a Second Life orvosi lehetőségeiről. Szóltam előre az Ann Myers orvosi centrum orvosainak, hogy legyenek online a klinikán a virtuális világban, így tartottunk egy orvosi esetbemutatást is. Kaliforniai medikusok hallgattak végig, illetve néhány orvos és kutató is.

Tetszett nekik az ötlet, hogy kötöttségek és határok nélkül tanulhatnak, de mindenképpen el akartak látogatni a Second Life legjobb jazzbárjába is. A képen az látható, ahogy a laptop, meg a kivetítő körül ülnek és barangolnak a virtuális világban. Nem volt nehéz rávennem őket, teljesen nyitottak voltak.



Csináltam egy kis élő bloggolást is, majd kora délután bezárt a Szalon, mely az első ilyen jellegű kezdeményezés volt a konferencia 16 éves történetében. A Nintendo Wii sebészeti lehetőségei, a web kettőről szóló előadásom, illetve egy olyan játék, mellyel a vese legrészletesebb élettani folyamatait vizsgálhatjuk, mind beleillettek az alapötletbe, hogy valami olyat mutassunk, ami eddig nem volt.

Találkoztam még egy magyar kutatóval és együtt ebédeltünk (ez volt az első normális étel, amit ettem itt). A konferencia egyik szervezője pedig körbevitt a városon, így autóból szemlélhettem meg a milliós értékű yachtokat, a belváros forgatagát, a tengerparti autóúton a napfényt és azt a hatalmas teret, amivel az emberek rendelkeznek. Nem igazán jellemző itt a stressz. Biztos vagyok benne, hogy New York egészen más lesz.

Egyébként továbbra sem tudtam kipróbálni az összes szimulációs eszközt/játékot, de igyekszem.

És hajnali négykor kelek, nincs mit tenni, de nem gond, mert úgyis négykor indulok holnap a los angelesi repülőtérre, hiszen repülök New Yorkba, pontosabban New Havenbe, a Yale Egyetem gyönyörű városába.

Onnan jelentkezem legközelebb...