MedIQ

2000-ben Craig Venter és csapata (Celera Genomics) bejelentették, hogy elkészítették egy ember géntérképét, pontosabban az adott genom (teljes génállomány) szekvenciáját. Az akkor rengeteg ember munkájába, több évbe és 300 millió dollárba került.

Most azonban sikerült 2 hónap és egy millió dollár alatt befejezni egy ilyen projektet. A szerencsés, akinek a genomját, azaz génállományát (azért hangsúlyozom ezt annyira, mert egy tegnapi ATV-s műsorban, ami az NBC egy műsorát fordította le, a human genome-t humán génnek fordították, le is fordultam az ágyról...) meghatározták, James Watson volt, a DNS egyik első leírója (Francis Crick mellett). És persze DVD-n kapta meg a teljes szekvenciát.



Azért fantasztikus dolog ez, mert arra az útra kerültünk, ahonnan már csak pár év vezet a néhány hetet és néhány ezer dollárt igénybe vevő szekvenáláshoz. Miért jó ez nekünk?

Néhány év múlva elmegyünk egy ilyen genetikai központba, vért vesznek tőlünk és két hét múlva mehetünk vissza az eredményért: minden génünk és génközötti állományunk ott lesz feketén-fehéren. Ebből a személyre szabott genetikával foglalkozók meg tudják mondani, milyen betegségekre vagyunk hajlamosabbak vagy éppen miben fogunk biztosan szenvedni.

Watson például nem volt kíváncsi az ApoE4 génjére, melynek szerepet tulajdonítanak az Alzheimer-kór kialakulásában (mint a preszenilin 1-nek és 2-nek is).

Íme a téma feldolgozva idiotikus hallgatók által:

A bejegyzés trackback címe:

https://mediq.blog.hu/api/trackback/id/tr5692692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bani 2007.06.04. 21:25:27

Attól,hogy tudjuk,hogy néz ki a génállományunk,még nem biztos,hogy meg lehet határozni előre,hogy milyen betegségre vagyunk hajlamosak.Ehhez az is kell,hogy a betegségek többségében lehessen azonosítani a genetikai hátteret,nem?(persze,sok betegségnél már ez megvan,de ez még korántsem elegendő,még van mit fejlődni,hogy mindez valósággá váljon...)

bani 2007.06.04. 21:25:30

Attól,hogy tudjuk,hogy néz ki a génállományunk,még nem biztos,hogy meg lehet határozni előre,hogy milyen betegségre vagyunk hajlamosak.Ehhez az is kell,hogy a betegségek többségében lehessen azonosítani a genetikai hátteret,nem?(persze,sok betegségnél már ez megvan,de ez még korántsem elegendő,még van mit fejlődni,hogy mindez valósággá váljon...)

Zoli (SSDB) 2007.06.06. 23:21:53

hmm, nem lenne rossz, bár ahogy az előző kommentelő is említette, még idő kell, hogy minden génnek tudjuk mi minek az irányítója, ki mire mi miatt hajlamos. Ha ezt elérjük, valós fegyver és eszköz lesz ez :)
süti beállítások módosítása